Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-15 / 62. szám

Mikor rendelik mea u redőnyt? ■ A napokban fejezték be a Borsodi Vegyikombinát mű­anyagfeldolgozó üzemében az olasz gyártmányú redőnyhú­zó gépsor szerelését. Kedden már a próbaüzemeltetést megelőző bejáratás is meg­történt. Az új extruder üzembe helyezésével jelentős mértékben megnő a tetszetős műanyagredőnyök gyártása a BVK-ban. Jelenleg csupán egyetlen a probléma: jólle­het, különösen a modern la­kásokban lakók igényeit elé ­gíti ki a könnyen kezelhető, vonzó műanyagredőny, a ke­reskedelem mind ez ideig'még nem adta le rendelését rá. Nemsokára itt a tavasz, s be­köszönt utána a forró nyár. Az árnyékvető, állítható re­dőnyökre bizonyára megnő majd az igény. Mikor akar a kereskedelem rendelni? Ha most nem teszi meg, előáll az a helyzet, hogy bár a BVK gyártja, de nyáron a boltokban a vevők mégsem juthatnak hozzá a modern lakás mind nélkülözhetetle­nebbé váló tartozékához — legfeljebb a következő té­len...! Levél Melbourne-ből Miskolci a orvos sebészek resszusan Csökkeni munkaképességűek Borsodban a felmérések szerint körülbelül 13 ezer csökkent munkaképességű dolgozó van. Miskolcon 4191 azoknak a száma, akiket ilyen munkahelyeken foglal­koztatnak. ..Majd írok!” — ígérte dr. Ditrói Sándor, a vasgyári, városi kórház orr-, fül- és gégészeti osztályának vezető főorvosa, Miskolc nagy tudá­sú plasztikai sebésze február elején, mielőtt útnak indult Ausztráliába. Ditrói főorvos teljesítette ígéretét: a levél szerkesztő­ségünkhöz megérkezett. Hosz- szan és részletesen ismerteti benne a nem minden izgalom nélkül kezdődő útját. Miskolci pecsét a japán határig Február 8-án indult a fő­orvos Budapestről, a Feri­hegyi repülőtérről. Az IL— 18-as 10.35-kor emelkedett a magasba. Dr. Ditrói Sándor az utolsó pillanatban érkezett a géphez — az ausztráliai vízuma nélkül. Bár indulás előtt a budapesti angol kö­vetség telexen is sürgette Canberrát a vízumért, az engedély nem érkezett meg. „A japán határon a szov­jetek egy kissé megdöbben­tek: szokatlan volt számuk­ra, hogy egy miskolci pecsét­tel ellátott útlevéllel — ví­zum nélkül vagyok a hatá­ron. Magyarázom, hogy a ja­jjc Dr. Ditrói Sándor elutazása előtt készítette fotóriporte­rünk ezt a fényképet. A főorvos — vizsgálat közben. (Ágotha Tibor felvétele) pán konzulátusra kell men­nem. És ekkor már mindenki segít. Szerencsém volt. A ví­zum már a konzulátuson várt... az ötezer tonnás Baj- kál utasszállító hajóra ismét utolsónak érkezem, már vár­tak rám. A tenger felszántott Tovább fejlődik a 107 éves gyár í j öntöde építi Borsodnádasdon — Itt, a Borsodnádasdi Le­mezgyárat körülvevő hegyek között ' is változások szelei fújnak — mondta nevetve Molnár László főmérnök, amikor arról beszélgettünk, hogyan fejlődik, hogyan vál­tozik a 107 éves gyár. Ami csak !\ádasdon sikerüli — Három évvel ezelőtt a járműkerék-alkatrész gyár­tása összes termelésünk 0.2 százalékát tette ki, tavaly 11,7 százalékát! A lemez ká­rára, amelynek gyártása a százéves gépeken nem egé­szen gazdaságos. Tavaly az össztermelés 71 százaléka volt orég lemez, a negyedik ötéves terv végére az arány 30—35 százalékra csökken. A gyártmánystruktúrában bekövetkező változás a köz­úti járműprogrammal függ össze. Két-három éve lejárt egy világhírű svájci szabada­lom, a TRILEX. a háromré­szes ferdevállú kerékpánt gyártásának határideje. Ad­dig az IKARUS és a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, a RÁBA is Svájcból és Olaszországból vásárolta a TRÍLEX-kerefcet. 1969. janu­ár 1-től Borsodnádasd gyárt­ja. Ami Győrben és máshol nem sikerült, itt igen. Ta­valy már 55 ezer garnitúrát szállítottak az IKARUS-naik és a RÁBÁ-nak, oedig az igény egyre nő. Bővülő termékválaszték A járműkerék gyártása mellett szeretnék meghonosí­tani, illetve bővíteni a jármű­alkatrészek gyártását is, bő­víteni az ilyen jellegű ter­mékek választékát. — Jövőre megkezdik a héj-formázású acélöntvény- gyártást. Ez a technológia teljesen új — mondja Mol­nár László főmérnök. — Az évi 3 ezer tonna kapacitású öntöde már épül, s mivel a RÁBA egymaga évente két­ezer tonna öntvényt kötött le, máris kicsinek tűnik. Többre sajnos nincs pén­zünk. A fejlesztési alapunk­hoz így is bankhitelt kellett kérni, sőt, a beruházási ösz- szeg 25—30 százalékát a Kő­olaj-és Gázipari Tröszt adja. Az új öntöde termékeit a jármű-, az építő-, valamint a kőolaj- és gázipar használ­ja majd fel. Ha lenne 300 millió A járműiparral kapcsola­tos az az elképzelés is, amelynek megvalósulását egyelőre hitelforrás gátolja. Az egész világon nő a gép­kocsi kerékpárabroncs iránti kereslet. Molnár László fő­mérnök szerint az igény évi hétmillió darab lenne, ha gyártani tudnák. Ha kapná­nak 300 millió forint deviza­hitelt egy ötmillió dollárba kerülő holland berendezés megvásárlásához, Borsodná- dasdon évente hárommillió darabot gyárthatnának. Ez évi hatmillió dollár bevételt jelentene, ami szerint az egy műszakon 15 ember által üzemeltetett gép (természe­tesen három műszakban dol­gozna!) termelési értékben mintegy fiz hónap alatt, nye­reségben pedig négy és fél év alatt térülne meg. Az Opel máris kétmillió, a Mercedes ugyancsak két­millió, míg a Fiat 3,6 millió darab megrendeléssel jelent­kezett, de más világhírű cé­gek is érdeklődést mutatnak. NYIKES IMRE A versenyben az első A napokban értékelték a Vasipari és Gyermekkocsi­gyártó Vállalatnál az el­múlt évi szocialista brigád- versenyt. Ennek eredménye­ként első lett Gergely Fe­renc asztalosbrigádja, ezért 5 ezer forint jutalmat kap­tak. A tavalyihoz hasonlóan, az idén is megrendezik a versenyt a vállalat kilenc fi­zikai és négy szellemi mun­kát végző szocialista brigád­ja között. jégmezőnek néz ki. Harminc­öt Celsius-fOk a hideg, bár verőfényes napsütés van. S a hajó hirtelen leáll: befagy­tunk. Várni kell, amíg a jég­törő kiszabadít bennünket. A nyílt tengeren nincs jég! ... hatalmas sikere van a Baj- kálon a magyar gyógyszer­iparnak : a Deadalon-tablet- tákat nem győzöm osztogatni. Rajtunk nem fog a tengeri­betegség ...” 27 ország 500 küldötte A plasztikai sebészek nagy nemzetközi kongresszusára 27 országból több mint 500 kül­dött érkezett Melbourne-be. Az egy hétig tartó kongresz- szuson hazánkból ketten vet­tek részt: dr. Berchdorfer Alfréd, a Budapesti Heim Pál Gyermekkórház sebészetének a főorvosa, aki egyben a Ma­gyar Plasztikai Sebészi Tár­saság elnöke, és dr. Ditrói Sándor. „Itt tartottam az előadáso­mat, szép sikerrel. A helyi sajtó is megemlékezett róla. Holnap utazom Sydneybe, ahol egy rövid ismertetőre kértek fel...” Nyilván nem véletlen, hogy Ditrói főorvos tudományos előadásának sikere volt a nemzetközi kongresszuson is. Hiszen, mint plasztikai se­bész, mind