Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

Esték a Bányászklubban Munkásvédelmi Mitől balek a balek? Hogyan hívják a kőlányt a parkban: Katinak? Marinak? Sárinak9 — Kicsoda az az Artur bácsi: mozigépész? cu­korkaárus? — Hol terül el az egyetem: a Dudujka-, a Csanyik- vagy a Recepvölgy- ben? — és így tovább tizen­három plusz egy kérdés ere­jéig. Ennyire kellett megpró­bálkoznia a válaszadással an­nak a nyolcvan fiatal fiúnak és lánynak, akik a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányász karára nyertek fel­vételt az 1970—71-es tanév­ben. A helyes megfejtést, az egyetemi viszonyokon belüli eligazodás iránytűjét megák­kor és ott megkapták a gó­lyák, akiket az immár két­százéves bányászhagyomány szerint ezen a karon csak balekoknak hívnak. kalmas. Az E'2-es kollégium­ban található helyiség neve • Bányászklub. Alapításának ideje Anno Domini MCMLXVIIT. j Erőgyűjtésre ide mindig \ vissza lehet vonulni. Részben mert nem nézik ki — sőt — segítik az idősebbek a fiata­lokat, részben mert itt min­dig történik valami érdekes, értékes dolog. Az elmúlt fél­évben tíz rendezvény tanúi voltak a klub falai. A hall­gatók rendezték meg a Két­száz éves bányász—kohász di­ákélet című kiállítást, meg­hívták vendégül Szabó Já­nos fizikust egy közvetlen hangú beszélgetésre, megfor­dult náluk versekkel, dalok­kal Tompa László, Bálint András, Dinnyés József. Szabadság őrjárat A balesetek csökkentésé­ben fontos szerepe van azok­nak a megelőző intézkedé­seknek, szemléknek, amelye­ket a vállalatok a komplex munkaegészségügyi és mun­kásvédelmi tervekben írnak elő. A terv utasításai alap­ján dolgozó munkásvédelmi őrjáratok az elmúlt öt évben csak a Diósgyőri Gépgyárban 4965 olyan hiányosságot tár­tak fel, amelyek mind-mind előidézői lehettek volna a baleseteknek. A foganatosí­tott intézkedések eredmé­nyeképpen 4665 hiányosságot szüntettek meg, a többi ve­szélyforrás elhárítása folya­matban van. Újító vasutasok ^ Ízlik az ebéd. (Agatha Tibor felvétele) A tanulmányi eredmény is javul A beavatatlanság, a gya­korlatlanság miatt az első­éves hallgatóit sokszor intet­ték le az idősebbek: Balek kuss! Mert mitől is lehetne egyenjogú vitapartnere a zöldfülű a tapasztaltabb di­áktársaknak ?! Valóban, mitől is? — eb­ben a tanévben maguknak tették föl ezt a kérdést jó né- hányan a felsőbb évfolya­mokból, és önkritikusan a választ maguk adták meg rá: Attól, ha mi idősebbek már az egyetemi év elején meg­osztjuk tapasztalatainkat a balekokkal — hogy ne le­gyenek balekok. Azonnal a tettek mezejére léptek, meg­szervezték az említett tréfás tapasztalatátadó tornát. Ügy tűnik, nem haszontalanul. Megszűnt a bányászkaron a balekozás, és a tanulmányi eredmények is örvendetes változást mutatnak ... A tettek mezeje Harci méneken aligha tud­na itt egymásnak rontani két lovag, de kiállítások, klubes­tek rendezésére kiválóan al­és szabad idő Ha egy tizennyolc éves ember hirtelen kiszabadul a családi felügyelet alól, s rá­szabadul a nagybetűs Életre, megmámorosodik, s nem a legvalószínűbb, hogy a tanu­lásra fordítja a legnagyobb figyelmet. Ettől a szabadság­tól sokan megszédültek az egyetemre kerültek közül, s olykor el is buktak. Egyfajta nevelési elvet követve az NME-n, úgy teli rakja a di­ák vállát munkával, fölada­tokkal, hogy igencsak leszű­kült a szabad idő. Igaz, ettől még marad a mámor __Nem példátlan, hogy a föladatok teljesítése felett érzett örö­mét sörökkel öntözi a diák... A Bányászklub sok embert mozgat meg — nem a po- háremelgetésre. Népszerűek a tipikusan szórakoztatást cél­zó szeszmentes rendezvénye­ik, a Jazzklub és a Teabár. Embert építő módon bizto­sítja a szabad idő eltöltését. A klubért, amely az ide já­rók legszemélyesebb magán­ügye lett, megtesznek min­den tőlük telhetőt, a vas­gyűjtéstől kezdve a középis­kolás fiatalok korrepetálásá­NYAKAS SZILÁRD A MÁV miskolci Igazgató­ságának területén tavaly 524 újítási javaslatot adtak be, 23-mal többet, mint az azt megelőző esztendőben. A be­vezetett 193 újítás több mint öt és fél