Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-14 / 87. szám
sfc A lengyelországi Korchówban (Bilgorej- körzet) élő Józef Komán népművész különleges technikával készíti alkotásait. Sokszínű furnirlemez kivágásokat alkalmaz, amelyek egy fatáblába beágyazva emberek és tájak művészi ábrázolását adják. Az intarzia — a berakás technikája — évszázados múltra tekint vissza, különösen a bútor kézműipar történetében, továbbá dísztárgyak készítésében. A gépi termelés nem teszi lehetővé ezt a művészi eljárást. Képünkön: Józef Komán egyik művét mutatja. Miféle „hivatali etikett”? újságcikk — intéskedés — utóhang „T. István négyéves ... jobb arcán függőleges lefutású, 4 centiméter hosszú, felfelé szélesedő, szabálytalan szélű, sötétvörhenyes színű terület van, amelyben pontszerű sötétvörös hámsérülések láthatók... a jobb felkar háti felszínén függőlegesen futó, 12 centiméter hosszú, 1 centiméter széles, a fentivel megegyező nyomok. T. László négyéves: a jobb lapocka táján, a jobb felkar hátsó felszínén, az ágyéktáj balfelén, a bordaív és a csí- pőtaréj között 5—12 centiméter hosszú, 1—2 centiméter széles, a fentivel megegyező nyomok... T. László testén 14 sávszerű sérülés számlálható meg... A sérüléseket okozó tettesi támadás — ha az apa volt a tettes — túlmegy a szülői fegyelmezés határán...” * A látlelet — amelyből a fentieket idéztük — szombaton készült arról a két testvérről, akiket aznap reggel szembetűnő ütésnyomokkal vitt be mamájuk a bulgár- földi óvodába. Szombati számunkban már írtunk a felháborító esetről, a brutális „nevelési módszereket” alkalmazó apáról, aki előző este nadrágszíjjal „fegyelmezte” nevetgélő, rendetlenkedő gyermekeit. Az elítélendő esetről az egyik szülő értesített bennünket. Megkerestük az óvodát, valamint a gyermekorvé 't. akihez a testvéreket elvitték az óvónők, és a hallottak alap ián megírtuk az említett cikket. Már szombaton sokan reagáltak cikkünkre: szülők, ismerősök és idegenek adtak hangot az apa „nevelési módszere” miatt érzett felháborodásuknak. De kaptunk másféle észrevételeket is. Az illetékesek — akiknek figyelmébe ajánlottuk a megdöbbentő esetet —: a rendőrség, a gyámhatóság és az óvoda tanácsi felettesei beszámoltak a valóban gyors intézkedésekről, amelyeket a brutális apa felelősségre- vonása érdekében tettek, de néhány illetékes nem hallgatta el rosszallását sem! Arról van szó ugyanis, hogy szombati cikkünk első mondatát — „Megdöbbentő esetről értesített bennünket ma reggel a bulgárföldi óvoda egyik óvónője” — néhá- nyain úgy értelmezték, hogy az óvodából kaptunk először hírt a testvérek esetéről. Ha pedig ez így történt, akikor az óvoda dolgozói — szerintük — nem tartották be a hivatali utat, mivel hamarabb értesítették a sajtót, mint a saját felettesüket. A cikk megjelenését, pontosabban: ilyen gyors megjelenését pedig azért kifogásolták, mert előzőleg nem konzultáltunk az illetékes hatóságokkal. A tudomásunkra hozott „rosszallások” többszörös félreértésen alapulnak. A vitatott első mondat a mi szándékunk és értelmezésünk szerint nem azt jelenti, hogy az óvoda hívta fel a figyelmünket az ügyre, hanem azt, hogy beszéltünk velük,' és megtudtuk a történteket. Továbbá, ha valóban az történt volna, hogy valamelyik óvónő hív fel bennünket, akkor sem értenénk a „szabálytalanság” mibenlétét, hiszen a súlyosan bántalmazott gyerekek esete szerintünk nem meríti ki a hivatali titok fogalmát. Az ügy igenis a nagy nyilvánosságra tartozik, és nem az eset után hetekkel, hanem azon melegiben, még akkor is, ha valamilyen — előttünk ismeretlen — ügyrendi etikettet ezzel meg is sértünk! (pusztai) A DH városfejlesztési fóruma • Jön a könnyűszerkezet Gépek — kölcsön Alapozástól a kulcsátadásig? Mint korábban röviden beszámoltunk róla, a múlt héten Miskolcon járt dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese, valamint a minisztérium néhány munkatársa. A megyei tanácson találkoztak a megye cs a város párt- és tanácsi vezetőivel és konzultációs jellegű megbeszélésen válaszoltak a feltett kérdésekre. A tanácskozás témáját röviden így összegezhetjük: milyen feladatok várnai- Borsod és Miskolc építőiparára a negyedik ötéves terv időszakában. Többször szóba került a tanácskozáson az úgynevezett könnyűszerkezetes építési mód. Köztudott, hoev az új lakótelepeken a kívántnál lényegesen később készülnek el a kapcsolódó létesítmények, így például az iskolák, óvodák, üzletházak, szolgáltató részlegnek. A magyarázat: míg a lakóépületeket a legmodernebb technológiával, „futószalagon” készíti a házgyár, az említett létesítmények általában hagyományos módszerrel, s így törvényszerűen lassabban készülnek. Ezen az állapoton kívánnak változtatni oly módon, hogy könnyűszerkezetekből állítják össze — a házgyári épületekhez hasonlóan rövid idő alatt — mindazokat a létesítményeket, melyekre a lakótelep „be- népesedésekor” azonnal szükség van. A központi fejlesztési programot a kormány elfogadta, rövidesen felülbírálja a miÚgy öregszünk meg, ahogy éltünk Az öregedés legfőbb előidézője a tétlenség. A fiziológiai öregedés fékezésének első szabálya, hogy testi erőnket a lehető legtovább foglalkoztassuk. A szellem területén szinte azt mondhatnánk, hogy máris ismerjük az örök fiatalság receptjét. És ez nem más, mint az aktív szellemi élet, érdeklődés és kíváncsiság. A szakértők megegyeznek ugyan abban, hogy a szellemi teljesítmények körülbelül a 30. életévtől kezdve életünk végéig csökkennek, de ugyanakkor a kor tanít meg bennünket arra, hogy élni tudjunk intelligenciánkkal. Verdi 80 éves korában fejezte be a Falstaffot, Thomas Mann 72 éves korában írfa a Dr. Faus- tust. Kivételes egyéniségek? Minden bizonnyal. Az öregségnek nem egyetlen arca van, sokféleképpen lehet megöregedni és mindenki úgy öregszik meg, ahogyan élt. Akinek ereje hanyatlik, annak nem pihenésre, hanem hanyatló erejéhez mért munkára van szüksége. Küzdeni kell továbbá az öregek fizikai elszigetelése ellen. Még egyszer feltesszük a kérdést: érdemes-e még élni 65 éves koron túl? Igen, ha a rezignációt dinamizmussal, a pihenést tevékenységgel, a magányt szolidaritással helyettesítjük. Világjáró Klárika Ütban Lipcse felé, a vonaton, élményeiről faggattam Gabányi Klárikát, aki sverekkorától szerelmese az utazásnak. S szereti a fiatalo^ kát, akiket 1958-tól kisér idegenvezetőként, tolmácsként az Express által szervezett külföldi utakon, vagy a külföldieket itthon. Évente 50—60 ezer kilométert tesz meg vonaton, repülőn, autóbuszon. — Nem fárasztó ez? — Az élmények kárpótolnak mindenért. A közelmúltban például három héten át kalauzoltam egy szakmai csoportot az NSZK-ban. Ha azt mondom, hogy a három hét alatt naponta átlag 5 órát aludtam, sokat mondok. Mégis megérte. Nem az olyan élményekre gondolok, amit Frankfurtban láttunk (egy szálloda emeleti ablakából kidobtak egy férfit), hanem a szakmai érdekességekre, a múzeumokra, az idegenforgalmi nevezetességekre. Három nyelven beszél. — Egy-egy évben ezerféle embert ismerek meg — mondja. — Egyszer két fiatalember — útban hazafelé — Prágában leszállt sört inni. Nem a saját kocsijukba tértek vissza, hanem az utolsóba. Kényelmesen elhelyezkedtek, s várták, hogy keressük őket. Már Brno felé közeledtünk, amikor észrevettük, hogy hiányoznak. Akkor már ők sem voltak olyan nyugodtak. Kiderült: a két utolsó kocsit Prágában lekapcsolták, s ők ott maradtak. — Melyik országba utazik a legszívesebben? Habozás nélkül válaszol: — Mindegyikbe. Gabányi Klárikát, vagy Klárika nénit, ha úgy tetszik, ma már sok-sok miskolci fiatal is ismeri. Legutóbb, amikor összeismerkiedtünk, a Borsod megyei Tanács 24 tagú kollektíváját kalauzolta az NDK-ban. Berlinből hazafelé utazva éri mondta: — Szeretem a miskolciakat, ez a csoport is a szívemhez nőtt. Mondtam is nékik: szervezzenek jövőre egy tengerparti utat, s talán el lehet intézni, hogy én is velük mehessek. Szívesen kalauzolnám őket. S hogy ez a szimpátia nem egyoldalú, azt bizonyította: hazatérve, a csoport szép borsodi ajándékot vett emlékül Klárikának. Igaz, mire az ajándék Budapestre jutott, Klárika már ismét úton volt. Egy másik magyar csoporttal, amelynek tagjai — ebben bizonyos vagyok — ugyanolyan szívesen emlékeznek majd világjáró Klárikára, mint a miskolciak. Ny I. msztérium a beérkezett pályázatokat, majd létrehozzák a könnyűszerkezeteket előállító bázisokat. Segítséget nyújt ehhez a programhoz, hogy az NDK-ban és Csehszlovák' "''•’n már a" ' mázzák ezt az építési módszert és a hazai építőipar e tapasztalatok alapján készülhet fel. Ügy tervezik, hogy az induláshoz jelentős meny- nyiségű kész könnyűszerkezetet hoznak be az NDK-ból. Miskolcon, illetve Borsod megyében előreláthatólag nem gyártják, hanem csak összeszerelik majd a könnyűszerkezeteket. E feladatra is idejében fel leéli azonban készülni — hangsúlyozta a miniszter- helyettes —, s jó lenne, ha nemcsak az állami, hanem a tanácsi vállalatok is tanulmányoznák a hazánkban újszerű építési eljárást. Az igény ugyanis várhatóan olyan nagy lesz a szerelési munkák iránt, hogy a tárcavállalatok nem bírják kielégíteni. S ha már a tanácsi vállalatokat emlegetjük... Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy a kisebb vállalatok gépesítése még mindig elég alacsony fokon áll. Saját anyagi erejük kevés, s az állami dotációból sem futja mindenre. Nem arra kell tehát törekedniük a kisebb vállalatoknak, hogy önellátók legyenek, azaz rendelkezzenek minden olyan géppel, berendezéssel, ami a korszerű építési eljárásokhoz szükségeltetik. Helyesebb, ha igénybe veszik a szakszolgálatot, azaz esetenként kölcsönöznek. bérelnek gépeket. Gyakran hangoztatott kívánság a generál kivitelezői elv megvalósítása. Bővebben szólva az. hogy egyazon építőipari vállalat kössön szerződést az összes munkára, az alapozástól a kulcsátadásig. Ez nyilvánvalóan megköny- nyítené, egyszerűbbé tenné a beruházók dolgát. A beruházó kényelme, minél tökéletesebb kiszolgálása pedig fontos cél. Nos, a minisztérium véleménye szerint bármennyire is indokolt az óhaj. jogszabállyal nem lehet arra kényszeríteni egyetlen vállalatot sem, hogy ilyen tökéletes kiszolgálásban részesítse a beruházót, amíg erre nem készült fel, azaz gazdasági érdekeit sértené a generál kivitelezői elv gyakorlati alkalmazása. Hasonlóképpen nem jogszabállyal, hanem a gazdasági kapcsolatok tökéletesítésével kell közelebb hozni egymáshoz a tervezők, beruházók és kivitelezők érdekeit. A! kai mazhatnak olyan közös érdekeltségű formát az egymással kapcsolatban álló felek, melyek mindannyiuk gazdasági törekvéseit jól szolgálják. Legkézenfekvőbb a tervezők és a beruházók érdekazonosságának a még- teremtése. B. D. Lebontják a 80 éve« épületeket r Uj állomás Hidasnémetiben Az utóbbi időben egyre nagyobb forgalmat bonyolít le a hidasnémeti határállomás. A vasútállomás 80 éves épületei elavultak, korszerűtlenek. Sem a MÁV, sem a 1 a- tárőrség nem tudja feladatát maradéktalanul ellátni ilyen rossz körülmények között. A határállomás megnövekedett forgalmának biztosítása érdekében a MÁV miskolci Igazgatósága űj, úgynevezett Dominó biztonsági berendezést szándékszik itt üzembe helyezni. Az új berendezés otthonául azonban csak egy korszerűbb épület szolgálhat. A régi épületeket lebontják, s helyükön új, kétemeletes állomásépületet emelnek. Az állomás főépülete két részből áll majd. Az egyik az utasforgalom lebonyolítására szolgál. Ebben a részben a pénztáron és várótermen kívül helyet kap a poggyász26 hálókocsi, 67281 utas Az elmúlt évben igen sokan utaztak az Utasellátó Vállalat hálókocsijaiban. Tavaly belföldön 28 654 utasuk volt, külföldön pedig 38 627-en vették igénybe a vállalat hálókocsi-szolgáltatásait. A forgalmat átlagosan huszonhat hálókocsival bonyolították le. Fálóokok — Tisztelt bíróság, kérem a válás kimondását. A férjem eladta a konyhafelszerelést és elitta az árát! — Én szintén kérem a válás kimondását! — mondja a férfi. — A feleségem csak három hét múlva vette észre, hogy a kernyhafelszerelés hiányzik! megőrző, egy utasellátó ki- rendeltség, és természetesen a mosdó. Az állomás másik részének földszintjén a MÁV forgalomirányító helyiségei és biztonsági berendezései lesznek, míg az első emeletén a határőrség és a vámhatóságok irodái kapnak helyet. Az épület második emeletén a személyzet hálószobái lesznek. Ugyancsak ebben az épületben biztosítanak helyet a csehszlovák vasúti dolgozók, valamint a határőrség és vámhivatal dolgozói részére. A vasúti pályamunkások, a vonatvezetők és a kalauzok is kipihenhetik itt majd a szolgálat fáradalmait, hiszen a szociális helyiségek (öltöző, mosdó stb.) is helyet kapnak az állomás épületében. Gondoltak a személyzet szórakoztatására is, ugyanis olvasótermet és klubhelyiséget is kialakítanak. Néhány szót az épület szerkezetéről. Az állomás- épület alakja hosszanti elrendezésű lesz homlokzatán úgynevezett függönyfallal. A homlokzatot egyébként kővel, üveggel és zó- máncüveggel burkolják be. Szerkezetileg u ni váz elemekből épül majd fel. Az állomás község felöli oldalán a tervezők parkírozót is terveztek az autóbuszok és személygépkocsik számára. Az épületet központilag fűtik. (bótq)