nagyobb eredmé­nyeket ér el. Különösen szá­mottevőek az utóbbi években folytatott kísérletei: „De erről majd bővebben inkább otthon beszélek. Sok érdekességgel szolgálnak majd mind Ausztráliában, mind Japánban szerzett tapasztala­taim!” — fejeződött be a miskolciak számára írt, ked­ves hangú levél. R. É. Tiszta lelkiismerettel „Tiszta lelkiismerettel állhatunk a választópolgárok milliói elé: a négy évvel ezelőtt meghirdetett választási programunk végrehajtásában szép eredményeket•, nagyszerű sikereket ér­tünk el” — mondta Kádár János, a Hazafias Népfront feb­ruár 18-i országos tanácskozásán. Április 25-én választ az ország, hitet tesz a Hazafias Nép­front választási programja mellett. De az össznépi eszmecse­re már a rna kezdődő jelölő gyűlésekkel indul. E jelölő gyűlé­seken a fő érv az lehet, amit Kádár elvtárs a fenti mondati ban megfogalmazott. Az elmúlt négy év, — kicsit tágabban értelmezve, — a harmadik ötéves terv eredményei jogosít­ják fel a népfrontot arra, hogy tiszta lelki ismerettel bizalmat kérjen programjához, jelöltjeinek megválasztásához. Természetesen emögött az időszak mögött ott kell érez- nünk a felszabadulás óta eltelt negyedszázad erőfeszítéseit, s — a tanácsi választásokra szűkítve a kérdést — mindazt, amit a néphatalmat megtestesítő tanácsok húszéves fennállásuk alatt produkáltak. Miskolcon 12 olyan tanácstag van, aki az első választás óta dolgozik lelkesen, önzetlenül a város fejlődéséért. Az ön­zetlen szót szeretnénk kétszeresen is aláhúzni, hiszen e mun­ka — talán csak az tudja igazán, aki próbálta — sok fá­radtság mellett sem hoz mutatós sikereket az egyénnek, a társadalmi munka önkéntesei sem anyagi, sem más előnyt sohasem élvezhettek. Fizetségül meg kellett elégedniök vá­lasztóik bizalmával, s azzal, hogy a családjuktól és maguktól ellopott órák, napok százaival sikerült egy-egy részkérdésben előbbre lendíteni a városfejlesztés sokrétű feladatainak vég­rehajtását. Legtöbbször szűkebb környezetük, a választókörzetükben élők számára is rejtve maradt fáradozásuk eredménye. Va­jon tudják-e például a Martin-telepiek, hogy a rövidesen át­adásra kerülő könyvtár és klub létrehozásáért mennyit „tal­paltak”, hadakoztak a tanácstagok? S ki tudná számokkal illusztrálni, hogy az első kerületiek múlt évi több millió/orint értékű társadalmi munkájából mennyi írható az itt tevékeny­kedő tanácstagok szervezőmunkájának a javára? Az öregek napközi otthonának létrehozásakor sem helyeztek el márvány­táblát a falra annak emlékéül, hogy néhány lelkes ember hosszú évek óta tartó fáradozásának az eredményeképpen nyertek családias környezetet, támogatást az életük alkonyá­ra egyedül maradottak. Mint ahogy a kerület kisiskolásainak szülei közül is kevesen tudják, hogy gyermekük iskolájában a rádió, a televízió és sok más, a tanulást könnyítő eszköz is a tanácstagok buzgalmát dicséri. A példákat még hosszan sorolhatnánk, pedig csupán egyet­len kerületről van szó. önmagában nézve egyik tett sem vi­lágra szóló. De az ilyen kis tettekből összegződik a város fejlődését segítő munka, a kis segítségek, gondoskodások eredményezik a miskolciak jó közérzetét. Mint említettük, vannak, akik már két évtizede tevékeny­kednek választóik érdekében, s még többen vannak olya­nok, akik már 2—3 cikluson keresztül élvezték a bizalmat. Többségük kész továbbra is szolgálni a várost, de néhányan — talán maguknak is nehezen vallják be — elfáradtak kissé az évek során. A most következő választásokon bizonyára sok új, fiatal, tetterős emberrel frissül fel a jól kipróbált gár­da. Így kell lenni, ez az élet rendje. De mindazoknak, akik a régiek helyére állnak, pillanatra sem szabad elfelejteniük, hogy az irántuk megnyilvánuló bizalmat az elődök munkája is táplálja. BÉKÉS DEZSŐ Nem lesz könnyű a döntés (Tudósítónktól.) A Tiszai Vegyi Kombinát gépgyárában tavaly 21 szocia­lista brigád dolgozott. Most készül az értékelés, amelynek alapján az illetékesek eldönthetik majd: mely brigádok ke­rülnek ki győztesként a 21 kollektíva közötti vetélkedésből. Nem lesz könnyű a döntés. Az 1966-ban alakult József Attila nevét viselő brigád tagjai elmondották: eddig három egymást követő évben nyerték el a szocialista cí­met. Remélik az 1970-ben végzett munkájuk alapján negyedszerre is sikerül... Jól dolgozott 1970-ben a Dózsa György nevét viselő A „konzerváiis” doboz tudománya Legszívesebben magyar nótákat penget a Icmezlakatos — Átfúrom az üres „kon- zervális” dobozt, belefűzöm a drótot, a végére szöget erő­sítek, a másik végére pedig egy fadarabot kötök, azt a fogam közé szorítom, s úgy pengetem — magyarázza Does István a „konzerváiis” zenedoboz tudományát. A nagyközönség először a sportcsarnokban megrende­zett sajtófarsangon láthatta és hallhatta a miskolci le­mezlakatos különös produk­cióját. De már szerepelt a rádió kabaréműsorában is. — Hogyan találta fel ezt a különös zeneszerszámot? — Gyerekkoromban gyak­ran játszottunk „telefonos- dit” ócska cipőkrémes és konzervesdobozokkal. Ekkor fedeztem fel a bennük rejlő zenei hangok varázsát. Dócs István csaknem min­den magyar nótát el tud játszani a konzervdobozon. Legkedvesebb száma a „Te akartad, hogy úgy legyen”. — Táncdalokhoz már nem fűlik a fogam — mentegető­zik. Sokan próbálták már utánozni, de még senkinek sem sikerült! Kottát soha nem tanult. Igazi hangszer, a zászlóalj­trombitán kívül még nem volt a kezében. Azon vi­szont, a takarodótói kezdve, a riadóig, mindent el tud fújni. Az 50 éves Dócs István egyetlen vágya — ha már a Ki mit tud?-ból ki is nőtt —i hogy egyszer a képernyőn is bemutathassa „konzervá- lis” zenedoboz-tudományát. (szántó) szocialista brigád is. Különö­sen nagyszerű munkát végez­tek az év utolsó hónapjai­ban, amikor határidő előtt készítettek el több, az NSZK részére szállított gyártmányt. Háromszor nyerte el a szo­cialista címet az Egyetértés brigád is. A tizenhárom tagú kollektíva büszkén őrzi azt a köszönőlevelet, amelyet az MSZMP leninvárosi bizottsá­gától kaptak azért a társa­dalmi munkáért, amikor a párt megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére emlék­plaketteket készítettek. A Kossuth brigád 1964-ben alakult, s eddig már ötször nyerte el a szocialista címet. Ebben a brigádban a legjobb a közösségi szellem. Tavaly a brigád tagjai egyetlen egy­szer sem késtek a munká­ból. A sajóörsi nevelőott­hon igazgatójának kérésére társadalmi munkában festet­ték le az otthon 80 méteres kerítését. Nemegyszer ven­dégül látták a nevelőotthon több lakóját. Az árvíz okoz­ta károk helyreállításában három brigádtag aktívan vett részt, s ezen kívül a brigád egynapi keresetnek megfelelő összeget ajánlott fel. T. B» I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents