Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

a miskolciaké a szó Fájdalmas búcsú ofc Hát nem kedves a Jenőtől, hogy ilyen sokáig integet?. Vasutas becsület Ez év március 29-én történt, hogy Morvái Jánosné. Kál. Fő u. 107. sz alatti lakos Füzesabony­ból Egerbe utazva, a vonatban Jüelejtette táskáját, melyben ok­mányain kívül 5100 forintot tar­talmazó retíkülje is volt. Ebből a pénzből — ami fél évi keresete volt — akarta fia és annak menyasszonya részére megvenni a közeli eljegyzésre a jegygyűrű­ket. Eger Népkertjéhez érve vet­te észre, hogy táskája a vonat­ban maradt. Rohant az állomás­ra, onnan azonban a vonat már elment. Sírva kérdezte a forgal­mi szolgálattevőt, mit tegyen? Ez felhívta Makiár állomást, és kérte: ha a vonat megérkezik, a személyzet' hívja fel. Nemsokára jelentkezett Szabó István, Eger állomás létszámába tartozó jegy­vizsgáló, aki közölte, hogy a táska és teljes tartalma megvan, és már keresték a gazdáját. Visszaérkezve, a jegyzőkönyv aláírása után a tulajdonos meg­kapta a táskát és tartalmát, hi­ánytalanul. Morvainé sírva kér­dezte, mivel tartozik, hiszen ne­ki ez mindent jelentett. Ha ugyanis nem lett volna meg a pénz, elmaradt volna az eljegy­zés is. Szabó István jegyvizsgáló ezt felelte: Csak jó szóval, hi­szen ez nekem szolgálati köte­lességem. Ügy érezzük, nekünk is köte­lességünk Szabó Istvánt nyilvá­nosan megdicsérni és jutalma­zásáról gondoskodni. Az ilyen ..apró” kötelességteljesítések azt bizonyítják, hogy Szabó István és társai biztosítják az erkölcsi alapot az elmúlt évben kimagas­ló eredményeket elért Miskolci Vasútigazgatóság részére, továb­bi kimagasló eredmények eléré­séhez és a vasutas dolgozók megbecsüléséhe z. UGLYAI SÁNDOR Válaszol az illetékes A Déli Hírlap 1971. már­cius 29-i számában „Csupa lőcs a ruhánk.. címmel megjelent cikkel kapcsolat­ban közöljük: Jegyzőkönyvileg meghall­gattuk Vida Miklós autó- buszvezetőt, aki a cikkben jelzett napon a GA 72-84 forgalmi rendszámú autó­buszt vezette. A gépkocsi­vezetőt írásbeli figyelmez­tetésben részesítettük, fel­hívtuk figyelmét a helyes magatartásra. A kártérítés- K vonatkozóan azonban nem értünk egyet a cikk­ben megfogalmazottakkal, mivel az ilyen felhívásra olyanok is jelentkezhetnek kártérítési igénnyel, akik az esetnek nem voltak szenvedő alanyai. Így nem lenne helyes eljárás, ha a gépjárművezetőt az így fel­vetődött kárigényekkel ter­helnénk. Nagy István szem. forg. és kér. o. v. Nagy Pál szem. forg. üzemvez. Volán 3. sz. Vállalat Lezárták a víztárolót A Vasgyári Kórház háta mö­gött levő Kerekdombon, a víz­tárolónál jártam. Néhány 3—4 év körüli kisgyermeket láttam ott játszadozni. Ez a víztároló valamikor a Vasgyári Kórház vizének biztosítására létesült. Idejét múlta, megszüntették. Egy vasajtóval volt lezárva. Ma ajtó nélkül tátong a víztároló, s a kicsi gyerekek köveket dobál­nak bele. Hogy milyen mély, nem tudom, de magam is félve néztem be a nyíláson. Ma még áldozat nélkül tátong az üreg. KI tudja, a jövőben nem sírat- ja-e valaki a gyermekét? Ezért kérem a szerkesztőség mindig segítő készségét, hogy az illeté­kesek figyelmét erre a veszélyre felhívni szíveskedjék. Javaslom, hogy egy hull ad ek­lem ezt — körülbelül 4—5 milli­méter vastagságút — hegesszenek oda, és ezáltal megszűnne a ve­szély. Betömni, berobbantani is lehetne. TÓTH SÁNDOR Tóth Sándor III. kerületi lakos által kért kerekdombi vízház be­járati nyílására 1400x1000x4 milli­méteres vaslemez-táblát felhe­gesztettünk, ezáltal a baleseti ve­szély megszűnt. III. kér. Tanács Építési és Közlekedési Csoportja Fodor Vilmosné építési csoportvezető főmérnök Dicséretet érdemel Gyakran halljuk, hogy sok rosszalló megjegyzés, bírálat éri városunk közle­kedésének dolgozóit. Ha vi­szont van rá alkalom — minden esetben —, a dicsé­rő szó sem marad el, mint például most. Vasárnap éj­szaka 23 óra 25 perckor in­dult ki egy villamos a Kun Béla utcai megállóból. A középső kocsiban alig egynéhány utas volt. A hangulat az éjszaka ellené­re annál jobb volt, hiszen egy nem is annyira „eny­hén illuminált állapotban" levő utas trombitájával és szövegével szórakoztatta utazótársait. Mikor ezt meg­unta, kiment a peronra — majdnem vesztére — és to­vább mókázott. A villamos indulásánál azonban az amúgy sem stabil lábon ál­ló „mókáméster" kiesett a kocsiból, és hogy komo­lyabb baja nem történt, azt a munkájából haza igyekvő Juhász Ferenc villamos- vezetőnek köszönheti, aki addig tartotta a kocsiból „kilógó” embert, amíg a villamos meg nem állt. A bátor villamosvezető ezért feltétlenül dicséretet érde­mel T. J. Miskolc (Jármay György rajza) Forsyte Saga a Rori ban Vasárnap — április 18-án — menyasszonyommal betértünk kedvelt cukrászdánkba — a Ro­llba. A presszóban feltűnően ke­vesen tartózkodtak, míg a belső helyiség zsúfolásig megtelt. Le­ültünk a kinti teremben, s vagy 15 percig vártunk, majd csak eszébe jut valakinek megkérdez­ni, minek is vagyunk ott. Ekkor már tudtuk, hogy odabent a tv-t nézik, a Forsyte Saga volt éppen műsoron. Végre kijött hozzánk egy hölgy, akiről látszott, hogy nem felszolgáló — de a Rori dol­gozója —, s azt is észrevettük, hogy nem szívesen hagyta ott a filmet. Rendelésünket felvette, de nem találta a kért konyakot, segítségért folyamodott, mire egy még tőle is dühösebb kiné­zetű fiatal felszolgálónő lépett ki a tv mellől, megmutatta a kórt árut és sürgősen vissza­ment előbbi helyére. Elég hosszú idő telt el, míg egy fiatalember, aki nem győzte kivárni a műsor végét, bemerészkedett a tv-nézok táborába. Jött a fizetőpincémő, s mi is felhasználtuk az alkal­mat, s rendeztük számlánkat ná­la. — aki, miután látta, hogy távozunk, nyugodtan visszament tévézni. S mindezek után felme­rül a kérdés: miért nem tettek egy táblát az ajtóra, hogy a tv- ben a Forsyte Saga megy, s a műsor ideje alatt a felszolgálás szünetel — írja G. K. Palóczy u. 15. Mi történjék ezután? Február 19-én levélben kértem az ürgödör tisztítását. Március 15-én, aztán 29-én személyesen, majd újabb le­vél útján és április 15-én szintén személyesen sürget­tem a munka elvégzését. A mai napig eredménytelenül. Arra hivatkozott a tisztvise­lőnő, hogy csak két motoros szivattyú van B.-A.-Z. me­gye területén; nem győzik a munkát. Mint érdekelt fél, kérdem a talajerőgazdálko- dási vállalat vezetőit, vala­mint a közegészségügyi ható­ságot. mi történjék ezután a megtelt űrgödörrel? Buzogány u. 35. szám alatti lakosok nevében W. Ferenc ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÓZSEFNÉ Választási közlemény Miskolc városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága felhívja a választópolgárok figyelmét az alábbiakra: Az a választójogosult, aki a választás napján előrelát­hatólag nem tartózkodik az állandó lakóhelyén, a lakó­hely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kiállított igazolás és a sze­mélyi igazolvány alapján kér­heti az ideiglenes lakása (tartózkodási helye) szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától a választók név­jegyzékébe való felvételét. Ilyen kérelmet a választás napján is elő