Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-31 / 126. szám

A kirakat előtt... Ha ma rangsorolni kellene Miskolc' kirakatait, szerintem a pálmát a Széchenyi utcai műszaki és idegen nyelvű köny­vesbolté vinné el. Olyan ez a kirakat, mint egy csodálatos képeslap. Az útikönyvek és térképek az idegenforgalmi fő­szezon kezdetét jelzik, felfokozva bennünk az utazási kedvet, a szunnyadó ingert, hogy világot lássunk. Senkit sem akarok lebeszélni a vásárlásról. Am az. aki még nem látta ezt a kirakat-ékkövet, drága mulatság elé néz, ha a világ megismerése iránti szomját e könyvekből akarja csil­lapítani. Ezek a remekművek ugyanis nemcsak fantasztiku­san szép kiállítású termékek, hanem fantasztikusan drágák is. A „Svájci panoráma” ára például 1088, a „Nepál és a Ro­mánia” című kiadványé 812—812 forint stb. Drága könyveket eddig is láttunk, legtöbbjüket a képzőművészeti kiadványok sorában. Ennek az üzletnek a kirakatában azonban most szerényen búvik meg az eddig drágának hitt 212 forintos „Stockholm múzeumai” című kiadvány. A könyv nálunk — a többi országhoz képest — nagyon olcsó. Ezért is tűnhet oly drágának e sok könyvremek. De abban, hogy — rendkívül magas áruk ellenére — éppen most kerültek a kirakatba, a megnövekedett idegenforgalom­nak is szerepe van. Hogy ki veszi meg az 1088 forintos „Svájci panorámá”-t? Minden bizonnyal akad rá vevő, mint ahogy a méregdrága olasz pulóverek, a fantasztikus árú arany ékszerek, órák és a többi kurrens áruk is gazdára ta­lálnak. De ahogy szóvá tesszük egyik oldalon az importból származó áruk egy részének indokolatlanul magas árát,-meg kell tennünk ezt a másik oldalon is. Még akkor is, ha ezúttal nem közszükségleti, hanem kultúrszükségleti cikkről van szó. Vagy talán annál inkább! NY. I. Június 4-én nyílik a kiállítás A város fejlődése maketteken Miskolc, 1965—1975 a címe annak a kiállításnak., melyei június 4-től tekinthet meg a város közönsége. A város tíz­éves fejlődését bemutató raj­zoknak, maketteknek, fény­képeknek két hétre ad ottt hont a Miskolci Galéria. A kiállítást péntek délelőtt dr. Havasi Béla, a városi párt- bizottság első titkára nyitja meg. A kiállítást azzal a céllal szervezte meg a városi ta­nács végrehajtó bizottsága, hogy Miskolc lakóival megis­mertessék a harmadik ötéves terv során elkészült és az úi ötéves tervidőszakban épülő miskolci lakótelepeket, köz­épületeket és ipari beruházá­sokat. A szervezéssel az1 ÉSZAKTERV-et bízták meg, ez a tervező vállalat egyéb­ként kiállítóként is bemutat­kozik a Galériában. A kiállítás vendégei meg­tekinthetik a már elkészült Győri kapui házgyári lakóte­lepről készült fotókat, a diós­győri az avasi lakótelep ma­kettjét. Tervrajzok, grafikák elevenítik meg a tapolcai Jú- nó-szállót, az ÉMÁSZ új székházát, a VIMELUX és az erdőgazdaság közös központ­ját. A város jelentősebb ipa­ri beruházásai közül bemu­tatják az LKM nemesacél­művét és az üveggyár re­konstrukcióját. A városfej­lesztési kiállításra elviszik a diósgyőri vár makettjét is. amely az újjáépített műem­léket ábrázolja. PUSZTAI ÉVA Hatvanezer látogató a BWMÉH-pavilonjában A múlt hét végén a hatal­mas esőzés ellenére is renge­teg látogatója volt a BNV- nek. A szakmai napon a MÉH pavilonjában megjelent Ba­lassa János, a MÉH Tröszt vezérigazgatója és Molnár Sándor, a Borsod megyei vál­lalat igazgatója, valamint igazgatóhelyettese, Dremmel