Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-29 / 74. szám

Széllel szemben jobban ment... MVSC-BEAC 5:0 í!:0) sf: Molnár (MVSC) ezúttal fejjel is jól .célzott. Alig kezdő­dött meg az MVSC—BEAC találkozó, a csatár máris a há­lóba juttatta a labdát (MVSC—BEAC 5:0) (Szabó István felvétele) A dunaújvárosi győzelem állomásai Sikora kétszer „nyert” DVTK—Dunaújváros 1:0 —: Hotel Express 203, — Kétszer 2 pont Együtt a kabalák — A végén: „sorpuszi55 A tények már ismeretesek, hiszen a tegnap reggeli Nép­sport és az Észak-Magyarország már megírta: milyen ese­mények zajlottak le az l:0-ás diósgyőri győzelemmel vég­ződött NB I-cs labdarúgó-mérkőzésen — Dunaújvárosban. Szombati lapszámunkban már leírtuk, hogyan indult a csa­pat Miskolcról, most következő mozaikunkban tovább kí­sérjük őket — a győzelem állomásain. Az erős, hideg szélben igen kevesen foglaltak helyet a „Kubik” lelátóin: alig 500 néző volt kíváncsi az MVSC első tavaszi hazai bajnoki mérkőzésére. Pedig a leg­több élvonalbeli mérkőzéstől ellentétesen bőven láthattak a szurkolók gólokat, bár a játék színvonala helyenként közepes színvonalú volt. Alighogy Bacsó sípjelére megkezdődött a találkozó, már gól is született. Gyors baloldali támadás után a 3. percben Buczkót szögletre szerelték. A labdát Kiss ível­te a kapu elé, amire Sár­mány és Molnár ugrott fel. Molnár kihasználta „magas­sági fölényét” és élesen a há­lóba fejelt. 1:0. A szél is az MVSC-t tá­mogatta, mégsem gördültek simán a támadások. Időnként kapkodtak a csatárok, fölös­legesen cipelték a labdát, s lövéseik rendre a kapu mel­lé szálltak. Molnár, majd Buczkó találta el a kapufát. A BEAC csak a kapukirú­gások után jutott át a vas­utasok térfelére, komoly helyzetet nem is tudtak ki­alakítani. A nagy hazai nyo­más azonban nem hozott si­kert, mivel a vendégek vé­delme betömörült, s az MVSC nem használta ki a gyors szélsőit. Szünet után nehezebb helyzetbe került a Vasút, hi­szen széllel szemben kellett játszania. Teljesen megválto­zott, a csapat játékfelfogása: lapos, gyors összjátékra tö­rekedtek, ügyesen hagyták" ott őrzőiket, s valósággal „tűz” alá vették a BEAC ka­puját. A 60. percben Molnár a 16-oson cselezgetett, vissza­játszott a befutó Kisshez, aki éles szögből, a kapus mellett a hosszú sarokba lőtt. 2:0. Erősödött a hazai együttes nyomása, a vendégek néha szabálytalanságokkal próbál­ták megakadályozni a góllö­vést. A 64. percben Sármány bal oldalról a kapu elé lőtte a labdát, amit ketten is kéz­zel érintettek a BEAC védői közük A 11-est Krompaszky értékesítette. A balra vetődő kapus mellett a jobb alsó sarokba lőtt. 3:0. A következő gól a 81. perc­ben született: Kiss a félpá­lyáról vitte fel a labdát, Kunfalvi szélen beindult, to­vábbítását Sármány kapta, aki nagy erővel a hálóba ta­lált. Gyors, korszerű támadás volt. 4:0. Formás támadások gördül­tek a pályán. A 86. percben Kiss a félpályáról indult, egy hosszú passzal kiugratta a jobb szélen Krompaszkyt, aki' az ötössel egymagasság- ban élesen beadott. A jó ütemben érkező Kunfalvi az elvetődő kapus mellett a ka­pu jobb oldalába „pöckölte” a labdát. 5:0. ' Az MVSC megérdemelten nyerte a találkozót. Minden tekintetben jobb volt ellen­felénél, s még nagyobb ará­nyú is lehetett volna a győ­zelmük. Molnár, Krompasz­ky, István, Kunfalvi és Sár­mány játéka emelkedett ki a csapatból. A vasutasok a következő összeállításban játszottak: Kun — Krompaszky, Takács, Hernádi, Locker, István, Kunfalvi, Molnár, Sármány, Kiss, Buczkó. FELFÖLDI GYÖRGY Ózd: 3500 néző. Vezette: Müncz. A múlt heti bravúros győzelem után senki sem gondolta, hogy Ózdon pontosztozkodás történik. Igaz, arra sem számítottak, hogy a csabai együttes nagyszerű csa­pat. Végső soron négy gólt, re­mek iramú, jó játékot láthatott az ózdi szurkolótábor. Szépség­hibája a két kapott gól. Özd; Csank — Bási, Murányi, Mahai, Abuczki, Várkonyi (Vár- aUyai), Dolezsál, Egri, Fükő (Schuller), Szendrei, Vánadi. Edző: Kálnai László. A Kohász rohamozott, ám a vendégek nem álltak be véde­kezni. A 12. percben gólt kiál­tottak a nézőtéren. Váradi ha­talmas bombája a felső lécről a gólvonalra pattant, de onnan ki­felé perdült. Szendrei elől szed­te fel a labdát a kapus, de ez­után feljött az ellenfél. A 30. percben magasba lendültek az ózdi karok. Váradi szögletét Szendrei a kapu közepébe fe­jelte. 1:0. A' választámadást még Murá­nyi mentette, de a 33. percben nagy kapushibáből egyenlített a vendégcsapat. Imii 18 méterről a sorfal felett átívelte a szabad­rúgást, Csank meg sem moz­dult és a gyenge, erőtlen labda akadálytalanul hullt a jobb sa­rokba. 1:1. Ezután Szendrei jól lépett ki a védők közül, de a 11-es ponton a kifutó kapus leütötte a csa­tárt, s a labda a kapufa mel­lett gurult ki az alapvonalon túlra. Budapest, XII., Beethoven u. 7—8. Hotel Express 203- as szoba. Szombat délelőtt fél 10. Taktikai értekezlet. Amikor beléptünk, Mathesz Imre már túljutott az egyé­ni feladatok kiosztásán, s a taktikáról beszélt: „Enged­tünk teret nekik, támadjanak csak. így fellazul a védel­mük, s kereshetünk valamit Márthára és Nagy Ervinre kell vigyázni, távolról is jól lőnek. Becsületes helytállást kérek, a döntetlent minden­képpen ki kell harcolnunk, de győzni is lehet!” A fél­órás megbeszélés után autó­buszba szálltunk, s irány: Dunaújváros. * Már az autóbuszban is rendkívül jó volt a hangu­lat, s ezt a „tarcsi” meccse még csak fokozta. A máso­dik csapat ügyes játéka győ­zelmet hozott. Herr ugyan kihagyott egy 11-est, de a „kis” Galló már nem hibá­zott, Kojsza átadását bizto­san lőtte a hálóba. A tarta­lékcsapat l:0-ra győzött. * Amíg a tartalékok a II. félidőt játszották, az első csapatok vezetői és edzői sajtótájékoztatóra gyűltek össze a 6-os öltözőben. Itt először az összeállításokról, s a reményekről esett szó. A két edző — egymás jelenlé­tében — őszintén nyilatko­zott. Mathesz döntetlent, a házigazda győzelmet remélt. Ganz-MÁVAG— DVTK 98:65 (49:27) A DVTK NB I-es kosár­labda-csapata továbbra sem iratkozott fel a győzelemmel rendelkezők listájára. Ezen a mérkőzésen sem tudtak az eddiginél jobb játékot pro­dukálni, s a kis teremben Szünet után sem védekeztek a vendégek és ez meglepte az óz­diakat. Ózdon ugyanis minden együttes szervezetten megszállja kapuja előterét. Nem csökkent a nagy iram sem. Váradi a 11. percben már csak a kapussal állt szemben, de Lengyel 5—6 métert repülve vetc&lött a lab­da útjába. Jobb volt a Kohász és ez a 63. percben góllá is érett. Váradi a bal szélen cselsorozatot mu­tatott be. Négyen-öten is kihú­zódtak rá, s belőtt labdáját Fü­kő közelről zavartalanul fejelte a bal alsó sarokba. 2:1. Rási nagy erejű labdája fejen találta Tol­nait és így a háló helyett szög­letre pattant a labda. A 73. percben Imri a félpályáról in­dult, lefutotta Rásit, majd elhú­zott a keresztező Várallyai mel­lett és a kiinduló Csank mellett a 16-osról a kapu közepébe he­lyezett. 2:2. A győztes gólért nagy harc indult. Közben Fiikő megsérült. Imri nagy lövését ütötte léc felé Csank, majd Vár­allyai az oldalhálót találta el. A 92. percben (!) Szendrei fejéről Tasnádi a gólvonal előtt ütötte le a labdát. Nagy harc, küzdelem, jó iram, magas színvonal, enyhe ózdi fö­lény jellemezte a mérkőzést, és hogy a bíró se maradjon ki: váltakozó sikerű játékvezetés. Váradi válogatott formában ját­szott, Murányi, Mahai és Fükő jeleskedett. VENCZE ZOLTÁN S ezután mindannyian a DVTK győzelmére koccintot­tuk össze konyakospohara­inkat —a Celik ellen! Az el­nöki vendéglátás befejezté­vel már mehettünk is a pá­lyára, 14 óra volt, kezdődött a remények valóra váltása. * 0:0-ra végződött az első félidő, s az öltözőben először Gál Bélát kérdezte Mathesz, akit a 38. percben történt sé­rülése miatt 1 percig ápolni kellett. Béla — bár még fájt egy kicsit a térde — vállalta a II. félidőt is. Ez után a többiekhez is fordult az ed­ző: „Ugyanaz történik, mint Komlón! Idegesek, kapkod­nak, holott lényeges a kü­lönbség a mi javunkra! A helyzeteket azonban be kell rúgni. Meg kell minden al­kalmat ragadni, egyszer csak „bejön már” valami a sok lehetőségből! Hiába írják majd ismét az újságok, hogy jobban játszottunk, lényege­sen jobbak voltunk, ha nem tudunk nyerni, sőt esetleg — mint Komlón — egy link góllal kikapunk! A védelem, s a középpályások jól ját­szanak, elől Is veszélyesek vagyunk. Szóval: ezt a mécs­esét meg lehet nyerni, de csak a csapat nyerheti meg!” * Sikora kitűnően játszott. Nagyszerűen lát a pályán, rengeteget dolgozott, s gólja olyan volt, hogy örök él­mény marad. Kifliszerűen zónázó hazaiakkal szemben eredményesen csak Gallyas tudta felvenni a versenyt, aki egymaga 25 pontot do­bott — tehát alig keveseb­bet, mint az összes diósgyőri pontok felét. A DVTK-sok a védekezésben is alulmarad­tak az átgondolt, elzárások­kal és leválásokkal tarkított hazai játék ellen. A beálló­sok közül Eperjesi 9 pontjá­val, míg a mezőnyjátékosok közül Baumann 8 pontjával nyújtott elfogadható teljesít­ményt. A junior mérkőzés sokkal szorosabban alakult, s feltű­nő, hogy a félidei 15 pontos vezetés is kevés volt a nye­réshez, főleg azért, mert a második félidőben a hazai­ak szinte minden helyzetből betaláltak. A Ganz-MÁVAG fiataljai végeredményben 65:59 (16:31) arányban győz­tek. M. BÁNYÁSZ— MEAFC 2:1 (1:1) A metszőén éles szélben in­kább a küzdelem, mint a szép játék jellemezte a miskolci rangadót. A támadók ugyan mindkét kapu előtt sok helyze­tet teremtettek, ám a lövések ezúttal meglehetősen pontatla­nok voltak. A 13. perc az egyetemistáknak hozott szerencsét. Ekkor Demkó talált a perecesi kapuba egy jól beívelt szöglet után. 0:1. Az egyenlítésre 20 percig vártak a hazai szurkolók. A 34. percben Rőthi nagy lövése a kapufáról vágódott le, s Domonkosnak már csak a lábát kellett oda­tennie. hogy zörrénjén a MEAFC hálóia (Irt). suhant a levegőben, s ami­kor elérhetetlen magasság­ban átszállt a kapus feje fe­lett, levágódott, be a léc alá. Mai napig sem tudjuk, ho­gyan tudta ilyen „kacskarin­gósan” megrúgni a labdát. Feri ujjongva csapott a le­vegőbe, nagyon* örült a gól­nak. De talán még jobban örült 10 perc múlva, ami­kor a saját gólvonalán állva fejelt ki egy labdát, ami már Bencén is túljutva közeledett a háló felé. Feri ekkor uj­jongott másodszor, két kezét feltartva futott "ki a kapuból, s mindenkinek integette. nem volt bent. És ez hatal­mas munkabírására is jel­lemző, hiszen Feri tulajdon­képpen kétszer volt fő ré­szese a két pont megszerzé­sének ! * Az öltözőben sorbaálltak a vezetők, nagy-nagy öröm­mel és csókkal fogadták a bevonuló, fáradt, de győztes sereget. Nagyon jól játszot­tak, de azért szerencséjük is A címben használt, vívóki­fejezés tökéletesen jellemzi a Miskolcra kiírt országos II. osztályú férfi párbajtőr, il­letve női tőrversenyt. Az előbbit például nevezések hiányában meg sem rendez­ték, s a női mezőnyben — a DVSC vívóinak távolmara­dása és az egyik miskolci esélyes előző napi sérülése következtében — sem lehe­tett senkit I. osztályúvá mi­nősíteni ! A pástra lépett 20 vívónö — három egyesület képvise­letében (!) — közel egyforma erőt képviselt, s vívásuk csupán a harmadosztályú szintet ütötte meg. A döntő­be került versenyzők közül is csak az egri Kaszás és az ózdi Gonosz csillogtatott időnként harcosabb erénye­ket, s a váratlan keresztbe Az MTS Miskolc városi ta­nácsának ötéves sportfejlesz­tési terve bő terjedelemben foglalkozik a város torna- sportjának jelenével és első­sorban a jövőjével. Városunkban az igazolt ver­senyzők száma: 198, a DVTK férfi szakosztálya I. osztályú, a MEAFC női és az MSI férfi Szünet után gyorsan eldőlt a mérkőzés sorsa. A 48. percben korszerű perecesi támadás után Rőthi parádés gólt lőtt. 2:1. A bányászok ebben a játékrészben többet támadtak, mint a szórvá­nyos rohamokkal kísérletező egyetemisták, de a 67. percben lőtt kapufán kívül jelentősebb esemény már nem történt. A két csapat a következő ösz- szeállításban szerepelt; Miskolci Bányász: Lovász — Csorba, Var­ga, Vincze, Dombóvári, Fazekas (Balogh), Poós (Győri), Farkas, í Rőthi, Domokos, Cselényi. Edző: Penderi György. MEAFC: Varga — Bárczí, Szűcs, Szalontai, Magyar (Szűcs), Horák, Sárkány, Szabó, Cirják, Demkó, Sárközi (Kincs). Edző: Dömötör Ferenc. (monostori) volt, hiszen a gólvonalról ki­fejelt labdán kívül egyszer a felső lécet is eltalálták a ha­zaiak. Igaza volt Mathesz- nek: „nyugodtabban” is nyer­hettek volna, ha a helyze­tekből többet használnak ki. A győztesekkel együtt örül- ,tek a .kabalák” is, Rózsa András s jómagam, akik utoljára Szegeden tudósítot­tunk együtt idegenbeli DVTK mérkőzésről, s ott volt Baráth Lajos író is, aki Tatabányáról rándult át, hogy szurkoljon kedvenc csapatá­nak. * Hazafelé ismét kitűnő volt a hangulat. Útközben —egy presszó tv-készülékén — még azt is láttuk, hogy hogyan lőtte be Novák az FTC-győ- zelmet hozó 11-est a Vasas­nak. De ez után is arról folyt a szó a buszban, milyen jól­eső érzés győztesként haza­jönni, s mennyire kell is­mét készülni, hiszen szerdán már itt a Celik! HORVÁTH KÁLMÁN verések után kialakult holt­verseny következtében is ők vívtak újra az első helyért. A végső csörte Kaszás győ­zelmét hozta, így az arany­érem is Egerbe került. A végeredmény alakulása után a zsűrinek mégis „sikerült” öt harmadosztályú minősítést az igazolványokba bejegyez­nie. A verseny végeredménye: 1. Kaszás M. (Egri Vörös Me­teor) 6 gy, 2. Gonosz M. (Ózdi Kohász) 6 gy, 3. Csízt A. (ÓKSE) 4 gy, 14 kt, 4. Kubicza Zs. (DVTK) 4 gy, 20 kt, 5. Horváth M. (Egri VM) 3 gy, 6. Kaprinai Tibor- né (ÓKSE) 2 gy, 24 kt, 7. Bóthy J. (Egri VM) 2 gy, 26 kt, 8. Csatlós É. (Egri VM) 1 gy, 9. Menner J. (DVTK) győzelem nélkül. M. Gy. szakosztálya pedig II. osztá­lyú besorolást nyert. Az után­pótlás bázisa mindössze egy szakosztályra, az MSI torná­szaira korlátozódik. Mivel a tornász utánpótlás kiválasz­tása és nevelése speciális fel­adat, ennek megfelelően spe­ciális intézkedéseket kíván. Elsősorban az óvodákban és az általános iskolák alsó ta­gozataiban tomaiskolákat kell létesíteni, ezen belül meg kell valósítani az általános isko­lákban a kisdobos sportjáté­kok keretében az évfolyamos versenyrendszert. A szakmai nevelésnél nagy hangsúlyt kell fektetni a tor­naiskolával foglalkozó peda­gógusok egységes szakmai irányítására, A fejlesztési terv kitér a létesítményekre is. A sport­iskolákat és egy-két nagyobb általános iskolát a torna- sportra minden szempontból szakszerűen felszerelt mun­kacsarnokokkal kell ellátni, illetve a bázisiskolákat ilyen eszközökkel felszerelni. Nö­velni kell az edzők számát is. s azok szaktudását, s meg kell vizsgálni a főfoglalkozású ed­zők beállításának lehetősé­geit. Imri elvitt Ozdról egy pontot Ó»d—Békéscsaba 2:2 (hl) Kettős vereség A perecesiek jobban lőttek Vívás V) Passzéra” sikerült a verseny 4 tornasport fejlesztése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents