Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-17 / 64. szám

Délidőben benépesül az üveg­falú földszinti hall is. Botok tá­maszkodnak a sky-fotelekhez. fe­hér hajú gazdáik mélyen süp­pednek a lágy ülésbe. Az étte­remben tányér, kanál csörren: az első turnus már falatozik. A tálalókocsikon párállik illatoz­va az aranytalléros húsleves, gusztust csinál a hallban várako­zóknak. Gördül a mozgó alkal­matosság a lifthez, surran vele a legfelső emeletig. A fekvő bete­gek szintje a harmadik. Az alsóbb szinteknél jóval csendesebb. Reu­ma, csúz, köszvény köti a nap na­gyobbik felében ágyhoz az itt élő­ket. No meg a kor, amelynek nem kívánt velejárói e betegségek. A tálak azért itt is hamar kiürül­nek. Terhétől könnyebbülve gu­rul vissza a liftbe a tála!ókocs: A ,,boy" türelmesen nyitja-csuk- ja szintenként az ajtót: mindig mosolyog . .. ...az öreg vőlegény ífc Az otthon éttermében elégedetten kanalazza az ízletes ebédet a 77 éves Párdy Imre, s a 82 esztendős Dávid Józsi bácsi. („Jaj! Csak sárgarépa ne legyen!”) Felső képünkön: tévedés ne essék, a liftből kilépő hölgy nem a menyasszony! (Agotha Tibor felvétele) Ártábla a zöldségpulton A téli zöldség-gyümölcs elUuasi. vizsgálta a megye városai­ban a NEB, különös tekintettel a miskolci piacokra. Ügy hisszük, akkor sem tudnánk sok újat mondani a háziasz- szonyoknak a vizsgálat nyomán, ha nem foglalkoztunk volna jó néhányszor mi magunk is ezzel a témával az utóbbi időben. Hiszen ők nap mint nap találkoznak a fő problémákkal: az­zal, hogy a miskolci piac országosan a legdrágábbak közé tartozik, és bizony zöldségből a választék sem mindig kielé­gítő, a minőségről nem is beszélve. Egy figyelemre méltó megállapítást azért mégis idézünk a vizsgálati anyagból: több tsz panaszolta a népi ellenőrök­nek, hogy a MÉK túlságosan magas árrést alkalmaz, azaz olcsón vásárolja meg a gazdaságoktól az árut és később drá­gán adja tovább. Köztudott, hogy a zöldségtermelés önköltsége elég magas. A munkafolyamatok egy részét csak részben, vagy egyálta­lán nem lehet gépesíteni, s a kemizálás sem olcsó mulatság. Megértjük tehát azoknak a termelőszövetkezeteknek a pa­naszát, melyek munkaerőhiánnyal küzdve, igyekeznek, ha nem is fejleszteni, de legalább fenntartani kertészetüket. Azt is feltételezzük, hogy bár sokba kerül a MÉK-nek az áru válogatása, tárolása, szállítása, forgalmazása mégis vásárol­hatná drágábban, s adhatná valamivel olcsóbban a zöldséget. De van azért némi bökkenője a panaszkodásnak. Az utóbbi években lehetőség nyílt a több csatornás értéke­sítésre, magyarán mondva arra, hogy a termelőszövetkezetek a MÉK megkerülésével, saját maguk hozzák forgalomba áruikat. Ennek a módszernek az előnyeit azonban nem­csak úgy kellene érzékelnie a vásárlóknak, hogy növekedett a felhozatal, gazdagodott a választék, hanem úgy is, hogy csök­kennek az árak. Ez utóbbit viszont nem támasztja alá a NEB-vizsgálat. Sőt! Mind a diósgyőri piacon, mind pedig a Búza téren egy adott napon — február 17-én — a MÉK árai voltak a legalacsonyabbak. A miskolci áfész. csakúgy, mint a termelőszövetkezetek, drágábban mérték a burgonyát, kara­lábét. kelkáposztát, s alig néhány cikknél mutattak kisebb összeget a gazdaságok ártáblái. Vajon miért? A Termelőszövetkezetek Áruértékesítő Vállalkozásának, miskolci alközpontja is jelentős zöldség-gyümölcs forgalmat bonyolít le ma már a városban. Tizenhét boltjuk közül tíz rendszeresen foglalkozik e cikkek értékesítésével. Sajnála­tos, hogy árait szintén magasra srófolja. A vizsgálat szerint a 3 forintos egységáron felvásárolt sárgarépát 5—6 fo­rintos fogyasztói áron számlázták a boltoknak januárban. Hasonló példát többet is említ a vizsgálati anyag! A MÉK-nek címzett panaszokat tehát akkor tudjuk majd méltányolni, ha a közös gazdaságok, illetve értékesítési tár­sulásaik maguk járnak elöl jó példával. Mert a magas árrés nemcsak a termelőket érinti kellemetlenül, hanem a vásárló­kat is! BÉKÉS DEZSŐ Díjkiosztás a drótgyárban Pénteken: Termelési értekezlet a nyomdában Termelési értekezletet tar­tanak március 19-én, pénte­ken délután a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat dolgo­zói. Szemes István igazgató az 1970. évi gazdálkodásról és az 1971. évi feladatokról számol be, majd a kollek­tív szerződés teljesítéséről tájékoztatja a nyomdászo­kat. A termelési értekezlet munkája után kerül sor a nyomdai dolgozók nyereség- részesedésének kiosztására. lan folyam „úrvezetőknek” A Magyar Honvédelmi Szövetség keretén belül a kö­zelmúltban több gépkocsive­zetői tanfolyam is indult. Még február végén elkezdő­dött a hivatásos gépkocsive­zetők képzése. „Űrvezetők” részére a közelmúltban nyílt meg két tanfolyam is, ame­lyeken összesen 63 fő vesz részt. A hallgatók előrelát­hatólag április végén, vagy május elején adnak számot a tudásukról. Befejeződött a próbaüzem Befejeződött a TVK am- mormitrát üzemében a film- bepárló berendezés 30 napos próbaüzeme. Miután a be­rendezés minden követel­ménynek megfelelt, végle­gesen üzembe helyezték. Ez­zel nagy mértékben javul a nitrogén tartalmú műtrágya minősége, nedvességtartalma 1,2 százalékról 0,2 százalékra csökken. A minőség javítá­sát szolgáló beruházási tevé­kenység ezzel még koránt­sem ért véget, hamarosan megoldják a műtrágya­szemcsék víztaszító anyaggal való bevonását is. Az utánpótlás érdekében A harmadik ötéves terv időszakában 691-ről 1520-ra nőtt a sátoraljaújhelyi Hegy­alja Ruházati Szövetkezet létszáma. Az új tervidőszak­ban 800 fős létszámnöveke­déssel számolnak. A szövet­kezetnél nagy gondot fordí­tanak a saját nevelésű szakmunkásutánpótlásra. 1965-től 1970-ig 218 szak­munkást képeztek, az új öt­éves tervben pedig további 400 ipari tanulónak „adnak” szakmát. A miskolci szociális otthon falai között ismerkedett meg — alig két-három hó­napja — a mátkapár. Ladá­nyi Józsi bácsi, aki társadal­mi munkában vállalta a „lift-boy” szerepét, a dédes- tapolcsányi otthonból került ide. Büszkén vallja be korát: túljutott már a hetedik X-en. A Belkereskedelmi Minisz­térium a Magyar Nemzeti Bankkal és az OTP-vel egyetértésben módosította a hitelakcióban árusítható cik­kek jegyzékét. Eszerint felvették a listára a Videoton „Szatmár” típusú 880 forintos rádiókészülékét és ismét kapható részletre háztartási centrifuga. Ezzel szemben a Tátrán 125 köb­centiméteres robogót és az Évig barkács-készletet már nem árusítják hitellevélre. Az intézkedés az eddigi gyakorlattól eltér, amennyi­ben egy cikk — a Szatmár rádió esetében ezer forinton aluli terméket adnak részlet­re. Eddig csak ezren felüli, még inkább kétezer'forintos készülékek szerepeltek az árukölcsön-listán, olyanok, amelyeket éppen az alacso­Mátkája tőle öt évvel fiata­labb. Kettőjük ujján ott ékeskedik a vadonatúj, arany karika. — Júniusra tervezzük az esküvőt. Az otthon vezetői ígérik, hogy kapunk majd egy külöriszobát — dicsekszik Józsi bácsi. Aztán még hoz­záfűzi: — Tetszik tudni, ad­igényű dolgozók még hitelle­vélre is drágának tartottak. A nyolc hónap sok-sok él­ménye közül az egyik leg­szebb a nádom, a mongolok legnagyobb nemzeti ünnepe volt. Régen állítólag két hé­tig egyvégtiben zajlott az ün­nep, folyt a kumisz, fogyott a bóc. Ma már megelégsze­nek három nappal. B. Szabó Lászlóéknak azzal kedves­kedtek a házigazdák, hogy egy 400 kilométeres kirándulásra vitték őket, a szovjet határ közelébe. A kirándulás egyik legnagyobb élménye az volt, hogy három hónap után elő­ször láttak ismét fát, erdőt, virágot, szamócát... Van molihdén Az Altán Cagán, vagy ma­gyarul: a Fehér hegynél ke­mény munka folyt. A terv szerint négy fúróberendezés­sel négyezer méter mélységet kellett elérni. Ezt a feladatot a magyar expedíció túltelje­sítette: 4300 méteres mélysé­get értek el: A geofizikai mé­réseket B. Szabó László vé­gezte. A kutatómunka vég­eredménye: a kutatás helyén található molibdén. Azt, hogy ez iparilag hasznosítható-e, a most készülő jelentés alapján döntik majd el. A táborbontásra november dig legalább van még időnk, azt mondták, hogy ismerjük ki jobban egymást! Nem ők az egyedüli jegye­sei az új szociális otthonnak. Legendás híre van az ugyan­csak hetven felé járó Zelei Jóska bácsi hűséges ragasz­kodásának : addig könyör- gött, míg Miskolcra hozták eljegyzett menyasszonyát is egy másik otthonból. Rövi­desen megtartják az első házasságkötéseket, természe­tesen nagy vendégséggel. Hi­vatalos rá az otthon 344 la­kója. Sok-sok megható történe­tet, mosolyogni való epizódot, keserves sorsot zárnak körül az otthon falai. Kinek-kinek mit adott az élet — tükröző­dik a szemében is. özvegy Balogh Jánosné nehezen szokik meg, bár­mennyire szép, tiszta, kényel­mes a környezet, s lelkiisme­retes a gondoskodás. Nemes- bikket, szülőfaluját siratja vissza a 86 éves asszony. — Két fiam a háborúban veszett. A másik kettőnek meg csak addig voltam jó, míg tartott a tehén, a föld és a ház ára. Most már sem­mim sincsen, és... hiányzik a falum! — De kár, hogy nem jöt­tek el a nők napjára. Azt kellett volna látni. A nagy­mamák szinte valamennyien sírtak a meghatottságtól. Az akkor kapott szép szál szegfűk közül sok még ma is a szobák dísze. Oly féltve gondozzák — ne hervadjon hamar. RADVANYI ÉVA 28-án került sor. Nyáron a legmagasabb mért hőmérsék­let plusz 41 fok volt. Amikor az expedíció visszafelé in­dult, mínusz 40 fok körüli hőmérséklet vacogtatta őket. Mégsem bánták. Amellett, hogy eredményes munkát vé­geztek, s a hazánknál 15-ször nagyobb Mongóliának egy ed­dig fehér foltját tárták fel geológiai szempontból, érté­kes szakmai tapasztalatokra tettek szert, tudásban is gaz­dagodtak. Ismét Ulánbátorban Az expedíció visszafelé is­mét egy hetet töltött a fő­városban. Amennyire gyor­san telt az idő jövet, annyira lassan most. A hosszú távol­iét után legszívesebben re­pülőgéppel utazott volna min­denki haza. Pedig látnivaló még most is akadt bőven. B. Szabó László különösen két élményre emlékszik vissza szívesen. Az egyik a Bogdo Gegen lámakolostor felkere­sése volt. Ez a kolostor ma már múzeum, milliókat érő vallási relikviát őriznpk itt. Majd egy működő lámakolos­torba, a Ganden-ba is bete­kinthettek. Igaz, szertartás­nak nem lehettek szemtanúi, Az elmúlt évben pályáza­tot hirdetett tagjai számára az OMBKE drótgyári vasko­hászati csoportja. A bizott­ság 5 olyan témát jelölt meg, amelyeknek kidolgozása elő­segítheti a vállalat előtt álló, elsősorban technológiai fel­azonban így is érdekes élmé­nyekkel gazdagodtak. Külö­nösen az tűnt fel, milyen böl­csességre utal a vallási ha­gyomány: az imádkozás, a Buddha tisztelete bőséges testmozgással is együtíjár. Láttak egy 70 éves idős nőt például, aki imája végzése közben valóságos tornagya­korlatokat hajtott végre ... Találkozás Moszkvában S aztán végre eljött az in­dulás napja is. December 4-én szálltak fel a Peking—Moszk­va gyorsra, hogy ismét ke­resztülutazzanak Szibérián. A kínai személyzet különböző nyelvű, színes napilapokkal árasztotta el őket, amelyek betekintést adtak a ..kulturá­lis forradalom” hétköznap­jaiba ... A GEOMINCO és az Or­szágos Földtani Kutató és Fúró Vállalat jóvoltából az expedíció tagjai Moszkvában találkozhattak hozzátartozók­kal, ahol még öt napot töltöt­tek. Volt nekik miről mesélni városnézés közben, majd a hazafelé vivő vonaton. (Vége) NYIKES IMRE adatok megoldását. Mint azt Gorondi István, a csoport ve­zetője elmondotta, a pályázat sikeresnek bizonyult. A cso­port 35 mérnök-technikus tagja közül kilencen nyúj­tottak be pályamunkát. A bíráló bizottság egyön­tetű állásfoglalása érteimé­ben a pályázat első díját nem adták ki. A két máso­dik és két harmadik díjat nyer* pályamunka jutalma­zására összesen 4000 forintot biztosított a vállalatvezetés. Csak érdekességképpen je­gyezzük meg, hogy az el­múlt napokban a Kohászati Lapok főszerkesztője levél­ben kereste meg az OMBKE drótgyári csoportját, arra kérve Gorondi Istvánékat, küldjék el nekik is a pálya­munkákat. így nem lehetet­len, hogy a pályamunkák va­lamelyike. vagy talán több is, a rangos szakmai lapban is napvilágot lát. A pályázat ünnepélyes díjkiosztására s a pályamun­kák ismertetésére e héten, a „December 4” Drótművek ta­nácstermében kerül sor. A pályázatot ez évben is meg­hirdetik, azzal a különbség­gel, hogy az idén már össze­sen 10 000 forint díjat tűz­nek ki a legjobb pályamun­kák jqtalmazására. Munkabizottsági ülés Tegnap délután, a MTESíí miskolci székházában tartot­ta munkabizottsági ülését a Magyar Hidrológiai Társaság borsodi csoportja. Pálfi Jc'4- zsef főgeológus vezetésével a csoport munkaprogramját beszélik meg. MMI ■■ ■■II ■■ rr Torul kozo és bizalom Honnan lehet megtudni a vonaton, mikor értünk Magyar- országra? Onnan, hogy eltűnik a törülköző és a szappan a kocsik toalett-fülkéjéből! Viccesen hangzik, pedig nagyon közel áll a valósághoz. Olyannyira, hogy ha vonaton — vagy vendéglátóhelyen mindkét tisztálkodószer megtalálható, azt már érdemes a nyilvánosság előtt szóvá tenni. Nos, a minap az Alabárdos mosdójában egy halványzöld textíliát pillantottam meg a mosdó mellett. Első osztályú az étterem, mégis alig hittem a szememnek: frottírtörülköző volt. S a mosdó mellett még szappant is találtam ... De a legnagyobb szenzáció mégis az volt, hogy — «kár liiszik, akár nem — a törülközőt csak úgy egyszerűen a falra akasztották. Nem volt odakötve, ráláncolva, lebilincselve, a falhoz ragasztva, hanem csak úgy rá volt vetve az akasztóra. Magam láttam, másnak talán el sem hinném. Ennyi bizalom a vendégek iránt... ? St. I. Mi kapható részletre? nyabb keresetű, a szerényebb Nyolc hónap Dzsingisz kán országában (III.) Kemény munka az Altán Ca^án

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents