Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-17 / 90. szám
Irodán hívül A minap felkerestük Fikár Ottót, az Ózdi Kohászati Üzemek propagandaosztályának vezetőjét, s megkértük, hogy egy fontos ügy végett telefonon hívja fel számunkra a műszaki fejlesztési osztály egyik illetékesét. Utóbbi azonban nem volt az irodájában, mint később kiderült, éppen abban az ügyben megtartott értekezleten vett részt, amiért kerestük. A gyár ugyanis tervezi egy licenc megvásárlását, amely a reve, a kohászatban a lemezek és bugák hengerlésénél képződő pikkely szerű hulladék eltávolításánál a nehéz fizikai munka mellőzését tenné lehetővé. A licenc birtokában mágneses eljárást alkalmazának, ami elsősorban az ember védelmét, ám a minőség javítását is szolgálná. Nem találtuk meg az újítások felelősét sem, aki szintén az irodán kívül, a gyár valamelyik részlegében tevékenykedett. Így aztán csupán egy vaskos beszámolóból jegyezhettük fel mindazt, amiről tőle szerettünk volna tájékoztatást kapni. Arról tudniillik, hogy az itteni újítók az év első negyedében az újításaikkal 6 millió 223 ezer forint értékű megtakarításhoz segítették hozzá az üzemet, amiért 371 ezer forint újítási díajt fizettek ki nekik. A gyár még több más vezető beosztású dolgozóját sem találtuk meg az irodájában. A hatalmas üzem valamelyik zugában tartózkodtak. Nem az íróasztaluknál ülve várták, hogy a problémák „felkeressék” őket, hanem ők keresték azokat. Ez az irodánkívüliség nyilván nem kis szerepet játszik abban, hogy a munkások és a vezetőik könnyen szót értenek egymással, ami aztán a termelési eredmények javulásában is megmutatkozik. T. F. Fejlődő szövetkezet Tizenkilenc éve alakult a miskolci Vízvezetékszerelő Kísz,' amelynek ma már 75 tagja van. Amíg kezdetben alig 600—700 ezer forintnak megfelelő termelési értékről adhattak számot, addig ma már 12 millió forintra növekedett ez a szint. A ktsz nemcsak a városban, de a megyében is vállal feladatokat. A vízvezetékszereléssel összefüggő tennivalók mellett technológiai szerelési munkálatokat is végeznek. így például sikerrel fejezték be Komjátiban a termelőszövetkezet mezőgazdasági épületeinek és berendezéseinek technológiai szerelését. A szövetkezet tavaly 300 ezer forintot kapott a városi tanácstól támogatásként. Ügy tudják, hogy az idén a tanács ezt az összeget felemeli 500 ezer forintra. 4 vitapartner: Szabó István Az egyik legtehetségesebb fiatal magyar filmrendezővel, Szabó Istvánnal cserélhetnek eszmét és vitázhatnak az érdeklődők április 26-án este 7 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ fiatalok vitafórumán. Ekkor tartják ugyanis, a filmrendező személyes részvételével, legutóbbi alkotásának, a Szerel- mesfilm-nek az ankétj át. Ezt megelőzően április 21-én este 7 órakor tekinthetik meg Szabó István filmjét az érdeklődők, ugyanott. Egyetemisták külföldön 1971. július—augusztus hónapokra a Szovjetunióba, az NDK-ba, Lengyelországba és Bulgáriába küld ki a miskolci egyetem KlSZ-bizottsá- ga fiatalokat. A kint dolgozó magyar egyetemisták négy hétig végeznek majd együtt munkát a fogadó ország egyetemének fiataljaival, s ezt két hét üdülés követi. A kapcsolat kölcsönös; az említett országokból hazánk is fogadja az építőtáborba jelentkezett egyetemista fiatalokat. Az Építők Szakszervezetének kongresszusa A tegnap megnyílt kongresszuson főtitkári beszámolóban hangzott el, hogy a REFLEKTOR >k Budapesten ma a Honvédelmi Minisztérium a kőbányai úttörőknek repülőgépet ajándékoz, amelyet a X. kerületi úttörő-parkban helyeznek el. Dunaújvárosból a Szovjetunióba béke és barátság vonat indul; egyébként a város valamennyi üzemében kommunista szombatot tartanak. * Nyíregyházán kitüntetik a tiszavölgyi árvízkárok helyreállításában kiemelkedő munkát végzett dolgozókat. * Orosházán megrendezik az elsőválasztők gyűlését, bálját. * Sopronban megkezdődik a szlovák, az osztrák és a magyar úttörők hagyományos háromnapos találkozója. * A Szegedi Nemzeti Színház kétévi szünet után ismét megkezdi falusi tájelőadásait; az első előadást Székkutason tartja. Zalaegerszegen megnyitják az első városi amatőr filmszemlét. harmadik ötéves tervben 327 ezer új lakás átadása, a tiszavölgyi árvíztől megrongált épületvagyon gyors helyreállítása, újjáépítése is jelzi az építőipar eredményeit. Az építőipar termelése 1970-ben már több mint másfélszerese volt az 1965. évinek. Az építőiparban alkalmazott gépek, berendezések és járművek lóerő-teljesítménye több mint 40 százalékkal emelkedett. A korszerű építésmód ki- terjesztéséhez jelentősen hozzájárult az új házgyárak hálózata, amely jelenleg évente mintegy 15 000 lakás felépítését teszi lehetővé. Nagyobb bevétel A múlt esztendőben a Putnoki Építő- és Szakipari Szövetkezet árbevétele 12 millió forint volt. Ebben az esztendőben másfél millió forinttal több árbevételre számítanak. Jelentős feladatokat vállalnak a lakásépítési tervek valóra váltásából is. Elsősorban OTP-társasházakat építenek: 1971-ben tizenkettőt, emellett négy magán építtetőtői is vállaltak megbízatást. Szavalóverseny Aligha vádolhatják szak- barbársággal az NME kohó- mérnöki karának KISZ- csúcsvezetőségét, amely a költészet napja alkalmából mára szavalóversenyt hirdetett. Javul a borsodi utak állapota? Kiemelt támogatást ígér a KPM (Folytatás az 1. oldalról.) Az ország útépítési tervének negyedik ötéves költségvetési kerete már ismert: hazánkban 1975-ig ötven százalékkal több pénzt — összesen 24 milliárd forintot — fordíthatunk útjaink korszerűsítésére, fenntartására és az új utak építésére, mint az elmúlt öt évben. Hogyan kíván élni ezzel a lehetőséggel a minisztérium? — Lehetőségeink az idei évre nem változtak — folytatta dr. Ábrahám Kálmán főosz......: >lc Várakozáson felüli sikert aratott a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban megrendezett írásművészeti kiállítás. Az érdeklődők holnap még megtekinthetik az egyik gi- zehi piramis sírkápolnájából származó, hieroglifekkel borított falfestményt (felső képünk), az özönvízről „tudósító” ékírásos tégladarabot és az i e. 2800-ból származó, oszlopra faragott írásjeleket. Szanálás - dózerral, földgyaluval A Miskolc negyedik ötéves lakásépítési programjában szereplő, csaknem 12 ezer új lakás felépítése szokatlan erőfeszítéseket követel valamennyi érdekelt vállalatunktól, intézményünktől: ahhoz, hogy a tervezett lakásokat megépíthessük, a lehető leggyorsabban végre kell hajtani a szükséges szanálásokat és előközművesítéseket. Ennek érdekében valamennyi építési területünkön be kell vezetni a gépi bontást és családi ház építkezést segítő — kiutalás alapján végezhető — kézi bontást a jövőben csak igen korlátozott számban engedélyez a tanács. Bár a családi ház építési akciók jelentősége a városban semmivel sem csökken, a kényszerű helyzet miatt a következő hónapokban csak akkor adnak ki bontási engedélyeket, ha az építkezők vállalják, hogy a jelenlegi 2 —3 hónap helyett maximálisan két hét alatt teljesen lebontják a számukra kijelölt épületet és ezzel egyidőben a területről elszállítják a törmeléket is. Az intézkedés fokozza ugyan a magánépítkezők anyagbeszerzési gondjait, de a területelőkészítettség hiánya miatt elkerülhetetlen. tályvezető. — S bár a magasabb összeg hosszabb távon minden bizonnyal enyhít a heiyzeten, csodákat így sem ígérhetünk. Az ország útjainak egyötödét a főutak teszik ki és a forgalom fele ezeken az utakon bonvolódik le. Ezért energiánk nagy részét elsősorban a főhálózat korszerűsítésére összpontosítjuk. Olyan feladat ez, amelyet nem lehet tovább halogatni. mert később képtelenek leszünk lépést tartani a fejlődéssel. Igyekszünk reálisan szemlélni a helyzetet: tudjuk azt is, hogy alsóbbrendű úthálózatunk nagy része igen rossz állapotban van. Ezeken az utálton azonban — amíg a korszerűsítés súlypontjában a főhálózat áll — csak szerkezet-változtatás nélküli, aszfaltszőnyeges megerősítésre és fenntartási munkára futja. És amit nem győzök eléggé hangsúlyozni: még ezeknél a javítási munkáknál sem engedhetjük meg, hogy viszonylag olcsón és rosszul dolgozzunk. Az egyszerűbb záróré- teges aszfaltozásnál is inkább négyszer annyi gondot és pénzt fordítunk egy-egy útszakasz megerősítésére, mint korábban. A javított út is legyen nagyobb teherbírású és tartósabb. Útvonalaink állapota meg- léhetősen rossz. Az országban jelenleg több mint 13 ezer kilométer alsóbbrendű útvonalat kellene teljesen korszerűsítenünk. Ez önmagában is legalább másfél évtizedes munka. Másrészt égető munkaerő- szállítási eszköz- és kőhiány- nyal küzdünk, bár az sem elhanyagolható, hogy a komolyabb munkáh'oz drága gépek is kellenek. Kormányzatunk látja ezeket a problémákat és reméljük, az eddigieknél is több befektetést igénylő ágazatunk költségvetési keretét emelik majd. Addig nem tehetünk mást, mint a meglévő összegek ésszerűbb elosztását. És ez Borsod megyére is vonatkozik. Magyarországon Pest megyét és Borsodot tartjuk a két legnehezebb helyzetben lévő országrésznek. A forgalom nagysága és a közutak fokozott terhelése miatt mindkét megyét megkülönböztetett figyelemben és támogatásban kell részesítenünk. Ezért Borsod megyét is — már az idei költségvetési keretünkön belül is — kiemelten kezeljük. Egyik legexponáltabb feladatunknak jelenleg is a 3-as számú főút korszerűsítését tartjuk. Később pedig — a negyedik öléves terv idején megkezdésre kerülő új autóutak építése között — legnagyobb vállalkozásunk éppen az M—3-as, Budapest—Miskolci autópálya építése lesz. Borsod megye és Miskolc ipari-centrum jellege és közúti forgalma ezt mindenképpen megköveteli tőlünk. Amíg az autópálya megépül, egyre több korszerűsítéssel igyekszünk feloldaná a megye útjain meglévő fe- szültségeket — fejezte be nyilatkozatát dr. Ábrahám Kálmán, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője. LAHUCSKY PÉTER lJj terelős&igetek9 forgalmi sávok Júliusig befejezik a Baross utca korszerűsítését A Baross és a Bajcsy-Zsi- linszky utca torkolata a villamosvágányok íves vezetése és a forgalom állandó nagysága miatt Miskolc egyik lógVásás-műsor Hosszabb szünet után április 29-én ismét bemutatkozik a Bartók Béla Művelődési Központ népi együttese. A műsorban közreműködik a Diósgyőri Vasas Tánckar (koreográfus Manninger György), a művelődési központ népi zenekara, Moczó Géza vezetésével, valamint a Diósgyőri Vasas Női Kamarakórus, melyet Juhász Tibor vezényel. A hippi Alit az utcasarkon a torzonborz alak, akihez képest Robinson divatfi volt. A szeles, még nem éppen kánikulai időben félmeztelen felsőtesttel díszelgett a Búza téren, csupán a nyakát fedte egy nem tudni micsoda ruhadarab. Derekán széles öv, feszesen tartotta a duplaszéles szárú, ütött-kopott, viharvert farmernadrágot, amely rongyos széleivel „simult” a széllelbélelt, még viharvertebb lábbelihez. Kíváncsiak és csodálkozók, sietők és sétálók torpantak meg egy pillanatra, hogy szemügyre vegyék a csodabogarat. Elhangzott egykét nem éppen kedves megjegyzés is, de őt, a hippit, ez mit sem zavarta! Egykedvűen, szenvtelen tekintettel bámult a világba, majd- hogy nem azt mondta: na, mi van? A tisztes járókelő a legszívesebben betuszkolta volna valahová e két lábon járó rémlátomást egy alapos generálozásra, de hát erre nincs törvényes lehetőség. Nincs mód arra sem, hogy az arra illetékesek — hivatalosan — karonfogják, és a fürdőbe, a borbélyhoz citálják, pótolni a hiányt, a tisztaságot. Arra azonban van jogszabály, hogy megkérdezzék tőle: mi a foglalkozása, miből él, hol lakik, úgy általában hogy telnek a napjai. Mert aki ilyen öltözékben, közbotrányt okozó módon tartózkodik az utcán és még hivalkodva mutogatja is magát, annak nem biztos, hogy van állása, keresete, de ugyanakkor mégis megél valamiből, valahogy... S ha netán közveszélyes munkakerülő, az időt csavargással agyonütő honpolgárról van szó, máris alkalmazhatók vele szemben a törvényes rendelkezések. Ebből következik: ha ilyen okból kerül az őt megillető helyre, ott már van lehetőség arra is, hogy szorosabb barátságot kössön a tisztasággal, a higiéniával, és meggondolja, érdemes-e félmeztelenül, torzonborz hajzattal, alig-nadrágban, rongyosan, piszkosan végigmenni az utcán, nemcsak csodálkozást, de megbotránkozást is keltve. T. F. balesetveszélyesebb közlekedési csomópontjának számít. A torkolatba szinte másodpercek alatt befutó járművek tucatjai gyakran elbizonytalanodnak. A gépkocsivezetők — megfelelő burkolati jelek hiányában — nem tudják hol álljanak meg, milyen ívben, mikor kanyarodjanak. Ezen a forgalomtechnikai szempontból kritikus állapoton kíván segíteni a csomópont korszerűsítésével a Miskolci Közúti Igazgatóság. A Baross utca átépítésével egyidőben rövidesen korszerű, terelőszigetes közlekedési csomópontot alakítanak ki az építők a Bajcsy-Zsilinszky utca keleti végén. A tervek szerint a meglevő úttesten több terelőszigettel és a szükséges forgalmi sávok kialakításával határozottabb irányítást biztosítanak a járművezetőknek. A munkát előreláthatólag még ebben a fél évben — a Baross utca északi szakaszán levő másik két forgalmi sáv kiépítésével együtt — be is fejezik. A Baross utca Tiszai pályaudvarig terjedő déli szakaszának korszerűsítésére csak 1975 után, az állomás felvételi épületének építésé- ével egyidőben kerül sor.
