Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-17 / 40. szám

Légy nyomdász! „Légy nyomdász!” címmel elkészült a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat tájé­koztatója a nyomdaipari szakmákról. A tájékoztató elsősorban azt a célt szolgál­ja, hogy a jelenleg még is­kolapadokban ülő fiatalok­kal főbb vonásokban ismer­tesse az egyes nyomdai szak­ágak alapvető feladatait, fel­hívja a figyelmet a szakma szépségére, érdekességére. A tájékoztató bemutatja a jelen és a közeljövő klisé- készítő üzemét, s azt, mit kell tudnia a klisékészítő szakem­bernek. Hasonlóképpen mu­tatja be az ízléses nyomdai kivitelezésű füzet a kézisze­dő, a gépmesteri s a könyv­kötői szakmával kapcsolatos tudnivalókat is. S végül a fo­tókkal is bőven illusztrált tá­jékoztató rövid leírást ad az ofszetnyomóssal és az ofszet- gépmesteri munkakörrel kap- csofetos ismeretekről is. >jc A sheffieldi óragyár „Ideje, hogy béke legyen” feliratú órát hoz forgalomba. A szabadon fordított angol eredetije ugyanis pontosan tizenkét betűből áll, vagyis kiválóan alkalmas egy karóra számlapjára. Az ügyintéző is nehezen igazodik el Rendeieldzsungel a társadalombiztosításban A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a társadalombiztosítási intéz­mények működését, szerve­zettségét, s különösen nagy figyelmet szentelt annak a kérdésnek, milyen bürokra­tikus vonások tapasztalhatók a dolgozók ügyeinek intézé­sében. Gyakori a módosítás Jelenleg a lakosság 97 szá­zaléka jogosult a társadalom­biztosítási szolgáltatásokra. A biztosítás gyors fejlődését azonban nem követte egysé­ges jogszabály, még felszaba­dulás előtti rendelkezések is hatályban vannak, az újabb törvények pedig sokszor túl szövevényesek és igen gya­kori a módosítás — állapí­totta meg összegezésképpen a népi ellenőrzés. E megállapítást bizonyítja, hogy a megkérdezettek 10 százaléka egyáltalán nem, 41 százaléka pedig csak részben ismeri a rendeieteket. A „túlszabályozottság” ellenére, a függetlenített társadalom­biztosítási szervek, illetve az üzemi kifizetőhelyek dolgo­zói igyekeznek olyan döntést hozni, mely nem sérti a dol­gozók érdekeit. Az ügyinté­zők körültekintő munkáját dicséri, hogy a bíróság — fellebbezés után — igen ke­vés határozatukat változtatta meg az elmúlt években. A jó összeköttetéssel rendelkezők Természetes, hogy az ügy­intézőknél is i nehezebben igazodnak el a rendeletek dzsungelében a legérdekel- tebbek, maguk a biztosított dolgozók. Akik távolabb laknak az üzemi kifizető- helytől, azok bizony gyakran kénytelenek utazgatni is, míg végül tisztázódik az ügyük, vagy sikerül megfelelően ki­állítaniuk a sokszor felesle­ges kérdéseket is tartalmazó nyilatkozatokat, adatlapokat. Az orvos-egészségügyi in- tézmények tevékenységét ér­tékelvé, a népi ellenőrök megállapították többek kö­zött, hogy igen sok panasz merül fel a gyógyfürdő- és szanatóriumi beutalásokkal kapcsolatban. Sokan szóvá- tették, hogy tapasztalatuk szerint a jó összeköttetéssel rendelkezők üdülés céljára veszik igénybe a kifejezetten gyógykezelés célját szolgáló intézményeket. Csak receptírás Jogos panaszok illetik a túlzsúfolt szakrendeléseket is, melyeken bizony sokszor mechanikussá válik a beteg- ellátás. A nagyarányú gyógy­szerfogyasztás is azzal függ össze részben — a vizsgálat szerint —, hogy a túlterhelt orvosoknak alapos vizsgá­latra nincs idejük, csak arra, hogy teljesítsék a beteg ké­rését és gyorsan kiállítsák a receptet. Figyelemre méltó megálla­pítás továbbá, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozót egyes vállalati vezetők igye­keznek lebeszélni a kártérí­tési igény érvényesítéséről — akkor is, ha a balesetért a vállalatot terheli felelős­ség —, hogy mentesüljenek az anyagi következmények­től. Ma délelőtti ülésén egyéb témák mellett a társadalom- biztosítás terén végzett vizs­gálat tapasztalatait vitatja meg a NEB, és sok hasznos javaslatot terjeszt a kor­mány, a SZOT és különböző minisztériumok elé. B. D. A DH városfejlesztési fóruma • Épül a tehermentesítő út 530 lakást bontanak le Üzletházak, új házsorok Az összekötő városrész terveinek ismertetése közben ed­dig igen kevés szó esett a Dayka Gábor utcával szomszédos területek rekonstrukciójáról. Ennek egyik oka az, hogy a Hunyadi és a Szabó Lajos utca által határolt „sziget” be­építési tervei még készülőben vannak. Ezért városfejlesz­tési fórumunk mai számában az ettől északra eső — a „meg­hosszabbított” Dayka Gábor utca vonalában, a Mátyás király utcáig kiépülő — városrész terveiről adunk tájékoztatást. Mint korábban említettük, az összekötő városrész ki­építése során a Dayka Gábor utca vonalában új közlekedő utat nyitnak a leendő északi és déli tehermentesítő út kö­zött. A tervek szerint ehhez hasonló forgalmi gyűjtőút köti majd össze az északi tehermentesítő utat a Tizes- honvéd utcával is. Az újabb gyűjtőút megnyitását a Ti- zeshonvéd utca 24-es számú ház, az Anna utca 1. szám alatti telek, valamint a Má­tyás király és a Tinódi utca keresztezési vonalában ter­vezik. A két, észak—déli irá­nyú gyűjtőút között — a Szabó Lajos utcától a Mátyás király utcáig — az elkövetkező években 530 lakást bontanak le. A terület teljes rekonstruk­ciója — a mai Teréz, Ilona, Magdolna, Tóth, Szepesi és Major utca közvetlen kör­nyékén — több mint 6 ezer ember számára biztosít új, korszerű otthont. (Jelenleg kétezren laknak itt.) Az építkezést ezen a terü­leten a Szabó Lajos utca északi oldalának beépítésé­vel kezdik. A Szabó Lajos és a „meghosszabbított” Dayka Gábor utca kereszteződésé­nek északnyugati sarkán két tízszintes „kövérház” nyitja meg a sort. Ettől nyugatra, a Szabó Lajos utca északi ol­dala mentén — egészen a Tizeshonvéd utcáig — kilenc- emeletes házgyári lakóépüle­teket telepítenek. A tervekben előírt rövid, két-két lépcsőházas épületek alapjait a Szabó Lajos utca Vonalát követve — a diós­győri városközpont terveihez hasonlóan — enyhe ívben helyezik el. Az épületsor Ti­zeshonvéd utcai végén — a volt „Mészáros pa­tika” helyére — egy ezer négyzetméter alapterüle­tű kereskedelmi szolgál­tató üzletház kerül. A 800 lakásos házsort nyu­gaton, a Tizeshonvéd utca 24. számú lakóház szomszéd­ságában megnyitott gyűjtőút mellett, újabb két, tízszintes „kövérház” zárja le. Az üz­letház mögötti területen pe­dig egy 8 tantermes általá­nos iskola építését tervezik. A lakótömböt északról — az elkövetkező öt év alatt — a Fáskertig elkészülő északi tehermentesítő út zárja le. 1975 után — a tehermentesí­tő út már említett első sza­kaszának megépítését köve­tően — az úttól északra, a Mátyás király utca felé to­vább folytatják az építke­zést. A tervek szerint ezen a helyen ezer lakás épül fel. Készben ez — a Mátyás ki­rály utca vonaláig terjedő lakótömb — pótolja majd az északi tehermentesítő útépí­tése miatt lebontott lakáso­kat. Másrészt innen kívánják megoldani a mentesítő úttól északra eső városrész keresi kedelmi ellátását. Ennek megfelelően a Major utca 45—47. és a Szepesi utca 29—37-es számú telkek helyén épí­tik fel a környék bevá­sárló központját. A bevásárló központban kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltatóegységek és kö­zösségi épületek lesznek. A bevásárló és intézményköz­pont épületeihez — a teher­mentesítő út szomszédságá­ban — délről egy három- emeletes. 