Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

Diákszeciális alap Szegeden (Tudósítónk jelenti) Országos gond a hátrányos helyzetben levő tanulók, köz­tük is a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása. A városi tanács ezért — a X. kongresszus határozatával összhangban — diákszociális alapot hozott létre Szegeden. Az 1971. évi költségvetésében a művelődési osztály 150 ezer forintot biztosított erre a célra. Az alap feladata, hogy anyagi támogatással is jobb tanulási feltételeket biztosít­son a fizikai dolgozók tehet­séges gyermekei számára, hogy tehetségük kibontakoz­tatásához és továbbtanulá­sukhoz lehetőséget adjon. Rosa Luxemburg A Lublin környéki Zamosc- ban száz évvel ezelőtt, a csa­ládja ötödik gyermekeként született Rosa Luxemburg. Középiskolás diák volt még, amikor Varsóban bekapcso­lódott egy szocialista kör munkájába, majd a rendőr­ség üldözése elől 1889-ben emigrált. Svájcban folytatott egyetemi tanulmányai után az akkor Németországhoz tartozó Poznanban és Felső- Sziléziában a lengyel mun­kások között tevékenykedett. Alig néhány év alatt a Né­metországi Szociáldemokrata Párt legmegbecsültebb funk­cionáriusainak sorába emel­kedett. Igaz, hogy írásaiban helytelenül értelmezte az im­perializmust — amiért Lenin erőteljesen bírálta nézeteit —, az imperialista gyakorla­ti politika harcos leleplezése mégis olvasmányossá, tanul­ságossá teszi írásait. Az 1905-ös oroszországi forradalomban kimagasló sze­repet játszott Varsóban, ahol forradalmi tevékenységéért börtönbüntetést is szenve­dett. Lankadatlanul küzdött az orosz forradalom harci módszereinek nyugat-európai elismertetéséért. Bátran harcolt az eszeve­szett fegyverkezés, a háború ellen. A felbőszült uralkodó körök ezért 1916-ban börtön­be zárták. Az 1918 novembe­ri forradalom szabadította ki rabságából. Igen rossz egész­ségi állapotban, de tettvágy­tól eltelve hamarosan a né­met kommunisták elismert vezetőjeként, a központi pártlap, a Rote Fahne szer­kesztőjeként egyik irányítója volt második hazája szocia­lista forradalmának. A fenekedé ellenforrada­lom nyíltan Luxemburg és Liebknecht meggyilkolására szólított fel. A következő év január 15-én ellenforradal­már tisztek elfogták és Liebkneöhttel együtt meg­gyilkolták. Tisztelői óriási részvét mellett helyezték örök nyugalomra. A fasiz­mus feldúlta sírját, műveit máglyán égette el. A berlini munkások azon­ban 1951-ben újabb emlék­művet emeltek a forradal­már Rosa Luxemburg tisz­teletére, aki az emlékét ke­gyelettel megőrző nemzetkö­zi munkásosztályé, a haladó emberiségé. Bajnokok frakkban A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei jelvényszerző tánc­versennyel egybekötött „C”- osztályos területi táncverseny március 7-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor kezdődik a sportcsarnokban. A közönsé­get már többé-kevésbé „kész tények elé állítják”, mert a döntőt és a bemutató .tánco­kat, megelőzően a társastánc értő szakembereiből álló zsű­ri a kora reggeli ódákban megtartja a selejtezőt. A program nyitótánccal kezdő­dik. Majd pedig a jelvény- szerző versenyre benevezett táncospárok tíz különböző tánc bemutatásával verse­nyeznek. Ezt követi a „C”- osztályos táncverseny dön­tője. Amíg a zsűri dolgozik, az ország legjobb táncospár­jai és a Borsod megyei tánc­klubok szórakoztatják a kö­zönséget. Minősítést jelentő jelvény és emléklap, illetve szép kiállítású diploma és tárgyjutalom teszi emlékeze­tessé mindkét versenyformá­ban induló táncosoknak ezt a szép vetélkedőt. Békés. Bor­sod, Csongrád, Fejér, Hajdú­Bihar és Szabolcs-Szatmár megyék táncosainak a Mis­kolci Nemzeti Színház kama­razenekara gondoskodik ze­néről. Vezényel Kalmár Pé­ter. A versenyt Gál Ferusz József, a Savaria Nemzetközi ráncbajnokság főrendezője vezeti. : Dombos táj (Barczi Pál rajza) A magyar zene itthon és külföldön Beszélgetés Szőnyi Erzsébettel A magyar zeneoktatásban néhány éve bevezetett reform- tanterv megvalósulását, az elméleti zenetanítás rendszerét, eszköztárát, a folklórra épülő zenei nevelés eddigi eredmé­nyeit kísérte figyelemmel a zeneelméletet tanító zenetanárok háromnapos országos konferenciája. Bemutató tanítást, az egyes területek kiváló ismerőinek előadásait, a miskolci kö­zép- és felsőfokú zenei oktatómunkáról szóló beszámolókat hallgattak meg az ország zenei intézményeinek képviselői, és a magyar zenei élet Európa-, sőt világszerte elismert szak- tekintélyei. Szőnyi Erzsébettel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola középiskolai énektanár és karvezetés tanszakának vezetőjével erről beszélget­tünk. — Budapest és Pécs után a Bartók Béla Zeneművésze­ti Szakközépiskola most har­madikként ad otthoni ennek a konferenciának. Adminiszt­rációs sorrend ez, vagy van valami más oka is? — Az itteni szakközépis­kola egyik felügyelője va­gyok, tizenhat éve járok Miskolcra. (Egyébként is számtalan szál — zenekari és kórusműveim, valamint a Készülő magyar filmek A MAFILM I. telepén Fáb- ri Zoltán megkezdte a Kaff­ka Margit regényéből készülő Hangyaboly, Gazdag Gyula a Sípoló macskakő, Szinetár Miklós pedig a Csárdáski­rálynő filmváltozatának elő­készületeit. Bors nem változott... Hát ismét megérkezett Bors, egyenesen a Sátán nevű tüzes paripa hátán robbant be a televízió műsorrendjébe, a kalandfilmek törvényei sze­rint, s a várakozásnak meg­felelően. Nem, nem halhatott meg. nem tűnhetett el, hiszen még annyi erő, vitalitás van eb- beri a figurában, a két világ­háború közötti időszak pedig oly sok lehetőséget kínál a kalandra, s talán egy kis tör­ténelmi ismeretterjesztésre is. Markos Miklós jóvoltából Borsot mindenesetre úgy lát­hattuk viszont, hogy semmit sem vesztett korábbi derűjé­ből, találékonyságából, s ha hinni lehet az információk­nak, a következőkben — egé­szen a spanyol polgár’nábo- rúig — még sok meglepetés­ben részesít bennünket. A folytatásos filmeknél rendkívül fontos, mondhat­nánk alaptörvény, hogy ne- csak a főszereplőt lássuk al­kalmanként viszont, hanem mindazokat, akik a hős sor­sát így vagy úgy, befolyá­solják. A Bors-sorozat alko­tói úgy látszik, különös gon­dot fordítottak erre, mert már a Zsokékirály című folyta­tásban is találkozhattunk Bors Mátén kívül olyan régi ismerősökkel, mint Vincze Jóska, Sipos úr, Lukács Dön- ci, Rédey báró és a többiek. Hogy időközben (az ötödik rész befejezése óta) eltelt néhány esztendő, ezt észre sem vesszük a szereplőkön, s azt hiszem, az újabb sorozat befejeztével sem őszül majd meg Bors Máté. Ha minden jól megy, né­hány év múlva őt is ott tart­hatjuk majd számon a Robin Hoodok és a Teli Vilmosok sorában, akik mindig ifjan és erősen élnek emlékeze­tünkben, akiknek nem lehet és nem is szabad megöreged­niük. Gr— Makrancos királylány című gyermekoperám bemutatója — is ehhez a városhoz kap­csol.) Ha idejövök ritkán mulasztom el, hogy néhány külföldi hallgatómat ne hoz­zam magammal. Érdemes, sőt meg kell mutatni az itt folyó munkát. De magam is nagyon szívesen kísérem fi­gyelemmel az iskola életét éppúgy, mint az ebben az épületben együtt dolgozó há­rom intézmény zeneoktatá­sát. Volt tanítványaim a ve­zetők, a tanárok, régi isme­rősök vagyunk. Az egyik fő „oka” vagyok, hogy most itt •találkoztak az ország zene­tanárai. Ha ismerkednek az iskolával, követendő példát látnak. — Hogyan foglalná össze ezeknek az országos találko­zásoknak a jelentőségét? — Feltétlenül kell, hogy lássuk, ismerjük egymás munkáját. Hogy mindenki tudja, mi az, amit őtőle is elvárnak. Mindezt pedig — az otthont adó intézmény kivételével — a beszámolás jó értelemben vett kénysze­re nélkül. A résztvevők ma­gukban utánagondolhatnak: mit csinálok jól, mit kell pó­tolnom. Ugyanakkor konkrét gyakorlati kérdésekben szü­letnek a hétköznapok mun­káját segítő határozatok. — Ilyenkor még szorosabb­ra fűződnek a szálak? — így igaz. És van még egy nagy előnye a konferen­ciának. Már középiskolás ko­rában megismerik a Zene- akadémia tanárai a növen­dékeket, figyelemmel kísérik fejlődésüket, tudják, hogy a felvételi vizsga után milyen képességű hallgatókat kap­nak. Nemigen éri az embert , csalódás. Sokat jár vidékre, figye­lemmel kíséri az itthoni ze­nei életet, de jól ismeri a külföldet is ... — Ha azt mondom, hogy az itthoni zeneoktatás, a nö­vendékekkel való egyéni fog­lalkozás „minőségi kisipari munka”, méltán vagyok büszke. De arra legalább ilyen büszke vagyok, hogy kanadai gyerekek a magyar népdalt tanulva tudják meg, hogy hol van Magyarország. Hogy Tokióban két éve Ko­dály Zoltánról elnevezett esztétikai nevelőintézet mű­ködik, hogy Bostonban csak­úgy, mint Argentínában, Finnországban, Franciaor­szágban, a Szovjetunióban, Angliában, a Kodály-mód- szer szerint oktatnak. Hogy nem régen tért vissza hazá­jába hetven svájci zenepe­dagógus a. Kodály-módszer- rel ismerkedő, magyarországi tanulmányúiról. Tavalv óta az ISME-nek, az UNESCO keretében működő Zeneta­nárok Nemzetközi Társasá­gának alelnöke vagyok. Nem tudom, melyik a nagyobb öröm. Az-e, hogy egy világ- szervezet vezetőségében Ma­gyarországot képviselhetem, vagy ha az itthoni, egyre eredményesebb zenei munkát figyelem és sok tehetséges hallgatót taníthatok. MAKAI MARTA Borsodi pedayóyusok 4nyilában Az utóbbi években erősöd­tek kulturális kapcsolataink Angliával. Ennek során ma­gyar és angol tudósok, mű­szakiak, művészek, pedagó­gusok, különböző együttesek tapasztalatszerzés céljából meglátogatták egymás orszá­gát. E cserelátogatások tovább folytatódnak. Ma húsztagú pedagógusküldöttség uta­zott Angliába. Közülük tí­zen a tanügyigazgatásban dolgoznak, tizen pedig angol nyelvet és irodalmat tanító tanárok. Az angol nyelv Borsodban folyó eredményes oktatásá­nak elismerését bizonyítja, hogy megyénkből két peda­gógus vesz részt a három­hetes angliai tanulmány­úton: Gergely Károly, a sá­rospataki Rákóczi Gimná­zium igazgatója és Arday Lajosné, a miskolci 8. számú Általános Iskola angolszakos tanárnője. éjféltől reggelig KILENCSZÁZEZER DOLLÁRÉRT Az emberrablók szabadon engedték Jacobo Taurelnek, a venezuelai multimilliomos­nak 3 nappal ezelőtt elrabolt 13. éves fiát. A gerillák, a nemzeti felszabadítási moz­galom fegyveres erőinek tag­jai 900 000 dollár ellenében adták ki kezükből a fiút. TŰZ A TANÁCSTEREMBEN A hódmezővásárhelyi ta­nács épülete homlokzati ré­szének padlásteréből lán'gok csaptak fel tegnap. A tető- szerkezet hatalmas máglya­ként égett. A különlegesen szép tanácsterem mennyeze­te beszakadt és nagy károkat okozott a berendezésben. A vizsgálat megindult a tűzeset okának megállapítására. A SZERELMES SZAKÁCS NYOLC ÉVET KAPOTT Egy nyugatnémet bírósá® 8 évi •börtönbüntetésre ítélt egy szerelmes hajószakácsot, aki azért, hogy elkerülje a korai behajózást és jelen le­hessen a szeretett lány szü­letésnapi mulatságán, fel­gyújtotta hajóját. A tűzvész­ben nyolcán meghaltak. A 18 éves Edward Tapper a bör­tönbüntetés helyett halálos ítéletet kért. Az NSZK-ban nincs halálbüntetés. PELÉ SZOBRA A Bahia állambeli Salva­dorban a Fonta-Nova sta­dion felavatásával egyidőben került sor Pelé életnagyságú szobrának leleplezésére. Fe­lét a szobrászművész a Jules Rimet-kupával ábrázolja. LEUGROTT A VONATRÓL Cséna vasútállomáson egy mozgásban levő személyvo­natról akart leugrani Cseh Györgyné, 36 éves háztartás­beli, de a lépcsőn megcsú­szott, a kerekek alá esett és a vonat halálra gázolta. EGY VILÁGTALANT BÁNTALMAZOTT Egy világtalan embert és annak kísérőjét bántalmazta Sallai János 28 éves tatai la­kos. Ittas állapotban haza­felé tartott, amikor összeta­lálkozott velük. A vakot ar­cul ütötte, aki a földre zu­hant és még itt is rugdosta. Sallai egy évet kapott. SZÍVEN SZÚRTA Kiss Attila. 34 éves zenész Püspökladányban felkereste külön élő élettársát, Tóth Er­zsébet 24 éves vendéglátó­ipari dolgozót és szóváltás közben tőrével szíven szúr­ta. Ezután megszúrta élettár­sa apját, Tóth István 62 éves nyugdíjast, majd önmagát is megsebesítette. Tóth Erzsé­bet a helyszínen meghalt Az apját súlyos állapotban a kórházba vitték. Kisst letar­tóztatták. AGYONLŐTTE Ismeretlen tettes agyon­lőtte Michel Chartrand ka­nadai szakszervezeti vezető Marie Andree nevű 26 éves lányát. A québeci rendőrség a gyilkossággal kapcsolatban egy férfit őrizetbe, vett és megkezdte kihallgatását.

Next

/
Thumbnails
Contents