Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

EGY KÖNYVTÁRT KITÜNTETTEK

A könyvtárban — mely néhány napja a kiváló címet viseli — a diósgyőri munkásság szellemi fogékonyságáról is tájékozódhat az érdeklődő. Aki jól ismeri ennek a könyvtárnak a 75 esztendejét, az otthonos lehet a gyárkémények környékén. Ismeretei ipartörténeti, szociológiai, munkásmozgalmi ismeretek.

A „Jószerencse Dal- és Ön- — Emich Gusztáv kiadású- képzőkor” pecsétje — mint a

Avantgarde és népi-nemzeti hagyomány

Anyanyelvű művészetért elmeit szót néhány nappal ezelőtt a Magyar Nemzet hasábjain Pátzay Pál szobrászművész. „Elszomorító az az idegenes hanghordozást pózoló képnyelv — írja —, mely a helyhez kötött nyilvános műveken, kiállításokon évek óta mind gyakrabban megmutatkozik” ...

„Ott tartunk már, hogy senki sem meri tetszését, nemtetszését őszintén nyilvánítani, mert félnie kell attól, hogy műveletlennek minősül, ha nem érti az értelmetlent”...

„Értelmetlen ábrákat semmiféle magyarázattal, semmi okon nem lehet szocialista művészetnek elfogadni, mert önkényes képjeleikkel való mesterkedéseik, nem megértők — tehát nincs tartalmuk.”

S ami igaz a művészet egyik ágában, igaz a másikban is. Az avantgarde zenei alkotások nem modernek (félévszázados hagyománya van a nyugat-európai zenében), szemben állnak népzenei hagyományainkkal, nem fejezik ki életünk megváltozott formáját, tartalmát és nem utolsósorban nincsen tömegkapcsolatuk. Mert hiszen harminc szakközépiskolai hallgató nem azonos a város bérletes koncertlátogató közönségével. Mai magyar zeneszerzők műveit ilyen összeállításban, mint ahogy szerda este hallhattuk a Bartók-teremben, nem érdemes megszólaltatni. Pedig nem is a legújabb nemzedék műveit játszották a neves fővárosi előadóművészek.

Viski János, Soproni József, Szervánszky Endre, Kurtág György, Jenei Zoltán, Szőnyi Erzsébet karakterdarabjai mellett még leginkább a Bartók-kortárs Dohnányi Ernő: Passacaglia szóló fuvolára című műve aratott sikert.

Az előadóművészek: Almásy László (zongora), Németh Alice (ének) Kovács Lóránt (fuvola), Hevesi Judit (hegedű) és Szalay József cimbalom) magas színvonalon, dicséretet érdemlő ügyszeretettel tolmácsolták a hagyományos hangzástól eltérő zeneszerszámokat. Külön-külön bármelyik darab érdekes színfolt lehetne egy hagyományos összeállítású műsorban — így egyvégtében soknak tűnt.

Meggondolandó viszont: kitűnő'zeneszerzőink nem egy alkotása méltán népszerű, korszerűsége mellett is közérthető. A X. kongresszus szellemében végre hadat kellene üzennünk a művészeti élet valamennyi ágában fellépő avantgarde- nak, amelynek puszta létét, sőt állami támogatását semmi nem indokolja. Bartók és Kodály életműve, a népzene felfedezése, alkalmazása — nemzeti hagyománnyá lett. Ne térjünk le arról az útról, amely rangot jelent a világban s mely éppen a tömegkultúra kiszélesedését szolgálja szocializmust építő hazánkban.

BARTA PETER

üsmn

Drámafeszfivál

Ma este a moszkvai Kis Színházban Darvas József Szakadék című drámájának előadásával ünnepélyesen megnyílik a magyar dráma fesztiválja a Szovjetunióban. A fesztivál idején magyar szerzők 19 művét 58 előadásban láthatja a közönség.

A fesztivál legkiválóbb előadásáról 16 tagú zsűri dönt, a bírálóbizottság négy díjjal jutalmazza a legkiválóbb rendezőket, hat díjjal a legjobb színészi teljesítményeket, s három díjat ítél oda a legiművészibb díszletekért.

