Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-28 / 99. szám

jfc Hazánkban 1970-ben hatmillió három- százezer külföldi fordult meg: ebből három­millió hatszázezren kifejezetten magyaror­szági úticéllal. Ez a rendkívül tekintélyes szám azt bizonyítja, hogy az idegenforga­lom fontos népgazdasági tényezővé vált. Az idegenforgalom alapfeltétele a szálloda. A múlt években, különösen a III. ötéves terv időszakában sok szállodát, kempingtábort építettek az egész országban. A szálloda­üzemeltetés és a szállodák körül kialakult idegenforgalmi pezsgés jó üzlet. A Budapest Szálló például valamivel több mint 100 mil­lióért épült fel, s a teljes megtérülése 6—8 éven belül várható. A Gellért Szálloda hely­reállítása 230 millió forintba került, ez a beruházás 6 év alatt térül meg. Es a vezető szállodák bevételének egy része nyugati va­luta. (Képünkön: a Duna Interkontinental.) A kiváló munka jutalma Átvette a kitüntetést az LKM Ünnepi külsőt öltött tegnap délután az LKM munkásőr- laktanyája. Több száz kohá­szati dolgozó gyűlt össze, hogy tanúja legyen a Kiváló vállalat kitüntetés átadásá­nak. A meghívottakat, köztük dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettest, Moldován Gyulát, a Miskolc városi pártbizottság titkárát. Kovács Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Sury Istvánt, a vasasszak­szervezet központi vezetősé­gének titkárát, dr. Horváth Jánost, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vezér- igazgatóját, dr. Balogh And­rást, az SZMT titkárát, Dudla Józsefet, a KISZ megyei, Né­meth Tibort, a KISZ városi titkárát és Tok Miklóst, a vá­rosi tanács elnökhelyettesét Gácsi Ferenc, a szakszerveze­ti bizottság titkára köszön­tötte. A meghívottak köszöntése után dr. Énekes Sándor ve­zérigazgató tartott ünnepi beszédet. Ismertette az el­múlt évnek azokat az ered­ményeit, amelyek alapján az LKM ismét egy magas kitün­tetés birtokosa lett. Hangsú­lyozta: 1970-ben az LKM tör­ténetének legnagyobb, több mint 6 milliárd forintra te­hető árbevételre tett szert. Rekord volt a nyereség is amely 67 millióval haladta meg a tervezettet. Kitért ar­ra, hogy a sok száz hazai és külföldi megrendelő egyetlen esetben sem került hátrá­nyos helyzetbe az LKM miatt. A most következő évek sike­rét 1971-ben kell megalapoz­nia a vállalatnak. Az idei esztendő annál is inkább je­lentős lesz, mivel egy tava­lyihoz hasonló siker után a vállalat elnyerheti a Szocia­lista munka vállalata meg­tisztelő címet. Meleg szavalt kíséretében nyújtotta át dr. Kocsis Jó­zsef kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes dr. Énekes Sándor vezérigazgatónak a Kiváló vállalat kitüntetést igazoló díszoklevelet. Méltat­ta az LKM sikereit, amelyek sokban hozzájárultak a ma­gyar kohászat tavalyi, min­den eddiginél nagyobb és jobb eredményeinek elérésé­hez. Arra kérte a gyár kol­lektíváját, tegyenek meg mindent a negyedik ötéves terv éveiben is azért, hogy mindig büszkén beszéljenek az LKM-ről. Köszöntötte az ünneplőket Moldován Gyula, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára is. Az ezekben a na­pokban zajló kitüntetések át­adásáról szólva elmondotta: a kitüntetett kollektívák gaz­dasági fejlődésünk zászlóvi­vői. A párt és a társadalmi szervek nevében örömét fe­jezte ki, hogy a zászlóvivők sorában ismét ott találjuk a Lenin Kohászati Műveket is. Az ünnepség a legkiválóbb dolgozóknak járó kitünteté­sek átadásával, majd a vál­lalat vendégházának emeleti helyiségében rendezett nagy­szabású fogadással ért véget. Trabant és Wartburg Az utóbbi években egyre keresettebb hazáinkban a Tra­bant és a Wartburg típusú személygépkocsi. 1969-hez vi­szonyítva tavaly 80 százalék­kal többet adtak ed ezekből a típusokból. Az NDK-ból szár­mazó gépkocsik eladásának növelését az tette lehetővé, hogy 3 ezer darab Trabantot és Wartburgot kontingensen felül sikerült beszereznie a Merkur Vállalatnak, magyar áruk ellenértékéként. Küldöttértekezlet az egyetemen A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem hallgatói ma délután 1 órától az egyetem- város 2-es kollégiumában tartják a kétévenként esedé­kes küldöttértekezletüket. Ez alkalommal választják meg az NME KISZ-bizottságát, az egyetem KISZ-bizottságának végrehajtó bizottságát, vala­mint azokat a küldötteket, akiket a miskolci egyetemis­ták a felsőbb KlSZ-szervek- hez delegálnak. Ma avatják a miskolci Néhány hónapjá már „üze­mel” Miskolc új, több mint 400 férőhelyes szociális ottho­na, amely hangulatos beren­dezésével, az öregek részére jó ellátást biztosító felszerelt­ségével lakói számára igazi otthont ad. Avatására azon­ban most került sor, amikor már teljes a létszám, megtelt valamennyi szoba. Az avató ünnepségen részt vett és ünnepi beszédet mon­dott Tok Miklós, Miskolc vá­rosi Tanácsának elnökhelyet­tese, s jelen volt Moldován Gyula, az MSZMP városi bi­zottságának titkára. Az ott­hon lakói — sok száz idős, többnyire magára maradt em­ber — meghatottan köszönték meg társadalmunknak a dús gondoskodást, amelyet ez az otthon biztosít számukra. REFLEKTOR + Ma Budapesten, a mű­szaki egyetem ankétot tarta­nak a szerszámgép-kutatások feladatairól. + Győrött a MTESZ székházában húsipari tanácskozás kezdődik. Gyulán „Műanyagok a la­kásban és a ruházkodásban” címmel ankétot rendeznek. 3fc Mezőtúron átadják a száz­ágyas új szociális otthont, a+c Nagyatád községet várossá avatják. +: Salgótarjánban megkezdik a mintegy 5 mil­lió forintba került új TIT- székház műszaki átadását. + Szegeden az egyetemen meg­nyitják az V. országos ifjú­sági jogásznapokat. Jfc Szé­kesfehérvárott önálló esttel fellép Major Tamás Kossuth- díjas művész. Köszönet a közreműködésért Túljutottunk belpolitikai életünk egyik igen fontos és ran­gos eseményén, az általános választásokon. A felszabadulás óta ez volt a tizedik alkalom, hogy népünk, s köztük me­gyénk dolgozói is, saját soraikból, szabadon választották ki ügyes-bajos dolgaink szószólóit, belpolitikai. életünk irányí­tóit, szocializmust építő munkánk vezetőit. Országgyűlési képviselőket, helyi tanácstagokat választot­tunk, akik biztosítják majd jelenlegi politikánk folytatását. A választás napja teljes sikert hozott. Győzött a népfront programja, kiegyensúlyozott, fegyelmezett, jó politikai lég­körben adták le voksaikat az állampolgárok, szavaztak pár­tunk, kormányunk politikájára. Választási sikerünkről szólva el kell mondani, hogy az eredmény sokak áldozatos, lelkes munkájának gyümölcse. Több százra tehető megyénkben azok száma, akik munkát vállaltak a szavazást megelőző jelölőgyűlések, választási gyűlések előkészítéséből, tagjai voltak a választási, majd a szavazatszedő bizottságoknak. Országra szóló nagy munkánk aktívái közt voltak olyanok, akik választásról választásra részt vettek már ebben a te­vékenységben, s gyakorlati tapasztalataikat most is eredmé­nyesen hasznosítottuk. Mások először álltak csatasorba a vá­lasztás sikeréért, s — igen jól sikerült az első szereplésük. Köszönetét mondunk valamennyi népfrontaktívának, helyi népfrontbizottsági tagnak, akik a városokban, községekben közreműködtek, hogy a jelölteket a legjobban válasszuk ki, majd pedig segítettek, hogy a jelöltek még a választás előtt megismerkedhessenek területükkel, választóikkal. A jelölő­gyűléseken, választási nagygyűléseken és választási gyűlése­ken kívül számos olyan, szűkebb körű találkozót hoztak létre, amelyen az országgyűlési képviselőjelölt, vagy tanács­tagjelölt bemutatkozhatott. Köszönetét érdemelnek azok a dolgozók, fiatalok, akik hangulatossá, ünnepélyessé varázsolták a szavazóhelyisége­ket. Köszönet a KISZ-eseknek, az úttörőknek, akik április 25-én lelkesen, szorgalmasan álltak a választási munkában részt vevő tisztségviselők rendelkezésére. Végül, de nem utolsósorban megköszönjük mindazoknak a vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek, állami gazdasá­goknak és üzemeknek a segítséget, amelyek a munka meg­gyorsításához és megkönnyítéséhez gépkocsikat bocsátottak a választási bizottságok rendelkezésére. Választási sikerünk az eddig folytatott politika elismeré­se és értékelése. Az azonban, hogy a szavazás ilyen rendben, minden fennakadás nélkül és tökéletes szervezettségben zajlott le, az előkészítésben és a lebonyolításban közreműkö­dő, fáradhatatlan párt-, népfront- és tömegszervezeti aktí­vák érdeme. Valamennyiüknek megköszönjük áldozatos, jó munkájukat. Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Végrehajtó Bizottsága A Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöksége A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Homok helyett fűrészpor 4 korszerűség nyitánya Az ország egyik legna­gyobb téglagyára Málviban télen-nyáron folyamatosan üzemel. A tavaszias időjárás kezdete azonban mindig azt jelenti, hogy egy kicsit na­gyobb tempójú a termelés is. Ehhez pedig új munka­erőkre volna szükség. — Először március elején vettük észre, hogy a tavaszi kampányhoz kevés az embe­rünk — mondja Bagyal Pé­ter gyárvezető. — Ügy lát­szik, a törzsgárda mozdítha­tatlan, minden körülmények között kitart a gyár mellett. Jancsiék útra kelnek Aki elmerengve, vagy jókedvre hango­lódva hallotta már a Kiváló zenekarvezető címmel fél évtizede kitüntetett Jónás Jancsi és öt társa muzsikáját, az mindig is vágyik újra meghallgatni produkciójukat. Azt persze kevesen tudják, hogy a népi zenekarok hat évvel ezelőtt Hévízen megrendezett országos bemutatóján nívódíjat kapott Jancsiék mennyit tanultak, s izzadnak nap nap után a művészetükért. Az őseiktől örökölt tehetségük fittyet sem érne, ha gyermekkoruk óta nem fejlesztet- ték-bővítették volna azt a fegyelmezetlen­séget meg nem tűrt tanítómestereik — s ha most is a vérükké vált önfegyelemmel na­ponta délelőtt tíztől 12-ig nem próbálnák az esténként nyilvánosan elöadandókat. Ami­nek aztán az is eredménye lett, hogy a csaknem egy évtized alatt, amióta együtt muzsikálnak (ők így mondják: „dolgoznak”), meghívásuknak eleget téve szórakoztathat­ták már a katowicei „Hungária”, a szófiai „Budapest”, s Kelet-Berlinben, Brüsszelben, Hamburgban és már kétszer Münchenben egy-egy étterem közönségét. Szívhez szóló muzsikával öregbítették a haza, s a szűkebb pátria, Miskolc hírnevét, megérdemlik hát, hogy név szerint megemlítsük: a prímás he­lyettese Vadász Dezső, a brácsás Báni Ala­dár, a klarinétos Szirmai Miklós, a cimbal­mos Szegedi Sándor, s a nagybőgős Kótai Lajos. Most ismét búcsút mondanak törzshelyük­nek, a Polóniának. Ma délután elutaznak Balatonszántódra, ahol esténként a Rév csárdában lépnek fel az üdülési szezon vé­géig (miután az alkalmazóikkal megállapod­tak, a budapesti Koncert Iroda közvetítésé­vel amerikai turnéra kaptak — s így már hasztalan — meghívást), szeptember 1-től pedig három hónapra, immár harmadszor, ismét Münchenbe szólítja őket a szerző­désük. Fél évig nem láthatjuk-hallgathatjuk Jan- csiékat (hacsak valamelyikünk nem toppan be a balatoni csárdába), s kívánjuk nekik: eadigi magatartásukhoz méltóan szerepelje­nek, de ne feledjék el — amit ök is nem­egyszer hangoztattak már —, hogy csak a barátaik, ismerőseik körében tudnak igazán, szívből szívhez muzsikálni, itthon, az Avas alján. T. L Körülbelül 20 százalékra te­hető azok száma, akiket csak a „mutatós” kereseti lehető­ségek hoztak hozzánk. Hetvenen hiányoznak A vasárnapokon végzett munkáért túlórát fizetnek a Máiyi Téglagyárban, amel­lett mozgóbérként jutalom­ra, premizálásra is jelentős összegeket fordítanak. A ke­mencék mellett dolgozó ki­hordok fizetésének híre túl­jutott már a gyár kerítésén, hiszen a környéken aligha lehet négy-ötezer rorintot keresni segéd- és betanított munkásként. Mégis, éppen a kihordóknál kell időnként pótolni valamit a keresethez, mert a túlórázás elkerülhe­tetlen. Pedig most még jó idők járnak a kemencéknél dolgozókra, hiszen ilyenkor „csak 30—40 fokot” mérnek a forró levegőt ziháló falak között. A ventillátorok és a kinti hűvösebb idő ajándék­nak számít. A régiek nem félnek a nyártól sem, pedig olykor 40—50 fokig is fel­szökik a hőmérséklet. Jói bánnak a tűzzel A Máiyi Téglagyár már nem tartozik a korszerű üze­mek közé. Ha az év első fe­lében megkezdődik a gázzal való fűtés és szárítás, egy olyan rekonstrukciós folya­mat veszi kezdetét az alig 20 éves falak közöitt, amely­nek eredményeként korsze­rű, fejlett gépesítésű építő­anyag-előállító üzem áll majd a régi helyén. A hagyományos körkemen­cékben attól függ még a termelés, milyen gyorsan halad előre a tűz. amit csak nagy hozzáértéssel lehet si­ettetni. Közben folyamato­san telítik és ürítik a jára­tokat, ahogy a tűz sebessége megengedi. Márpedig a má­l.yi gyárban alaposan lerövi­dítették ezt az időt. Míg a vállalati átlag 9,7 óra, addig Mályiban 8,4 órára szorítot­ták vissza az ezer téglára jutó égetési időt. Pálinkás István „kemencés” brigádja minden eddigi rekordot meg­döntött: egyetlen hónap alatt 2 millió téglát szedtek ki a kemencéből, amihez foghatót nem ismernek a szakmában. elég a fíirészpor is A régi téglagyártók el sem tudták volna képzelni a szakmát homok nélkül. Igaz, hogy tájanként, agyagonként változik az adalékok meny- nyisége, de a homok az olyan állandó volt, mint a kenyér­ben a kovász. A máiyi agyag pedig csak betegebb lett tőle égetés közben. A téglák megrepe­deztek, eltörtek, a selejt mindig több volt a kelleté­nél. Amióta fűrészpor került a homok helyébe, az új ada­lék beleég, tömöríti a tég­lát, a selejt minimálisra csökkent. A tekintélyes mó­dosítás sokat javított az idei eredményeiken is. NAGY JÓZSEf

Next

/
Thumbnails
Contents