Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-08 / 56. szám

8S3B a miskolciaké a szó A családtervezés új útjai Megállt az idő? A miskolci Volán új autó­busz-állomásának váróter­mében szép nagy -falióra „álldogál”. A szó átvitt és szó szerinti értelmében is. Az óra ugyanis már hetek óta nem jár, a váróteremben hetek óta megállt az idő. Ez arra mindenesetre jó, hogy az utasok nem tudhatják, mennyit késnek a járatok. Már akinek nincs karórája. Mert nekem van, s így csak bosszankodom nap mint nap. K. K. Miért? Hovatovább ott tartunk, hogy — kis túlzással — Mis­kolcon csak a KN jelzésű autóbuszok közlekednek. Tu­dom, ez sok-sok problémáját megoldja . a vállalatnak, amely létszámhiánnyal küzd, ám az utas is „ember”. Bér­letet nem válthat mindenki. Ha pedig a vállalatnak nincs elég kalauza, miért nem va­lósítanak meg a budapestihez hasonló közlekedési rend­szert? — kérd' Ördög József Kilián-dél, Könyves Kálmán u. Kényszer­megoldás A Déli Hírlap „Nem kell ide KN” című cikkében megjelent észrevételükre közöljük az aláb­biakat: Az autóbusz-kalauzi állomány­ban súlyos létszámhiánnyal küz­dünk. Az utazóközönség részére a megfelelő férőhelyet napról napra csak úgy tudjuk biztosíta­ni, hogy dolgozóinkat szabadnap­jukról ismételten berendeljük. Emiatt dolgozóink többsége ha­vonta 260 óránál is többet telje­sít. Ha a neteglétszám csak kis­mértékben emelkedik — ami té­len nem ritkaság —, még így sem tudjuk minden esetben a szükséges létszámot kiállítani. Ez történt február 12-én is, amikor a szabadnapról történő berende­lés ellenére, tizenkét kocsira nem jutott kalauz. Ebben az esetben két eshetőség között választhat­tunk: az egyik szerint a kocsit néni küldjük forgalomba és a já­ratok sorra kimaradnak, vagy a kocsit kalauz nélkül közleked­tetjük. Ügy gondoljuk, az utób­bi megoldás sokkal kedvezőbb az utazóközönség részére, hiszen nagy részük bérlettel rendelke­zik és így legalább ezeket az uta­sokat el tudjuk szállítani. Átszer­vezéssel még azt is megoldottuk, hogy az említett napon a 24-es járat csak két fordulót teljesített kalauz nélkül. A gépkocsivezetők és ellenőrök nincsenek menetjeggyel ellátva, így ezért nem tudták azokat az utasokat elszállítani, akik bér­letjeggyel nem rendelkeztek. Ilyen jellegű események elkerü­lése érdekében az ellenőreinket feljogosítottuk, hogy hasonló esetben a vitcldíjat az utazókö­zönségtől utólagos elszámolás mellett átvehessék. Az ügyben érintett gépkocsive­zetőnket kioktattuk, hogy szolgá­latát — még vitás esetekben is — a közlekedés dolgozóira kötelező udvariassággal végezze. Miskolc’ Közlekedési Vállalat, PÁSZTOR SÁNDOR igazgató ROVATVEZETŐ- KOLTAI JÓZSEFNE Felrugdosott szemetesedények Miskolc belvárosában a hajna­li órákban felrugdosott szemetes­edények rekesztik el nemcsak a járdákat, hanem az utcákat is. Már-már akár azt is ajánlhat­nánk, tegyen a magyar válogatott szövetségi kapitánya éjféltől haj­nalig tartó sétát Miskolcon, s bi­zonyára minden ujjára akad majd vagy tíz rugdosáshoz értő tehetség. Igaz, a jövő miskolci „Peléi” korántsem élnek niég olyan sportszerű életmódot, mint az élvonalbeli labdarúgók (!), de hát mindez csak nevelés kérdése. Ajánlhatnánk azt is, hogy kezdje a nevelést a rendőrség néhány huligán előállításával, tippet is adhatunk: legkedveltebb szeme- tesedény-rugdosási helyük a Munkácsy és a Vörösmarty utca környéke. N. S. miskolci lakos (Jármay György rajza) Hiába kiabálunk Az ÁBEO előírása értel­mében az egész országban kiépítették a villamos áramot felhasználók testi épségét védő, úgynevezett védő-érint- kezős hálózatot. Az előírá­soknak megfelelő szerelvényt — védőárintkezős villásdugót — kerestem ón is a miskolci szaküzletekben. Azt a vá­laszt kaptam, hogy ország­szerte hiány cilík. Fél éve, hogy nem kapnak belőle, s még csak ígéret sincs a szállításra. Hogyan tartsanak be az emberek egy kötelező elő­írást, ha ehhez nincsenek megfelelő feltételek? Én sem tudok mást csinálni, mint­hogy használom a régi típusú villásdugót, az áramütés el­végre is csak engem érhet,.. — írja Kántor Dénes Gyár utcai lakos Fegyveresek őrzik a darutojást A Melbourne melletti ál­latrezervátumot egy egész csapat fegyveres őrzi. Arra a tojásra vigyáznak, amelyből egy pelyhes, szürkéssárga ausztráliai darufiókának kel­lene kikelnie. Ez a madárfaj­ta szinte már teljesen kihalt. Tavaly két ilyen tojást ellop­tak a rezervátumból és el­adták az Egyesült Államok­ban. Magad uram. A miami (USA) Thomas Brown 20 000 dollár kárté­rítést követelt az Eastern Airlinestől, mert egy repülő­út alkalmával a légitársaság rosszul szellőztetett gépén el­pusztult díjnyertes juhász­kutyája. A társaság különfé­le ürügyekkel elérte, hogy a pert elhalasztották. Mr. Brownak végül is elfogyott a türelme. Észrevétlenül belo- pózott a repülőtérre és baltá­val 18 nagy lyukat ütött az Eastern Airlines egyik gépé­nek testén és szárnyán. A kár 20 000 dollár!... Miért zárták be?... . . . kedves boltunkat? — Ezt kérdezzük egymástól mi, a kör­nyék lakói. Volt a Bajcsy-Zsilinszky utca elején egy szép kis tiszta bolt, ahová szívesen jártunk vásárolni. Nem kellett kosarat fogni és nem figyeltek árgus szemekkel, sőt, még az áru elrakásában is szí­vesen segítették az idősebb vá­sárlókat Sajnos, a bolt egyik napról a másikra» bezárt és mi, a környék lakói csalódottan áll­tunk az üzlet előtt. Nem tudjuk, mi az oka? Van, aki azt mondja: iroda lesz. Ha ez így van, nem helyeselhetjük az illetékesek el­határozását. Mindig a vásárlók érdekvédelmét hangoztatják. Ez az eljárás nem ezt látszik igazol­ni. Miért nem tartottak előbb közvélemény-kutatást és azután hoztak volna ilyen döntést. Vagy legalább a területi tanácstag vé­leményét kikérték volna!? Ez a kis bolt jól tehermentesí­tette a környéken levő nagyobb üzlet zsúfoltságát. Szeretnénk tudni, mi az oka ennek az intéz­kedésnek. És ha már így van, miért nincs nyitva délután a tá­volabb levő ABC-áruház? — Ezt kérdi a környék lakói revében SVARCZ JÓZSEF Vízellátás a XXL században Annak érdekében, hogy a vízellátás terén már ma meg­figyelhető válság ne növe­kedjék, és a vízfogyasztást a jövőben is biztosítani lehes­sen, számos országban már most kidolgozzák azoknak a nagyszabású közmunkáknak a terveit, melyek a XXI. szá­zadban a lakosság vízszük­ségletének a kielégítését szol­gálják. Az egyik legkorszerűbb ilyen terv a Szovjetunióban készül. Kétszáz — egyenként mintegy 3 km köbtartalmú — nagy víztárolót építenek. E víztárolókat elsősorban a ta­vaszi áradásokkor keletkező vízzel töltik majd fel, és így egyben árvízvédelmi célokat is szolgálnak. Az első ilyen mesterséges retenciós tó a Litván SZSZK- ban, Kapsukas mellett léte­sül. Az ötlet nem jön futószalagon Újító a mama A rendszeres női újítók száma ma még kevés, de év­ről évre több; egyenes arány­ban növekszik azzal a fele­lősséggel, amelyet a munka­helyükön vállalnak. Tekintélyes honorárium • Az utóbbi két évben a Pa­mutfonóipari Vállalat mis­kolci gyárában tizenöt nőnek fizettek ki újítási díjat a megvalósított ötleteikért. Adám Istvánná és Erős Jó- zsefné számára izgalmas hó­napokat jelentett egyik ötle­tük próbaidőre való beveze­tése, ami megkönnyítette sok száz gyári munkás dolgát. Az újítással viszont önmaguk­nak okoztak többlet-munkát, de szívesen vállalták. Újításukkal egyébként nagyban egyszerűsítettek egy korábban káosz-szerűen szer­teágazó, erősen bürokratikus ügyintézés-láncolatot. Kikü­szöböltek négy-öt aláírást, fe­leslegessé tettek két-három pecsétet, éves átlagban. sok száz órára (hát még kilomé­terre!) tehető talpalást, s ugyanennyi termelés-kiesést takarítottak meg egyetlen ügyintézés kapcsán. Az újí­tási díjon ketten osztoztak. Ezerötszáz forintot kaptak, ami tekintélyes honorárium nak számít. Azóta mindket­tőjüknek volt már elfogadott és bevezetett újabb ötlete, ja­vaslata. Tudja a család is Ahhoz képest, amilyen sok nő dolgozik a gyárban (a lét­szám mintegy 80 százaléka), kevés a női újítók száma. Éppen ezért különdíjjal jutal­mazzák az évenként' egyszer sorra kerülő újítási verse­nyek legeredményesebb női résztvevőit. Az ötletekért kapott forin­tok mindig jókor érkeznek, egy-egy kisebb hiánypótló „beruházáson” kívül aján­dékra is futja a családnak. Ádám Istvánné két gyerme­ket, Erősné egy gyermeket nevel. A család tudja róluk, hogy a mama újító. Ádámné férje a Diósgyőri Gépgyárban dolgozik. Mindmáig nem dön* tötték el, ki az ötletesebb kettőjük közül. Mindketten hasonló értékű ötletekkel szerepelnek saját munkahe­lyükön az újítók listáján. Praktikus asszonyok — Ki-ki a maga munkahe­lyén igyekszik mindent meg­tenni azért, hogy megköny-, nyítse a dolgát, hogy ésszerű­sítse azt a munkát, amelyet végez — mondja Erősné. — Sok olyan elképzelés vált va­lóra, amelyről jóval később derült ki: újítás is lehetett volna. Az ötlet nem jön futószala­gon, de ha egyszer már meg­született, a praktikusan gon­dolkodó asszonyok igyekez­nek mielőbb hasznosítani is. Az idei újítási hónap ver­senyfeltételeit néhány nap óta ismerteti a gyári faliúj­ság. Az újító asszonyok pe­dig ígérték: igyekeznek majd beleszólni a verseny alaku­lásába. NAGY JÓZSEF Oroszlán-pszichológia Érdekes „állatlélektani” kí­sérletet folytattak le a bu­dapesti Állatkertben. Hat egykorú kis oroszlán-csecse­mő közül négyet a kedves mama, kettőt viszont — mert az ő mamájuk nem volt elég A legalkalmasabb személyeket © A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusán Kádár János elv­társ, az államélet és a szo­cialista demokrácia fejlesz­tésének kérdéseiről szólva kiemelte: „Nagy jelentősége van az új választási törvény­nek, azoknak az új eljárási szabályoknak, amelyek vá­lasztási rendszerünket to­vábbfejlesztik. hogy még al­kalmasabb legyen a népaka­rat kifejezésére és érvényre juttatására. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nálunk a népi demokra­tikus rendszer vívmánya. A szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésének fontos ele­me választási rendszerünk tökéletesítése. Ennek lénye­ge, hogy az állampolgárok — a jelölési jog és választási le­hetőségek bővítésével — még inkább, mint eddig — a vé­leményük szerint legalkal­masabb személyeket küldhe­tik az országgyűlésbe, a taná­csokba.” A választási rendszer olyan jól bevált alapelvei és az ál­talános, egyenlő választások elve, a szavazás titkossága te­hát továbbra is fennmarad­nak. Az országgyűlési képvi­selők és a helyi tanácstagok megválasztásánál érintetlenül marad a közvetlen választá­sok elve, csupán a fővárosi és a megyei tanácsoknál lesz a választás közvetett. Vagyis: a helyi tanácsok megválasztott tagjai választják majd meg a képviselőket a megyei, ille­tőleg a fővárosi tanácsba. Ko­rom Mihály igazságügymi­niszter az országgyűlés előtt expozéjában így indokolta ezt a javaslatot: — A tanácsok választásá­nak és működésének húszesz­tendős tapasztalatai arról ta­núskodnak, hogy a választó­polgárok két fórumra irányít­ják fő figyelmüket. Az egyik az országgyűlés, a másik a helyi tanácsok, illetve az e testületekbe választott kép­viselők és tanácstagok. A vá­lasztók velük maradnak rend­szeresen kapcsolatban, őket ismerik leginkább. A főváro­si, illetve megyei tanácsok tagjaival a választóknak álta­lában nem alakult ki szoro­sabb kapcsolatuk. E tanács­tagok közvetlen megválasz­tásában sok volt a formaliz­mus. Utoljára 1971-ben tartunk egyidőben országgyűlési és tanácstagválasztásokat. A kö­vetkezőkben már egymástól eltérő Időpontokban kerülnek sorra, hogy növekedjen a he­lyi választások jelentősége, az országgyűlési képviselővá­lasztások során pedig az ed­diginél nagyobb hangsúlyt kaphassanak az országos kér­dések. Képviselő vagy ta­nácstag a jövőben az lesz, aki a választásokon, az előírt fel­tételek mellett a legtöbb sza­vazatot kapja. A szavazóla­pon ezentúl meg kell jelölni, hogy a választó kire szavaz. Érvénytelen lesz az a szava­zat, amelyen több jelölt ese­tén nem jelöli meg a válasz­tópolgár, hogy kire adja sza­vazatát. Ha a képviselő vagy tanácstag nem kapja meg a leadott érvényes szavazatok­nak több mint felét, akkor pótválasztást kell tartani, amelynek során új jelölt vagy jelöltek is állíthatók. A jelö­léseket a jelölőgyűlések hagyják jóvá. Csaknem hét és fél millió választópolgár járul majd az urnák elé. Ök döntik el, hogy a következő négy esztendő­ben kik képviselik népünket a parlamentben. A Steindl Imre tervezte épületen mesz- szire világít az ötágú vörös csillag, jelképezi, hogy oda­bent a magyar dolgozó nép képviselői találtak otthonra. Nyíltan megmondjuk: ahol ez a jelkép világít a törvényho­zás házán, ott a régi uralko­dóosztályok, a tőkések és föi- desurak egyetlen képviselő­jének sem lehet helye. A tör­vényhozás padsoraiban min­dig csak olyan képviselők ül­hetnek már, akik a nép bi­zalmából, a népért munkál­kodnak. Pártviszályok he­lyett az ország, a nép fel- emelkedésének szószéke és vitafóruma a Parlament. PINTÉR ISTVÁN (Következik: Egyetértés, nemzeti egység.) „kedves” — egy kutya-daj­ka szoptatott és nevelt. A kérdés nem az volt, hogy életben maradnak-e a kutya növendékei, meri ez már számtalanszor beigazo­lódott, hanem, hogy lesz-e valami különbség a kétféle nevelésben részesült kölykök viselkedése, jelleme között. Az eredmény a szakembe­rek várakozását igazolta. Az oroszlán-mama neveltjei az emberekkel szemben bi­zalmatlanok, gyanakvók let­tek, érződik rajtuk az ál­landó készenlét a védekezés­re, mert amikor értelmük nyiladozni kezdett, azt lát­ták, hogy csemetéit féltéke­nyen őrző mamájuk morog, dühös, fogát vicsorítja, ha ember közeledik. Ezért most ők is a fogukat mutatják, morgolódnak, zsörtölődnek az ember közelében, Ezzel szemben a másik két kölyök azt látta, hogy daj­kájuk szereti az embert, örül, ha látja, jó barátságban van vele, bizalommal tekint fel rá. így ők is jó barátnak is­merték meg az embert, aki­től nem kell félni, akitől jog­gal lehet jót várni. De a leg­meglepőbb — persze, csak a laikusok számára —, hogy a kutya-nevelte kis oroszlánok sokkal értelmesebbek, „in­telligensebbek” a másik négynél. Tulajdonképpen ez is érthető. Hiszen megfigyel­hették, hogy dajkájuk érti a nevét, engedelmeskedig a hívásnak, teljesíti a paran­csot, nem szegi meg a tilal­mat. így aztán a velük szü­letett tehetséget, amit a má­sik négy a „harcias” ösztö­nök kifejlesztéséire fordított, ők az emberi beszéd, legalább egy-két szó megértésére és az engedelmeskedni tudás megtanulására használták fel.

Next

/
Thumbnails
Contents