Szekszárdi

filmszemle

Megkezdődtek az előkészületek a 3. nemzetközi néprajzi filmszemlére és tudományos tanácskozásra, amelyet 1972 augusztusában rendez Szekszárdon a Tolna megyei Tanács és a Magyar Néprajzi Társaság. Egyidejűleg meghirdették a nemzetközi pályázatot a hazai és külföldi amatőr és hivatásos filmesek részére, néprajzi témájú filmekre. Egy 15 ezer forintos első díjat, két, egyenként 10 ezer forintos második és két, egyenként 5 ezer forintos harmadik díjat tűztek ki. Ezenkívül kiadják a közönség díját, valamint több üzem, vállalat és intézmény jutalmát.

Diákkutatók

Sok helytörténeti-néprajzi középiskolás pályamunka készült a sárospataki diáknapokra. A megyénkből beérkezett 79 pályázatban 41 helytörténeti, 38 néprajzi téma található. A jeligés pályázatok elbírálása megkezMost beszélhetünk Csurka István íróval és Iglódy István rendezővel.

— A szereplők és a szituáció az olvasók előtt már nem ismeretlen.

Az 1966-ban megjelent Moór és Paál című regényem szolgált a dráma születésének alapötletéül — mondja Csurka. A két főszereplő megrekedt valahol az ötvenes évek táján, mindketten belefulladtak dogmatikus nézeteikbe. Bizonyos fokig kísérlet is számomra ez a vígjáték, mert új színpadi megoldással próbálkozom benne. Az idegosztályon fekvő két főszereplőt ugyanis úgy beszéltetem, hogy míg az egyik ébren van és betegtársához szól, addig a másik ájultan fekszik. Szóval monológokat mondanak a szereplők, de mégsem teljesen azt, mert a beszéd folyamatát gyakran megakasztja a másik nyögése, nevetése, sírása.

korabeli bélyegzők általában — ovális alakú volt. Ma is

— A rendező viszont mindig éber...

— A darabot tíz napja próbáljuk. A próbáknak ebben a kezdeti stádiumában még nincs más feladatom, mint figyelni a színészeket, felhívni figyelmüket ösztönös mozdulataikra, és alkotó légkört teremteni. Kicsit játékmesternek érzem magam, hiszen a vígjáték látványos effektusok, külsőségek nélkül kerül színre, s feladatom csak a játékvezetés. Csurka István is jelen van minden próbánkon és gyakran megváltoztat egy-egy momentumot. A kitűnő színészek őt is inspirálják.

*

Csurka István Döglött aknák című vígjátékát május 7-én mutatja be a Katona József Színház. Ezzel a darabbal látogatnak el júniusban. a Miskolcon megrendezésre kerülő vígjátékfosTti - válra.

E. A. *

ban látott napvilágot 1848- ban. A könyv kötése vadonatúj. Vajon hány borítót koptattak el időközben a betűre éhes olvasók? S egy másik, régiség 1909-ből: Az aradi tizenhárom. (itamvay Ödön.)

Talán nem véletlen, hogy az évtizedek folyamán éppen ez a két könyv őriztetett meg, miközben nemcsak könyveket, hanem embereket is égettek.

Este, lámpavilágnál kézről kézre járt a két becses „nyomtatvány” — mélyet nem lehetett tiltani az embereiktől, mint a Kommunista Kiáltványt. Olykor tán nem is olvasták, csak nézték a szépen rajzolt Barabás-port- rét, ugyanazt, amit Emich Gusztáv kirakatában megéljeneztek a pestiek a szabadság szép napjaiban, s a gyerekeknek is megmutatták a 13 magyar tábornokot, akiknek meg kellett halniuk. *

A Bartók Béla Művelődési Központ könyvtára ma 30 ezer ember olvasási igényének siet elébe. A 30 ezerből 12 ezer olvas. (Ez jobb, mint az országos átlag.) Az olvasók 71 százaléka munkás. (De a szocialista brigádokban minden száz ember közül már nyolcvan a rendszeres olvasó. A könyvtár százezer kötetét két és félszer

Émile Bemard, kiváló francia festőművész 30 évvel ezelőtt, 1941. április 16-án halt meg Párizsban. Liliében született 1868. április 28-án, s már diákkorában a festészet iránt érdeklődött. Anyagi helyzete lehetővé tette, hogy ezt élethivatásának válassza. Az ismert művésznél, F Cormonnál tanult, majd 1886-ban Bretagne-ba^ telepedett le.

Nagy művész kortársaihoz. Gauguinhez, Van Gogh-hoz és Cézanne-hoz szoros barát„forgatják” meg évente. Az állomány értéke több mint kétmillió forint.

*

Székely Miklósné, a könyvtárvezető helyettese — ha jól emlékszem — 17 esztendeje él itt, a könyvek között. Szép, teljes élet. Mikor még csak 25 ezer kötetet számláltak, Székélyné volt az élő katalógus. (Ma már persze katalogizált az állomány.) Hogy mi a könyvtáros öröme? Ha könyvközeiben tudja az embereket. Az üzemekben elhelyezett félszáz letéti könyvtár látható, tapintható csodákat művel. Jó szerencse (jó művelődéspolitika), hogy az üzemben nemcsak gépekkel, hanem könyvekkel is találkoznak a munkások. Aztán öröm, hogy évenként öt-hatezerrel gyarapodik az állomány. (Nem kevesebb ez, mint 150 ezer forintos ráfordítás.) Van ezer hanglemez, itt találkoznak az olvasók az írókkal, a kisgyerekek bemutató foglalkozásokon itt tanulják meg, hogy milyen fontos a könyv, s ide járnak vissza olvasni. És öröm még az is, hogy rövidesen felépül az új székház, melyben jelentőségének megfelelő teret kaphat a könyvtár.

*

Az oklevél, mely a kiváló címet dokumentálja (a városban más művelődési intézmény nem dicsekedhet ilyennel), szerény kartonlap. Tartalmát a SZOT, a KISZ KB és a Művelődésügyi Minisztérium képviselőjének aláírása hitelesíti

(gyarmati)

ság, s ezen túlmenően művészi rokonszenv fűzte. Egyik oszlopa volt az úgynevezett Pont Aven-i iskolának.

Szimbolikus eszmei tartalommal telítettek Émile Bernard művei. Nemcsak festményei, hanem szobrai, faragásai, szőnyegei, valamint fametszetei is stilizált forma- felfogásúak. Mint író is hírnevet szerzett, s szerkesztője volt a La rénovation esthé- tique című művészeti folyóiratnak.

PÉNTEK

Kossuth rádió; 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél.

— 13.15: Dallal, tánccal a világ

körüL — 13.45: Munkásérdek,

társadalmi érdek. — 14.00: Szomszédolás. — 14.25: Iskolarádió. — 15.10: Üj lemezeinkből. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Esti sugárkoszorú. — 16.45: Bordalok operettekből. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Lemezmúzeum. — 17.40: Szóljatok szép szavak. — 17.55: Népi zene. — 18.18: Hallgassuk együtt! —19.40: Krimikedvelőknek. — 20.49: Ko- rondy György énekel. — 20.59: Töltsön egy órát kedvenceivel!

— 22.20. Beethoven: A-dúr

„Kreutzer” szonáta. — 22.50: A modem történetírás problémái.

— 23.10: Könnyűzene. — 0.10: Janneguin-művek.

Petőfi rádió: 12.00: Zenekari

muzsika. — 13.03: Brahms kamarazenéjéből. — 13.45: Mindenki kedvére kettőtől hatig. — 18.10: Riporter kerestetik! III. rész. — 19.10: Népi zene. — 20.28: Műveltségünk tegnap, ma, holnap. — 20.38: Magyar fúvószene. — 21.07: Láttuk, hallottuk. — 21.27: A

Szovjet Rádió felvételeiből. — 22.20: Az erőszak kora? — 22.35: Operettrészletek. — 23.15: Weber: Oberon. Részletek az operából.

Miskolci rádió: Borsodi tükör.

— Üj gép a Diósgyőri Papírgyárban. — Legújabb lemezünk.

— Kulturális életünkből. — Mi zavarja a fiatalok kapcsolatát?

— Vízmű épül Olaszliszkán. — A dzsessz kedvelőinek. — Hirdetőműsor.

Televízió: 14.55: Fizika. —13.50: Fizika. — 17.18: Hírek. — 17.25: Nemcsak hivatal! Demokratizmus a hétköznapokon. Sorozat.

— 18.06: Tapsifüles. — 18.45: Mi újság? Riportfilm. III. rész. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Sol Hurok bemutatja. II. rész. — 20.40: A 70 éves Németh László köszöntése. 21.50: Telegroteszk. 4. rész. Várnai György. — 22.10: Tv-híradó.

— 22.20: Szülők, nevelők egymásközt.

Bratislava! televízió: 16.35: Hírek. — 16.40: A Hadsereg-stúdió jegyzetei. — 17.35: A suttoni

szellem. Vígjáték gyermekeknek.

— 18.40: Esti mese. — 19.00: Tvhíradó. — 19.30: Aranykrokodi- lus. A Csehszlovák Televízió díjkiosztó ünnepsége. — 20.40:

ötven etap. — 21.50: Történetek egy „jobb társaságból”. — 22.20: Tv-híradó. — 22.40: A szilveszteri műsor ismétlése.

Miskolci Nemzeti Színház (7): Pitypang (Vörösmarty bérlet).

Kiállítások: Miskolci Galéria

(11—19 óra között): Basilides Sándor festőművész gyűjteményes kiállítása. — Miskolci Kéo- tár (10—18 óra között): Kiállítás ' Miskolc város képzőművésze4:! = gyűjteményéből. — Libresszó (13 \ —20 óra között): Agotha Tibor j riportfotói. i

Filmszínházak: Béke (í4, hn6, 8): Ha kedd van, akkor ez Belgium (színes amerikai). — Kossuth (f3, lo, f7): A filatelista halála (magyarul beszélő szovjet). — Filmklub (6): Bolondok hajója (magyarul beszélő amerikai). — Fáklya (f5, f7): Rachel, Rachel! (színes amerikai, 16 éven felülieknek!). — Petőfi (f7): Szabálytalan ötpercek (magyarul beszélő bolgár). — Ságvári (f5, hn7): Családi fészek (magyarul beszélő színes francia—olasz). — Szikra (5. 7): A homok asszonya (japán, 16 éven felülieknek!). — Táncsics (f5, f7): Sárika, drágám! (magyar). — Ady (7): Hárman a sivatagban (magyarul beszélő szovjet film).

SZOMBAT

Kossuth rádió: 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Verbunkosok. — 9.07: A hét műsorából. —

10.05: Utazások. — 11.00: A hét műsorából.

Petőfi rádió: 8.05: Barokk muzsika. — 9.05: Külpolitikai figyelő. — 9.20: Hatvani diákjai. Részletek, a daljátékból. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50:

Koczkás Sándor könyvszemléje.

Televízió: 9.30: Családi otthon. Riportműsor. — 10.00: Minden

kilométerkőnél. Bolgár útifilmsorozat. 2. rész. A gitár. (Ism.) — 11.00: Mi újság? Riportfilm. (Ism.) — 11.20: Tapsifüles, (ism.)

Gyakorlott gyors-gépírónőt felveszünk. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés: Női Szabó Szövetkezet, Miskolc, Széchenyi u. 29. sz.

Felvételre keresünk azonnali belépéssel fiatal, 1—2 éves gyakorlattal rendelkező gépírónőt, lehetőleg közgazdasági technikumi végzettséggel. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet; Kohászati Gyárépítő Vállalat diósgyőri főépítésvezetőség (LKM területén), munkaügyi osztály, Mester et. Tel.: 15-291.

A Vám- és pénzügyőri testületbe felvétel van. Az érdeklődőknek a részletes felvilágosítást bármelyik vám- és pénzügyőri szakasz vagy vámhivatal mex- adja.

májtusban lesz, a diáknapokon.

jól látható azon a Fetőfi-kö- teten, mely — „Tisztelet és szeretet jeléül Vörösmarty- nak ajánlva a szerző által”

Miskolcon is bemutatják

Döglött aknák

Csurka-vígjátékot próbál

a Katona József Színház

•

Próba! Csendet kérek! Vörös fénnyel világít a felirat a budapesti Katona József Színház félhomályos előcsarnokában. A nézőtéren csak az első sorokban ülnek néhányan. A színpadon egy kórházi szobát látunk két ággyal, egy éjjeli- szekrénnyel, s egy mosdóval. A két fekvő beteg Major Tamás és Kállai Ferenc. Éppen az egymásra ismerés izgalmas pillanatait próbálják. Mint a darabból kiderül, a kórteremben két régi ismerős, két régi ellenség került össze. Az egyik Moór, a reakciós, aki a háborúban ki akarta végeztetni a most mellette fekvő Paált, az ultrabalost. Néhányszor „végigmennek” még ezen a részen, majd a rendező próbaszünetet rendel el. Kigyulladnak a nézőtér fényei.

Festő, író szerkesztő

tójára. A revü-operettet tizennégy — jórész; önálló — táncszám színesíti majd

(Ágotha jelv..

■Je.

& Egy a tizennégy közül... A Miskolci Nemzeti Színház kibővített tánckara Somos Zsuzsa koreográfiáival készül a Hawaii rózsája című Ábrahám-operett április 25-i bemuta-