Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

Színpadok találkoztak (I.) A Gárdonyi Géza Művelődési Ház legyezővé fűzött műso­rát — mely több mint egy tucat műkedvelő színpad produk­cióját regisztrálja — az elmúlt hét végén sokan tartották kezükben. A jól előkészített háromnapos esemény szokatla­nul nagy érdeklődést keltett a városban. Nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy az öntevékeny művészeti együtteseknek — ha igazán jó és igényes műsorral jelentkeznek — nem kell az érdektelenségtől félniük. Mit bizonyított a továb­biakban ez a három nap? Elsősorban azt, hogy sokan vannak ebben az ország­ban, és egyre többen lesz­nek, akik hisznek a szó erejében, s akiknek meg­győződésük, hogy pódiumról, színpadról is el kell mon­dani a mai embereket leg­inkább érdeklő dolgokat; az ifjúság problémáiról épp­úgy beszélni kell, mint a gyermekgyilkosságokróL, a rossz társadalmi közérzet­ről, az elidegenedésről; idéz­ni keil klasszikusainkat és a ma élő írókat. Nagyon érdekes megfi­gyelni, hogy a színpadveze­tők, műsorszerkesztők kiket választanak alkotó-, illetve munkatársaikká. A meghí­vókon Beckett, Móricz Zsig- mond, Hans Sach, Sznyegir- jov, Illyés Gyula, Fukazava Hicsiró, s még több hazai és külföldi szerző neve sze­repel. De felhasználják a szerkesztők a jelentősebb irodalmi alkotásokon kívül a riportokat, újságcikkeket, szociológiai felmérések ada­tait, sőt, ha kell, még a törvénykönyvet is. Mert — és ezt nagyon kell hangsú­lyozni! — nem csupán szó­rakoztatni. gyönyörködtetni akarnak, hanem meggyőzni, befolyásolni. A színpadok találkozója — melyen ez­úttal nemcsak a miskolci, borsodi együtteseik vettek részt, hanem eljöttek a mű­faj legjobb képviselői, Tata­bányáról, Egerből és Zala­egerszegről is — mindenek­előtt arról győzött meg ben­nünket, hogy több éves kí­sérlet után ma már nem a formai törekvések kerülnek előtérbe, hanem azok a gon­doláitok, melyek egy-egy kö­zösséget, sőt, egyetemessé­güknél fogva mindannyiun­kat foglalkoztatnak. A színpadok művészeti ve­zetői (akik egyszemélyben rendszerint szerkesztők és dramaturgok is) nem má­sodlagos, interpretáltató munkát végeznek. Válogatá­suk, szerkesztésük minden esetben aktív, politizáló te­vékenység, alkotó munka. Ezért dicsérjük elsősorban azokat, akik társadalmi éle­tünk — ha nem is minden esetben a legáltalánosabb, de nagyon égető — kérdé­seire irányítják a figyelmet. A Földes Gimnázium (egy ízben már e hasábokon is megemlített) műsora, a „Ha­zánk, Európa”, A Molnár Béla Ifjúsági Ház A legna­gyobb bűn című produkci­ója (gyermekgyilkosságok), a kazincbarcikai művelődési központ Fekete rózsák című dokumentumjátéka a köz­élet, a társadalmi és szoci­ális problémák iránti érzé­kenységről tanúskodik. De ugyancsak nekünk szól a Fukazava Hicsiró Zarándok­ének című művéből készült pódium játék vagy a Gárdo­nyi Géza Művelődési Ház produkciója, a Négerek imá­ja éppúgy, mint Illyés Gyu­la oratóriuma, Az Éden el­vesztése. És ha vidám, mosolygós arcát mutatta a múzsa — mert legnagyobb örömünk­re nem hiányzik a komédi- ázó kedv sem —, a szatíra nyilai akkor sem röpköd­tek cél nélkül... Természetesen nemcsak a műsorválasztás a fontos, ha­nem a megjelenítés ereje, hitele, színvonala is. Erről holnap szólunk. (gyarmati) ip. Lukács Ervin karmester és a Miskolci Szimfonikus Zenekar a délelőtti főpróbán (Ágotha Tibor felvétele) A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye örvendetesen telt ház és forró siker kísérte a Miskol­ci Nemzeti Színházban a Beethoven-sorozat záróhang­versenyét, melyen a C-dúr zongoraverseny és a IX. szimfónia került előadásra. A Miskolci Szimfonikus Ze­nekart ezúttal Lukács Ervin vezényelte, közreműködött Hernádi Lajos zongoramű­vész. Lukács Ervin karmesteri erényei közismertek, mégis meglepetéssel szolgált, hogy a kilencediket partitúra nél­kül, emlékezetből vezényelte. A zeneirodalomnak ez a grandiózus alkotása Beetho­ven szimfóniaművészetének végső összefoglalója. A több mint egyórás mű tételeinek koncentrált felépítése, a ze­nei folyamatok végtelen vál­tozatosságának vonalvezeté­se, összefogása — nagy kar­mesteri feladat. Lukács Er­vinnek sikerült a heroikus zene építőköveinek összera­kása ; biztos anyagtudása, egyszerű, lényegre törő, póz­mentes dirigálása bensőséges kapcsolatot teremtett a zene­karral. Segítette a produk­ciót, „adta” a beintéseket — így elmondhatjuk, hogy a Miskolci Szimfonikusok tel­jesítménye nem keltett csa­lódást. A szimfónia utolsó tételé­ben közreműködő debreceni Kodály Kórus (karigazgató Gulyás György), valamint az énekes szólisták (Szabó Ró­zsa — szoprán, Barlay Zsuzsa — alt, Pásztor Lajos — te­nor, Szalma Ferenc — basz- szus) jelentős mértékben hozzájárultak a tegnap esti hangverseny sikeréhez. Hernádi Lajos magától ér­tetődő természetességgel, a stílus, a kifejezés biztonságá­val szólaltatta meg Beetho­ven napsugaras versenymű- vét. A lírai lassú tétel ben­sőséges megformálása épp oly kifejező volt, mint a szél­ső tételek játékos, életvidám, eleven mozgása. A ráadásként elhangzott C-dúr Kontratánc még han­gulatában is kapcsolódott a friss, fiatalos lendületű zon­gorakoncerthez és előadásá­hoz. BARTA PÉTER A 20. évben itthon táncolnak Nemcsak a beat hódít. Növekedett az érdeklődés hazánkban a komolyzene iránt. Erről tanúskodik az a legújabb összegezés, amely szerint az elmúlt esztendő­ben az Országos Filharmó­nia 2040 komolyzenei hang­versenyét 828 ezren látogat­ták. A hangversenyek száma a megelőző évhez képest 4,7 bérletet adott el. Ugyanak­kor az Országos Rendező Iroda 1211 könnyűzenei, il­letve esztrádműsort rende­zett, amelyre 367 ezren vol­tak kíváncsiak A Bartók-évforduló igen sok vonatkozásban pezsdí- tette fel a magyarországi zenei életet, élénkítette az Jubilál az Állami Népi Együttes Több mint négymillió néző előtt csaknem 2300 előadási tartott a Magyar Állami Népi Együttes, amely most ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett társulat életének emlékezetes ál­lomásairól, idei ünnepségsorozatának programjáról és a jövő terveiről nyilatkozott Fehér István igazgató. — Együttesünk 1951 ta­vaszán a Magyar Állami Operaházban debütált az Ecseri lakodalmas című szí­nes néptánc-, népzenei mű­sorával. E program azóta is a legsikeresebb műsorszá­munk. Eddig több mint 1250 előadást ért meg, s a meg­filmesített műsor szinte az egész világot bejárta. Az elmúlt 20 év alatt egyéb­ként itthon összesen 11 pre­miert tartottunk, s szerte az országban mintegy 240 város és falu színházának, művelődési otthonának pó­diumán több mint másfél ezerszer léptek közönség elé táncosaink, zenészeink. Legszebb emlékeink közé tartozik az a 27 külföldi turné, amelyek alkalmával Európában és a tengeren­túlon összesen 190 város­ban állítattuk színpadra a magyar népi kultúra leg­szebb hagyományait. 1966- ban együttesünk volt az el­ső művészi kollektíva, amely hangversenyt adott az ENSZ-ben. Három évvel később a londoni Koséi Festival Hallban ugyancsak elsőként mutattunk be folklórműsort. Az idei ju­bileumi évben a táncosok felújítják és műsorra tűzik a repertoár hét legsikere­sebb számát: az Ecseri la­kodalmas-^ a Muzsikáló tá- jak-at, a Kisbojtár-t, a Hétszínvirág-ot, a Magyar századok-at, a Jeles napok­at, valamint a Tiszán innen, Dunán túl-t. Bejárják majd A KISZ Központi Bizottsá­ga és a Munkaügyi Miniszté­rium megbízásából városunk három ipari szakmunkáskép­ző intézetében rendezik meg A szakma kiváló tanulója cím elnyerésóért meghirde­tett országos versenyt. Ma és a következő két na­pon a 100. számú intézetben a kovács, mechanikai műsze­rész, a 101. számú intézetben pedig a já&n2tekato6 saasfcana szinte az egész országot, a fővárosi előadások mellett. A francia akadémia nagy­díját 1955-ben elnyert ének­és zenekar április 2-án más­fél órás hangversenyt ad a Rádió 6-os stúdiójában. A hónap közepétől Győr-Sop- ron, Vas, Pest és Bács-Kis- kun megyében folytatódik a bemutató-sorozat, ezúttal a Tiszán innen, Dunán túl színpadra állításával. A nyá­ri hónapok terveiben mar­gitszigeti fellépések, a Sze­gedi Szabadtéri Játékokon sorra kerülő bemutatók és Balaton környéki tómé sze­repel. tanulóénak a vetélkedőjét bo­nyolítják le. A fizika, kémia, elektrotechnika tantárgyak­ból holnap és holnapután a 116. számú intézetben lesz a verseny. Az ünnepélyes díjkiosztás­ra pénteken délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor a Molnár Béla Ifjúsági Házban; az ün­nepségen Főcze Lajos, a KISZ KB titkára és a MüM képvi­selője is megjelenik. százalékkal, a látogatóké pe­dig 4,2 százalékkal emelke­dett. A több mint kétezer hangversenyből 1054-et az ifjúság számára rendeztek, s ezek látogatóinak száma 374 ezer volt. A Filharmónia ta. voly 107 ezer hangverseny­A miskolci Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskola (Miskolc, Hősök te­re 1. Tel.: 15-643) esti—leve­lező tagozatára jelentkezhet­nek azok a dolgozók, akik kereskedelmi vállalatoknál vagy iparvállalatoknál érté­kesítéssel, áruforgalommal vagy raktári munkakörben dolgoznak, szakmunkásbizo- nyitványuk van, vagy leg­alább 3 éves munkaviszony­nyal rendelkeznek. Az iskola kereskedelmi tagozatán ke­reskedelmi érettségit, árufor­galmi, ezzel kapcsolatos pénz­ügyi, gazdálkodási, tervezői és ország nemzetközi zenei kapcsolatait. A Magyar Hanglemezgyár befejezte a Bartók összes műveit tar­talmazó nagyszabású hang­lemezsorozat felvételeit: 1972-ig valamennyi lemez forgalomba kerül. eladói szakmai képesítést ad, a vendéglátóipari tagozaton vendéglátóipari érettségit, cukrász, szakács, felszolgáló, szállodai képesítést. Az iskolában ezeken a ta­gozatokon kereskedelmi szak­középiskolai kiegészítő tago­zat, reklám-propaganda tan­folyam, és elegendő jelent­kező esetén kirakatrendezői tagozat is indul. Jelentkezni a vállalatok személyzeti osztálya útján, vagy közvetlenül az iskolá­nál lehet. Határidő; 1971. június 30. A szakma kiváló tanulói 7 ovábbtanulási felvételi hirdetmény BETÖRÉS KEVÉS HASZONNAL Betörők jártak a vatikáni rádió épületében. A rablók magukkal vittek egy 80 kilós páncélszekrényt, de „fárado­zásukat” nem sok siker koro­názta. A páncélszekrényben néhány át nem utalható csekk és hivatalos beszédek magnó­szalagjai voltak. LESZAKADT A HÍD Az angliai Kent grófságban leszakadt egy épülőfélben le­vő híd és négy munkás ször­nyethalt. 12 sebesültet a kór­házba szállítottak. FEL­BECSÜLHETETLEN ÉRTÉKŰ Az olaszországi Term temp­lomból elloptak egy XV. szá­zadbeli festményt, Nicolo Alunno „Mária mennybeme­netele” című alkotását. Két hete a firenzei Palazzo Vecc- hioból loptak el két, felbe­csülhetetlen értékű képet. HALÁLBÜNTETÉS á VÁR A FOSZTOGATÓKRA Bandaranaike asszony, cey­loni miniszterelnök a szük­ségállapot értelmében rende­letet adott ki, amely halál- büntetéssel, vagy életfogytig­lani börtönnel fenyegeti a fosztogatókat, gyújtogartókat és terroristákat. A PILÓTA ÉLETÉT VESZTETTE Lezuhant a japán légierő egyik gépe Mijazaki prefek- túrában. A pilóta életét vesz­tette, társa súlyos sérülések­kel került kórházba. BENNÉGTEK Tűz ütött ki a keJet-brfgro- mi Renaix városka egyik lakóházában, öt személy — anya és négy gyermeke — bennégett. Az apa két másik gyerekkel a tetőn át mene­kült ki. A család segítésére siető három személy égési sé­rüléseket szenvedett. LAVINAOMLÁS Négy hegymászót ölt meg a lavina az olasz Alpokban. A mentők bernáthegyi ku­tyákkal kutatnak további há­rom eltűnt turista után. A téli sportot kedvelő külföl­dieket sok helyütt teljesen el­szigetelte a külvilágtól az ítéletidő. A JÁRVÁNY ÁLDOZATAI Több mint háromszázan haltak meg kolerában tavaly december óta — jelentették be hivatalosan a nigériai ha­tóságok. Március hónap első hetében csaknem száz ember­áldozata volt a járványnak. AUTÓBALESETBE KEVEREDETT Autóbalesetbe keveredett Ezer Weizman, volt közleke­désügyi miniszter, a legszigo­rúbb izraeli közlekedési ren­deletek ihletője. Kocsija Tel- Aviv külvárosában halálra gázolt egy 81 éves járókelőt. Mint az izraeli rádió közli, a jobboldali politikus autója a megengedett sebességgel haladt. KÉT EMBERT LETARTÓZTATTAK Görögországban politikai vádakkal két embert tartóz­tattak le, közöttük az Ameri­can Express utazási iroda vezérigazgatóját.

Next

/
Thumbnails
Contents