László. A vezérigazgató el­mondta, hogy a tröszt pavi­lonját eddig mintegy 60 ezer látogató kereste fel, közöttük számos külföldi és belföldi üzletkötő. Idáig húsz üzleti szerződést kötöttek. A MÉH Trösztnek sikerült megegyez­ni eperjesi társvállalatával; a- Bocsod megyei MÉH Válla­lat csaknem másfél ezer tí- máripari nyersbőrt seáflilát a kishatármenti áruforgalom keretében. Az első kísérleti szállítmányt előreláthatólag június első felében indítják útnak Csehszlovákiába. Ezen­kívül több más Borsod me­gyei gyárral és üzemmel si­került kölcsönösen hasznos megállapodást kötni a MÉH Trösztnek. 1972-re például az LKM 3 ezer 500 tonna első- osztályú hengerelt haszon vas­áru forgalmazására kötött szerződést. A Borsodi Szén­bányák Vállalat pedig ezer- ezerötszáz tonna szénacél­hulladék, valamint színesfém átadását ajánlotta fel a Bor­sod megyei MÉH Vállalat­nak. Ugyancsak a BNV-n kö­töttek kereskedelmi szerző­dést a Vastómegoiklkgyártó Vállalattal, valamint a sáros­pataki Kossuth Tsz-szel. A MÉH Tröszt a pavilonba látogató úttörő pajtásoknak ismét kellemes meglepetéssel szolgált. Ugyanis aki a pavi­lonban elhelyezett prospek­tusokat kitöltötte és bedobta az ott levő ládába, részt vesz a héten megrendezendő sor­soláson, amelynek a fő díja bolgár tengerparti IBUSZ- utazás. Si. I. Hőálló bőr A lodzi Bőipari Intézetben olyan bőrcserzési technológi­át dolgoztak ki, amely a bőr­nek hőállóságot biztosít. A bőr normális körülmények között 70 °C-os hőmérsékle­ten használhatatlanná válik, a különleges cserzés után azonban 100 C°-os és még en­nél magasabb hőmérsékletet is elbír. Egy svéd biztosító társaság a biztosítás új fajtáját ve­zette be válás esetére. A biz­tosítási díj nagysága a há­zasságban eltöltött évek szá­mától függően változik. A házasság első évében a biz­tosítási díj évi 50 svéd koro­na, ezután fokozatosan évi 350 koronára emelkedik, majd ismét csökken. A há­zasság 12., 15. és 17. évében a biztosítási díj ismét emel­kedik. A biztosítási összeg nagyságából következtetni le­het a háziasságok kritikus éveire. iMmdeniete * A Budapesti Nemzetközi Vásáron spanyol éttermet is nyitottak, az „Andaluziá”-t, amelyben spanyol énekesnő szó­rakoztatja a vendégeket. Kétségtelen, hogy számos betérő el- andal-odott már a tüzes spanyol boroktól. Mégsem káros a DDT?! A hollywoodi Robert Loibl azt akarja bebizonyítani, hogy a ro­varirtók, különösképpen a DDT, nem káros az emberi szervezetre. Mindennap bevesz egy kapszula DDT-t. A tízmilligrammos dózi­sok háromszázszorosát tartal­mazzák annak, amit az ember ..normál” feltételek között DDT- bői naponta felvesz. Loibl három hónapon át kívánja folytatni kí­sérleteit annak bizonyítására, hogy nem kell betiltani a mező­gazdaságban a DDT használatát. Ami másban van Nem kerül sor melltartó-hábo­rúra. Egy e tárgyban készített statisztika kimutatja, hogy a francia nőknek mindössze 10 szá­zaléka hagy íel e ruhadarab vi­selésével. Ugyanez a statisztika arról is értesít, hogy a francia nők 50 százalékának mellbősége 00 centiméter. 35 százalékának 8,1 centiméter, 10 százalékának 80 centiméter és 5 százalékuknak a mellbősége haladja meg a 0» centimétert, ami nemzetközi te­kintetben igen „sovány” ered­mény! Bűntudat a jó vezetés titka?! Egy amerikai nő, Ruth Peter, aki megkapta az év legjobb gép­kocsivezetőnőjének díját, 200 000 kilométert tett meg, amióta autót vezet, baleset nélkül. A riporter­nek, aki megkérdezte tőle, mi a titka, azt válaszolta: „Ügy veze­tek, mintha minden jog, minden elsőbbség a többieké lenne és ezért személyesen rám haragud­nának.’^ Jle ingereljétek a rablókat!” A férfi odalépett a felvonóhoz és meg­nyomta a gombot Az ajtó felett a zöld fény lefelé ugrándozott. A földszinten kinyílt az ajtó, ketten kiléptek a liftből. Egyikük női táskát tartott a kezében, a másik testével eltakarta az ajtót, meg­akadályozva, hogy az új utas belépjen. Az ajtószárnyak összezárultak és a zöld fény megindult felfelé. Ezek ketten ko­mótosan kisétáltak az utcára. A fülke végül ismét leereszkedett, az ajtó ki­nyílt. És a férfi a padlón megpillantott egy elvérzett halott nőt. Ismerte, egy emelettel felette lakott, 79 éves volt. A rendőrség viszonylag gyorsan meg­érkezett. A rendőrök hozzáértően át­vizsgálták a liftet, a helyszínelő fotós néhány felvételt készített. Megtalálják őket? Megtalálják? — kérdezgette állandóan a férfi és nem tudta leküzdeni egész testének Reme­gését. A rendörök válaszképpen csak meg­vonták' a váilukat... — Mit tudtak elvenni tőle? Egy dol­lárt:! Mondjuk öt dollárt! Több nem le­hetett a táskájában. Hogyan lehet öt dollárért megölni egy embert?! A New York-i rendőrség nemrég sztrájkolt. 2& 000 rendőr szüntette be a munkálj Wem álltaik ki a sarokra, nem őrizték az utcákat, nem szóltak a rend­őri szirénák. A várost a rablók és gyil­kosok kénye-kedvére bízták. Sokan Szent BerialaO-éjre számítottak. De, csodák csodája — a rablások, gyilkossá­gok, támadások száma a rendőri sztrájk napjaiban alig nőtt. A New York-iak őszintén meglepőd­tek. Az alvilág fura közömbösségét egyesek a rossz időjárással magyaráz­lak, mások szerint — és az ő vélemé­nyük jobban megközelíti az igazságot — a város alvilága egyébként is teljes ka­pacitással dolgozik, s tevékenységének fokozása — még ha nincs is rendőrség az utcán — már egyszerűen lehetetlen. A szkeptikusak szerint ez a sztrájk vá­ratlanul bebizonyította a rendőrség tel­jes képtelenségét arra, hogy leszámoljon a bűnözéssel: van rendőrség, vagy nincs — az eredmény ugyanaz. ..; Két golyó az öregasszony fejébe, hogy elvegyék a táskát az öt dollárral! Mi indítja erre a gyilkosokat? A puszta kegyetlenség? Nos, nem. Az efféle bűn- cselekmények 75 százalékát narkomá- niásoik hajtáik végre. „A halál lehelete terjeng városszerte.” E hatáskeltő frázist nem én gondotam ki, hanem a Newsweek szemleírója, Stewart Alsop. Alsop riadót fúj. A 24-es számú őrszoba felügyelőjével nemrég ellátogatott a kábítószer-eladás egyik föld alatti központjába, a 102. utcában levő 9. számú házba. A felügyelő, aki­nek neve Richard di Roma, elmondta Alsopnak, hogy a házat a rendőrség már régen ismeri. Az utóbbi kilenc hónap során itt 366 letartóztatást foga­natosítottak, a „business” azonban nem csökkent. A rendőrfelügyelő elmagyarázta, hogy az ő körzetében — a Hudson folyó és a Central Park északi része között — 160 ezer ember él. Két csoportra oszlanak — a kábítszer rabjaira és azokra, akik a tőlük való állandó rettegésben élnek. Amikor az ember megismeri a heroint, néhány hétig „kijön” napi 2 dolláros „csomagból”. Azután a szokás betegség­gé válik, *s már 5 dolláros adag kell. Egy év múlva pedig a narkomániás már csak napi 40 dollár értékű heroinnal éri be! A törvénytelen kábítószer-szállítást jól megszervezték. A „pusherek” (fel­hajtok), szabványcsomagolásban, szab- ványáron adják a kábítószert. A kábító­szer-élvezők többsége előtt csak egy le­hetőség nyílik a következő adag, meg­vételére: a rablás, a gyilkosság. Számoljunk egy kicsit! New Yorkban, hivatalos adatok szerint legkevesebb százezer narkomániás van (a hivatalos statisztika csak azokat számítja, akik vagy a rendőrség, vagy valamilyen or­vosi intézmény nyilvántartásában szere­pelnek). Ez a szám a valóságban lénye­gesen nagyobb. De, csak ha százezerrel szorozzuk is meg a 40 dollárt, a napi rablási „norma” New Yorkban akikor is négymillió dollár, tehát másfél milliárd egy évben! Ügy hiszem, ezek a számok jól érzé­keltetik a várost elborító rettegés hullá­mát. „Mi már képtelenek vagyunk bár­mit is tenni — mondták Alsophnak a rendőrségen. — A helyzet ellenőrizhe­tetlen.” A bűnözés elleni „harc” kere­tein belül a rendőrség nyomtatott „em­lékeztetőket” terjeszt a „lehetséges ál­dozatok” között. A brosúrák efféle ta­nácsokat adnak: „Ha rátámadnak önre, ne essen pánikba, ne ellenkezzék. . . Mindig hordjon magánál valamennyi pénzt, nehogy felingerelje a rabló­kat ... Jól megvilágított helyeken közlekedjék .. Magasra emelt fejjel, nyitott szemmel járjon, mert ha olyan benyomást kelt, mint egy áldozat, köny- nyen azzá is válhat!” Valami azonban szemlátomást meg­akadályozza a New York-iakat abban, hogy városuk utcáin emelt fővel járja­nak. A gyilkosságok és a rablások száma talán éppen ezért r><rr> otö’,-Vo • hanem növekszik. G. BOROVIK Öngyilkos-szolgálat Hamarosan minden dán ember a legracionálisabb és a leghatékonyabb módon követhet el öngyilkosságot. Erről akar gondoskodni a dán szociális hivatal és an­nak vezetője, Seierupp úr. Tekintettel az országban elő­forduló öngyilkossági esetek növekvő számára, azt java­solta, hogy létesítsenek spe­ciális „halál-klinikát”. Eze­ken szakképzett orvosoktól kaphat tanácsot mindenki, aki önmagát a túlvilágra kí­vánja juttatni. Déli-sark a Szaharában? Algériai tudósok és más országokba való kollégáik feltevése szerint mintegy 450 millió évvel ezelőtt a Föld jelenlegi legmelegebb öveze­teit sarki jég borította, a Déli-sark pedig a jelenlegi Szahara központjában he­lyezkedett el. A Szaharára jellemző sík területek és a sziklás vidékek többszáz ki­lométer hosszúságú párhuza­mos barázdái a tudósok vé­leménye szerint a sarki öve­zetele vastag jégtakarója alat­ti talajfagy jelei. A feltevé­sek szerint „a pólus a kon­tinensek szétválása követ­keztében került a Szahará­ba". Ha a Déli-sark a Szaha­rában volt, akkor az An- tarktisznak valahol az egyen­lítő környékén kellett elhe­lyezkednie. Bizonyítékot szolgáltatnak erre az An­tarktisz talajában nemrég felfedezett, szilumkorból származó koráitok. Mindez teljes mértékben megerősíti a „kontinensek utazásáról” szóló elméletet. A Szaharában kutatásokat végző csoport 11 ország, Al­gériává Szovjetunió, az USA, Brazília, Dánia, Franciaor­szág, Lengyelország, Hollan­dia, az NSZK, Anglia és Svédország tudósaiból állt. Úszásoktató berendezés Hollandiában „mesterséges úszómesternek” elnevezett berendezést hoztak létre, amely automatikusan koordi­nálja a kezdő úszók kéz- és lábmozgását. Segítségével fe­lesleges vesződség nélkül be­gyakorolhatok azok a moz­dulatok, amelyeknek kialakí­tása korábban meglehetősen sok időt vett igénybe. Valtozo díj

Next

/
Thumbnails
Contents