Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-12 / 110. szám
A Theomacliia az egyetemen Weöres Sándor Theomachia című verses oratóriumának előadására kerül sor e hó 15- én az NME-n. A Theomachia előadói a Budapesti Műszaki Egyetem SZKÉNÉ színházának színjátszói. A 21 órakor kezdődő előadás a darab 25., jubileumi színrevitele lesz. A parkokért, játszóterekért A TIT és a DH városfejlesztési ankétja A vetőmagbólí forgalma Végéhez közeledik a tavaszi csúcsforgalom a miskolci áfész vetőmagboltjában. Az első negyedévben több mint hárommillió forint értékű vetőmagvat, növényvédő- szert, kisgépet és alkatrészt adtak eL A természet és a város kapcsolatáról, a zöldterületek, parkok, játszóterek fejlesztéséről hallhattak érdekes eszmecserét azok, akik tegnap este részt vettek a TIT és a Déli Hírlap közös városfejlesztési ankétjén. A rendezvényen Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára elnökölt és ifj. Horváth Béla, városi főépítész tartott vitaindító előadást. Az eszmecserében véleményt nyilvánított dr. Bartus Elemér főmérnök, H. S2abó Béla, természetvédelmi felügyelő és dr. Sidló László gyermekgyógyász. Többen hozzászóltak a vitához a hallgatóság soraiból is. Néhány gondolat a több órás, tartalmas vitában elhangzottak közül. Miskolcon alig 5—6 négyzetméter park és játszótér jut egy-egy lakosra, míg Budapesten ennek négy-ötszöröse a zöldterület. De szinte összehasínlathatatlanul jobb az arány a közeli Egerben is. Érthető tehát, hogy a választási jelölőgyűléseken is sokan sürgették a városi parkok, játszóterek fejlesztését. De nemcsak mennyiségi kérdés ez! Mint az ankéton hallottuk. az újonann épített parkok, játszóterek sokszor nem elég célszerűek, nincsenek összhangban a környéken lakók igényével. Meglehetősen sok zöldterületet raboltak el — az új lakótelepeken — a még tervszerűtle- nül, szétszórtan telepített garázsok is. Éppen ideje volt pontot tenni az áldatlan garázsépítési akciók végére azzal, hogy a tanács átfogó tervet dolgoztat ki a személy- gépkocsik elhelyezésére. Az ankét résztvevői közül többen felvetették, hogy a város gyönyörű környezetét, a Bükk erdeit valahogy „be kell hozni” a háztömbök közé. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a Sajóparton botanikuskertet létesítsenek. Vitazárójában Moldován Gyula hangsúlyozta, hogy a város még sohasem fordíthatott annyit fejlesztésre, mint a most indult negyedik ötéves terv időszakában. A sokmillió forint is kevés azonban ahhoz, hogy minden terv megvalósuljon, ha nem váltjuk tettekre a lokálpatrióta érzelmeket, snem járul hozzá a lakosság társadalmi munkával is a zöldterületek bővítéséhez, ápolásához. Mint ismeretes, a fiatalok mozgalmat indítottak e cél érdekében. A buzgó tenniakarást azonban az eddiginél jobban kell szervezni. koordinálni. A tegnapi ankét is segít ebben. Ezermesterparadicsom Ma 10 órakor nyílt meg városunk főutcájának egyik legszebb üzlete, az Ezermester és Úttörő Kisáruház. Az áruház árukínálatában az úttörő és KISZ-egyenruházati és felszerelési cikkek, az ifjúság ruházati, divatáru, sport és turisztikai igényeit kielégítő cikkek mellett szerepelnek még az egyéni, valamint a szakkörökben csoportosan ezermesterkedők, barkácsolók munkájához szükséges alapanyagféleségek, szerszámok, kisgépek, a házhoz, lakáshoz kapcsolódó kisebb tartozékok javításához szükséges cikkek. Verseny előtt a tokaji aszú Néhány nappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy erős ellenfelére talált a tokaji aszú a móri aszúban, mely- lyel nemrégen kezdtek újra kísérletezni neves borász szakemberek. A legújabb értesülésünk szerint viszont a tokaji borok nem hagyják annyiban a dolgot, s megyén belüli tornán készülnek a nagy ellenfél legyőzésére. Június másodikén és harmadikén rendezik meg a megyei borversenyt, melyre a Tokaj-hegyaljai Bodkombd- nát 40—50 fajta borral nevezett. Elhunyt Erdei Ferenc Megdöbbentő a hír, hisz annyira élőként élt mindenkinek emlékezetében. E sorok írója a Márciusi Front, a két világháború közötti legielentősebb értelmiségi progresszív mozgalom zászlóbontásakor találkozott vele először, amikor különböző Ifjúsági szövetségekben indították el Magyarországnak azt a felfedezését, amely először lebbentette fel a fátylat az ellenforradalmi Magyarország úri világának bűvkörében elhódított értelmiségi fiatalság előtt a magyar valóságról, az akkori hárommi’lió koldus országáról. Erdei Ferenc ennek a sokfelől jött, sok hatást magában őrző heterogén mozgalomnak a balszárnyán állt és ott is maradt töretlenül a 40-es évek szociális demagógiája idején is. Nem ingott meg, nem tett engedményt jobb felé, ahogy később sem. A felszabadulás után a parlamentben mint az újonnan alakult baloldali parasztpártnak, a Nemzeti Paraszt Pártnak egyik alapítója, az Ideiglenes Nemzeti Kormány tagja jelent meg, és folytatta harcát a parasztság igazi érdekeiért, az ipari munkássággal való szövetségért, a modern nagyüzemi gazdaságba tömörülő parasztság jövőjéért. Politikai tevékenységét a felkészült tudós, szociológus óriási ismeretanyaga hitelesítette. Az egykori falukutató mozgalom szociográfiai tettének, a Magyarország felfedezése sorozatnak mostani feltámasztása idején éppen a rövidesen megnyíló könyvnapra hirdetik az ő művének megjelenését. Sajnos, ezt már nem érte meg. M. I. Az égből jött főrendező — A verseny főrendezőjét keresem. — Éppen jön — mutatnak az ég felé. És néhány- száz méter magasban valóban ott himbálózik az ernyő selyme alatt Szabó Pál, a Borsod megyei MHSZ ejtőernyős főelőadója. A célkörnél Ha messziről nézi az ember az ejtőernyős ugrásokat, akkor úgy tűnik számára, hogy méltóságteljes lassúsággal úsznak lefelé a hófehér gombák. Most azonban — néhány méterre állok a cél- körtől — az a benyomásom, hogy a gyorsvonata sebességgel közeledő Szabó Pál nem ússza meg bokatörés nélkül a földdel való találkozást. Aztán egy huppanás, egy ügyes bukfenc és máris mosolyogva kérdi a verseny- bíráktól; — Milyen volt? — Tizenkilenc centiméter — hangzik a válasz, ami azt jelenti, hogy az ejtőernyős ezer méter magasról ugorva, alig két arasszal tévesztette el a cél kellős közepét. Még megvárjuk a következő ugrót is, mert Szabó Pál fülére mutogatva jelzi, eldugult a zuhanás közben, nehezére esne most a beszélgetés. Nos, az utána következő miskolci fiúnak nem sikerült úgy a célzás mint neki, egy termik megtréfálta, s a cél közepétől körülbelül két méterre huppant le. Legközelebb a vízbe Az utolsó lépcsőn. (Herényi László felvétele) Rakodásgépesítés, szállítástechnika Holnap országos konterencia kezdődik „Majd lesz valahogy!” Eltorzult érzelmek Tegnap délután, a MTESZ miskolci székházában dr. Cse- lényi József egyetemi adjunktus, a MTESZ Borsod megyei Szervezete Anyagmozgatási és Csomagolási Szakbizottságának titkára tájékoztatta a sajtó képviselőit a holnap délelőtt kezdődő kétnapos országos rakodásgépesítési és REFLEKTOR jfc Ma Budapesten a Borsodi Vegyikombinát sajtótájékoztatót tart, s a NAÉBT mántatermében bemutatja az olasz licenc alapján gyártott műanyag ablakokat, ajtókat, jjc Dunaújvárosban a Budapesti Központi Bíróság megkezdi Kovács Vince és társai devizacsalási ügyének tárgyalását. ác Egerben kihirdetik a hagyományos városi borverseny eredményét. 3jc. Oroszlányban megnyitják Uitz Béla festőművész kiállítását. Jfc Salgótarjánban vendégszerepei a 120 tagú szlovák ének- és táncegyüttes. + Szentlőrincen országos autó- és motorvásárt rendeznek. szállítástechnikai konferenciáról. A konferencia a IX. borsodi műszaki hetek egyik legjelentősebb rendezvénye, amelyre az ország különböző részéről mintegy 130-an érkeznek. összesen 16 előadás hangzik el. Dr. Cselényi József elmondta, hogy a rakodásgépesítés napjaink egyik legaktuálisabb kérdése, amely a különböző állami és társadalmi szerveket már évek óta foglalkoztatja. Megyénkben (különösen sok gondot és problémát okoz a rakodásgépesítés és a szállítástechnika fejlesztése, hiszen Borsodban közismerten nagy tömegű anyagot mozgatnak meg. E fontos kérdést a Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szervezete már több éve napirenden tartja, s több, a témával foglalkozó konferenciát szervezett Miskolcon. Eddig azonban főleg a gyakorlat oldaláról tárgyalták a rakodásgépesítés és szállítás helyzetét. Most először kerül sor elméleti összegezésre. A konferenciát holnap 10 órakor a MTESZ miskolci székházában Pusztai Ferenc, a KPM Vasúti Főosztályának osztályvezetője nyitja meg. Nemrégiben elszörnyedve, majd borzongó szánalommal beszéltek egyik új városunkban arról a tanárnőről, aki megfojtotta párhetes csecsemőjét. Elszörnyedve, mert tudták, hogy első gyermeke, s nagy szeretettel várta világra jöttét. De elszörnyedve azért is, mert ép értelmű- lelkű ember számára megmagyarázhatatlan, hogyan képes valaki ilyen bűnt elkövetni. A szánalmat később az váltotta ki, hogy kiderült: a gyilkos anya gyermekágyi elmebetegségben szenved. 55 gyermekülés Nem csupán a Közvéleményt izgatja a kérdés: mennyire beszámítható a gyilkos anya. Évszázadok óta foglalkoztatja a jogtudományt, s az igazságügyi orvostant egyként. A Miskolcon a napokban megtartott V. rendőrorvosi tudományos ülésen is több előadás hangzott el e témáról. Különösen nagy várakozás előzte meg — s nagy tetszést is aratott a szakemberek körében — dr. Boda Lívia és dr. Szabó Árpád előadását, amelyben az Igazságügyi Orvosszakértői Iroda áltai, 55 gyermekölést elkövetett asszony elmekór- tani vizsgálati anyagát, s az ezekből levont tudományos következtetéseket közölték. Többek között két döbbenetes adatot említettek: az 55-ből 8 asszony törvényes házasságban, öt pedig közös háztartásban élt az újszülött édesapjával, amikor a bűntettet elkövette. S a másik: a vizsgált asszonyok közül 26 már egy vagy több élő gyermek édesanyja. Ezeknél azt is megállapították, hogy korábban született gyermeküket családi otthonukban nevelték, s megfelelően gondozták, ellátták őket. i Az 55 esetből mindössze két asszonynál állapították meg az úgynevezett beszámítási képtelenséget — tehát abnormitást, s 12-nél korlátozott beszámíthatóságot. De több mint 50 százalékuknál észleltek kóros lelki alkatú személyiségképet: primitív vonások, színtelen vagy éppen eltorzult érzelmi élet, némely esetben indulati bizonytalanság jellemezte őket. A kifejezetten elmebeteg kivételével valamennyien titkolták terhességüket, de tagadták, hogy előre kitervelték volna gyermekük megölését. Ugyanakkor minden esetben bizonyítható volt, hogy a terhességet nem kívánták. Többnyire így gondolkodtak: „Majd lesz valahogy!” Nem az elmegyógyintézetbe S mivel indokolták terhességük titkolását, s bűntettük elkövetését? Az egyedülálló nők általában szégyenérzetükkel, a házasságban, Illetve életközösségben élők a férj vagy élettárs brutalitásával. S bár mindannyian tisztában voltak a törvényes, művi abortusz lehetőségével, mégsem fordultak orvoshoz. „Majd lesz valahogy!” — mondták, s amikor magzatukat világra hoznák, nem szólalt meg bennük az anyai ösztön: többnyire közönyösen fogadták a nem kívánt gyermeket, néhányan gyűlölettel, vagy éppen undorral. A tanulmány végső következtetése: normális nőnél, normális terhesség után következő normális lefolyású szülés nem teremt olyan „különleges testi és lelkiállapotot”, amely az anya elmebeli beszámíthatóságát kizárná vagy korlátozná. Ezt bizonyítja az is, hogy az esetek túlnyomó többségében az újszülöttjét megölő anya nem az elmegyógyintézetbe, hanem a börtönbe kerül. RADVANYI ÉVA Az öreg AN—2-es levegőbe szórta élő terhét, s mór landol is. Még egyszer átvizsgálva a szerelés, minden ikis szíját, csatját, készül az ugráshoz a következő csapat;. Szabó Pál — mint versenyző — társait biztatja, de közben — mint főrendező — röviden elmondja a hétfőn kezdődött verseny eddigi krónikáját: — Az Avas Kupáért folyik a vetélkedés, egy lengyel és négy miskolci csapat részvételével. Lengyel barátaink a lodzi ejtőernyős klub sportolói. A kétezer méteres stílusugrás már lezajlott, első Szabó Pál lett 737 ponttal, második Gulyás József 725, harmadik pedig Varga József 688 ponttal. A lengyelek közül Urbus Ladislaus szerepelt a legjobban: 646 pontot szerzett. Csapatversenyben Miskolc első csapata vezet. — A neheze még hátra van — zárja rövid tájékoztatóját Szabó Pál — következik a vízi célbaugrás, majd az 1500 méteres kombinált célbaugrás. A végső eredményt szombaton hirdetik ki. Szívesen kérdeznék még sok mindent erről az izgalmas, szép sportról, de beszélgető partneremre olyan feladat vár, ami teljes figyelmet követel: az ernyőhajtogatás. Ebben nem szabad zavarni az ejtőernyőst, hiszen a legkisebb felületesség, hanyagság súlyos következményekkel járhat. A hófehér gombának óramű pontossággal kell kibomlania, a levegőben az élet sokszor másodperceken múlik. BÉKÉS DEZSŐ