400 személygépko­csi tárolására alkalmas par­kolóház csatlakozik. Az in­tézménycsoporttól keletre — a leendő tehermentesítő út és a Mátyás király utca kö­zötti területen, a Dayka Gá­bor utca vonaláig — zárt­sorú, keretes beépítéssel 9 házgyári épületet helyeznek el. A bevásárló központtól nyugatra — a Tinódi és a Mátyás király utca keresz­teződésében kiépülő forgal­mi gyűjtőút vonaláig — ugyancsak „keretes” beépí­téssel, 8 sáv- és 2 kövérhá­zat építenek fel. Itt, az épü­letegyüttes belső udvarán kap helyet a lakóépület 135 férőhelyes óvoda-bölcsőde ..kombinátja”. A házgyári elemekből épülő lakótömb merev városképi hatásának feloldására a lakóházakat váltakozó, négy-, hét- és ki- lencemeletesre építik. L. P. Tovább épül Pécs városközpontja (Tudósítónktól) Pécs városközpon tjában már felépült az ügyészség új székhaza, az SZTK épülete is. A városközpont 1971-ben tovább épül. Üj otthont kap a KÖJÁL, hétszintes impo­záns építmény lesz. A kivi­telező munkákat a Baranya megyei Állami Építővállalat végzi. A megállapodások szerint 1972 novemberre már beköltözhető az épület. Épí­tési költsége mintegy 25 mil­lió forint. Felépül az új „megyeháza” is. A főépület 11 szintes —, no-sza 60 méter. Előregyár­tóit vasbeton elemekből úgy­nevezett UNIVÁZ-ból ké­a munkásszállásokon Miskolc hat munkásszállá­sán rendszeresen tart előadá­sokat a Vöröskereszt városi szervezete. Hetenként rendez­nek egészségügyi témájú filmvetítéseket, amelyek igen népszerűek a munkás­szállók lakói körében. A fel- világosító csoport tavaly 176 önálló filmvetítéses estet tar­tott ... • ÍV'. .V' Iw i $ t! •• • • • • • •• ........' •'••• • <• ■ Reakciós törvényjavaslat © Amikor 1914 nyarán kitört a világháború, az ellenzék a kormánypárttal együtt szavazta meg a had­üzenetet. Tisza ekkor a mi­niszterelnöki székben ült, s meghatottan mondott köszö­netét a „hazafias nemeslelkű- ségért”. A tisztelt Ház tag­jainak számításai azonban nem váltak be. A monarchia és szövetségese, a császári Németország hencegően meg­jósolt gyors győzelme elma­radt. Egyre rosszabbul ala­kult a helyzet a frontokon. S az ellenzékből új párt tá­madt, amely kifejezte a tö­megek békevágyát. Gróf Ká­rolyi Mihály, akit a háború kitörése Franciaországban éri és csak később sikerült haza­térnie, 1916 nyarán alakítot­ta meg ezt az új pártot. Ká­rolyi és elvbarátai egyre in­kább , megértették a háborút megelégelő, béliét kívánó tö­megeket. Ahogy rosszabbo­dott a hadihelyzet, úgy éle­sedtek a képviselőházi csa­ták. 1917 nyarán megbukott Tisza és újra fellángolt a harc az általános választójogért. A Wekerle-kormány, amely vállalta, hogy a bukott Ti­száéit helyett megkísérli meg­menteni a veszélyben levő úri rendet, új választójogi törvénnyel próbálta lecsilla­pítani a néptömegeket. A We­kerle-kormány által benyúj­tott új választójogi törvény- javaslat kimondta, hogy or­szággyűlési képviselő-válasz­tói joga van minden férfinak, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, magyar állam­polgár, írni és olvasni tud, állandó lakhelye van és a má­sodik szakaszban felsorolt kü­lönös kellékek valamelyiké­nek megfelel. Ezek a külön kellékek voltak az elemi nép­iskola hatodik osztálya, ma­gyarul tudóknál az elemi is­kola negyedik osztálya; tíz korona egyenes állami adó, nyolc katasztrális hold föld tulajdona; iparengedély és iparág űzése félév óta; al­tiszti fokozat a csendőrség­nél, vagy a katonaságnál; ha valaki a Kóroly-csapatkeresz- tet elnyerte, akkor is, ha a huszonnegyedik életévét be nem töltötte. Választójogot kaptak volna a nők is. ha huszonnegyedik életévüket betöltötték, magyarul írni-ol- vasni tudnak, s a polgári is­kola negyedik osztályát el­végezték. Ez a törvényjavaslat az ak­kor mintegy 17 milliós Ma­gyarországon mindössze va­lamivel kétmillió fölé emel­te volna a választásokra jo­gosultak számát. A vagyoni cenzussal továbbra is kima­radtak volna a politikai jo­gok gyakorlásából a szegény­parasztok és a munkások. A különböző iskolai végzettsé­gek megkövetelése is azt a célt szolgálta, hogy a töme­gek — amelyeket az úri osz­tály elzárt a művelődés lehe­tőségétől — ne nyilváníthas­sák állampolgári akaratukat. Mégis akadtak, akiknek még ez a választójogi reform is túlságosan radikálisnak tet­szett. Azt követelték, hogy az új törvény ne általában az irni-olvasni tudást, hanem a magyarul ími-olvasni tudást követelje meg. Ez egyértelmű volt azzal, hogy az akkori soknemzetiségű Magyarorszá­gon kizárhassák a nemzetisé­gieket a választásokból. A kormánypárt legfőbb fegyve­re a régi választásokon éppen az volt. hogy a jegyzők tet­szés szerint vizsgáztathassák a választópolgár-jelölteket, egy-két helyesírási hiba nyo­mán megállapítva róluk, hogy magyarul nem tudnak ími- olvasni, következésképpen nem szavazhatnak. A javas­lat reakciós volta abban is megnyilvánult, hogy tovább­ra sem adott a nőknek a fér­fiakkal egyenlő jogokat. A gyakorlatban a felállított sza­bályok azt jelentették, hogy a paraszta-iszonyokat a válasz­tásokból csaknem teljesen ki­zárták. Mégis, miután a vá­lasztójogot általában elfogad­ta a Ház, a részletes vita so­rán a jelenlevő, kormányt tá­mogató munkapárti többség határozatban mondta ki, hogy a nők választójogához sem­miféle formában nem járul hozzá. PINIÉR ISTVÁN (Következik: Éljen a köztársaság!) szül. Rendkívül gyorsan sze­relhető. Az űj megyeháza teljes beruházási költsége 69,5 millió forint. Ebből az összegből 23,5 millió a tömb­belsőben épülő vendéglátó­ipari egységhez járul. Ugyan­is a négyszintes vendéglátó- ipari kombinát — 3000 ada­gos konyhával — alagsorá­ban garázsrendszer készül az új városközpont intézményei gépjárműveinek befogadá­sára. A megyeháza tanácster­mét a negyedik szinten ala­kítják ki. A központi szék­házat egy zárt függőfolyosó köti majd össze a vendég­látó kombináttal. Ezek a fo­lyosón keresztül könnyen megközelíthető a közel 300 főt befogadó tanácsterem. A komplexum tervét Köves Emil építész, a Pécsi Tervező Vállalat tervezőmérnöke ké­szítette. A megyeháza és a vendéglátó kombinát átadási határidejét konkrétan még nem rögzítették. A munkák indítását ez év második fe­lére tervezik. Ha a terv va­lóra válik, úgy az irodaház 1973 második félévében, a vendéglátó egység pedig 1974 második negyedében elké­szül. Újítók klubja Újítók klubját alakítottak a Diósgyőri Gépgyár iparjog- védelmi osztályának dolgozói. A klubtagok a Sétány utcai vasasklubban havonta tarta­nak összejöveteleket, ahol filmvetítésekkel kísért elő­adások keretében széles kö­rű tájékoztatást adnak ha­zánk és a külföldi országok újítási mozgalmának ered­ményeiről, módszereiről. A klub segítséget ad a gép­gyári újítóknak vitás kérdé­sek megnyugtató rendezésé­hez is. A klubprogramban szerepel tapasztalatcsere-lá­togatás is, de tervezik a szakszervezeti újítási bizott­ság aktívái közötti kapcsolat kiszélesítését is.

Next

/
Thumbnails
Contents