Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-21 / 144. szám

Moszkva —Miskolc Tanulmányok a baráti országban A lányok 16 évesek. Egyelőre nem tudom megkülönböz­tetni, hogy ki jött közülük Moszkvából, ki csak innen a Győri kapuból, vagy a Vörösmarty utcából: mindannyian oroszul beszélnek. A kedves fiatal tanár — akinek így nincs is más dolga, minthogy nekem fordítson — megnyugtat, mondván: tényleg szakember szükséges ahhoz, hogy megkülönböztesse egymástól a moszkvai és a miskolci orosz nyelv akcentusát, hiszen az itteni gyerekek is heti hat órában tanulják a nyel­vet (közülük egyik-másik érettségi után felsőfokú nyelvvizs­gát tesz), s nemcsak tanulják, hanem szeretik is. Persze, ha szovjet vendé­gek jönnek, az mégiscsak ki­vételes öröm a Zrínyi Ilona Gimnázium tanulóinak, hi­szen ilyenkor nyílik igazán alkalom a nyelv gyakorlásá­ra. A moszkvai „Csajka Üze­mi Kísérleti Iskola” tanulói­val már néhány napja barát­koznak a miskolci gimnazis­ták, s ha netán mégis akad­nak nyelvi nehézségek, áthi­dalja azokat a tizenévesek azonos érdeklődése, vagy ép­pen Bíró Tiborné, az iskola igazgatója, akit a moszkvai kislányok rövid idő alatt is úgy megszerettek, mintha már évek óta tanítványai volnának. 50 gramm tokaji A barátságos szovjet gye­rekeknek, mikor magyar- országi élményeikről kérde­zem Lénát, Ágnest és Ká­tyúit, mégis nehezen oldódik meg a nyelvük. Néhány nap alatt Budapest, Székesfehér­vár, Nyíregyháza, a Balaton... Nem beszélve a szerencsi, to­kaji, sárospataki, mezőköves­di és az egri kirándulásról! Ki tudna ennyi benyomás után összefüggő élménybe­számolót tartani? Jobbára csak a legutóbbi napok ese­ményei villannak fel. A ta­polcai fürdés, a tokaji halász­lé és az az 50 gramm tokaji bor, amit a szigorú doktor néni engedélyezett. De sze­rencsére a huszonöt fős cso­portból tizenkettes vezetnek útinaplót, s ezek a feljegyzé­sek (egymást kiegészítve) majd mindent elmondanak Moszkvában is Magyarország­ról ... A zsúfolt programot — aminek bizony elég jelentős a költsége iS — a vendéglátó Zrínyi Gimnázium természe­tesen nem tudta volna bizto­sítani. Az UNESCO-bizottság azonban segítségére sietett annyi eredménnyel dolgozó asszociált iskolájának, s így azt hiszem, tényleg nem pa­naszkodhatnak a moszkvai vendégek. Volga csokiból Az egyik délután miskolci programja a csokoládégyár megtekintése. A szerencsi nagyüzemnek ebben a gyár­részlegében egy kicsit mindig ünnepi hangulat terjeng. Itt készülnek tejcsokoládéból a Stróbl Alajos szobrászmű­vész, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyé­nisége 115 évvel ezelőtt, 1856. június 21-én született és 1926-ban halt meg. Művészetét érzékeny, rea­lisztikus mintázás jellemezte. Négy évig Bécsben tanult, s már egészen fiatalon feltűnt Perseus című szobrával. Az újonnan épült budapesti Ope­raház épületére két homlok­zati szobrot készített, s a be­járat két ülő szobrát — Er­kelt és Lisztet — ő mintáz­ta. Ettől kezdve Stróbl volt a kor legkedveltebb emlékmű- szobrásza. Arany János szob­rát — amely a Nemzeti Mú­zeum kertjének dísze — is ő készítette 1893-ban. változatos karácsonyfadíszek, a Mikulások, a húsvéti nyu­szik, a népszerű Balaton-sze­Levelezőlap Moszkvába .., let, és ki tudja, még hány­féle töltelékáru. A moszkvai lányok természetesen min- dent-mindent megkóstolhat­nak ... Amíg a gyerekek az arany diókat, csokoládéból készült Volga-gépkocsikat, csizmákat ízlelgetik, s né­hány Mikulást is elpusztíta­nak, addig Igor Alekszandro- vics Kruglikov főmérnök igazgató-helyettessel beszél­getünk. Bizony jó lenne egy­szer abba a moszkvai kísér­leti iskolába ellátogatni, — a miskolci Zrínyi gimnazisták­nak még a nyáron lesz is al­kalmuk erre — ahonnan ezek a IX. osztályos lányok jöttek. Diákok, havi fizetéssel Azt hiszem, a szovjet okta­tási szakembereknek sikerült megtalálni a „munka-iskolá­nak” azt a típusát, mely a VII—Vili—IX. és X. osztály négy éve alatt egy-egy szak­ma alapos elsajátítását is biz­tosítja a tanulóknak a köz­ismereti tárgyak mellett. Ér­dekessége ennek az iskolá­nak, hogy termelőüzemként, termelési tervvel dolgozik, sőt, az utolsó két esztendő­ben bérezi is tanulóit. A gyerekek rádió-, elektro­technikusok, nyomdászok, já­A Várban a Mátyás-kút és a Halászbástyán levő Szent István lovasszobor dicséri al­kotó tehetségét. A Rókus- kórház előtt ál1 Semmelweis szobra. Gerster Kálmánnal közösen készítette a Kossuth- mauzóleum szobordíszét és az Erzsébet-emlékművet. A fő­város közterein áll még Jó­kai szobra, az Olvasó lányok című kompozíciója, Eötvös József, Arany János mell­szobra; Nagykőrösön van Arany Jánost ábrázoló szob­ra, Szegeden Széchenyi em­lékműve. Egyik fő művét, az 1900-ban készült Anyánk című szobrát a párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazták. tékkészítők, egyszóval műsza­ki emberek, s ezt azonnal észre lehet venni, ahogyan a csokoládégyár ügyes automa­ta-félautomata gépsorait ta­nulmányozzák. Érdekes, hogy a csokoládéval hamarabb el­telnek, mint az üzem műsza­ki berendezéseinek tanulmá­nyozásával. De hát holnap korán kez­dődik a nap, el kell búcsúz­ni a kedves csokoládégyá­riaktól, akik most szívesen beleegyeznek, hogy egy-egy aranydiót vagy pici üveget emlékként magukkal vigye­nek a vendégek. GYARMATI BÉLA Az „ifjúsági iratairól” hí­res Milne drámaíróként alig­ha aratott nálunk sikert. S ebben nem hiszem, hogy ő a hibás. A doveri út című szín­mű a komédia annyi lehető­ségeit rejti magában, hogy joggal várhattunk sziporkázó játékot. Még az első képso­rok is erre engednek követ­keztetni, hiszen az előkelő angol inas, Dominic — akit oly kitűnően keltett életre Inke László — minden meg­nyilvánulásával jelzi, hogy a majdani belépők sajátos szi­tuációba kerülnek ... Aztán jönnek a jobbnál jobb színészek; Somogyvári Rudolf, Piros Ildikó, Löte Attila, Váradi Hédi, Huszti Péter, s „társalogni” kezde­nek. Kétségtelenül minden figura humoros töltésű, de ez a feszes angolság — leg­alábbis nálunk — nem na­gyon képes mögöttes indu­lataival igazán szórakoztatni. A Doveri út kétségtelenül bölcs játék (lakva ismerjük meg egymást, s talán nem is volna olyan haszontalan do­log az a próbaházasság — de nálunk nem szabad ilyen bölcsen játszati. A magyar nézőhöz ugyanis sokkal kö­Ma este: A luziíán szörny A színházi évad befejezése előtt még egy maradandó él­ményre számíthat a miskolci közönség. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház meghívását elfogadva, a budapesti Nem­zeti Színház ma este mutatja be Peter Weiss A luzitán szörny című drámáját a Mis­kolci Nemzeti Színházban, mely Major Tamás rendezé­sében mind a szakma, mind a színházbarátok szerint az évad egyik legsikeresebb pro­dukciója. A nyár ellenére — ilyenkor általában már meg­csappan a közönség érdeklő­dése — napokkal ezelőtt min­den jegy elkelt a ma esti elő­adásra. Jubileum Ozdon Az ózd-íarkaslyuki oktatá­si intézmények tegnap dél­előtt emlékeztek meg a tele­pen folyó oktatás 50. évfor­dulójáról, az óvodai nevelés 25 esztendejéről és jubilált a Jurij Gagarin nevét immár 10 esztendeje viselő iskola és napközi otthon is. A hármas évforduló alkalmából gazdag kiállítást rendezett az iskola, mely dokumentálja az elmúlt évek oktatási-nevelési ered­ményeit. Délelőtt 9 órakor került sor Jurij Gagarin mell­szobrának leleplezésére. (A szobor alkotója Kiss-Sunyi István.) Ez alkalommal Patkó Imre, az ózdi városi tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője mondott beszédet. A szo­bor leleplezését díszünnepség követte, melyen dr. Hetényi György, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője méltatta a farkaslyuki oktatási intézmények eddigi tevékenységét. Kedves eseménye volt az ünnepségnek, hogy a követ­kező tanév leendő első osz­tályosait egy 50 évvel ezelőtti elsős üdvözölte. zelebb áll a íeLszabaduitabb, ha úgy tetszik olaszosabb, komédiázó stílus. De hát ezek a szereplők angol úri­emberek — mondhatná va­laki. Nos, annál érdekesebb lett volna a játék, ha a részt­vevők olykor jobban megfe­ledkeznek angolságukról és úriemberségükről. — Végtére is vannak helyzetek — s Milne éppen ilyet teremt — mikor lehámlik rólunk a gon­dos nevelés zománca, mikor indulataink nem szoríthatók az etikett korlátái közé. Na mármost, ha Leonard, Eusta- zia és a többiek minden — olykor már kínos — igyeke­zetük ellenére sem tudnák megőrizni szigorú előkelősé­güket, ez már önmagában nagyon mulatságos lehetne. Ez talán még Lőte Atillá­nak sikerült legjobban. Leo­nard „levetkőztetése” volt a tv-játék legérdekesebb része. A játékstílusról azért szól­tunk hosszabban, mert nem valószínű, hogy az erkölcsi tanulság miatt került színre Milne műve, amit csak a „színlapon” tudott komédia­ként jelezni Horváth Ádám rendező. Gr— Nagydíjas szobrász r Szolid komédia Barkók nyomában Az ózdi művelődési intéz­mények — kiváló jelvénnyel kitüntetett — néptánc együt­tese a nyári hónapokban sem pihen. Adorján Lajos művészeti vezető (akit csak az elmúlt napokban tüntettek ki „Az Ózdi Kohász tánc- együttes története" című dol­gozatáért), elmondta, hogy a tánccsoport Debrecennek kö­telezte el magát, immár öt esztendeje, ahol más híres együttesekkel közösen lép fel a virágkarnevál egész napos rendezvényén. Debrecen — ahol két Európa hírű együttes szabja meg a meghívandó táncosok színvonalát — két műsort is igényel erre az al­kalomra. A menettáncot, mellyel a nagyállomástól egészen a Nagyerdőig vonul­nak a virágcsodák között a táncosok, már jól ismerik és begyakorolták az ózdi együt­tes tagjai. Most a gálaesten bemutatandó produkció elő­készületei folynak. Az ózdi együttes, mely az „Avas” mellett Borsod megye második legnagyobb csoport­ja, már évekkel ezelőtt a népi hagyományok ápolását tűzte ki célul. A Domahidi kompo­zíció után Tímár Sándor ko­reográfus irányításával most a „Villőzés”-re készülnek. A táncjáték egy palóc népszo­kást elevenít fel. A tél elűzé­se, a tavasz várása és kö­szöntése. az első melegebb napok fölött érzett öröm — mely a falu aprajának-nagy- jának egyaránt ünnep —, jó alkalmat ad a koreográfus­nak, hogy a kitűnő technikai felkészültségű csoporttal játé­kos formában elevenítse meg a már-már veszendőbe menő népszokásokat. A 10 perces kompozíciót kevéssé ismert archaikus dalokkal színesíti Kovács Tamás zeneszerző, aki hosszas gyűjtés után dol­gozta fel a palócok, illetve barkók dalait. A barkókhoz — ők Palóc­ország legkeletibb csücskén élő őslakók — a továbbiak­ban sem lesz hűtlen az együt­tes. Lajos Árpád muzeológus tanulmánya alapján már ké­szíti Adorján Lajos egy régi farsangi szokást felelevenítő táncát, a Rabvágást, melyre a farsang végén került sor — utoljára az első világhá­ború előtt. A háromnapos mulatság vidám eseményei­nek a legérdekesebbje volt a rabvágás, mikor is a falu la­kói által elkövetett minden emlékezetes bűnt (torkossá­got, titkos udvarlásokat stb.) egy „szerencsétlen” legény nyakába varrnak, akit aztán rabként vezet végig a közsé­gen a bírák szigorú testületé, egészen a vesztőhelyig, ahol kivégzik, azaz széttörik a fe­jére húzott cserépfazekat. Jövőre már ezzel a tánccal szerepelnek az ózdiak a gyöngyösi folklórfesztiválon, ahonnan évek óta nagy elis­meréssel térnek meg. A 10 ezer forintos első díjról ter­mészetesen az idén sem akarnak lemondani. GEES HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Népi zene. — 13.45: Vá­laszolunk hallgatóinknak! —14.00: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 14.05: Barokk operamuzsika. — 14.32: Alekszandrov: Poéma Uk­rajnáról. -- 14.40: összeállítás Art Buchwald szatíráiból. — 15.10: Bartók és az ifjúság. — 15.34: Lakatos Antal népi zene­kara játszik. — 16.05: Saint­Säens: Az állatok farsangja. — 16.30: Lakáshelyzet 1971-ben. ■— 16.50: Petrovics Emil: Cassazione. — 17.20: Népdalokkal egész éven át. — 17.35: A közoktatás fóruma. — 17.55: Sajtókonferencia a Bel­kereskedelmi Minisztériumban. — 19.30: Közvetítés a súlyemelő Európa-bajnokságról, Szófiából. — 19.40: Barbárok. Makszim Gor­kij regényének rádióváltozata. (Ism.) — 20.59: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 22.20: Beethoven és Bartók zenei öröksége. — 22.55: Ütijegyzetek. —23.15: Rész­letek A cigányprímás és A csár­dáskirálynő című Kálmán-ope- rettekből. Petőfi rádió: 12.00: Latin-ame­rikai dalok. — 12.20: Lortzing operáiból. — 13.03: Szabad idő, nyári évad. — 13.20: Hegedűmu­zsika. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Körmikrofon. — 18.30: Bécsi. muzsikusok. (Ism.) — 19.45: Súlyemelő Európa-bajnok- ság. — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: A súlyemelő EB közve­títésének folytatása. — 20.50: Ba- jazzók. Operarészletek. — 21.40: Nőkről nőknek. (Ism.) — 22.10: Muzsikaszó. (Ism.) — 23.15: A hét zeneműve, Kodály: Psalmus Hungaricus. (Ism.) — 23.45: Roussel: F-dúr trió. Miskolci rádió: a hét első napján. — A nyár első „hivata­los” napja. — A munkaerő áram­lása. — Kórusmuzsika. — A KISZ védnöksége mozgalom a Diósgyőri Gépgyárban. — Köz­oktatás, közművelődés. — Nyári táborok, megyénkben. — Sláger­koktél. — Megyei sporteredmé­nyek. Bratislava! televízió: 16.20: Hí­rek. — 16.25: Lenin és a cseh­szlovákiai munkásmozgalom. — 16.55: Slovan Bratislava—Inter Bratislava I. labdarúgó liga-mér­kőzés. — 18.40: Pillantás a nagy­világba. — 19.00: Tv-híradó. — 19.20: Dalok. — 19.30: Személyi­ség. Dokumentumfilm. — 20.00: A király mulat. Victor Hugo re­gényének tévé-változata. — 22.05: A labdarúgás hírei. — 22.25: Tv- híradó. Filmszínházak: Béke (f4): Az inkák kincse (magyarul beszélő színes bolgár—NSZK—perui—olasz —spanyol; hn6, 8): Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében (magyarul beszélő szí­nes olasz). — Kossuth (f3, £5, f7): Kétarcú felderítő (magyarul beszélő szovjet). — Filmklub (6): Rövidfilm-sorozat. — Fáklya (5. 7): Befejezetlenül (magyar, 50 százalékos helyárakkal). — Pe­tőfi (f5, f7): A lovag végakarata (színes szovjet). — Szikra (5, 7): Ezopus (színes bolgár—csehszlo­vák) . — Táncsics (f5, f7): Enyém a világ (színes NDK). — Ságvári (f5, hn7): A skarlátruhás nő (színes francia—olasz). — Ady (f9): Az inkák kincse (magyarul beszélő színes bolgár—NSZK— perui—olasz—spanyol). Kiállítások: Libresszó (13—20 óra között): Feledy Gyula gra­fikái. KEDD Kossuth rádió: 8.19: A Senki­szigeti nagy kaland. 5. rész. — 9.15: Mozart: Szöktetés a szeráj- ból. Háromfelvonásos opera. — 11.33: Fiatalok Stúdiója. — 11.53: Kocsár Miklós: Táncképek. Petőfi rádió: 8.05: Csembaló­müvek. vokális müvek. — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Nótacsokor, csárdáscsokor. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 20—30 százalékos engedményes Óravásár június 21—július 3-ig. a CENTRUM ÁRUHÁZBAN Poljot karóra 449 — Ft helyett 337,— Ft. Szlava karóra 460.— Ft helyett 345,— Ft. Ruhla ébresztőóra 129,— Ft helyett 90,— Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents