Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

"Őszre gázt kap Tapolca Sok tapolcai családot ér­dekel, mikorra kötik be eb­ben a városrészben is a már régóta épülő gázvezetékeket. A belső vezetékek többsége már elkészült, s döntöttek az Egyetemvárostól Tapolcáig vezető hálózat terveiről is. Ez utóbbi szakasz építését pár héten belül megkezdik, s így előreláthatólag már az idén a fűtési szezon kezdetére megkapják a régen várt föld­gázt a tapolcaiak. HEJ, AZ A TEJ... A nyár „velejárója” a tejvásárlással kapcsolatos reklamációk szá­mának a növekedése. Ahogy kúszik fölfelé a hőmérő higanyszála, mind több és több a tej minőségével kapcsolatos észrevétel: a nyári melegben hamarabb savanyodik a tej. Most egy másik tej-probléma foglalkoztatja a város lakóit: a pvc- tasakokról beszélnek szerte Miskolcon. Nem annyira a minőségéről (bár a Tv kritikai megjegyzése éppen a műanyag tasak minősége ellen irányult), mint inkább a méretéről, s ezzel kapcsolatban a vásárolható tej mennyiségéről. Kezdetben volt ugyanis az üveget helyettesítő fél- és egyliteres tasak. Mindkettő kelendő áru kellett, hogy legyen, hiszen a fél- és egyliteres üveges tej is az volt. Előbbi főleg a dolgozók körében, lévén egy fél liter tej nagyon alkalmas arra, hogy betöltse az egy ember reggelije „tisztségét”. Most azon­ban félliteres tej nem kapható, a félliteres tasakokat kivonták a forgalomból. Hogy miért, az egyelőre „titok”. Az, hogy nem gyártaná a TVK, nem lehet ok, hiszen egyszer már gyártotta, tehát felkészült az ellátásra. De az sem lehet érv, hogy a vevők nem vennék, hiszen reggelire általában senki nem vesz egy liter tejet, s keresik is — ha más nem, e sorok írója bizonyíthatja. A boltban, ahol fél liter tejet kértem (tasakosat), a forgalomból történt kivonással védekeztek. Majd nagyon kedvesen arra biztat­tak, vegyek fél liter kakaót. Nem vettem. En ugyanis a tejet sze­retem. Még akkor is, ha korántsem vagyunk tejivó nemzet, bár gyakorta biztatnak bennünket, hogy azzá legyünk. Igaz, a sört is kedvelem, de azt meg nem reggelire. így inkább maradok a tejnél, azaz csak maradnék. Mert a félliteres tej, az iránta érzett minden vágyakozásunk ellenére* az üzletekben továbbra sem kapható. Ny. I. Az A FOR fejlesztési terve Ikerkutak Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról.) öt éven belül minden fő- közlekedési utunkon felépí­tik a meglevő egységek iker- kútjait. A forgalom biztonsá­ga érdekében a KPM határo­zott így. Országszerte elren­delte az ikerkutak létesítését, s ezzel kívánják elkerülni, hogy a növekvő forgalomban a töltőállomásokhoz érkező járműveknek ne kelljen a menetirány szerinti bal ol­dalon áthajtani, illetve sehol se akadályozzák a szemközti irányban haladó járművek forgalmát. Ilyen ikerkutak épülnek Miskolcon a 3-as út he- jőcsabai benzinkúttal szemben levő oldalán, to­vábbá Sajószentpéteren, Szerencsen és Mezőkö­vesden. Közülük a hejőcsabai töltő- állomás már az idén elké­szül. Még ebben az évben új, nagy tizemanyagtöltő-állo- mást építenek Tapolcán, az autóparkoló szomszédságá­ban. Előreláthatólag a jövő hónapban adják át rendelte­téséinek az új sárospataki benzinkutat és az év végéig elkészül a borsodnádasdi, edelényi, mezőcsáti töltőállo­más is. Az említetteken kí- vül, még az idén Miskolcon kettő, vidéken hat kis mére­tű benzinkutat építenek. Az Áfor távolabbi ter­veiben új nagy méretű ben­zinkutak építése Mezőköves­den, Rudabányán, Ózdon és Aggteleken szerepel. De rö­videsen Miskolcon is lebont­ják a korszerűtlen Marx té­ri töltőállomást, helyette a Kilián-déli benzinkúthoz ha­sonló, korszerű, modem egy­séget építenek a Győri kapu és a Károly utca csatlakozá­sánál. A tervek szerint, itt épül fel a miskolci Autó­klub szervizállomása is. S még ebben a tervidő­szakban egy újabb nagy­méretű bázis töltőállo­más felállítását tervezik a Szcntpéteri kapuban. Helyét az illetékesek még nem jelölték ki, de minden valószínűség szerint, a repü­lőtéri elágazás környékéin épül fel. A 3-as főút korszerűsítése rr<itt bontani kell Mezőkö­vesden is. Az andcrnaktály- Vya—egri elágazásnál meg­szűnő benzinkút helyett a mezőkövesdi Budai Nagy Antal utcában építenek fel új nagyméretű töltőállomást. Az elkövetkező években je­lentős figyelmet fordít az Áfor a különböző szolgálta­tások fejlesztésére is. Jelen­leg Borsodban hét helyen árusítanak autóápolási és fel- szerelési cikkeket a benzin­kutak. Ez év végéig az árusítást minden nagyobb üzem- anyagtöltő-állomáson be­vezetik és a városi kutaknál a ki­szolgálás színvonalának javí­tása érdekében nyáron lé­nyegesen több diákot alkal­maznak mint tavaly. Az üzemanyagellátás területén a legjelentősebb változás a Ti­szai Kőolajipari Vállalat le- ninvárosi olajfinomító tele­pének építésétől várják. Az olajfinomítót csővezetékekkel kötik össze a Zsolca térsé­gében épülő új Áfor-teleppel, s mint a tájegység vezetője mondotta, ezzel a jelentős beruházással a benzin- és , gázolajellátás egyenletességé' kívánják biztosítani. • L. P. j Helytálltak az árvíznél MP I m FIA ! Leszáll na k a kaszáskútba 1968-ban — Borsodban el­sőként — alakult meg az MHSZ Neptun könnyűbúvár szakosztálya. Első sikerüket 1969-ben aratták: az országos 800 méteres víz alatti, légző­készülékes úszásban Szakács József második lett. A követ­kező évben szintén szép eredményekkel dicsekedhet­tek, legutóbb pedig Egerben, a Dobó István emlékverse­nyen sikerült egy második helyezést elémáök. Riedlinger József, a szak­osztály vezetője és Czimbal- mos Attila, a klub főtitkára legemlékezetesebb élménynek mégis az egy évvel ezelőtt történteiket tartja. A Neptun részt vett a fóliás árvízvéde­lemben Tokajnál. Riedlinger József egyszer véletlenül a fóliaszőnyeg alá került. Sze­rencséjének és higgadtságá­nak köszönheti, hogv sikerült — a szó legszorosabb értel­mében — megúsznia ért a veszélves kalandot. Árvízi helytállásukért a klub veze­tői és tagiai több magas ki­tüntetést kaotak. A könnyűbúvár szakosztály igen nagy segítséget nyújt az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak, ezért most tárgyalásokat folytatnak ve­lük, hogy aktívabban patro­nálják a szakosztályt. A könnyűbúvárkodás ugyanis nem olcsó szórakozás. A leg­olcsóbb felszerelés is 5—600 forintba kerül, a legdrágább pedig 35 ezer forintba. Az igazgatóság gyaikran veszi igénybe Neptun könnyűbúvá­rainak segítségét: a lázbérci víztárolónál például megtisz­tították a vizet a kiálló fák­tól. kijelölték a hajózási uta­kat, ezenkívül vállalnak víz­alatti fényképezést, s műtár­gyak felhozatalát. A Neptun könnyűbúvár szakosztály legközelebb a sá­A beöltözést nagyon gondosan és kellő komolysággal vég­zik a könnyűbúvárok. (Hegedűs felv.) rospatalki Rákóczd-vár ka- száskútjába merül le. Ter­vük, hogy felderítsék a kút állítólagos labirintusát. Nagy nyugalom, bátorság szükséges ehhez a sporthoz és ami a legfontosabb: baj- társiasság. A Neptun 25 ver­senyzője között igen jó kol­lektív szellem alakult ki és a szakosztályvezető szavaival szólva: valóságos család let­tek. Könnyűbúvárkodásra szabadságukat, vasárnapjai­kat áldozzák. Hetente három­szor edzenek, Tapolcán és vasárnap pedig a Mályi-ta- von gyakorolnak, légzőkészü­lékkel. (szántó) Holnap lép életbe az úi menetrend Holnap már az új menet­rend szerint indulnak a fő­városi és vidéki pályaudva­rokról a vonatok és az autó­buszok. A MÁV menetrend­jében jelentősebb változá­sok a Budapest—Nyíregyhá­za közötti szakaszon lesznek. Az expressz indul például „Szabolcs’’ elnevezéssel a Nyugati pályaudvarról. A vo­natra csak helyjeggyel lehet felszállni. A Tokaj expressz a nyír­ség fővárosa és a Keleti pá­lyaudvar között a jelenlegi­nél később közlekedik, .A Borsod expressz a közönség kérésére Füzesabonyban és Vámosgyörkön is megáll, ez­ért elveszti expressz jellegét, s gyorsvonatként közlekedik. REFLEKTOR 3fc Ma Budapesten a volt olasz partizánok baráti ta­lálkozót rendeznek. ★ Bala- latonfüreden folytatódnak a 'Veszprém megyei jogászna- pok. Békéscsabán felavat­ják Stromfeld Aurél szobrát. Gyulán tanácskoznak az Erkel diákünnepak szakmai vezetői./ Kiskunfélegyhá­zán nagyszabású ünnepséget rendeznek a gimnázium fenállásána.k 100. évfordulója alkalmából, Nagykanizsán megnyitják a Thury György történelmi, napokat. sje Nyír­egyházára érkeznek a Tarpa —Tentoes. túra részvevői. >(c Pécsett záróülését tartja a ré­gészeti társulat háromnapos vándorgyűlése. Székesfe­hérvárott befejeződik az i parstatis ztiku sók és üzem­gazdászok második országos1 vándorgyűlése. •k Kissé meghökkentő lát­vány a vízből felbukkanó bé­kaember. „Ha le tudnám írni a nevem... V f — Itt írja alá a nevét! Az idős ember tanácstala­nul néz a feléje nyújtott toli­ra, majd mint egy szégyenlős gyerek, lehajtja fejét. — Én nem tudok írni, ké­rem szépen ... Nem tanul­tam. Hihetetlennek tűnő adat: a Lenin Kohászati Művek 19 ezér dolgozója közül az 1970. Szombattól — szombatig május 22-től 29-ig a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 81. sz. Miskolc, Széchenyi u. 10., 88. sz. Miskolc, Széchenyi u. 32. sz alatti boltjában, és a 108. sz. Vasgyári Ruházati Áruházban Mintás divatselymek 20 százalék árengedménnyel! Miskolcon már szombaton, megyei boltjainkban hétfőn indul a selyemvásár BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT december 31-i állapot szerint 164-en nem tudtak írni, ol­vasni! — Sajnos, az adat nem té­ves — mondják a vállalat ok­tatási osztályán, majd később az szb kultúrosztályon. — Nagyjából állandó is ez a szám. 1963-ban 174-en, 1966-ban 154-en voltak ilye­nek, most pedig ismét 164-re emelkedett a számuk. Nem ugyanazokról az emberekről van szó. Az írástudatlanok legtöbbje vándormadár, jön- megy. jár-kel a vállalatok között. Az a szerencsésebb, aki nálunk marad, hiszen itt minden lehetősége megvan, hogv kitörjön az iszonyatos sötétségből. Járom a.gyár hatalmas te­rületét. Noteszomban üzemek és emberek nevei lapulnak, az írástudatlanok címei, őket kell majd megszólaltatnom, faggatnom; miért nem tud­tak megbirkózni sorsukkal. De az írástudatlanok nagy többsége szégyenlős, keveset beszél. Titokban, lelkűk mé­lyén nagyon fáj nekik a tu­dás hiány«... A nagyolvasztó környékén megállók egy. a sínekét tisz­tító pályamunkás csoportnál. Az egyik férfi alig hallha­tóan rebegi: — Az elsőt és a másodikat kijártam, de már elfelejtet­tem mindent... — Nem rossz ez magának’ — De rossz... Még egy újságot, egy plakátot sem tu­dok élolvasni. Imi sem tu­dok. Ha le tudnám írni a nevem... • Munkatársa, egy szalonnái fiatalember büszkén feszíti ki a mellét. — Én most járom a nyol­cadikat! Hetente kétszer „vé­gigszenvedem” az iskolát, de higgye el, boldog vagyok. Ha befejeztem, szakmát tanulok. Nem akarok tovább itt ma­radni a sínek között. Mon­dom az öregnek is; tanuljon, de nincs sok kedve hozzá. Az „öreg” magas, fekete trikós pályamunkát. A töb­biekkel ellentétben rajta nyoma sincs a szégyenkezés­nek, pedig írni—olvasni ő sem tud — Taktaharkányból járok be. Otthon is sok a munka, itt is. Meg aztán idős vagyok én már. tanuHanak a fiata­lok. — Gyermeke van? Mintha nem hallaná a kér­dést. Szűnni nem akaró szó­áradattal a fiatalok érvénye­sülési lehetőségéről beszél. Hamar rájövök: ő ° szóára- dat álarca mögé bújik... A gyár sokat tesz, hogy a tudás kapuja kitáruljon e néhány írni—olvasni nem tudó ember előtt. A vállalati Dolgozók Általános Iskolájá­ban teljesen ingyen, sőt mun­kaidőben tanulhatnak írni. olvasni. Az egyik csavargyári írástudatlan már harmadszor rugaszkodott neki, hogy meg­próbálja. De nagyon kevés az ilyen „öntudatos” és bátor. Tavaly ősszel a 164 nyilván­tartott írástudatlan közül például egyetlen egy sein í#- lentkezett. Sajnos. ■ IWIKES IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents