Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-13 / 86. szám
Oxigéngyár épül Diósgyőrben egy működő ellenütős kalapács modellel és nyolc darab, különböző kovácsolt termékkel szerepelnek. Részt vesz a prágai magyar kiállításon két mérnökük is, akik előadásokat tartanak. Mácsay Károly gépészmérnök az ellenütős kalapácsok süllyesz- tékes kovácsolási technológiájáról, Godó László gépész- mérnök pedig a korszerű ellenütős kalapácsoknak a süllyesztékes kovacsoló-ipar- ban való alkalmazásáról tart A Lenin Kohászati Művek különböző gyáregységeiben naponta kétezer palack oxigént használnak fel és ennek felét a jelenlegi üzem szűk kapacitása miatt más cégektől vásárolják. Az ezzel járó tetemes szállítási költségek csökkentésére a negyedik ötéves terv időszakában korszerű. új oxigéngyár kezdi meg munkáját Diósgyőrben. Építésére, berendezéseinek beszerzésére százhatvanmillió forintot költenek. Az új gyár szovjet gyártmányú berendezéseivel óránként két- ezernyolcszáz köbméter nagy tisztaságú oxigént állít majd elő. A gazdaságossági számítások szerint az új oxigéngyár építésére fordított beruházás négy év alatt megtérül. Egri közlekedési szakemberek tanulmányútjai Megfiatalodva várja látogatóit a budapesti Vidám Park. Kitűnő szórakozást kínálnak a vendégeknek a játékautomaták, és az új olasz dodzsem. Képünkön: forog a szerencsekerék, a Vidám Park egyik újdonsága. o Express étterem. Szappan és törülköző egyik mosdóban sincs. És mint megtudtuk: már fél éve nincs. — „Kísérleteztünk'’ ugyan ezeknek a tisztálkodási eszközöknek a kitevésével — mondja Keresztesi Mihály vezető —, de hihetetlenül KölcsönViktória Harminc darab Viktória- televízió érkezett a múlt hónap végén a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat miskolci üzletébe. Ezeket a készülékeket éves szerződés alapján lehet kölcsönözni, s két év után a bérleti díj beszámításával meg is vásárolhatók. A húsvéti ünnepek előtt már mind a 30 darab tv-készülé- ket kikölcsönözték. Húsvét a Bükkben A lillafüredi kisvasút az ünnepek alatt igazi tavaszi ‘csúcsforgalmat bonyolított le. Három pár vonatot indítottak Miskolcról, illetve a ga- radnai végállomástól,- délutánonként pedig mentesítő járatok is besegítettek a kirándulók elszállításában. Április 25-től egyébként már a nyári menetrend szerint közlekednek a LÁEV kocsijai, üzembe állítják a nyitott szerelvényeket is. Számos érdekes tanulmányutat szervez ebben az évben a Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szervezetének egri helyi csoportja. így például májusban megtekintik a Budapesti Nemzetközi Vásárt, míg júniusban az Egyesült Izzó diódagyárát, a budapesti földalati vasút építkezését, és a kiskörei vízlépcsőt. Szeptemberben a szerencsi állomás forgalmi és kereskedelmi i munkaterületére látogatnak, tapasztalatcsere céljából, míg egy más alkalommal a mátrai erdőgazdaság felnémeti fafeldolgozó üzemének munkáját tanulmányozzák majd. Értékelték a kollektív szerződést Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat szakszervezeti bizottsága az elmúlt napokban értékelte az 1969— 1970. évi kollektív szerződés • végrehajtását. A szakszervezeti bizottságnak a kollektív szerződés teljesítésével kapcsolatos értékelő határozata megállapítja, hogy a „vállalati alkotmány" megfelel az előírásoknak, kielégítette a dolgozók és a vállalatvezető- sóg jogos igényeit. A szakszervezeti bizottság észrevételezte, hogy egyes üzemegységeiméi elsősorban a túlórák elrendelésének vonatkozásában nem tartották be a kollektív szerződésben foglaltakat. Pozitívumként könyvelhető el viszont, hogy a vállalat biztosítani tudta a' szerződésben előírt bérfejlesztést, és a béren kívüli juttatásokat is. Higiénia ’71 Körülnéztünk a mosdókban Milyen állapotban van a mosdó, megfelel-e a higiéniai követelményeknek ? — ezt kutattuk a KÖJÁL szakemberének kíséretében, városunk néhány éttermében és presszójában. o Fórum. A férfimosdóban szappan nincs, csakúgy, mint törülköző. A törülközőnek még a tartója is le van törve. A női mosdóban legalább törülközőt találtunk. Igaz, kicsit rongyos és szakadozott, és a tisztasága is hagy maga után néhány kívánnivalót. — Miért nincs szappan a mosdóban? — kérdeztük a Fórum vezetőjétől, Lovász Árpádnétól. — Reggel tettünk mind a két helyre szappant. Egy órán belül ellopták. Ha pedig rendes törülközőt akasztunk tó, annak is lába kél. — Rövid ideig mi is kísérleteztünk azzal, hogy kiteszünk szappant és törülközőt, de hamar ellopták — közli Horváth Gyula vezető. — Sok vendégünk kéri a felszolgálótól a tisztálkodási eszközöket. * Szinte mindenütt visszatérő panasz, hogy gyakran ellopják a szappant és a törülközőt. Nem vitatjuk, hogy ez így is van. Kőrútunk során azonban bebizonyosodott, hogy ahol igazán nagy gondot fordítanak a higiéniára, s rendszeresen ellenőrzik a mosdók tisztaságát (lásd Po- lónia), ott megtalálhatók a szükséges tisztálkodószerek. SÓT A SÁNDOR Kinek vastagabb a pénztárcája? Talán nincs is üzem már, ahol a nyereségrészesedés kifizetése még váratna magára. El is költötte mindenki a pirosvagy kékhasú bankókat, ki elégedetten, ki ellenkező előjelű szándékkal és indulattal. Gyakran hallani ugyanis a kérdést: mi az oka annak, hogy egy ktsz többet fizet, mint a nagyüzem? Könnyű lenne erre azt válaszolni: hatékonyabban, jobban dolgoztak, így több jutott a pénztárcába is. Csakhogy nem ilyen egyszerű mindez. A nyereség függ a vállalat eredményének mértékétől és attól, mennyi pénzt fordítottak év közben bér- fejlesztésre. Mindezt lényegesen befolyásolja még az eszköz- arányos érték, a fejlesztési alapként tartalékolt összeg. Egy nagyvállalatnál nagyobbak a lehetőségek a távlati fejlesztésre, modern gépek és berendezések vásárlására, öltözők, fürdők építésére, munkásvédelmi célok stb. valóraváltá- sára. Ilyen szempontból ég és föld a különbség az LKM, a DIGÉP, vagy egy ktsz vagyona között. A ktsz — bár az év végén többet rakhat a borítékba nyereségként — korántsem gondolhat olyan mértékű fejlesztésre, mint egy nagyvállalat. Senki számára sem lehet közömbös, milyen feltételek és körülmények között dolgozik, és a jövőt illetően hogyan fejlődik a vállalat. Ehhez pénz kell és nem is kevés. Az ilyen célokra fordított összeg — közvetve — ugyan, de mégiscsak hozzátartozik, része nyereségnek, amelynek hasznát és előnyeit mindenki, a közösség élvezi. A ktsz-ben vagy más, kisebb vállalatnál is fejlesztenek, igyekeznek javítani a munka feltételein és körülményein, de sokkal lassúbb tempóban, lényegesen hosszabb idő alatt érnek el oda, ahová egy nagyobb vállalat rövidebb idő alatt eljut, Természetesen minél nagyobb egy üzem, egy gyár bruttó nyeresége, annál több jut a közvetlenül kifizethető nyereségre és fejlesztésre is. Sokat tehet tehát minden vállalat annak érdekében, hogy ez így legyen. A nagyobb pénz a gyárkapukon belül születik, a jól végzett, hatékony és gazdaságos munka eredményeként. Általában úgy van vele mindenki — s ez így igaz —, hogy nyereségnek csak azt tekinti, amit készpénzben kifizetnek. Arra nem gondol, hogy az év közben történő bérfejlesztés is a nyereség része. S ilyenre sor került a nagyvállalatoknál is. A DIGÉP-ben például 4,77 százalékkal nőtt a bérszínvonal. A drótgyárban tavaly 3 millió 228 ezer forintot fordítottak a bérek javítására az 1969-es 1 millió 329 ezer forinttal szemben. Ez is a borítékba került, csak nem egyszerre, hanem havonta a fizetéssel. S hogy oda kerülhetett, azt a növekvő nyereség tette lehetővé. Ha mindezek alapján vizsgáljuk a nyereségek alakulását, nyomban kideríthető: látszatra ugyan a ktsz-ek és kisebb üzemek pénztárcája ugyan a vastagabb, de a látszat mindig csal. T. F. A DIGEP Prágában és Becsben Két jelentős nemzetközi rendezvényen is képviselteti magát a közeljövőben a Diósgyőri Gépgyár. Április 19. és 24. között a TECHNOIMPEX Külkereskedelmi Vállalat önálló szerszámgépipari kiállítást rendez Prágában. A kiállítók egyike a Diósgyőri Gépgyár. Mint megtudtuk, rövid időn belül ellopják. S nemcsak a szappan és törülköző talál itt rövid időn belül gazdára, hanem a villany- körte, és minden egyéb leszerelhető és le nem szerelhető tartozék. De a jövő héten ismét lesz szappan és törülköző. Q Az egyetlen hely kőrútunk során, ahol tiszta (!) törülközőt és szappant is találunk mindkét mosdóban, a Poló- nia. Bár a férfimosdó törülközőtartója erőszak nyomait viseli magán... Bizonyára saját lakásába akarta valaki felszerelni a tartót, de a fal úgy látszik, erősebb volt. — Hányszor ellenőrzi naponta a mosdókat? — kérdezzük a Polónia vezetőjétől, Richvalszki Miklóstól. — Legalább tíz-tizenötször. o A Muskátli kisvendéglőbe belépve, egy tábla ötlik a vendég szemébe. Ez olvasható rajta: „Szappan és törülköző a felszolgálónál!” Mit szól hozzá, hogy?... — a miskolci Vasipari Ktsz kénytelen lesz megelégedni ezután egy műszaki vezetővel. — Eddig talán két műszaki vezetője volt? — Ügy bizony. Ráadásul egyenként is kerestek annyit, mint akármelyik nagy- vállalat főmérnöke. — De minek két műszaki vezető egy ktsz-ben, amelyik szövetkezetnek nagy ugyan, de a vállalatok sorában törpe? — Fogódzzon meg!/ Azért, mert az egyik-egyik tudása kevésnek bizonyult volna a feladatok ellátásához. — S a kettőé már elegendő volt? — Dehogy. Különben sem lehet pontosan tudni, hogy mire lettek volna képesek, mert néhány más vezetővel — így például a termelési osztályvezetővel — együtt egyéb ügyekkel voltak elfoglalva. — Milyen ügyekkel? — Azzal, hogy eldöntsék, melyikük a nagyobb ember. Talán mondanom sem kellene, hogy mindegyikük mellé felzárkózott egy kis tábor talpnyalókból, s tavaly már életre-halálra dúlt a harc közöttük. — No, de nyilván megelégelte a tagság a kiskirályok uralmát és eltanácsolta őket az íróasztaltól. — Megelégelte, de azért talán még ma is ott ülnének — tudták ám, hogy kell kapaszkodni —, ha az egyik, nevezetesen a termelési osztályvezető egyeduralomra nem tör, s illetékes helyen be nem panaszolja társait. — Mi történt a panasz után? — Vizsgálat indult és elképesztő dolgok derültek ki mindhármukról. Sőt, még néhány más vezető beosztású emberről is. — Ez kezd izgalmassá válni. Mi derült ki végül? — Például az, hogy az egyik műszaki vezető két beosztottját maga mellé véve — fusiban — színt épített egy szövetkezetnek. Talán három napot, ha munkálkodtak. s annyi pénzt vettek fel a végén, amennyiért mi legalább egy hónapig melózunk. Ne vágjon közbe, most jön a poén: a szín 13 nap után összedőlt. Ezen azonban nem lehet csodálkozni, hiszen a szóban forgó „főnök” — állítólag — igen gyakran fordítva nézte a műszaki rajzokat. Mosolyogtak is rajta éppen eleget, lévén a ktsz-nél nagyon sok valódi szakember is. Vigyorogni persze csak a háta mögött volt tanácsos, mert a vakmerő könnyen megkapta a magáét. Azért sem mertek szólni sokáig az emberek, hogy a klikkhez tartozók szenet, miegymást kölcsönöztek a ktsz-től, „majd megadjuk” — alapon. S aki jól feküdt a nagyfőnököknél, az nyugodtan saját gépkocsijának tekinthette a szövetkezet járművét. Sárcipőt viszont csak az kapott, aki már igazán bennfentes volt. — Sárcipőt? Ez jó. Mégis „sárosak” lettek az illetők, igaz-e? — Ügy bizony. És most főhet a fejük, hogyan mossák tisztára magukat. — Majdcsak találnak valami jó mosószert, talán még mosdatót is. — Ök már aligha. Az évet záró közgyűlésen leváltották az egész vezetőséget, s a verebek azt csiripelik, hogy egyesek számára a kiosztott fegyelmik után még más is következik. — S mit szól mindehhez a ktsz tagsága? — Azt, hogy végre mindenki arra használja a fúrót náluk, amire való: az anyag megmunkálására. BÉKÉS DEZSŐ előadást. A két előadást követően egy 10 perces színes, a DIGÉP ellenütős kalapácsairól készült tájékoztató filmet is bemutatnak a diósgyőri szakemberek. Ápriüs végén mintegy 20 ország részvételével nagyszabású nemzetközi, az ellenütős kalapácsok témájával foglalkozó szimpózium kezdődik Bécsben. A TECHNOIMPEX és a DIGÉP természetesen az osztrák fővárosban is képviselteti magát, hiszen a diósgyőriek egyre növekvő nemzetközi hírnévnek örvendenek az ellenütős kalapácsok piacán. Bécsben is sor kerül diósgyőri szakember előadására: az ellenütős kalapácsok Diósgyőrben történő gyártásáról, ßzedlacsek József főkonstruktőr tájékoztatja majd a nemzetközi szimpózium résztvevőit. Az előadást itt is filmvetítés, majd konzultáció követi.
