Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
\ Varga Miklós szobrászművész nemrég fejezte be a magyarországi várakról, várromokról készített plakettsorozatát. A sorozat darabjai közül először a diósgyőri várat ábrázoló érmét mutatjuk be. Közművelődés 1971-75 A miskolci tanács művelődésügyi osztálya a közelmúltban jelentette meg az Oktatáspolitika és Közművelődés 1971—75. évi távlati programjáról, és az 1971. évi munkatervéről szóló kiadványát. A több mint 80 oldalas, nagy alakú, vaskos füzet tartalmazza a negyedik ötéves terv küszöbén az elmúlt évek mérlegét is. Művelődéspolitikánk mindkét területe joggal kíván részletes elemzést, elmélyült tanulmányozást. Ezúttal a közművelődésről szólunk. „Miskolc művelődési otthon jellegű intézményeinek adottságai nem elegendőek a rájuk váró népművelési feladatok ellátására” — állapítja meg a tájékoztató. A közművelődés egyik legfontosabb bázisa tehát a helyzet további enyhítésére és végső fokon megoldására vár. Csaknem ugyanez a Helyzet a könyvtárakkal is, melyeknek adottságai nincsenek összhangban az itt folyó országosan is kiemelkedő tartalmi munkával. De szükséges Miskolcon egy teljesen új mozihálózat kialakítása is, mert valamennyi filmszínházunk több mint 25 éve épült. A „panaszlistára'’ kívánkozik a Herman Ottó Múzeum helyzete, a miskolci szimfonikus zenekar próbalehetőségeinek megoldatlansága. A Miskolci Nemzeti Színház az egyedüli művelődési intézmény, amely — apró nehézségektől eltekintve — nem küszködik munkáját akadályozó nehéz objektív feltételekkel. Mindezek a gondok — a '.élhetőségek adta ke: etek között — a lehető leggyorsabban megszüntetésüket várják. Annál is inkább, mert a legkülönbfélébb lai- tájú és szintű, de egvre nagyobb fokú művelődési igényeket kell a közművelődés munkásainak jól kielégíteni. A politikai nevelés es ismeretterjesztés mellett a legdifferenciáltabb közönségnek kell művészi színvonalú produkciókat nyújtani. A közeljövő tervei között szerepel a szép és okos könyvek ünnepeinek, a könyvheteknek és a könyvhónapoknak összehangolása, anyagi támogatása. Talán jelentősen szól maid bele Miskolc irodalmi életébe az itt élő írók, irodalomtörténészek, költők patronálása, és az egyre szaporodó irodalmi rendezvények sora. A központi irányítás és a megvalósítás nehéz munkáját végző népművelők azonoan mindehhez, joggal várják el: a kulturált városért tegyenek a miskolciak is valamit! Ha mással nem, a városra figyelő lokálpatriotizmusukkal segítsenek. (makai) A láthatatlan színészek rendező je Beszélgetés Varga Gézával Rádióműsorok címében gyakran olvashatjuk a nevét, munkájáról a kritika általában dicsérettel emlékezik meg. Tizenkét esztendeje rendez, kutat, kísérletezik Egyetlen műsora sem bukott meg, „sikertelenségét” csupán önmagában jegyzi: folyton elégedetlen a saját munkájával. — Hogyan érzi magát a rádiórendező a tévé-korszakban? — Szerintem a rádiórendezőknek most az a dolguk, hogy még elmélyültebben használják fel az akusztikus eszközöket, éljenek azzal az egyedi specifikummal, amely a rádiózás kizárólagos sajátossága, keressék azokat a hatékony elemeket, amelyek a hallgatóban leginkább képesek asszociációs készség felkeltésére. Arra törekszünk, hogy minden rádiós mű egyértelmű, tiszta, hatásos legyen. A rádiórendező eszköze az emberi hang, a zene, a zörej. Ezekkel kell a látványt helyettesítenie. Amennyire megnehezíti ez a feladatát, -annyira meg is könnyíti, hiszen a hangok skálája kimeríthetetlen. — Ez a széles skála az emberi hangra is vonatkozik? Hiszen sokszor a kritikusok kifogásolják, hogy csaknem ugyanazokat hallhatják minden alkalommal. — A hangjátékban döntő a szereposztás, a színész megfelelő rádiós hangja. Ezen belül a rendezőnek és a színésznek közös feladata, hogy „létrehozza” azt az embert, akit az író megálmodott. Nem csupán megjelenítenie kell, de kifejezni az illető gondolatvilágát, akaratát, cselekvőkészségét. Sűrítetten kell fogalmazni, minden más művészeti ágnál fontosabb a pontos és tiszta kifejezés. A rendező minden alkalommal igyekszik a legmegfelelőbb színészt kiválasztani. Olykor csak hosszas töprengés után sikerül, más esetben — mondjuk kényelemből — megelégszünk a rutinmegoldással is. Én nem Az iskolatábla alkonya? Nagy hatású oktatási-technikai eszköz van elterjedőben hazánkban: s ez az írásvetítő. Előnye' vitathatatlanok, felhasználása az oktatásban feltétlenül indokolt, alkalmazásával nagymértékben növekszik az oktatómunka szemléletessége, hatásfoka Az írásvetítő rövid idő alatt elfoglalja majd helyét a többi segédeszköz — a falikép, a diavetítő, a magnetofon, a film — között. De mi is ez az írásvetítő? Mire. s hogyan használható a kicsinyek és nagyok oktatásában? ^ A „Hátsó ajtó y > Hogyan viselkedik egy köztiszteletben álló egyetemi professzor a szocializmus építésének 25. évében Budapesten, ha felvillan előtte a kaland lehetősége, s ha érzi, hogy ez a kaland lesz talán az utolsó? Ezt a kérdést veti fel Thurzó Gábor „Hátsó ajtó” című darabjában, melyet a temesvári Állami Magyar Színház mutatott be megérdemelt sikerrel — írja a marosvásárhelyi Űj Élet kritikusa. — A kérdés megnyugtatóan megoldódik, a professzor visszatér családjához, nem lép ki a csalogató hátsó ajtón. Az előadás — amelynek bemutatóján a szerző is részt vett — sikerrel aknázta ki a darab igen színpadszerű jeleneteit. A rendező, Kosa Ilona, okosan tompította azokat a részeket, ahol a játéklehetőség könnyen gicosbe csaphatott volna. Az írásvetítő lényegében vetítő készülék, amelyet az oktató maga elé helyez az asztalra vagy állványra, és a felső lapjára helyezett fóliára írhat vagy rajzolhat. Az írás mintegy tízszeres nagyításban látható az oktató mögötti vetítővásznon. Az írásvetítő a hagyományos iskolai tábla minden feladatát képes betölteni, mégpedig a táblai munka hátrányai nélkül. De ezen túlmenően sok egyéb felhasználási lehetősége is adódik. Legszembetűnőbb előnye talán az, hogy a tanár nem fordít hátat a hallgatóságnak, mint a táblaírás esetében, hanem a diákokkal szembefordulva tud magyarázni, írni, rajzolni egyszerre, s munkája a vetítővásznon táblai méretekben jelenik meg. így a tanárok és a diákok közötti közvetlen kapcsolat a tanítási órán mindvégig folyamatos. Az írásvetítővel változatosabbá válik az iskolai órán a szemléltetés. Nemcsak az előadó kézírása olvasható „élő<- ben”, kivetíthető a segítségéve] előre elkészített rajz, vázlat, felragasztással készült ábra, röntgenfilmek, kisebb méretű átlátszó eredeti tárgyak, anyagok is. szeretek színészeket szerepekre „skatulyázni”. — Kísérletezik egy új „műfajban”: a sztereorádiózásban is. Hol tartanak jelenleg? — Egy-két éven belül a sztereorádiózás rendszeressé válik. Most készülünk egy párizsi nemzetközi értekezletre, ahol az eredményeinkkel nekünk sem kell szégyenkeznünk. Sztereó-zenei adásokban van még pótolnivalónk, de prózában a világon mindenütt a kísérlet stádiumában tartanak. Ez utóbbi bevezetése ugyanis nem csupán technikai, hanem dramaturgiai rendezői stílus kialakításának kérdése is. — Melyik munkájára emlékszik szívesen, és min dolgozik most? — Csak a legutóbbi rendezéseimből néhány: Euripidész Elektrája, Németh László II. József-e, Plautus két komédiája. Most a készülő Gorkij-ciklusban a Zikovék című drámát rendeztem, amely Magyarországon ősbemutató lesz. — Van-e kedves műfaja? — Újat kereső alkatnak érzem magam, minden műfajban szeretek „felfedezni”. Szeretek olyan műveket rendezni, amelyek a legtöbb akusztikai kifejezőeszköz alkalmazását teszik lehetővé. SIMON EMIL |pl Horizont Nehéz lenne «»lőre megállapítani, hogy Gábor Pál új filmje közönségsiker lesz-e, vagy som, egy azonban bizonyos; közönyösen aligha lehet nézni az alkotást, s a film által felvetett problémákra sokan rákérdezünk majd. Tulajdonképpen szociológiai-pszichológiai