lehet terjesz­teni az ideiglenes lakás (tar­tózkodási hely) szerint illeté­kes szavazókor szavazatszedő bizottságánál, az előzetesen beszerzett igazolás felmuta­tása mellett. Kérjük ezért a Miskolcon állandó bejelentett lakással rendelkező azon választópol­gárokat, akik a választás napján valamely okból (üdü­lés, utazás stb.) nem tartóz­kodnak állandó lakóhelyü­kön, az illetékes kerületi ta­nács vb titkárságánál szerez­zék be az említett igazolást, hogy ideiglenes tartózkodási helyükön szavazhassanak. Előadás a lakáshelyzetről Dr. Terbócs László, a SZOT munkatársa április 22-én a lakáshelyzetről és az ezzel összefüggő kérdésekről tart előadást a TVK-ban, amelyen a szocialista brigádok vesznek részt. Ózd az idegen szemével a Szembetűnő változások a Az .,aranykapca” vége a Jövőt formáló tervet* kel Mint ahogy Kazincbarcikán cs Dunaújvárosban is van ó- és újváros, Özdon is tehető ilyen megkülönböztetés. A gyár körül guggoló ódon házak és a már magasba nyúló modern épületek mellett, egy kicsit távolabb a központtól, mind jobban terebélyesedő impozáns ház- és utcasorok illeszkednek a városképbe, a Csépányl úttól jobbra, a Béke- telepen. Ma már 15 ezer ember lakja ezt a, szociális és kommunális létesítményekkel jól felszerelt városrészt. Valahogy levegősebb, tá­gasabb lett itt minden, és még inkább azzá válik a jö­vőben. A változás annyira szembetűnő, hogy a régen erre járt vendég meg is hök- ken egy kicsit. Régi házakat és utcákat keres, emlékeket idéz fel a múltból, amelyek­nek már csak a nyomaira bukkan. A Technika Háza szomszédságában néhány éve még — a’ Bóna-féle házban — fűszerbolt csalogatta a vásárlókat. Híre-hamva en­nek. Helyén a gyár által épí­tett, tágas térrel övezett épü­letek, az Ív utcai modern la­kások fogadják a látogatót. Bármerre is indul a ven­dég, mindenütt hasonló vál­tozások tanúja. Üj szolgál­tató-, illetve járási tanácsház épült, magasba törő, tíz­lépcsőházas bérházak sora nőtt ki a földből. Egyetlen ilyen lakóépület 276 család­nak ad hajlékot, annyi „férő­hely” van benne, hogy pél­dául Domaháza, az egész fa­lu elférne itt. A Gyújtón, három út ta­lálkozásának a fókuszában állt egy ház, Ózd első és — szerencsére „jobblétre szen- derült” — emeletes épülete. Felső szintjén szálloda, föld­szintjén pedig egy talpon­álló, a hírhedt, az ózdiak szóhasználatában „arany­kapca” néven emlegetett italbolt tárta szélesre kapuit. Sok botrány, véres vereke­dés, a kétes elemek „gyűjtő­medencéje” volt ez a ven­déglátó egység, amelyről az ózdiak ma már mint rossz emlékről beszélnek. Romba dőlten hever, hogy átadja helyét a már épülő új léte­sítménynek, a fürdőnek, amely, amellett, hogy régi gondot old meg Ózdon, szé­pen beleillik a városképbe is. Megváltozik a ..fénykén” a városról azzal is, ha majd lebontják a gyárhoz húzódó kolóniasort, amely régen megérett erre az ítél­kezésre. Mint az ember, ha teli tü­dővel szívja a jó, friss leve­gőt, úgy él, lélegzik mind tágasabb térben Ózd is. S ha netán valaki felkapaszkodik a hegycsúcsra, ahol a társa­dalmi munkában épült tv- torony áll, önkéntelenül is arra gondol: felfelé ívelő úton, magasba törő tervek­kel formálják a jövőt a nagy múltú kohászváros lakói. (tóth) A fogyasztók érdekében Jól sikerült ankét Miként lapunk előző szá­mában közöltük, tegnap a sajtóház tanácskozótermében kerekasztal-beszélgetést ren­dezett szerkesztőségünk a tartós fogyasztási cikktek minősége megjavításának lehetőségeiről. A délelőtt 10-től délután 2 óráig tartó ankét nem várt sikerrel bonyolódott le. Az a tény, hogy a me­gyei és a városi tanács il­letékes szakigazgatási osz­tályának vezetői, szűkebb pátriánk kis- és nagykeres­kedelmi vállalatainak fele­lős képviselői — a Cent­rumnak például az igazga­tója —, a Budapesti Rádió- technikai Gyár kereskedel­mi igazgatója, a vállalat kecskeméti magnó-gyáregy­ségének vezetője és négy vezető beosztású munkatár­sa, valamint a jászberényi Hűtőgépgyár kereskedelmi igazgatóhelyettese, s a deb­receni Hajdúsági Iparmű­vek egyik főosztályvezetője, illetve osztályvezetője el­jöttek —, egyszersmind mi­nősíti is az eszmecserét. Az említettek megjelené­se felelősségüket bizonyítja, amit a szóban forgó problé­ma megoldása iránt érez­nek. A vitában megnyilvá­nult szenvedélyesség senki­nél sem lépte túl a kor­rektség határát, — s így megfelelő hangulat terem­tődött ahhoz, hogy a részt­vevők mély alapossággal mondják el véleményüket a tartós fogyasztási cikkek gyártásának és értékesítésé­nek nehézségeiről, az ezek megszüntetését szolgáló együttműködés tennivalói­ról. A megbeszélés elsősorban a legfőbb „partner”, a vá­sárlóközönség érdekeit szol­gálta; éppen ezért bizonyos idő után ismét rendezünk hasonlót, s a tegnapi anké­ten elhangzottakat több cikkben is ismertetjük. Alunitból is gyárthatunk alumíniumot Azok az országok is gyárt­hatnak alumíniumot alunit­ból, amelyeknek nincsen ba- uxittartalékuk. Az alunit olyan érc, amely csak körül­belül 10 százalék alumínium- oxidot tartalmaz. A Me­xikóban kifejlesztett mód­szer célja a kisüzemi alu­míniumgyártás lehetővé té­tele, annak feltételezése mel­lett, hogy értékesíteni tud­ják azt a műtrágyát, ame­lyet az ércben levő kálium­ból gyártanak. Az első, évi 30 000 tonna érc feldolgo­zására alkalmas gyárat nem egészen egymillió dollár költséggel, a Guanos y Fer- tilizantes de Mexico nevű állami műtrágyagyártó tár­saság fogja építeni. A TVK bemutatkozása Székesfehérvárott A Tiszai Vegyikombinát festékipari termékeiből — a Fejér—Veszprém megyei Élel­miszer- és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat és a Fe­jér megyei Iparcikk Kereske­delmi Vállalat Székesfehér­várott kiállítást rendezett, ahol dr. Orosz Sándor, a Fe­jér—Veszprém megyei Élel­miszer- és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat igazgató­ja méltatta a város lakói és a TVK egyre bővülő kap­csolatát. A bemutatón a TVK több tucat, a belke­reskedelemben forgalamban levő íestékféleséget állított ki. Megtalálhatók a kiállítá­son a kombinát műanyagter­mékei is. A kiállítás nagy sikert ara­tott, néhány nap alatt több ezer vásárló kereste fel a be- mutaótermet. A TVK szak­emberei a megnyitás napjá­tól díjtalan tanácsadással szolgálnak a vásárlóknak. hozták el az ajándékot Szinte valamennyi általá­nos iskola úttörői készülnek ezekben a napokban az út­törőmozgalom 25. évforduló­jának megünneplésére. A miskolci 7. számú, Palóczy László Általános Iskola kis­diákjai elhatározták, hogy beszerzik a különböző nem­zetek úttörőinek a ruháit. A pajtások már több helyre ír­tak. Jugoszláviából érkezett is válasz, s az ottani pajtá­sok elküldték a ruhákat be­mutató fényképeket. A paj­tások most várják a cseh­szlovák úttörők küldeményét is. Az iskola egyik VI. osz­tálya a katowicei úttörőket kereste meg kérésével. Az ajándék nem várt módon ér­kezett meg: két lengyel pe­dagógus ugyanis személyesen hozta el a lengyel úttörők ajándékát a miskolciaknak. Tegnap délután a Palóczy utcai iskolában kedves kis ünnepség keretében adták át a küldeményt az iskola diák* jainak.

Next

/
Thumbnails
Contents