millió forint meg­takarítást jelentett a vasút­nak. Tanulnak az AFIT-nál Az elmúlt évben minden eddiginél nagyobb gondot fordítotak az AFIT miskolci, XVI. sz. vállalatánál a dol­gozók szakmai továbbképzé­sére. Különböző tanfolyamo­kon ötvenhatan, tanulmány­úton pedig huszonegyen vet­tek részt. A szakmai rendez­vények. tapasztalatcsere- utak és továbbképző tanfo­lyamok 28 ezer forintjába kerültek a vállalatnak. Építési akció lassú tempóban A lakástörvény elmúlt napokban közzétett helyi tanácsi rendelettervezete alapján Miskolcon — július elsejétől — jó néhány család saját erejéből lesz kénytelen lakást építeni. Ha pénzük lesz is rá, egyáltalán nem biztos, hogy belátható időn belül új otthonuk Is lesz... Jelvény és pénz Kitüntetett tiengerész-brioádok a Lenin Kohászati Művekben Az LKM hengermű gyár­egysége tavaly sok-sok gond és nehézség közepette tudta teljesíteni a gyárigazgatóság által meghatározott tonna- és nyereségtervét. Abban, hogy ez végül is sikerült, jelentős szerepük és érdemük volt a szocialista brigádoknak, amelyek szinte egymást múlták felül a ne­hézségek elhárításában. Kü­lönösen kitűnt jó kezdemé­nyezéseivel Szilágyi Miklós középsori hengerészbrigádja. Az eredmények értékelése alapján nemrég a Szilágyi- brigádot aranyjelvénnyel, a brigádtagokat pedig szemé­lyenként 800 forint pénzju­talommal tüntették ki. Ezüst­jelvénnyel és 500—500 fo­rinttal jutalmazták Szekeres Sándor durvasori és Lengyel István kikészítő brigádveze­tőt. Bronzjelvényt és 300— 300 forint pénzjutalmat ka­pott: Tóth Miklós középsori hengerész-, Bánvölgyi Mi­hály gépészeti és Kukta Já- nosné csiszoló brigádjának minden tagja. A hengerműben értékelték a szocialista brigádmozga- lom múlt évi fogyatékossá­gait is. Megállapították: e nagyszerű mozgalom még jelentős tartalékokkal ren­delkezik a gyáregység előtt álló idei feladatok megoldá­sához. Ezek feltárása a mű­szaki vezetők fontos fel­adata. A vállalkozó szellemben ma sincs hiány. Egyik nap­ról a másikra városszerte százával építenék, vásárol­nák az új lakásokat. Mis­kolcon olyan nagy az ingat­lanok iránti kereslet, hogy egy-egy közművesített telek négyszögöléért már ezer fo­rintot is kérnek. Építkezni mégsem lehet: a város álta­lános rendezési terve csak korlátozott számban engedi a földszintes kislakások építé­sét, sikeres társasházépítési akciókról pedig Miskolcon ez ideig nem beszélhetünk. 14 helyen — ötféle technológia A közelmúltban sok-sok millió forintot fizetett ki a tanács a szanálásra kerülő épületék kártalanításáért. Ezek a milliók is tovább fo­kozzák a gondokat. Tulajdo­nosaik egyre türelmetleneb­bül kopogtatnak az OTP-nél és a takarékpénztár a leg­több esetben csak elutasító választ adhat: ma még a vá­ros középtávú tervében sze­replő — a legszükségesebb lakásigények kielégítésére szánt — kétezer, társasház formájában építendő lakás jövője is bizonytalan. A tervezett társasházakat — az elképzelések szerint — öt év alatt, 14 helyen, ötféle technológiával (!) kellene fel­építeni. Az építkezésre kije­lölt területek — kevés kivé­tellel — kedvezőtlenek. He- jőcsabán a gázt nem tudják biztosítani. A Szentpóteri kapu nyugati oldalán levő Aggteleki utcában a kedve­zőtlen terepadottságok túlsá­gosan megdrágítják az épít­kezést. A cementgyár közvet­len környékén — a gázhiá­nyon kívül — a levegő túl­zott szennyezettsége köti az OTP kezét. Az előközműve- sítés mindenütt döcög. A ki­vitelezői kapacitás hiányát talán már fölösleges is em­legetni ... A szükséges is bizonytalan Nem új tapasztalat: a te­rület kijelölésétől az átadásig hosszú évek telnek el és a társasházépítési akciók Mis­kolcon nehezen bontakoznak ki. . Az elkövetkező öt évre tervezett kétezer társaslakás építése közül egyelőre csak a belvárosi — Tanácsház té­Mezőqazdasá<ji előadások Két figyelemre méltó elő­adást rendezett a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei Szervezete. Tegnap délután, a MTESZ miskolci székházában Kana­da és az USA kertészeti és mezőgazdasági termeléséről, növényvédelméről és a fel­dolgozás irányvonalairól tá­jékozódhattak megyénk és városunk mezőgazdasági szakemberei. Az előadást filmvetítés egészítette ki, amelynek témája a VAACU- FOL takarmánytartósítási rendszer volt. Ma délelőtt Mezőkövesden, a járási művelődési ház klubhelyiségében került sor a másik előadásra. A rész­vevők a magyar mezőgazda­ságnak a negyedik ötéves tervben elfoglalt helyéről és szerepéről kaptak széles körű áttekintést. Párna — csak osztályvezetőknek 1 Kora reggel mindig valahogy mísz az em­ber hangulata. Az irodában vagy hűvös van, vagy túl meleg. A kollégák morcosán pakolják csomóba az íróasztal tetején az aktahalmokat, a cso­portvezető gondter­helten mered aznapi értekezletének írott anyagára. Mit tehet egy gépírónő. míg a megszokott hajsza in­dul: figyel, ki milyen lábbal kelt, kihez mi­lyen hangon szólhat. — Hoztam két szék­párnát! — harsaní hirtelen egy hang az ajtónál, s a kamasz­korú lányka vaskos laticelpárnát tett az írógép tetejére. — Ad­játok oda valakinek az osztályon, ha kell! — fűzte még hozzá, aztán kiviharzott a szobából. Katalin megforgat- ta-nézegette a puha ülőalkalmatosságokat, és sorra járta velük az íróasztalokat. — Nem kell egy székpárna? — kér­dezgette a kollégákat, míg végül az egyikre akadt jelentkező. A másik párna ott árválkodott még ebéd­időben is, nem akad! senki, aki szemet ve­tett volna rá. Kata­lin már rég el is fe­lejtette a párnaügyet, amikor az üzemi ét­kezdében az osztály- vezető a tizedik asz­tal mellől kiáltott rá: — Katika! Meg­kapta a párnákat? Mert abból az egyik nekem jár! Katalin bólintott, t udomásul vette, s megnyugtatta a fő­nököt, hogy megvan a párna. Már éppen kifelé tartott az ét­kezdéből, amikor mö­götte megint felcsat­tant a főnöki hang: — El ne felejtse! Az egyik párna az enyém! Éktelen dühbe gu­rult az újabb figyel­meztetéstől, nem akarja azt senki el­venni, mit félti any- nyira! Berohant a szobájába, felkapta azt a vacak kispár­nát, s bevágta a fő­nöki íróasztalra! — Ott egye' meg a fene! — fakadt ki éppen a befelé szál­lingózó kollégák elolt, amikor ismét nyílt az ajtó. A kamaszlány robbant be rajta, s egy szuszra hadarta mondandóját Katalin felé: — Katika! Az egyik kispárnát add vissza, mert az osztálynak nem jár, csak egy. Csak az osztályveze­tők kaphatnak szék­párnát az utasítás szerint! Ja! Az más. így már minden érthető! Nyilván osztályve­zetőtől felfelé, külön­legesebb az emberek anatómiája! (réva) ren és a Széchenyi—Kossuth utca sarkán épülő — magas- hazak 182 lakása, illetve 20 József Attila utcai és 37 bul- gárföldi lakás kivitelezése biztos. A városi tanács tett ugyan lépéseket: új, francia „alag­útzsalus” berendezés vásár­lásában támogatja a Miskolci Építőipari Vállalatot.' Az igénylést a napokban küldték el a minisztériumba, és ha ez az elképzelés valóra válik, 1975-ig több mint 700 lakás építhető fel a városban az új technológiával. Ám ennek a tervnek is van némi „szép­séghibája”. Költözködő építők A rossz területi elosztás miatt az említett 700 lakás felépítéséhez a legjobb eset­ben is ötször kell majd köl­töztetni a berendezéseket, s ezzel még drágábbak lesz­nek az amúgy sem olcsó la­kások. Arról nem is beszél­ve, hogy az új munka mel­lett a Miskolci Építőipari Vállalat aligha lesz képes mai feladatát — a tatarozá­sokat és a kisebb óvodák, is­kolák építését — is ellátni. Ilyen körülmények között kérdéses, mennyi pénzt taka­ríthat meg a város, hogyan sikerül lekötni a takarék- betétkönyvekben egyre sza­porodó összegeket és ami a légfon tnosabb: enyhíti-e a központi lakáskeretre nehe­zedő nyomást a miskolci tár­sasházak építése. LAHUCSKY PÉTER Beruházás, műszaki fejlesztés Az elmúlt ötéves terv idő­szakában 542 millió forintot fordított beruházásokra a Diósgyőri Gépgyár. A mű­szaki fejlesztésre felhasznált pénzösszeg 165 millió forint volt, s az ilyen célra beru­házott pénzzel 143 millió fo­rint megtakarítást értek el. A beruházásokra és műszaki fejlesztésre tavaly költöttek a legtöbbet, összesen 218 milliót.

Next

/
Thumbnails
Contents