Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

BÉRLŐK KISLEXIKONA Ki jopsult tanácsi bérlakásra? Tanácsi bérlakásra elsősorban az jogosult, akinek nincs lakása. Ilyen — tehat lakás nélküli — személynek számít az is, aki másnak a lakásában családtagként vagy a bérlővel kötött megállapodás alapján lakik. Családtagok a bérlő közeli hozzátartozói és hozzátartozói. Közeli hozzátartozók: az egyenesági rokon, az örökbe foga­dott, a mostoha, a nevelt gyermek, az örögbefogadó, a mos­toha, a nevelőszülő, a testvér és az élettárs. Hozzátartozók: nz eg'yeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneság­beli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. A bérlővel kötött megállapodás alapján a lakásban lakó személy, különösen: az eltartó, az albérlő, a családtagnak nem tekinthető szívességi lakáshasználó és a háztartási al­kalmazott. Az ágybérlőt ilyen személyként figyelembe venni nem lehet. Tanácsi bérlakásra az is jogosult, akinek t>an ugyan lakása, de az: meghaladja a lakásigényét; — nem éri el a lakás­igényét; — életkörülményeinek jelentős megváltozása követ­keztében részére már nem felel meg; — műszaki vagy egészségügyi szempontból vagy a komfortfokozata szempont­jából számára nem megfelelő. Az itt felsorolt esetekben — kivéve azt az esetet, midőn a bérlő lakása a lakásigényét meghaladja — a tanácsi bér­lakásra jogosultsághoz az is szükséges, hogy az igénylő jöve­delmi, vagyoni és szociális helyzete folytán más lakáseliá- tási formában a lakásigényét ne tudja kielégíteni. Azt, hogy kik tekintendők ilyen személyeknek, a helyi lakásviszonyok figyelembevételével a tanács állapítja meg. Nem jogosult tanácsi 'bérlakásra az, aki a tanácsi bér­lakásnak lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeni térítés elle­nében lemondott. Ez a korlátozás azonban csak ugyanabban a városban (községben) fennálló lakásra és csak ötévi idő­tartamra vonatkozik. (R. 9. § és Vhr. IS. §.) DR. NOVAK ISTVÁN Budapest és Pécs után... Sok vagy kevés az átalány? Budapest és Pécs után Miskolcon is megszervezték a háztartási gépek átalány - díjas javítását. A Miskolci Finommechanikai Javító Vállalatnál az idei évre en­nek minden feltételét kidol­gozták. A^,, indulás egy kicsit el­maradt; a tervezettől-, ami a VIMELUX vezetői szerint a reklám és propaganda hiá­nyából ered. A havonta rendszeresen fizetendő 80— 90 forintos díj kétségtelenül lényeges megterhelést jelent­het egyik-másik családnál. Ha viszont ehhez hozzászá­mítjuk, hogy a vállalat szak­emberei az átalányért 800— 1000 forintos javításokat, al­katrészcseréket is elvégeznek ugyanúgy, mint az évi főja­vításokat, akkor már nem tekinthető olyan magasnak ez az összeg. Mielőtt a VIMELUX-nál a pausalés javítás bevezetésé­re gondoltak volna, alaposan megvizsgálták a , vele járó gondokat, problémákat is. Erre az esztendőre csupán 250—300 ezer forintos ráfize­téssel is számoltak. Ez így alakult a másik két város­ban is, ahol a pausalés javí­tások pénzügyi mérlege csak két-három év elteltével, az állandó ügyfelek számának gyarapodásával normalizáló­dott. A VIMELUX vezetői most újabb reklám- és propagan­daakcióba kezdenek az áta­lánydíjas javítási rendszer