Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-30 / 75. szám

-rrm •, w ^ Manapság már pszichológusok, közgazdászok, pedagógusok segítenek a nyolcadiko­soknak és a középiskolát végzetteknek a pályaválasztásban. Képünkön a színpiramis-teszt egyik mozzanatát látjuk. Ez a „játék" a jelölt érzelmi, hangulati momentumairól ad fel­világosítást. ...embert olvasmányáról Szociológia a könyvtárban Három város várja őket Az „Avas” tavasza Az utóbbi hónapokban keveset hallottunk a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ táncosairól, a kiváló címmel kitüntetett Avas együttesről. A tél persze inkább a felké­szülés időszaka, a melegebb hónapok azonban bizonyára meghozzák a szabadtéri bemutatókat, fesztiválokat. — Eddig három meghívást kaptunk — mondja Hancsá- rik Magdolna, a művelődési központ művészeti vezetője. — A tél folyamán azéri is szerepeltünk kevesebbet, mert helyt akarunk állni a tavaszi—nyári bemutatókon, fesztiválokon. s egy-egy ilyen alkalomra mindig új táncokat kell tanulni — Hol mutatkoznak be a tavasz folyamán és mivel? — Az első jelentősebb sze­replésünk május 8-án és Sí­én Ózdon lesz; itt rendezik meg ugyanis a megyei tánc­találkozót. Ez a bemutatko­zás tulajdonképpen főpróbá­ul is szolgál. (Csak a koc­kázat nagyobb, mint a fő­próbákon általában.) Az Avas-tói szakmai körökben igen sokat várnak, ezért két igényes koreográfiával ké­szültünk fel a tél folyamán. Az egyik tánc a Hangulatok címet viseli és jó alkalmat ad leányainknak arra, hogy bizonyságot tegyenek techni­kai felkészültségükről és áb­rázolókészségükről. A másik tánc. a Forradalmi verbunk, kemény, erőteljes kompozí­ció; forradalmi hit, akarat sugárzik belőle, jó ellentéte a lírai hangvételű leány­táncnak. Az Avas együttes művészeti vezetője, Galam­bos Tibor nagy szorgalommal és hozzáértéssel állította színpadra mindkét számot, s természetesen műsoron tart­juk korábbi produkcióinkat is. — Az ózdin kívül kinal-e még a május újabb fellépést? — Az idén bemutatkozunk a miskolci filmfesztivál kö­zönségének is, előbb azonban Szolnokra utazunk, ahol má­jus 14-én, 15-én és 10-án részt veszünk a szolnoki néptáncfesztiválon. Tulajdon­képpen itt lesz alkalmunk felmérni, hogy országos vi­szonylatban milyen helyet foglal el most az együttes. A hírünk pillanatnyilag na­gyon jó, hiszen ezért hívtak meg bennünket az augusztus 19-én, 20-án rendezendő har­madik kelet-magyarországi fesztiválra, melyet Debre­cenben rendeznek, s ami egybeesik a virágkarnevál­lal. Az Avas együttes „fel­vonul” a karneváli menet­ben is, ami nem kis gondot okoz, hiszen úgynevezett „menettánccal” kell színesí­teni a karnevál kavalkádját. — Eszerint Ozdon, Debre­cenben és Szolnokon jobban fogják ismerni az együttest, mint saját városában? — Erről szó sincs! Az új műsort — mint ahogy eddig is tettük — Miskolcon is be­mutatjuk. A közönségtől függ, hogy hány előadásban. (gyarmati) Tavaly, a nyár elején Mis­kolcon, ősszel Debrecenben, az elmúlt napokban pedig Salgótarjánban találkoztak 5 megye (Borsod, Hajdú, He­ves, Nógrád és Szabolcs- Szatmár), valamint Debrecen és Miskolc város könyvtáro­sai. Győri Erzsébettel, a Mis­kolci Városi Könyvtár Igaz­gatónőjével a továbbképzé­sek és tapasztalatcserék hasz­náról beszélgettünk. — „Mit tanultak” a könyv­tárosok az olvasás-szocioló­giával foglalkozó előadáso­kon, megbeszéléseken? — Az Akadémia szocioló­giai intézete és az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtártudományi tanszéke működött közre ezen a to­vábbképzésen. Sass Judit és Farkas János az olvasás­szociológiai felmérések szük­ségességéről és a szociológia magyarországi eredményei­ről tartottak előadást. Aki közülünk jól ismeri ezt a szakterületet, az is hallott új dolgokat, és elhatározhat­ta," hogy ezentúl jobban szétnéz a saját portáján: kik iz azok az emberek, akiknek sokféle könyvigényét nap mint nap kielégítik. — A jó könyvtáros tudja, hogy kinek mi kell, de azért az értéket „kínálja’ ,.. — Érdekeá nyomon kísér­ni, hogyan változnak az igé­nyek. A hajdani Jókai-tábor például eltűnt: hiányzik a latinos műveltség, a karhoz, az íróhoz való kötődés. Kár pedig, mert a mai „romanti­ka-pótló” magyar és külföldi könyvek nem segítik az olva­sók ízlésének fejlődését. Jó- kai-irodalom, tőle egyenes út vezet az igazhoz, a mához — Hol a segítség a könyv­táros munkájához? — Az Iskolában, a munka­helyen, a csilládban. Persze, ez is nagyon összetett dolog. Nem biztos például, hogy az iskolai tudásanyag aktív mű­veltség lesz, hogy az iskola­könyvtárból a hálózati könyv­tárakba vezet az út. Az sem biztos, hogy a családtagok, munkatársak ízlése jó Irány­ban hat Kézbe véteti ugyan a könyvet, de nem mindegy, hogy milyet. — Mi a könyvtáros „útra- valója” a következő tovább­képzésig? Mi az, amit mun­kájában hasznosít? — Újra szétnézni itthon — ez az első elhatározásom. A Várostörténeti miniatűrök MOLNÁRRAL ÁCS Miskolc ma jelentős iparváros, népi hagyományait azonban sokáig őrizte. Különösen a város szélein lakó gazdálkodók ápolták a régi szokásokat. A népi táplálkozásban — különösen a jeles ünne­pek, lakodalmak alkalmával — sajátos csemegét je­lentett a „molnárkalács” vagy ostya. Készítése kez­detben szabad tűzhelyen, majd masinán a gazdasszony feladata volt. A lisztet tejjel, némi cukorral össze­keverték, felhígították és kész volt a nyersanyag, amit egy sajátos eszközzel, a molnárkalácssütö vassal sütöt­tek meg. A kovácsfogóra emlékeztető szerszám két végén kerek vas van, melynek belső lapjait különféle mintákkal díszítették. (Ilyen vasakat a múlt században hámorokban gyártottak, később a kovácsok is készí­tették.) A megtisztított vasat megtüzesitették, közé hig tésztát öntöttek. Két száránál összeszoritották és máris kész volt a molnárkalács, a gyermekek, felnőttek cse­megéje. Miskolcon a Major utcában az első világháború előtt Körtvélyessy néni sütött ilyet, még a szomszédoknak is. A régi ostyasütö vas az unoka — Körtvélyessy Pál — révén, most került be a múzeumba. A vas egyik lapjában a régi korona, alatta 1915-ös évszám van. A másik lapot vésett körcikkelyekkel díszítették. Ez a régi, egyedülálló miskolci tárgy népi kultúránk érté­kes emléke. BODGÁL FERENC városi könyvtárnak például 13 és fél ezer beiratkozott ol­vasója van és ebből mindösz- sze 1300 a munkásolvasó. A szakszervezeti könyvtárháló­zat persze közelebb van az üzemekhez, de az ő tapaszta­lataik szerint is inkább az alkalmazottak olvasnak. Egy­re inkább foglalkoztat, ho­gyan lehetne elérni, hogy már gyermek-, vagy egészen fiatal korban — például a szakmunkástanulókkal — összebarátkoztassuk a köny­vet. Mert csak azután tudunk segíteni, hogy mit olvassanak az emberek, ha már olvas­nak egyáltalán. (makai) Nyári Egyetem Egerben Az idén augusztusban Eger is belép a nyári egyetemet rendező, szervező városok sorába. Igen széles körű ösz- szefogás eredménye az új eg­ri vállalkozás. Munkálataiba, lebonyolításába a városi ta­nácson kívül bekapcsolódott a TIT megyei szervezete, to­vábbá a Vármúzeum, s olyan programot sikerült már az Tudósítás — a ív-tudósításról Másfél órai munka — adásban húsz másodperc Nagy tömeg áll félkörben a Búza téri vásárcsarnok egyik eladópultja körül. Kábelokat húznak, reflektorokat helyez­nek el, a ládákban a legszebb salátákat teszik felülre — a Televízió észak-magyarországi munkatársa és forgatócsoport­ja készülődik felvételhez. A tudósítás egy része már dél­előtt elkészült a felsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet haj­tatóházában, a most következő rövid felvételben már csak azt mutatják meg, hogy megérkezett az ott termesztett pri­mőr saláta a vásárcsarnokba. Kovács György operatőr — aki már tíz éve tudósítja a televízió nézőit szűkebb ha­zánk eseményeiről — izgatot­tan készülődik a felvételhez, melynek érdekessége, hogy ezúttal a hang is a helyszín­ről megy, s nem a tévében mondják majd „alá”. Tréba Gyula, a riporter éppen a kabátja alá rejti a mikrofonkábelt, s a hajtóka mögé a mikrofont. Megin­dul a próbafelvétel. Mikro­fonpróba, egy, kettő... Gyors visszatekercselés, ám a mag­nó néma marad. Újabb pró­ba; a könyv nagyságú ripor­ter-magnó műszere kilendül, de a magnetofon most sem szólal meg. Szétszedik a csat­lakozókat, megütögetik a ké­szüléket — mindhiába. A „drukkerek” tanácsokat adnak: „próbáljon hangosab­ban beszélni”, „rossz helyre dugta a tuchelt” stb. Kovács György és Tréba Gyula meg­lepően nyugodtan keresik a hibát, míg végre megtalál­ják. Most már kézbe kerül a filmfelvevőgép is, kigyullad­nak a sok száz wattos halo­génlámpák, indul a felvétel. Bekapcsolják a magnetofont, felberreg a felvevőgép, s Tréba Gyula, miközben egy szép salátafejet vesz a kezé­be, a kamerába nézve mond­ja: „Megérkezett a primőr a miskolci vásárcsarnokba .. Történt pedig mindez teg­nap délben 1 óra és fél 3 között. Ami ma este a vá­sárcsarnoki felvételből beke­rül a Tv-híradóba (ha beke­rül!), körülbelül 20 másod­perces részlete lesz a tudó­sításnak. E. A. első kéthetes kurzusra szer­vezniük, mely a legkényesebb igényeket is kielégíti. A megyei székváros ba­rakk építészeti és festészeti hagyományai, műemlékei pa­rancsolták, hogy az idén e témakör szerepeljen a szak­mai jellegű előadásokon, ki­rándulásokon. A már beér­kezett jelentkezések alapján száz külföldi és magyar épí­tészt, művészettörténészt vár­nak a Műemléki Nyári Egye­temre. A helyi üzemek, vál­lalatok által létesített 40 ala­pítvány ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az egyébként költséges kurzuson véko­nyabb pénztárcájú fiatalok, magyar és szocialista orszá­gokból érdeklődő diákok is részt vegyenek. A kéthetes konferenciát a Technika Háza előadótermé­ben rendezik meg, ahol négy­nyelvű tolmácsgép segíti si­kerre a tanácskozásokat. A magyar és külföldi előadó­kat, hallgatókat az Unicor- nisban helyezik el, melyet már lefoglalt a rendező bi­zottság a kurzus idejére. Forrás — Napjaink Tegnap délben városunkba érkezett Bács-Kiskun megye irodalmi és társadalomtudo­mányi folyóiratának, a Kecs­keméten kiadott Forrásnak a főszerkesztője, és két rovat­vezetője, Varga Mihály köl­tő, illetve Hatvani Dániel költő és Heltai Nándor hely- történész. A Napjaink vendégeiként délután megbeszélést tartot­tak irodalmi és kulturális lapunk szerkesztőivel, kicse­rélték tapasztalataikat, s megbeszélték a szorosabb baráti kapcsolat megterem­tésének lehetőségét. Este a Művészklubban részt vettek az Elő Napjaink című ren­dezvényem. MEGADTA MAGAT Egy Pnnoin Penh-i kato­nai törvényszék halába ítél­te Cheng Sayom born kam­bodzsai ezredest, a 6. katonai körzet volt parancsnokát. Az ezredest bűnösnek találták abban a vádpontban, hogy „megadta magát az ellenség­nek”. ÍTÉLETIDŐ A Rio de Janeiró-i városi hatóságok hivatalos Közlése szerint eddig több rr.int bO halálos áldozata van a bra­zíliai Guanabara államban pusztító ítéletidőnek. Igen sok a sebesült is. Felhősza­kadás, szélvihar és áradás pusztított. PÁNIK FÖLDLÖKÉS MIATT Valparaiso lakossága nagy pánikban rohant az utcákra, amikor az éjszaka három heves földlökést észlelt Se­besülésekről nem érkezett jelentés. Hat évvel ezelőtt volt itt nagy földrengés. „ELKÖTÖTTE” A PARKOLÓ MOTORKERÉKPÁRT „Elkötött” a budapesti Széchenyi-fürdő elől egy parkoló motorkerékpárt Mé­száros Gábor 19 esztendős, foglalkozás nélküli, nógrád- berceli lakos. A jármű jog­talan használóját elfogta a rendőrség. MEGVERTÉK A PROFESSZORT Bizonytalan időre bezárták a barcelonai egyetemet. Az intézkedésre azért került sor, mert a diákok megver­tek egy filozófiaprofesszort, majd „eltávolították” az elő­adóteremből. TÍZ ÉVET KAPOTT A szczecini vajdasági bí­róság tízévi szabadságvesz­tésre ítélte a 21 éves Marian Gdanski lengyel állampol­gárt, aki tavaly októberben egy svéd utasszállító kishajót Svédországba akart kénysze­ríteni. TÖBBSZÖR HASBA SZÚRTA Bugacon Baranyai Aranka 21 éves büntetett előéletű háztartásbeli ittas állapotban zsebkésével többször hasba és mellbe szúrta a korábban vele együtt italozó élettár­sát. Patai Antal alkalmi se­gédmunkás a helyszínen meghalt. Baranyai önként jelentkezett a rendőrségen, ahol letartóztatták. „MEGLEPETÉST” ÍGÉR Szerdára halasztották Ben­jamin Mendoza bolíviai szár­mazású festő tanúvallomását, aki decemberben merényle­tet kísérelt meg a Manilába látogató VI. Pál pápa ellen. A vádlott azért kérte az el­halasztást, mert bizonyos festményeiből és rajzaiból „meglepetést” ígért a bíró­ságnak. ELFOGTAK ŐKET Öt nap alatt elfogta a var­sói rendőrség azokat a tette­seket, akik március 23-án 2,3 millió zlotyt elloptak a Len­gyel Nemzeti Bank nyomdá­jából. A bűntettet a nyomda egy fiatalkorú, büntetett elő­életű dolgozója és két társa követte el. Az összegből 80 ezer zloty értékű pénzt hoz­tak forgalomba. KETTÉTÖRT Kettétört és elsüllyedt a Texaco Oklahoma nevű üaj- tankhajó 220 000 hordó olaj­jal a fedélzetén az amerikai partok közelében. Húsz mat­róz eltűnt. A helyszínen csak olajfoltokat látni, se ron­csoknak, se túlélőknek nyo­ma sehol.

Next

/
Thumbnails
Contents