Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-13 / 37. szám
születése Beszélgetés Darvas József íróval Kincsnek előre megfogalmazott kérdéseim. Jó, hogy nin- vemben vannak vígjátéki ficsenek — így beszélgethetünk. Az írószövetség rangos fogadószobájában — ahol sok híres ember megfordul — alig érzek feszélyezettséget. Nem is erezhetek, hiszen nagyon ismerős tájon járunk; a régi magyar falu világában. Bakk Sándor bácsit én is jól ismerem (a mi falunkban úgy hívták, hogy „a vén Gál”. Kerülő volt — csősz, ahogy felénk mondják — s apámat ő kalauzolta először a majorban, ahol 1931-ben iskolát szervezett a. béresgyerekeknek), aztán felrémlik most Tercsi néni is, aki a vilmamajori iskolában elénk teszi a szalonnát, meg a sárgás kútvizet... >)e XII. miskolci filmfesztivál 1971 (csak emlékeztetőül: 1971. május 17—22.), olvashatjuk a fesztivál bronz plakettjén, mely Ligeti Erika szép munkájaként a napokban készült el. Egy puttonyos öregasszony... Értékes leletek a Szelim-barlangban Tatabánya-Üj városban a Csak az idő ne szorítana annyira. A Szakadék című drámánál így is sokat idcfeünk Darvas Józseffel. Az író nemrég tért haza Moszkvából, ahol a magyar dráma fesztiváljára készülnek, s ahol a Kisszínházban (tulajdonképpen ez az ottani nemzeti színház) látta a Szakadéle próbáit. A negyven magyar dráma sorában, melyet az ünnepi sorozatban bemutatnak, a Darvas-mű lesz az első. Az 1942-es Madách Színház-beli premier óta sokszor és sokhelyütt bemutatták a drámát, a moszkvai előadás, most mégis újabb izgalmat jelent A feladat, melyre Ro- sov és a magyar rendező. Kazán István vállalkozott nem könnyű. A Kisszínházban — mondja Darvas József — kitűnő színészek vannak. Nagyon bízom benne, hogy Kazán segítségével sikerül ráérezni- ük a mi stílusunkra, rítmuSzáz évvel ezelőtt, 1871- ben jelent meg először magyarul a finnek világhírű nagy népi eposza, a Kalevala, az egyetemes világirodalom egyik legnagyobb kincse, Hunfalvy Pál és Gyulai Pál buzdítására Barna Ferdinand fordította le az egész Kalevalát, s fordítását a Magyar Tudományos Akadémia jelentette meg 1871-ben. Behatóbb irodalomtörténeti és esztétikai vizsgálat alá Szinnyey József vette A finn irodalom című tanulmányában, amely a „Kisfaludy Társaság évlapjai!’-ban jelent meg 1883—1884-ben. Néhány év múlva pedig Vikar Béla jelentetett meg több hosszabb-rövidebb bevezető cikket különböző folyóiratokban a Kalevala fordításával kapcsolatban. Tulajdonképpen Vikár Béla nevéhez fűződik a Kalevala első művészi ihletésű fordítása. A Kalevala több eposz anyagát rejti magában, ennek ellenére egységes alkotásnak kell tekintenünk. Vikár Béla, aki több évtizedig, szinte haláláig foglalkozol* népdalkutatással — először ő használt népdalkutatáshoz magnetofont —, különösen szerencsés kézzel nyúlt a sajátos finn néonyelv verselésében fennmaradt Kalevo1a versszépségeinek vi sszas dúsához. Nemcsak a finn verselés tökéletes követésével vált olyan kitűnő Kalevala- fordítóvá, hanem azáltal is, hogy a finn népéiet és nyelv alapos ismerete következtében bel“ tv'ifa ne**** óin, a rokon népnek ránk né-ve -ok tekintetben idegen világába. Néprajzi tanulmányai képesítették őt arra, hogy megsunkra, s a szláv népekre annyira jellemző kitárulkozás helyett most egy zártabb — a mi mentalitásunknak megfelelő produkció lesz az eredmény. — Ügy látszik a mostani esztendő a drámaíró Darvas Józsefnek kedvez elsősorban. A Madách Színház műsorra tűzte A térképen nem található című riport-drámát, Miskolcon pedig... — Miskolc! Az ország második városában, én háziszerző vagyok. Ez nagyon jó dolog. A Miskolci Nemzeti Színház bátorsága, ügyszeretete segítette színpadra A térképen nem található című drámát, de ott volt a Hajnali tűz eredeti bemutatója, sőt a Kormos ég is színpadot kapott. Érthető hát, hogy örömmel teljesítettem a színház újabb kérését, megrendelését. — Megrendelését? — így van! A gondolat, hogy vígjátékot írjak, régóta kísért. Hiszen minden műérthesse a távoli északi nép családi, társadalmi és belső lelki életét, költői hangulatát, A Körszínházban tavaly bemutatott Kalevala-előadás, a Tháüa Színház kitűnő együttesének produkciója azóta Helsinkiben is nagy sikert aratott. A két nép között a barátságot immár a Kalevala sok szépsége is mind erőteljesebben építi a lelkekben. Egy, Miskolc számtalan középiskolája közül. Egy iskola, mely 1902-ben alakult, s melynek 1910 táján (akkor Városi /Zeneiskolának hívták) már 600 növendéke volt. Azóta számtalanszor átszervezték, összevonták, elválasztották. A ..régiek”, a volt növendékek, és akik ma hivatalból ismerik az intézmény történetét — pontosan sorolják a korszakhatárokat. A 20. jubileumi tanévét ünneplő volt Zenegimnázium — 1955 óta Bartók Béla Szakiskola. 1967-től Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, — növendékei nemigen törődnek a dátumokkal, amikor a nap legkülönbözőbb szakaszaiban órára sietnek — vagy csaknem állandó ünneppé avatva a hétköznapokat —. tanszaki meahallgatá- sokon, növendék-koncerteken, ifjúsági bérleti hanggurák, vígjátéki elemek. A magyar ember találékonyságát, bölcs, szelíd humorát nagyon szeretem. Sok olyan tiszta és jókedélvű embert ismerek, mint a Szakadék gazdaasszonya, vagy a Kormos ég anyája. Egyszóval, ha már a humor föloldó elemei így jelen vannak eddigi írásaimban, miért ne próbálkoznék vígjátékkal. A gondolattal persze lehet, hogy még évekig eljátszadozom, ha nem sürget a miskolci színház ... — Így született meg a Kegy elme. s úr hozománya? — így született meg a Pitypang. Mert ez lett a darab végleges címe. Természetesen nemcsak a cím változott. Sok munka után — melyben feleségem, Nyilassy Judit, a vígjáték rendezője is segített — egy ízig-vérig mai dráma került ki a kezem alól. (Én nem is tudok másról beszélni — még történelmi műveimben sem — csak a máról.) A helyszín egy termelőszövetkezet, a neve Pitypang. A darabban számos fontos társadalmi, közéleti dolog kerül terítékre, de a vígjáték fölnagyító, ha úgy tetszik a képtelen helyzetekig menő, szatirikus hangvételében. A korrupció, a sógorság-komaság ellen szólok. Na, de nem akarom előre elmondani a tartalmat ... — A háziszerző nyilván jól ismeri a színészeit is? — Mit mondjak? A szerepeket nem kifejezetten személyekre írtam, de azért munka közben eszembe jutott a miskolci színház egyikmásik tehetséges színésze. A Pitypangot február 19-én olvasom fel a szereplőknek. Nem tagadom; ez a dráma külön izgalom nekem. Más hangot próbáltam megütni, mint eddig. (Persze, ameny- nyire ez egyáltalán lehetséges.) A darab formája zárt. Két színhely, öt kép. S azt hiszem van benne néhány igen jó szerep ... A Miskolci Szimfonikus Zenekar soron következő koncertje hétfőn este fél 8- kor lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. Műsoron Beethoven Fidelio című operájának versenyeken, kórusfesztiválokon pódiumra lépnek. Egy épület, amelyben soha sincs csend. (Még délelőtt sem, amikor „rendes” iskolai tanítás folyik.) Az utcai részre „száműzték” a fúvós és ütős tanszakokat — ők a leghangosabbak. A tantermekből, a folyosókról, a ház minden zeg-zugából pedig a többiek jelzik, hogy vannak és dolgoznak. Tizenöt tanszak 210 növendéke, 28 kinevezett és 15 óraadó zenetanár — a kívülálló szemében átláthatatlan. lepedönyi órarend szerint — a legnagyobb rendben tanít és tanul. Díszoklevéllel tüntetem ki, Dicséretben részesítem, ... helyezést ért el, Oklevéllel jutalmazom — sorakoznak az igazgatói irodában, a tanári szobában a kézzel fogható bizonyítékok, az országos zenei versenyeken kapott oklevelek, plakettek, millenniumi turul-emlékmű közelében nyíló Szelim-bar- langról sokféle monda járja. A . legismertebbek szerint a törökök ebben az üregben halomra öldösiték az ide menekült lakosságot, s ez volna az üledékben található csont- maradványok eredete. A régészeti kutatások azonban mást bizonyítanak. A csontok egy része őskőkori ereBeat-Yirágok Könnyűzenei hangverseny lesz február 16-án, kedden délután fél 6 és este fél 8 órai kezdettel a Róna5 Sándor Megyei Művelődési Központ színháztermében. A fiatalok tudják a legjobban, hogy valóban a magyar beatzene „virágai”, a műfaj legjobb művelői lépnek fel ezen az előadáson. Vagyis közreműködik: Kovács Kati, Za- latnay Sarolta, Máthé Péter, Öcsi Erzsébet és a Tolcsvaynyitánya, a VI. (Pastorale) szimfónia és Dvorak Gordonkaversenye szerepel. Gordonkán Perényi Miklós működik közre, a zenekart Borbély Gyula dirigálja. serlegek. Időnként letörölge- tik őket, és örömmel hallgatják volt növendékeik ország-, vagy éppen Európa- szerte elismert sikereit. A ..szürkébb” eredmények pedig: a végzett növendékek 96 százaléka akar tovább tanulni, körülbelül 65 százalékukat fel is veszik a csaknem mindig zenei felsőoktatási intézmények. A Mislcolci Szimfonikus Zenekarban, a város és a megye valameny- nyi zeneiskolájában volt növendékek játszanak, tanítanak. Hogy mivel ünneplik a jubileumi tanévet? Oktatási és szakmai eredményekkel (hol a plafon?! — csak a művészek tudják ...), zenei teljesítménnyel, számtalan rendezvénnyel. Azzal, hogy — bizonyítandó a zenei pályára való készülés fontosságát, eredményességét — valadetű, a jégkor vége felé ugyanis megtelepedett itt az úgynevezett solutréi kultúra embere. Másik részük pedig a tatárjárás idejéből származhat. A harmincas években végzett ásatásoknál tudniillik a barlangban talált 102 emberi csontváz maradványai mellett számos tatárjárás korabeli pénzérmére is bukkantak. így minden bizonnyal ez a kor lehetett a mondabeli nagy öldöklés ideje. A barlang legendavilágának szálait bogozgató kutatók nemrégiben újabb adatok birtokába jutottak, p most ezek alapján egy elveszett krónika után nyomoznak. Mint egyéb kútfőkből kiderült, a Tatabányával szomszédos Szőllős — ma Vértesszőllős — jegyzője, Jankovics Nepomuki János feldolgozta a Szelim-lyuk történetét. A korabeli öregek vallomása alapján készült munka 1800-ban Szőllősi-, illetve Jankovics-krónika néven látott napvilágot. Egy másik írásos emlék szerint ebben a krónikában szerepel egy özvegy Oroszlánszkiné nevű öregasszony, aki a 13. század végén puttonyszám hordta le a bánhidai temető csontházába a „szellemlyukban füst által megfolytott keresztények csontjait”. A háború alatt elveszett krónika holléte, s a jámbor csontihordó néniké bővebb történetének felderítése izgalmas munkát ígér a kutatóknak. Annál is inkább, mert elképzelhető, hogy a hitbuzgó puttonyos asszony őskőkori csontokat „mentett át” a bánhidai temetőbe. mennyi növendék pódiumot kap. Hogy „méa közelebb jutunk Bartók Béla végleges hazatéréséhez, és a zenetörténet nagyjainak végleges otthonra találásához”. Ha felcsattan a szívet melengető taps a Bartók-terem- ben, ha jól tanul, tehetséges és szorgalmas a növendék, ha szép számú közönség hallgatja és érti bárhol tartott koncertjeiket, akkor tudják, hogy megtérül a „kulturális befektetés”. Hogy mikor? Majd ... Aki figyelte, tudja, hogy eddig sem volt ez végtelenbe vesző határidő. A húsz év sem múlt el nyomtalanul, a további évek pétiig egyre mélyebb nyomokat hagynak a város és a megye zenei életében, az iskola növendékeinek és tanárainak muzsikája pedig az emberekben. MAKAI MARTA Több eposz anyagát rejti magában Á Kalevala száz éve jeleni meg először magyarul A magyar és a finn nép közti baráti kapcsolatot, amely annyi őszinte és szívélyes megnyilatkozásban jutott kifejezésre a magyar és a finn államférfiak legutóbbi helsinki találkozása során, a két rokon népben a kölcsönös irodalmi érdeklődés is fejlesztette hosszú idő óta. Ennek egyik érdekes bizonyítékára emlékezhetünk az idén. Soha nincs csend GYARMATI BÉLA trió. Hétfő esti hangverseny éjféltől reggelig HATÁROZOTTAN CÁFOLTA New Yorkban Jacqueline Onassis sajtótitkára határozottan cáfolta azokat a nyugatnémet forrásokra hivatkozó görög lapjelentéseket, amelyek szerint Onassisné rákbetegségben szenved. KIS HÍJÁN BOTRÁNYBA FULLASZTOTTÁK Fiatal háborúellenes tüntetők kis híján botrányba fullasztották Douglas-Home angol külügyminiszter edinburghi előadását. A külügyminiszter alig állt fel az egyetem pódiumára, amikor a termet elárasztották háborúellenes röpiratokkal és hazug, képmutató kiáltásoktól hangzott a terem. A miniszter csak a rendcsinálás után tudott beszélni. FELGYÚJTOTTA MAGÁT Petróleummal leöntötte és felgyújtotta magát egy 56 éves asszony házának kertjében, a franciaországi Arleuf falucskában. Egyelőre nem tudják, miért követte él tettét. FURKÓSBOTOKKAL Furkósbotokkal felszerelt francia fiatalok tiltakozásul a saigoni bábrezsim laoszi akciója miatt megrohamozták és különböző „lövedékekkel” dobálták Dél-Viet- nam párizsi fökonzulátusá- nak homlokzatát. KUDARCBA FULLADT Kudarcba fulladt cionista fiataloknak az a próbálkozása, hogy félbeszakítsák az USA-ban vendégszereplő omszki orosz népi kórus baltimorei hangversenyét. A huligánokat a közönség követelésére a rendőrség távolította el. KIGYULLADT AZ AUTÓBUSZ Kigyulladt Baranyában, az Abaliget felé vezető úton a 12-es Volán autóbusz, amely többségében kis iskolásokat szállított. A gépkocsivezetőnek köszönhető, hogy a gyermekek fegyelmezetten hagyták el a kocsit. Senkinek sem esett baja. Az autóbusz egész belső berendezése elégett. »HALÁL A MAXIRA« Londoni fiatalemberek „halál a maxira” néven klubot alapítottak. Szabóollókkal járkálnak az utcán és a helyszínen levágnak a hosszú szoknyákból. Utána azonnal kártérítést fizetnek. ELVÁGTA AZ ÜTŐERÉT Malik József. 33 éves segédmunkás Budapesten, a lakásán ittasan, szóváltás közben egv konyhakéssel elvágta főbérlőjének Maison Ferencná. 58 éves nyugdíjas nyaki ütőerét. Válságos állapotban szállították az asz- szonyt a mentők kórházba Malikot letartóztatták. A LEGNÉPSZERŰBB KRIMI-SZTÁR Egy Nyu^at-Németország- ban végzett közvélemény-kutatás adatai szerint az ország tv-nézői körében Roger Moore a legnépszerűbb krimi-sztár. Az Angyal-sorozatot a lakosság 60 százaléka rendszeresen nézi. BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTOTTÁK Portugáliában bíróság elé állítottak egy papot és kilenc polgári személyt. Azzal vádolják őket, hogv elősegítették az Angolai Népi Felszabadító Mozgalom (MPLA) tevékenységét.