kiterjesztése érdekében. Rö­videsen kikerülnek a nyom­dából a szakszerű útbaigazí­tást adó propagandafüzetek, amelyekből megtudhatják a háztartási gépek tulajdono­sai, melyik berendezés után Pszichiáternél — Doktor úr, minden éj­szaka ugyanaz a borzalmas almom van. Liz Taylor át­tetsző ruhában belép a szo­bámba, igézőén rám tekint, csókot dob felém, majd eré­lyes mozdulattal becsukja az ajtót. — Es mi ebben a borzal­mas? — Az, hogy az ajtóbecsa­pás hangjára felébredek! mennyi átalányt kell fizetni­ük. (Nem többet, nem keve­sebbet, mint a másik két vá­rosban.) . A háztartási gépek egy csoportja a :14 forintos kate­góriába tartozik, de az utá­nuk fizetendő összeg minden darab után két forinttal csökken. Öt gép után már mindegyik darab havi tíz fo­rint fizetni valót jelent. Az idei év egyébként a próbálkozás első esztendeje. Jövőre a rádió- és tv-javí­tásnál ugyancsak pausalés rendszert terveznek. Később a vidéki javító központok is átállnak a megyében az áta- lányos rendszerre. N. J. A dagály villanyt termel A Szovjetunióban hamaro­san megkezdik olyan nagy teljesítményű villanyerőmű­vek terveinek a kidolgozá­sát, amelyeket a dagály mű­ködtet majd. Az első ilyen jellegű, másfél millió kilo­watt kapacitású villanyerő­művet a Mezeni öbölbe ter­vezik. Évi termelése 6 milli­árd kilowattóra lesz. A dagály energiájával mű­ködő első telepet két évvel ezelőtt helyezték üzembe, Murmanszktól északra. A lé­tesítményt a murmanszki hajóüzemben készítették el, majd a tengeren kijelölt helyre vontatták, ahol ráhe­lyezték az előzőleg már el­készített víz alatti talap­zatra. a Miskolci Építőipari Vállalat háza táján (Jj módszerek az építkezéseken Sok a zökkenő, de a buk­tatókon segít túljutni az a 15 millió forint is, amit a tanács szavazott meg a válla­lat számára, fejlesztési cé­lokra. E célok imponálóak. Eltérnek a szokványostól, rengeteg új vonást hordoz­nak, még több tennivalót je­lentenek, nek. tettekre ösztönöz­ne Robert Beaulie francia divatdiktátor ajánlja téli üdülés idejére: fehér szőrmeblúz, „muzsik” pantalló, s a blúznak megfelelő színű csizma. A sapka a pantalló színeit ismétli. Engedélyre várva Az ösztönzés alapja az új iránti fogékonyság és az a lelkesedés, amivel igyekez­nek nemcsak előkészíteni, de meg is oldani egy-egy. a ha­gyományostól eltérő felada­tot. Ezek között is az egyik legjelentősebb az alagút- zsaluzásos módszer, amely­nek alkalmazásánál a borso­di és miskolci építők úttö­rőknek tekinthetőik. A fran­ciák által kidolgozott és tő­lük megvásárolt technológia termelékeny munkát bizto­sít. Igen lényeges tehát, hogy folyamatos alkalmazására mikor kerül sor, annál is in­kább, mert jócskán enyhíte­ne a munkaerőgondokon. Amíg viszont a minisztéri­um engedélye meg nem ér­kezik, tétlenségre vannak ítélve. Az engedélyt kérő le­vél még a múlt hónap köze­pén elment — a választ min­dennap várják. Ettől függ ugyanis, hogy az UTINOR vagy a BATIMETAL rend­szerű zsaluzással kezdhet- nek-e dolgozni. A vállalat számára az UTINOR lenne alkalipgs,;. gyors .és- gazdasá-. gos. Meg is indokolják, mi­ért. A BATIMETAL zsaluk súlya 21 mázsa darabonként, s mozgatásukhoz 100—120 tonnás darura lenne szükség. Az UNITOR viszont 8—9 mázsát nyom, s elegendő hozzá egy 40 tonnás daru is. A zsalut és a darut is jól ki tudnák használni, hiszen a terep, ahol alkalmazni akar­ják (az Avas keleti lejtőjén Egyetértés, nemzeti egység © Akadnak még ugyan — különösen határain­kon túl —, akik a pártviszá­lyokban látják a demokrácia lényegét. Azt mondják, hogy Magyarországon nincs igazi népképviselet, tényleges or­szággyűlés, hiszen a parla­mentben nincs többpárt­rendszer. De vajon mit je­lentett a régi Magyarorszá­gon, ahol soha nem volt igazi ellenzéki erő a parla­mentben, a többpárt-rend- szer? Igaz, gyakran csaptak össze látványosan a földes­urak és burzsoák különböző politikai irányzatainak kép­viselői az Országház falai között, de az alapvető kér­désekben mindig egyetértet­tek. S a többi osztályok kép­viselőinek, ha egyáltalán ju­tott hely, szinte csak azok­nak jutott, akik hajlandók voltak tudomásul venni ama­zok diktátumát. Egy kezün­kön össze tudnánk számolni azokat a képviselőket, akik az ellenforradalom 25 éve alatt az úri hitangságok el­len igazán felemelték a hang­jukat, és nem lenne hosz- szabb egy napnál azoknak a vitáknak az ideje, amikor a dolgozók érdekeit megszólal­tatok igazi vitát tudtak kényszeríteni a parlamentre; és azt is minden esetben eredménytelenül. Az ellenzékes parlament egyöntetű lelkesedéssel vette tudomásul az első világhá­ború kirobbantását. Bajcsy- Zsilinszky tiltakozásán kívül egy szava sem volt a tisztelt Háznak, sőt, éljenzéssel és tapsviharral fogadta, amikor Bárdossy miniszterelnök be­jelentette a Szovjetunió elle­ni rabló háborúba való belé­pést. Igaz, ugyanezek a kép­viselők késhegyig menő har­cot vívtak egymással egy-egy törvényjavaslat felett, amely az uralkodó osztályok érdek­ellentéteit érintette. A kor­mánypárt védelmezte a ja­vaslatokat, az ellenzék tá­madta. De legkisebb gond­juk is nagyobb volt annál, hogy megvizsgálják, valóban az ország javára vagy kárára szolgál-e a szóban forgó tör­vény? Sűrűn szólt a vihar­csengő, de az ország igazi problémái kívül rekedtek a tisztelt Ház falain. A szocializmus építésének, a proletariátus diktatúrájá­nak nem szükségszerű vele­járója, feltétele sem az, hogy egypártrendszer legyen, sem pedig, hogy több politikai párt működjék. Vannak szo­cialista országok, amelyek az egyik, vannak amelyek a má­sik megoldást követik. A lé­nyeg azonban mindannyiban közös: egy jottányit sem en­gedni a szocialista forradalom vívmányaiból, a néphatalom elvéből, a proletariátus álla­mának a védelméből, s a le­hető legszélesebb alapokon mozgósítani a társadalom minden rétegét az alapvető nemzeti cél érdekében, a szo­cialista építőmunka elvégzé­sére. A Magyar Szocialista Munkáspárt ebben a szellem­ben szervezi és vezeti né­pünk munkáját. Ennek a pártnak a programja kifejezi és képviseli valamennyi dol­gozó osztály közös érdekeit; a legszélesebb nemzeti egy­ségre támaszkodva azért har­col, hogy mindegyik sajátos érdekei méltányosan érvénye­süljenek. hisz társadalmunk a szocializmus építésében egyaránt érdekeit baráti osz­tályokról és rétegekből áll. A mi országunkban a mun­kásosztály a parasztsággal szövetségben, a hatalmat po­litikai küzdelemben, vértelen forradalomban szerezte meg. s e küzdelem a többi között parlamentnek is. Ma a par- új társadalmi rendszer viszo­nyai között természetesen át kellett alakulnia magának a Parlamentnek is. Ma a Par­lament munkája is tükrözi azt az egyetértést, nemzeti egységet, amely a szocializ­mus építésének kérdésében, az ország jelenét és jövőjét meghatározó alapvető kérdé­sekben kialakult. Ami termé­szetesen nem zárja ki, ha­nem egyenesen feltételezi a parlamenti vitákat, azokat a vitákat, amelyek az alkotó cselekvést, az építést szolgál­ják. A Duna partján emelkedő gótikus épület falai történel­mi időknek és történelmi vál­tozásoknak lehettek tanúi. A legnagyobb változás abban áll, hogy akár csak saját sor­sát, a parlament életét is a nép irányítja. PINTÉR ISTVÁN (Vége.) épülő társasházak), szinte megköveteli ennek a jóvá­hagyását. Az engedélyre va- lutáris igények miatt van szükség. A miskolci építők remélik, rákerül a papírra a pecsét is. Drága, de jó Az alagútzsaluzásnál 'oil- dot okozhat még a cement is. A HCM által gyártott 400-as nem jó. Megfelelő a bélapátfalvi 500-as, de a leg jobb a lábatlani és a 600-as DCM-cement. Még maga­sabb „rendszámú” termék sokkal jobb lenne, de nem emelik megalapozatlanul az igényeket. A vállalatra egyébként jel­lemző. hogy szabad utat nyitnak az újdonságoknak, amelyeknek bárki tanúja le­het a Tv Szalonban vagy az egyik Széchenyi utcai mű­szaki boltban is, ahol úgyne­vezett resopol padlót alkal­maztak. Nem csalódtak sem az építők, sem a megrende­lők. Ez az újfajta anyag el­lenáll a kopásnak, a savakra is semleges, „érzéketlen”. Igaz, nem olcsó, de megéri a pénzt. Az avasi tv-torony köntöse Érdeklődési-e tarthat szá­mot néhány olyan minden­tudó berendezés is, mint pél­dául a METABU. amelynek árg darabonként 24- ezerkor rint, s elsősorban a villany- szerelők munkáját könnyíti, meg. De falak vésésére is alkalmas. A bádogosmun­káknál kísérleteznek az alu­mínium lemezek felhaszná­lásával. csupán egy a bökke­nő: az alumínium lemez nem forrasztható. Űj tech ■ nológiára van szükség. — Lesz ebben az évben még egy nagy munkánk is — mondja a főmérnök, Bá­thory Gábor. — Az avasi tv- tornyot kell „új ruhába öl­töztetni". Lényegében korrózióvéde­lemről van szó. Az elhaszná lódásból eredő „támadást” úgy védik ki. hogy mű­anyaggal kevert cementes vakolattal vonják be a to­rony felületét. Kicserélik a presszó tetejét és renoválják a lépcsőket is. hogy az „idő vasfoga” ne tegyen többe kárt bennük. (tóth) Allergiát okoz a kávé Kanadában, a kávéiparban foglalkoztatott munkások kö­zött kimutatták, hogy a ká­vé allergiás reakciókat (ek cérnát, asztmát) okozhat. Az allergiás reakciók a nyers kávé őrlésénél dolgozó mun­kások körében lépnek fel. A jelenségeket a magból kelet­kező finom szemcsék váltják ki. Vegyelemzéssel állapítot­ták meg, hogy az allergiát az acidum chlorogenicum okoz­za, amely jelentős mennyi­ségben van jelen a kávéban (6—8 százalék), de más nö­vényekben (körte, narancs, sárgarépa, ricinus, dohány) is előfordul. Szerencsére ezekben a növényekben ha­tástalan származék formájá­ban található. A kávéban sem különösen aktív, s ezért az esetek többségében nem okoz allergiás érzékenységet

Next

/
Thumbnails
Contents