Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

jJc A Tiszai Vegyi Kombinát polimerizációs üzemének központi vezénylőjéből irányítják a munkafolyamatokat. A gyár az első negyedéves tervét várhatóan már március 25-re tel­jesíti. (Kovács Endréné felvétele) Egy KISZ-ßatal „útravalója” Diósgyőr jelöltjeinek A 6-os sz. országgyűlési képviselői körzet jclölögyűlcsén hallottam először ezt a szót, „útravaló”, olyan értelemben elhangzani, ahogy azóta nap mint nap beszélünk róla. Idős, nyugdíjas bácsi ment a mikrofonhoz, s mondta cl, mit ad ő útravalóul a majd április 25-én megválasztandó képviselő­nek; milyen kérések teljesítését, problémák orvoslását várja tőle. Merő véletlen csupán, hogy Kázár Judit, az LKM tár­sadalombiztosítási osztályának ügyintézője, a 3-as igazgatóság KISZ-alapszcrvezetének tagja, ugyancsak a körzetben lakik. Á gyorsíiszííló szezonja A tavasz közeledtével meg­nőtt a forgalom a Patyolat Vállalat gyorstisztító szalon­jában. Naponta átlagosan 10 000—12 000 forint értékű tisztítást vállalnak. A gyors­tisztításra beadott ruhane­mű zöme tavas öltöny, át­meneti kabát és felöltő. A főutcai szalon gépeinek kis kapacitása miatt a ruhane­műk egy részét a vállalat központjában tisztítják. A reklamációk száma a forga­lom növekedésével nem sza­porodott meg. A kráter mint vesyiüzem Beaurdet francia mérnök különös problémával foglal­kozik: hogyan lehetne vegyi- üzemként hasznosítani egy vulkánikus krátert. Néhány évvel ezelőtt egy expedíció, ameűy Jáva szigetén megte­kintette a Kawah vulkánt, arra a megállapításra jutott, hogy a vulkán kráterét kö­rülbelül 30 millió köbméter kén- és sósav-keverék tölti meg. A francia mérnök tervének az a lényege, hogy e „vegyi tó” tartalmát át kellene szi­vattyúzni tartályokba, onnan pedig a legközelebbi vegyi­üzembe. A terv főleg azért csábító, mert a vulkánikus sav-forrás gyakorlatilag ki- meríthetetlennek tekinthető: ha a kráterbe vizet öntenek, a sózok savvá alakíthatók át. Imitől romlik a hallás Szakorvosok megállapítot­ták, hogy a dalénekesek többségének hallása egy idő után erősen romlik. Ezen nem is lehet csodálkozni: az énekesek produkálta hangok erőssége ugyanis általában 100—200 decibel. — Nem lesz könnyű dolga a mi körzetünkben sem a képviselőnek, sem a tanács­tagoknak — mondta meg­győződéssel. — Most, hogy a jelölőgyűlések tartanak, egy­más után bukkannak felszín­re a hiányosságok, a mások­nak talán aprónak tűnő, ám ott, helyben sok-sok bosszú­ságot okozó „sebek’’. Még ak­kor is, ha ezekkel szembe­állítjuk a mindenkori ered­ményeket. Amikor arról kérdezem, mit adna ő „útravalóul” a képviselő- vagy tanácstag- jelölteknek, rövid gondolko­dás után ezeket mondja: — Mindenekelőtt, segítsék elő, hogy a diósgyőri fiata­loknak jobb kulturálódási- szórakozási -lehetőségei legye­nek. Igaz, néhány éve kap­tuk az Ady-kultúrotthont, de már kinőttük. A táncos ren­dezvényekről kinéznek ben­nünket a tizenévesek, a könyvtár olvasóterme is szűk. Nincs sportolási lehetőségünk sem. Az új sportcsarnok, de még a DVTK-stadion is mesz- sze van. Örömmel látjuk, hogy szomszédságunkban épül az új diósgyőri városközpont. Vajon kapnak-e majd lakást a szép épületekben azok kö­zül is, akik a környező, több nyíre régi családi házakban szoronganak vagy csupa új arccal kell majd ismerked­nünk arra járván? Képvise­lőnknek és tanácstagjaink­nak mindent meg kell ten- niök azért is, hogy a Diós­győri Vármúzeum és környé­ke ékességévé váljon a vá­rosnak. A huszadik éven túl már sokan gondolunk azokra a napokra, amikor családunk lesz. A diósgyőri óvoda és bölcsőde már most is szűk annak a környéknek. S vé­gül, annak a tanácstagnak üzenem, akihez a mi utcánk, a Tokaji Ferenc utca is tar­tozni fog: járja ki, hogy az utca mindkét oldalára járda kerüljön. Ha kell, társadal­mi munkát is vállalunk ... Búcsúzóul azt kérdezem: otthon, családi környezetben esik-e szó a jelölésekről, a közelgő választásokról? — Hajaj! — mondja ne­vetve. — Anyukám lakóbi­zottsági tag, s így ki kell vennie részét az előkészüle­tekből. Engem pedig minden érdekel, hiszen először fogok választani. Ny. I. „Magadért, egymásért, szocialista hazánkért Versenyfelhívás Kis üzem, de nagyban exportál FIATALOK! IFJÜ KOMMUNISTÁK! Az 1970-es év nemcsak a pártáiét, hanem az egész dolgozó népünk számára ki­emelkedő eseménye az MSZMP X. kongresszusa volt. Országos szinten a ver- senymozgalmak széles kör­ben, sokrétűen bontakoztak ki. Ezek jelentősen elősegí­tették a vállalatok kedvezőbb tervteljesítését, újabb mun­kasikerek elérését. Most, ami­kor a KISZ VIII. kongresz- szusára készülünk, a fiatalok, KISZ-szerv-ezetek, ifjúsági brigádok eddigi kezdemé­nyezéseit. vállalásait figye­lembe véve javasoljuk váro­sunk fiataljainak, vegyenek részt a KISZ VIII. kongresz- szusa tiszteletére indított munka versenyben. Azt valljuk, hogy a KISZ- kongresszusi versenyben való résztvétellel, a különböző tár­sadalmi akciók, ifjúsági prog­ramok és megmozdulások szervezésével fejezzük ki leg­szemléletesebben ifjúságunk egyértelmű helyeslését, nár- tunk eddigi politikáját ille­tően. Az 1971-es év negyedik öt­éves tervünk első éve, pár­tunk és népünk nagy társa­dalmi programiénak egy ré­sze. Az 1971—75 évekre szóló IV. ötéves terv abból indu! ki, hogy a népgazdaság és a társadalom sokoldalú fejlő­dését biztosítva, segítse alap­vető célunkat, a szocialista társadalmunk teljes felépíté­sének megvalósulását. Politikai célunk szocialista társadalmunk építésének előbbrevitele, a szocializmus anyagi-technikai bázisának továbbszélesítése, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztése, a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával dolgozó népünk életszínvo­nalának további emelése. Elő­rehaladásunk kívánja, hogy mindenki legjobb tudása sze- rint,dolgozzon a kitűzött cél­jaink mielőbbi eléréséért. A KISZ VIII. kongresszusa a fiatalok kongresszusa. Kö­szöntsük kiemelkedő munka- sikerekkel és eredményekkel kongresszusunkat! Munka versenyünk be, fel­ajánlásainkba a párt. és tár­sadalmi szervekkel együtt­működve a lehetőségekhez mérten vonjuk be idősebb munkatársainkat is. Eredmé­nyeink záloga, hogy együtt cselekedjünk, sikereinket nö­velje tovább a fiatalok és idősebbek tenni akarására alapozott közös összefogás. KISZ-fiatalok! Vigyétek sikerre a Maga­dért, egymásért, szocialista hazánkért jelszót minden­napi munkátokban, a közös­ségért végzett cselekedetei­tekben ! KISZ Miskolc városi Bizottság Végrehajtó Bizottsága Mintegy 16 millió forint értékű termeket értékesített tavaly külföldi piacokon — a HUN G AUOCOOP és a FERUNION külkereskedelmi vállalatok révén — a Mis­kolci Vas- és Fémipari Szö­vetkezet. Többek között egy három­millió forint értékű komplett fémsajtoló kisüzemet szállí­tottak Nigériába. Az évente egymillió darab patkányfogőt és egymillió darab különbö­ző méretű csuklóspántot gyártó kisüzem része annak a vállalkozásnak, amely a HUNGAROCOOP. a FER- UNION, a TESCO és három nigériai üzletember összefo­gásával jött létre. A „gyárat”, amely várhatóan néhány hó­nap múlva kezdi meg mű­ködését, s amelynek a fém­sajtolón kívül bőrdíszmű-, kerámia- és műanyag esőka­bát gyártó részlege is lesz, Laaosban telepítik. Ezen kívül a FERUNION a szövetkezet 1,3 millió da­rab. mintegy 5 millió forint értékű patkányfogóját érté­kesítette Afrika más orszá­gaiban és Indonéziában. Hat és fél millió forint értékben pedig a Magyar Hajó- és Da­rugyárnak készített a szövet­kezet export-rendeltetésű da­rulábakat és darukosarakat. Az idei esztendő export- megrendelései között ugyan­csak nagy tételben szerepel­nek különböző vas- és fém­ipari termékek. A patkány­fogók gyártása mellett foly­tatódik a Magyar Hajó- és Darugyárnak készített daru- lábak és darukosarak előállí­tása is. Ezek a termékek ed­dig a Szovjetunióba jutottak el, most új vevőként Kuba jelentkezett. Két kubai üz­letkötő éppen az elmúlt na­pokban tett látogatást a mis­kolci szövetkezetnél. Már megkezdődött a gyár­tása azoknak a szemétbedo­bó ládáknak is. amelyekből előrendelés alapján 2400 da­rabot szállít a FERUNION egy nyugatnémet cégnek. Amennyiben a cég az elő­szállításokkal elégedett lesz, évente 20 000 darabos meg­rendelésre számíthatnak ami 4 millió forintos üzletet je­lent. Egy svájci cégnek, ha­sonló feltételek mellett pos­taládákat gyártanak. A HUNGAROCOOP egyik üzletkötője Tanzániában tar­tózkodik. Ott, s más kelet­afrikai országokban is tár­gyal annak lehetőségéről, hogy a miskolci szövetkezet újabb afrikai országokba szállítana komplett fémsaj­toló kisüzemeket. Tanácsköztársasá tanácsválasztás A Tanácsköztársaság kikiáltásának holnapi, 52. évforduló­jára emlékezve most, az országgyűlési képviselő és a tanács­tag választások előtt időszerű felidéznünk, hogy milyen volt az első magyar proletárdiktatúra választási rendszere. Tanács-Magyarország vezetői 1919. áprilisának alsó felére tűzték ki a tanácsok megválasztását. Az ideiglenes alkotmány értelmében választók és választhatók voltak nemre való tekintet nélkül mindazok, akik a 18. életévüket betöltötték és a társadalom szempontjából hasznos munkából éltek. A kizsákmányolok, a kereskedők és a papok átmenetileg nem kaptak választójogot. Most nyílott alkalom először arra, hogy a nincstelen proletárok, földmunkások, szegényebb kisgaz­dák, iparosok és más kis emberek részt vegyenek a válasz­tásokon, s titkos szavazással választhassák meg képviselőiket. Első alkalommal szavazhattak a nők és a 18. életévüket be­töltött fiatalok is. Nem érdektelen megemlíteni, hogy amíg az 1910-es válasz­tásokon mindössze 700 ezer — bizonyos vagyonnal rendel­kező — embernek, addig 1919-ben mintegy 4 és fél millió dol­gozónak volt szavazati joga. A munkásosztály vezető szerepét, illetve fokozott képvi­seletét a többi közt úgy érvényesítették, hogy egy-egy város a szomszédos járások tanácsaiba is választhatott munkás tagokat. Ugyanennek az elvnek alapján a városok a megyei tanácsokba külön is választottak munkás küldötteket. Ért­hető ez az intézkedés, hiszen a munkásság túlnyomó több­ségében városokban élt és dolgozott. A Tanácsok Országos Gyűlése — másnéven a Tanácskong­resszus — tagjait a megyei és városi tanácsok választották. A választásnak ez a közvetett rendszere erősítette a taná­csok demokratizmusát, lehetővé tette, hogy az alacsonyabb szintű tanács beszámoltathassa, illetve visszahívhassa a fel­sőbb tanácsba delegált képviselőjét. A Tanácsköztársaság választási rendszere biztosította a tanácsrendszer centraliz­musát is. A helyi tanácsok kötelesek voltak a felsőbb taná­csok rendeletéit végrehajtani. A megválasztottak az ipari városokban túlnyomórészt munkások, a falvakban pedig földmunkások és szegénypa­rasztok voltak. Helyet kaptak mellettük az értelmiségiek, a munkássággal együttérző alkalmazottak és-munkásokat nem foglalkoztató iparosok is. A Tanácskongresszus június 14-én kezdett hozzá az akkori elég bonyolult viszonyok között felelősségteljes munkájához. Ezzel kiépült a Magyar Tanácsköztársaság államszervezete. Az első a magyar nép történetében, amikor a nép alakította ki saját hatalmi rendszerét, választott vezetői kezébe adva a kormányzást. A szocializmus útjára lépett Magyar Népköztársaság sok mindent megőrzött és továbbfejlesztett a Tanácsköztársaság választási rendszeréből. A holnapi évfordulón büszkén emlé­kezünk a dicső elődökre, akik történelmileg rendkívül rövid idő alatt maradandót alkottak; sok minden egyéb mellett lefektették a munkáshatalom választási rendszerének és ál- laansziawezetének alapjait. B 8 Három szakszervezeti kongresszus Tegnap Budapesten a Va­sas-székház dísztermében megkezdte munkáját a Tex­tilipari Dolgozók Szakszerve­zetének 23. kongresszusa, amelyen 140 000 dolgozó — köztük 125 000 szervezett munkás és alkalmazott — képviseletében 322 küldött vett részt. Az eddigi fejlődés ellenére — gyökeres változást a mű­szaki színvonal, a munkakö­rülmények, a szociális, kul­turális ellátottság javulásá­ban csalt a textilipar re­konstrukciója hozhat. A beszámoló után a szám- vizsgáló bizottság jelentését hallgatta meg a kongresszus, majd megkezdődött a beszá­molók és a határozati javas­lat vitája. A kongresszuson felszólalt Losonczi Pál is. A kongresszus ma reggel folytatja munkáját. Ugyancsalt tegnap ült ösz- sze XXI. kongresszusára az ÉDOSZ-székházban a vegy­ipari dolgozók szakszerveze­tének 300 küldötte. A kong­resszuson részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Patfctikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Fárdi Imre, az MSZMP KB tagja, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, dr. Szekér Gyula, a nehéz­ipari miniszter első helyet­tese és Forgács Pál, a Vegy­ipari, Petróleumipari és Ro­konszakmabeli Dolgozók Szakszervezeti Nemzetközi Szövetségének főtitkára. A beszámoló után a szám- vizsgáló bizottság tett jelen­tést, majd megkezdődött a vita. A tanácskozás ma foly­tatódik. A Pedagógusok Szakszerve­zetének IX. kongresszusa Is tegnap ült össze a SZOT köz­ponti iskolájának épületében. A tanácskozásokon többek között részt vett Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke és llku Pál mű­velődésügyi miniszter. A kül­döttek a soron következő esz­tendők szakszervezeti felada­tait tizenegy szekcióülésen vitatták meg. A kongresszus ma folytatja munkáját. Három és fél milliárd a totón és lottón Szohár Ferenc, a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság vezetője beszámolt az újság­íróknak a két népszerű játék eredményeiről, az igazgató­ság idei tervéről. Elmondotta, hogy az elmúlt 5 évben csaknem 2 milliárd totó- és lottószelvényt adtak el, és a tárgy nyereményekkel együtt 3,5 milliárd forint nye­reményt fizettek ki. Kisorsol­tak 148 öröklakást és 183 sze­mélygépkocsit. 1970-bea he­tenként 6,3 millió lottó- és 1,4 millió totószelvényt küldtek be a fogadók. A lottón 490 400 000 forintot fizettek ki, és 95 millió forintot tett ki a tárgynyeremények érté­ke. Májusban 100 résztvevővel lesz ikertalálkozó pályázat­tal. Az idén is megrendezik a nyári előfizetéses lottó pá­lyázatot, a szokásos feltéte­lekkel megtartják a Totó-ku­pa pályázatot is. i

Next

/
Thumbnails
Contents