tanulmányként is megállja a helyét a film, mely nem kisebb feladatot tűz maga elé, mint egy gyerek-ember tetteinek, indulatainak az ábrázolását, amelyekből aztán nekünk, nézőknek kell következhetnünk ... Mennyire nem mindegy, hogy az ember honnan, s kinek a szemével nézi a világot! Karesz, a külvárosi bérház lakója, akinek a ház előtt dübörgő vonatok még álmában is visszatérnek (akkor persze sokkal szebb és biztatóbb a valóság, nem száll a korom és nem fojtogat a füst), valahogy mást, többet, érdekesebbet, tartalmasabbat kíván az élettől, mint ami osztályrészéül jutott, a munkásanya oldalán. Az anya naív és korszerűtlen álmai, hogy a fiából, aki otthagyta a gimnáziumot, hivatalnokot neveljen, elkedvetlenítik a fiút. s ha egy kicsit szétnéz a világban, azt is hazugnak, vagy legalábbis képmutatónak látja. Gábor Pál főleg azokban a részekben remekel, mikor képes bemutatni, hogy látszólag milyen apróságok törik meg a gyerekek optimizmusát, hitét. A maszek autószerelő — aki a bécsi országúton még magabiztosan henceg pénzes szakmájával —, a gazdag paraszt előtt, akinek átadja a javított kocsit, már készségesen és alázatosan hajlong. tüsténkedik. Ennek a falusi portának az ábrázolása külön kis remekmű. A hatalmas vaskapus új ház, a cigarettát kunyeráló nagyapa, a mosásba feledkező feleség, s végül a „vastag mazsola”, aki, ha az ő üzletéről van szó, bizonyára úgy szuszog és fújtat, és úgy körüludvarolja ügyfelét, mint a szerelő. Karesz undorodva fordít hátat ennek a társaságnak, de az első teherautó, amely felveszi, már ismét olyan élményt „szállít” (a tsz-sofőr saját zsebére is árulja a szövetkezet terményeit), amely kiábrándítja a fiatalembert. Stabil pontként Karesz életében egyedül a volt osztálytárs, Ágnes marad, aki visz- sza akarja vezetni az iskolába, de ez a törekvés is elbukik az egyik tanár lekezelő nagyképűségén. A fiú elszakad Ágnestől, s a másik lány nem jelenthet igazi partnert számára. Pici, apró tragédiák ezek. Csali így együtt válnak súlyossá. A pszichológus sem érti a fiú illogikus válaszait, éppen úgy nem, mint az anya, az autószerelő, vagy p teherautó sofőrje. Ennek ' lenére Karesz mégsem lönleges, kivételes lény, tizenéves, akire jobbár lene figyelni. Nem az kell megvalósítan-’ reális lehetőségem ra ébreszteni. A film prec" 6ággal foga1' új arcokkal. 7.Ü1 a gimna Orosz Lujza gedűs Erzsi nésznő játék szívesen. Zs operatőr ezú gázott hanguj lemfestő, a 1 teret is ki tűn képsoraival. Konzervoíon Egy angol zenetanár és két diákja sajátos hangszert készített, amelyet talán „kon- zervofon”-nak nevezhetnénk. A hangszer sípjai ugyanis különböző méretű konzervdobozokból 1 gyományos kedvelő mi szetesen ne* nősebb leli készüléket, fogástalanu Basilides Sándor kiá ÁpriUs 3-án 12 órakor í es tőművé nyitják meg a Miskolci Ga- kiállítása lóriéban Basilides Sándor mond ü A k J éjf éli :ől 1 reggelig KÉNYSZERMUNKÁRA ÍTÉLTÉK Életfogytiglani kényszer- munkára ítélték Calley amerikai hadnagyot, a My Lai-i tömeggyilkosság egyik részesét. Az ítélet nem jog^fős. SZERENCSÉTLENSÉG A TENGEREN Március 30-án éjjel a szovjet fekete-tengeri hajótársasághoz tartozó, Ernst Thäl- mannról elnevezett motoros hajó, úton Haiphong kikötője felé, a Tonkini-öbölben összeütközött egy kínai halászhajóval, amely nem volt. kivilágítva. A halászhajó elsüllyedt, a szovjet tengerészek 34 halászt kimentettek. MEGÁRADT Több mint 48 órás szakadatlan esőzés után megáradt a szerbiai Timok folyó és Zajecsar közelében kiöntött. 250 hektár termőföld került víz alá. * AJÁNDÉK APÓSOMNAK 3 millió rúpia értékű : rijuanát találtak a pakis ni Lahore vámtisztjei hindu istenszobrocska be’ jében. A szobrokat egy nadai polgárnak címf „ajándék apósomnak” irattal. FEGYVERREL KERESKEDTEK A düsseldorfi nemzetközi fegyvi bandát leplezett 1 NSZK területén fegyvereket C csempészték be nözőknek adta’ A VILA.G LAKCT Az F ciális ja sz 1970volt. szá’ re F
