Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1971-03-26 / 72. szám
A nyolcadik... Szis'kronszemle és fórum A szokásosnál is nagyobb érdeklődés mellett nyílt meg a VIII. országos szinkronszemle Debrecenben. A néző számára elsősorban az a 19 magyar hangú külföldi film jelentett élményt, melyet 280 alkotásból választottak ki a szakemberek. Közöttük olyan — már Miskolcon is sikert aratott — művek szerepelnek, mint Tony Richardson filmje, „A könnyűlovasság támadása”, Richard Fleiser „Bostoni fojto- gató”-ja, Qrfrank Zafirelli „Rómeó és Júlia” c. filmje, vagy a „Nyolc és fél’, Fellini ismert műve. A íilmélményeken túl azonban fontos tapasztalat- csere vitalehetőséget is biztosít a szemle. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a filmművészet olyan neves mestereit üdvözölhetjük Debrecenben, mint Kovács András, Csákány Márta, Márkus Éva, Sipos Varga Éva, Vass János, Fehérvári Tamás, és sorolhatnám tovább. Már az évi 200 szinkronfilm is nagy gondot okoz a szakembereknek, hiszen kevés a színészünk, és javítani kéül a technikai lehetőségeket is. De — mint ismeretes — utószinkronnal készülnek a magyar filmek is. A rendezőik egyre több amatőrt foglalkoztatnak (az ő hangjukat is szinkronizálni kell), s kívánatos volna, ha néhány alkotásunk külföldre kerülve idegien nyelven szólalna meg. Mindez olyan problémákat vet fel, mint a színésziképzés reformja, a technikai lehetőségek javítása stb. Ügy érzem, a debreceni szemle legnagyobb haszna, hogy sor kerülhetett erre a fontos szakmai vitára, melyben a tegnapi nap folyamán rendezők, dramaturgok, fordítók. hangmérnökök, kritikusak hallatták szavukat. Természetesen felmerült a magyar kritika és a szinkronfilmek viszonya is. A szép számban jelen levő újságíróknak el kellett fogadniuk, hogy kritikánk nem foglalkozik súlyának megfelelően a szinkronfilmekkel. Ma délelőtt a kritikusok a közönséggel is találkoztak, s megvitatták a látott filmek tanulságait, valamint színészeink (főleg a vidéki művészek) foglalkoztatottságának lehetőségeit és gondjait. A szemlén szovjet, lengyel és NDK-beli vendégek is részt vesznek, akik majd Elő Napjaink A Napjaink szerkesztősége és a városi tanács művészeti és propagandairodája által rendezett Élő Napjaink sorozat második találkozója március 29-én, hétfőn este 7 órakor lesz a Miskolci Galériában. Császár István és Varga hajós írókat és Serfőző Simon költőt Zimonyi Zoltán, a Napjaink széppróza rovatának vezetője mutatja be az író—olvasó találkozó közönségének. Ugyanakkor levetítik dr. Gulyás hászló amatőrfilimes „Hol volt, hol nem volt” és a „Váltakozó áram” című díjnyertes filmjeit. Fesztivál az egyetemen Szombaton délelőtt fél tízkor kezdődnek el az egyetemen a VIII. országos egyetemi és főiskolai amatőrfilmfesztivál vetítései. A kétnapos fesztiválon több tucat filmet értékel majd a zsűri. Versenyen kívül vetíteni fogják még a korábbi fesztiválok díjnyertes alkotásait is. szombaton levetítenek egy- egy tekercset valamely — náluk is forgalmazott — magyar film idegen nyelvű változatából. A lokálpatriotizmusáról híres Debrecen nagy gondot fordít arra, hogy a hazai és a külföldi vendégek minél többet megtudjanak a városról. A mai nap folyamán a szemle részvevői Debrecen neves üzemeibe, a Biogalba, a dohánygyárba, a konzervgyárba és a ruhagyárba látogattak el. A külföldieknek természetesen a Hortobágy látnivalóit is bemutatják. (Az üzemek részéről soha nem volt még ilyen nagy érdeklődés a szemle iránt, mint most, amit az is bizonyít, hogy a megyei, illetve a városi tanács díjain kívül tíz nagyüzem ajánlott fel értékes ajándéktárgyakat az alkotóknak.) A táj és a város jobb megismerését szolgálják még a különböző kiállítások, színházi bemutatók, amelyek iránt ugyancsak nagy az érdeklődés. Pillanatnyilag csak a szinkronszínészek hiányoznak Debrecenből, mg égte és holnap azonban az ő megjelenésükre is számíthatunk. (gyarmati) Bartók- emlékülés az ikadémián A Bartók-év záróeseményeként emlékülést rendezett tegnap délután a Magyar Tudományos Akadémia és a Bartók Béla Emlékbizottság az Akadémia dísztermében. A nagy zeneszerző születésének 90. évfordulóját méltató emlékév országos záróeseményén — melyen megjelent a közélet és a művészvilág számos képviselője és Bartók Béláné Pásztory Ditta — Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke méltatta a nagy zeneszerző és művész tudományos munkásságát. Ezután Szabolcsi Bence akadémikus, az Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatója tartott előadást Bartók és a világirodalom címmel. Ma este premier. A Miskolci Nemzeti Színházban este 7 órakor kezdődő előadás eltér egy kicsit az évad eddigi bemutatóitól. Darvas József színműve szaporítja azoknak az ősbemutatóknak a sorát, melyek az író drámáit először itt, Miskolcon vitték színpadra. A Nyilassy Judit, Jászai- díjas rendezte kétrészes vígjáték kellemes és hasznos színházi estét ígér; a mai társadalomban bőven meglevő fonákságokat, a sógorság-komaságot nevetteti ki. Képünkön: jelenet az előadásból. Fellegi Ábel „vándorapostol”, Fehér Tibor Jászai-díjas; Ibi, titkárnő, Mátray Márta. (Ágotha Tibor felvétele) Holnap: Színházi világnap Immár csaknem egy évtizede minden március 27-én — a színházi világnapon — sok ezer színházban arról beszélnek néhány percig az előadás előtt, hogy ellentmondásokkal, olykor félelmekkel teli korunkban azoknak is össze kell fogniuk, a békét hirdetve, akiknek megadatott, hogy estéről estére meggyőzzék nézőiket a legnemesebb emberi eszményekről. Híres írók, művészek, gondolkodók üzenetét viszik magukkal március 27- én a nézők, s meggyőződéA homok asszonya Reális emberi viszonyok meghökkentően valódi eszközökkel ábrázolt irreális körülmények között — jellemezhetnénk Abe Kóbó, Nó- bel-díjas japán író-rendező filmjét, A homok asszonyát. Azt a filmet, amely elfogadtatja még a számunkra elfogadhatatlan idegen világot is. A primitívségig egyszerűt, az embert meghatározó alapvető érzéseket, kapcsolatokat örökíti filmvászonra. Riasztó és megható egyszerre. Ilyen egyszerű lenne az élet? A körülményekhez hozzáedződik az ember, ha létének alapvető feltételeit, a munkát és a szerelmet megtalálja? A film igenlő választ ad. Ilyen egyszerű. Nem a megszámlálhatatlanul sok, minden ..kultúnernbert” gúzsba kötő konvenció, berendezett, kényelmes társadalom, nem a hivatali elismerés, egyszóval, nem a külvilág boldogít. Az ősi törvények szerint kegyetlen szigorúságban folyó életben is megtalálhatja az ember létének értelmét és feltételeit; belső harmóniáját. A film tanár-tudós hőse nehezen jön rá minderre. Amilyen kegyetlenek azonban csalódásai —, hogy nincs menekvés a homokbörtönből, és hogy a társadalomnak sem hiányzik — olyan erejű a megnyugvás is. Természetes, hiszen a párjául odadobott, először megvetett asszony szereti és érte szenved, a homokban felfedezett, az egész faluközösségnek biztonságot adó víz elnyerésére pedig ő jött rá. Hatalmasabb tettet vitt véghez szörnyű körülményei között, mintha kint a világban sikerült volna elérnie, hogy a neve bekerüljön a különleges rovarokat felfedezők enciklopédiájába. A világ nyüzsgő hangyabolyában senki volt, itt ember. Kell több? A rendező igenlő válaszát nem muszáj elfogadni, de filmje értékét igen. És ebben a gondolatnak teljes értékű, sőt sokszor azon túlmutató segítőtársa a kép Az az operatőri bravúr, amely a valódit a film már majdnem valószerűtlen határát súroló filmszerűségével hiteti el. M. M. sünk, hogy a színpadról elhangzó szavak termékeny talajba hullanak. Az idén Pablo Neruda chilei költő üzent a világnak. A Miskolci Nemzeti Színházban holnap este ennek az üzenetnek az „átadásával” kezdődik az előadás. „Valahol, Montevideóban, vagy talán Caracasban, láttam Arthur Miller »AZÍcu«- j át. Fájdalmasan tetszett. Kemény, engesztelhetetlen Csehov volt, egyetlen mosoly nélkül. Kiléptem a színházból, és magam mögött hagytam: feledni akartam ezt a keserű hitelességet. Ugyanabban az évben láttam Párizsban egy borzas, cinikus és gátlástalan darabot. Tetszett féktelensége, erotikus villamossága, tetszettek áttörő lehetőségei. Kiléptem a színházból és meghatottak a téli utcák, a mozdulatlan fák, a dolgos emberek. Magam mögött hagytam a színpadi erőszakot: csakhamar feledtem az előre megfontolt elragadtatást. Azt hiszem, ugyanilyen hullámok között ingadozik a mi korszakunk: a valóság között, amely nem elégít ki bennünket, és a remény között, amely még nem teljesült. A színház hatalmas stucc- tojás héját törte át: mi pedig, emberek, az első sortól az utolsóig, ülünk és várjuk, hogy az új madár szaladni, repülni kezdjen. Az abszurd éppúgy untat bennünket, mint az ócska ponyvaregények, a naturalizmus pedig kimúlt végelgyengülésben. Vigyázat! Nehogy feltámadjon! Nyilvánvaló, hogy a falak leomlottak, de a hét tenger világot formáló hét szigetén mindenki építeni akar, mindenki megismerni akar és felismerni, mindannyian önmagunkat akarjuk látni, a színházban, olyannak, amilyenek egykor voltunk, és olyannak, amilyenek majdan leszünk. Az én mindennapi kenyerem a költészet: egy chilei költő vagyok csupán, közel és távol mind- annyiuktól, színházi szakemberektől szerte a világon Mégis megkockáztatom a gondolatot, hogy egyszer valamennyiünknek olyan színháza lesz, amely egyszerű, de nem leegyszerűsített, bírál, de nem embertelen olyan határtalan színháza amely — miként a folyó az Andesekben — előre tör megszabva mindenütt saját határait”. A választások a tv műsorán A Fórum ma esti adósa a választásokkal, a tanácsok helyzetével, feladataival, valamint a szocialista demokratizmus problémáival foglalkozik. A népszerű műsor , .kérdés-prognózisa' ’ szerint közéletünk neves képviselőinek bőven lesz mire válaszodul. A Fórum szerkesztői Magyar és román történészek együttműködése A Magyar és a Román Tudományos Akadémia három évre szóló akadémiai együttműködési munkatervét tegnap írták alá a Magyar Tudományos Akadémia tudósklubjában. Az 1971—73. évekre szóló munka terv tág kaput nyit az együttműködés továbbfejlesztésére és szélesítésére. Egyebek között jegyzőkönyvbe foglalták, hogy a szerződő felek segítik a magyar—román történész vegyesbizottság munkatervének megvalósítását. az előzetes érdeklődés alapján arra számítanak, hogy különösen az új községi tanácsokra, a járási hivatali és a megyei tanácsi munkamódszerekre vonatkozóan érkezik sok kérdés a nézőktől. A Fórum vendégei Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, dr, Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, dr. Papp Lajos, az Országos Választási Bizottság elnöke és Sarlós István, a Népszabadság fő- szerkesztője többi között a kettős és többes jelölésekről, a fiatalok jelöléséről, a választási előkészületeikről és a szavazás lebonyolításának sok más mozzanatáról beszélnek. Ezúttal három vidéki város, Nyíregyháza, Pécs és Szeged lakosai is részt vesznek a műsorban, amelyet Szepesi György vezet. 12 SS-TISZT PERE Düsseldorfban megkezdődött 12 volt SS-tiszt pere. A vádirat szerint a háború alatt Szovjet-Ukrajna területén legalább 6700 személy meggyilkolásában vettek részt. A MARKOLÓGÉP ÁTSZAKlTOTTA Tegnap vízcsöfektetés köz. ben egy markológép a lakihegyi adóállomás mindkét kábelét — az üzemit és a tartalékot — átszakította. Ennek következtében a Kossuth rádió 32 percig nem tudott műsort sugározni. Ezalatt a lakihegyi adó magnóról zenét közvetített. Később kerülő úton biztosították a műsoradást. ÖSSZEVEREKEDTEK Az olaszországi Lecce városában egy antifasiszta tüntetés alkalmával verekedésre került sor baloldali és jobboldali középiskolásak között. Többen megsérültek, négy fiatalembert letartóztattak. RAZZIA A SEXKIÁLLÍTÁSON A rendőrség razziát rendezett a düsseldorfi sexkiálli- táson és ládaszámra kobozta el a könyveket, filmeket és illusztrált füzeteket. NYOLC LYUK A KOPONYÁN Dr. Michel Symons angol patológus kijelentet«, hogy az agysérülések nem okoznak azonnali halált, illetve eszméletvesztést. Példának hozta fel, hogy egy nyugalmazott vállalati igazgató pillanatnyi elmezavarában villa- , mos fúrógéppel 8 lyukat fúrt a koponyájába és csak azután halt meg. AZ ALAGUTAKBA KÖLTÖZTEK Rendőrök és katonák támadtak arra a több száz parasztra, akik az építkezés alatt álló új tokiói nemzetközi repülőtér területén levő alagutakba költöztek be, hogy így akadályozzák meg a további munkát. A kiköltöztetésükbe érkezett rendőröket benzinespalackokkal fogadták. Az összetűzésben 12-en megsebesültek. SZOVJET FELFEDEZÉS A Szovjetunióban kipróbálták a néhány kilowattos teljesítőképességű termoemisszi- ós atomenergetikai berendezést. Ez gépi berendezések nélkül, közvetlenül termő- emissziós úton alakítja át az atomenergiát elektromos energiává. A szovjet tudomány nagy vívmánya ez. A HIBÁS KÉMÉNY TÜZET OKOZOTT A hibás kéményből kipattanó szikra a pátyi Petőfi Tsz raktárépületének egyik helyiségében meggyújtotta az ott tárolt csomagolóanyagot. Az anyagi kár 170 ezer forint. A DUNÁBA SZALADT Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, az alsó-rakparton Szabó Pál gépkocsivezető személygépkocsijával, amelyben felesége is ott volt, a Dunába csúszott a rakpartról. Az alacsony vízállás következtében mindketten kimásztak a kocsiból és a partra úsztak. Sérülés nem történt. A balesetet vizsgálják. A kocsit már kiemelték.
