Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-08 / 32. szám

Mennyit telefonálunk egy hónapban? Havonta átlagosan mint­egy másfél millió helyi te­lefonbeszélgetést bonyolíta­nak le Miskolcon. Jelenleg még a három percen túli be­szélgetésekért is egy forintot számláz a posta. Az idén jú­nius végétől azonban — mi­kor bekapcsolják a íóvválasz- tási rendszert — minden 3 percen túli beszélgetés után, újabb 1 forintot „írnak” a te­lefonautomaták a hívó fél terhére. Tavaszias forgalom Csaknem tavaszias „for­galmat” bonyolítottak le a bükki turistaösvényeken tegnap. A téli sportok ked­velői elsősorban Bánkutat és a Bükkszentkereszt melletti nagysáncot keresték fel, ahol if Mint ismeretes, a VÍLATI a Kun Béla utcaihoz hasonló automata jelzőlámparendszert épít a Széchenyi és a Szemere utca sarkánál. A jelzőlámpákat és a korszerű kivilágítható KRESZ-táblákat már jelszerelték, a Jorgalmat azonban még karjelzésekkel irányítják-. Né­hány héten belül üzembe helyezik az Ericsou típusú automata jelzőlámpát. (Ágotha felv.) Gázfjonsdok Sok bába közt elvész a biztonság MISKOLC EGY HETE Érdekek találkozása a palinál A múlt héten több fórumon is szó esett a kereskedelem munkájáról, a kereskedelmi dolgozók élei- es munkakörül­ményéiről. A városi tanács végrehajtó bizottsága a ruházaii- és cipőellátásról tanácskozott 4-én. a KFVDSZ vezetőségei választó küldöttértekezletén a kereskedelmi dolgozók hely­zete volt a fő téma, s szombaton délelőtt a városi pártbizott­ságon gyűltek össze a kereskedelmi vállalatok gazdasági, poli­tikai vezetői, hogy értékeljék a hai'madik öteves terv idő­szakában végzett munkát, illetve a negyedik ötéves terv íö tennivalóit. A múlt héten — úgymond — a közérdeklődés reflektorába került a város kereskedelme, de az igazság az, hogy a bolti dolgozók munkáját állandóan figyelem kíséri. Érthető, hiszen az életszínvonal emelkedését nemcsak azzal mérjük, hogy mennyit keresünk, s mennyi a forint vásárlóértéke, hanem — egyebek között — azzal is, milyen az áruválaszték, milyen minőségű cikkeket kapunk a pénzünkért. A vásárlók vannak többen, az ő érdekük az elsődleges. Ennek megfelelően a vizsgálódások is általában az ő olda­lukról indulnak, azt kutatják, megtesz-e minden tőle telhetői az igényék kielégítése érdekében a kereskedelem. S az is ért­hető, hogy az ellátás minden zökkenőjéért — bál' az sokszor a fogyasztási cikkeket gyártó ipar gyengeségére, kényelmes­ségére vezethető vissza — a kereskedőt okolja a fogyasztók többsége. Vele találkozik, neki mondhatja el a panaszát, s még jó, ha a panasztételt nem követi néhány szúrós meg­jegyzés. Pedig a pult mögött álló sokszor igen keveset, vagy semmit sem tehet azért, hogy javuljon a cipók minősége, ne kerüljön időnként hiánycikklistára a babakelengye, gyermekholmi, s annyi más árucikk. A panaszokat mégis meg kell hallgatnia, hiszen a piackutatás egyik fajtája az ily módon való infor­mációszerzés is. S ha már a piackutatásnál tartunk .. A fentiekben utal­tunk rá, hogy gyakran kész tényekeié állítja a kereskedelmet az ipar. De az ellátás zavarait, a választék szűkösségét néha az okozza, hogy kereskedelmi vállalataink — a miskolciak csakúgy, mint az ország más tájain működők — ma még a piackutatóit csak igen kezdetleges módon folytatják. Ezt a munkát kell javítani mielőbb. Egy tennivaló a sok közül. A tanács végrehajtó bizottságá­nak ülésén, s a KPVDSZ ülésének vitájában is élesen meg­fogalmazódott. hogy gyorsítani kell a bolthálózat fejlesztését. Az előbbi fórumon az ellátás, az utóbbin inkább a bolti dol­gozók oldaláról nézték ezt a kérdést De a kettő szorosan ösz- szefügg. Hiszen ha például kicsi a- raktár, akkor nem tud megfelelő készletet, áruválasztékot nyújtani a bolt, s ugyan­akkor nehezebb az eladók munkája is. Nehezebb? fogalmaz­zunk inkább igy: igen nehéz. Joggal vetették fel a szervezett dolgozók, hogy fiatal lányok, többgyermekes családanyák is erős fizikai munkára kényszerülnek, s a munkaidő csökken­tése, az ösztönzőbb bérezés kialakítása, a szociális körülmé­nyek javítása is jogos óhaj a kereskedelemben. A negyedik ötéves terv feladatainak végrehajtása során a pult mindkét oldalán állók érdekeit szem előtt kell tartaniuk az illetékeseknek. BÉKÉS DEZSŐ Jelentés a népgazdaság fejlődéséről síelésre alkalmas hó várta őket. Lillafüred, Ómassa kör­nyékén a domboldalakat a szánkózók népes tömege szállta meg. A verőfényes Bükk-fennsi- kon a rendkívül félénk korzi­kai vadjuhok, az 1900-as években meghonosított és az ­óta elszaporodott muflonok is elhagyták „rejtekeiket”, s a Fehérkölápával szembeni napsütötte sziklacsúcsokon sütkéreztek. Akiket nem a téli pompába öltözött bükki erdőség vonzott, azok közül több százan ke­resték fel a tapolcai barlang- fürdőt. A merészebbek a ter­mészetes sziklaüregben kiala­kított termálmedencékből a szabadban levő tavi fürdőbe is kimerészkedtek. Lapunkban is hírt adtunk arról, hogy a miskolci Urá­nia csillagvizsgáló munkatár­sai is figyelik ezekben a na­pokban a Holdat, illetve az Apollo—14 űrhajó útját. A le­szállásból sajnos . nem sokat sikerül megfigyelniük, ugyan­is az időjárás ismét közbe­Több mint másfél év telt el azóta, hogy életbe lépett a gáztörvény, a rohamosan nö­vekvő szénhidrogén-felhasz­nálással. a kitermeléssel, az ehhez szükséges berendezé­sekkel foglalkozó jogszabá­lyok- gyűjteménye. Mind a mai napig nem adták kj azonban a törvény biztonság- technikai részének' végrehaj­tási utasítását, mind a mai napig csals papíron működik a gázipari műszaki biztonsá­gi felügyelet, illetve ennek területi, megyei szerve. Az üzemek, intézmények, de el­sősorban a lakosság gázfo­szólt. Továbbra is észlelik vi­szont a Frau Mauro kráter térségében a vulkáni tevé­kenységet. S ezekbeh a na­pokban többszöri erős felíé- nyesedést láttak. Ezt egyéb­ként az űrhajósok is észlelték. A jelenség-oka egyelőre még ismeretlen. tonságtechnikai feltételeit el­lenőrző hatóság — nem léte­zik. Ljra a termoiorkémény! A sokat emlegetett termo- torkémények ügyében éve­kig megakadályozta az ér­demleges döntést, hogy nem akadt egyetlen olyan ellenőr­ző, felügyeleti hatóság, amely ki tudta (vagy merte?) volna mondani, hogy a gázbojle­rekhez épített kémények ter­vei — rosszak. Foglalkozott a kéményekkel a gázmű, a ké­ményseprő vállalat, az Építő­ipari Minőségvizsgáló Intézet. Egy lépést sem jutottak elő­re. Hiányzott — ma is hi­ányzik — a hivatalos műsza­ki előírás, amely minden gázkészülékre, az ezzel kap­csolatos berendezésekre, a használatra — egyértelműen és kötelezően érvényes, amelynek be nem tartósáért egy független és a gáztör­vényben meghatározott fel­ügyeleti szerv felelősségre vonhatná az építőket, terve­zőket. Gázrobbanások A gázrobbanások is egyre sürgetőbben vetik fel a biz­tonságtechnika kérdését. Az ország különböző tájairól jön a hír: felrobbant a Héra-égős cserépkályha, a bojler, vagy a kémény. A balesetek szín­helyén azonnal megjelennek a gázmű szakértői — akik bár az ügyben érdekeltek, de szolgáltatók lévén — eleve alkalmatlanok az okok tisz­tázására. Az energiafelügye­let — amelynek most már törvényben előírt feladata lenne a gázkészülékek ellen­őrzése, a baleset köTülirié- nyeinek kiderítése — még­sem avatkozik a nyomozás­ba, mivel hatásköre egyelőre teljesen formális. Használhatatlan tervek Látszólag távol esik a fenti példáktól, de hasonló követ­keztetést lehet leszűrni az el­múlt évben elkészült nagy miskolci beruházások soroza­tos tervmódosításaiból is. A sportcsarnok gázfogadójának tervezésénél figyelmen kívül hagyták a megváltozott mű­szaki előírásokat, a kész ter­vet alapjaiban át kellett dol­gozni. Ugyanez játszódott le pár hónap múlva a Centrum Áruház, majd a szociális ott­hon esetében. Több tíz-, eset­leg százezer forint veszett kárba, egyszerűen azért, mert a tervezői; nem ismerték a műszaki előírásokat, s a ter­vek Ilyen irányú felülvizsgá­lata — hatóság hiányában — későn történt meg. A gázipari műszaki bizton­sági felügyelet, megszervezé­sére nem másfél évvel ez­előtt, hanem már jóval ko­rábban szükség lett volna. Ha akkor láttak volna hozzá az illetékesek a felügyelet megszervezéséhez, amikor a gázfűtésre való tömeges át­térés még csak terv volt. sok százezer forint értékű kárt, súlyos és — sajnos már ilyen is volt — halálos baleseteket lehetett volna megelőzni. És mivel a felügyeleti hatóság még ma is csak papíron léte­zik, az időhúzás egyre na­gyobb veszélyeket rejt magá­ban! PUSZTA! ÉVA Idén is megrendezi az al­koholizmus elleni hetet a Vö­röskereszt városi szervezete. A rendezvénysorozat a Lenin Kohászati Müvekben sorra Volt mivel tölteni idejüket tegnap azoknak, akiket érde­kel az ország sorsának alaku­lása, népgazdaságunk fejlő­dése. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgaz­daság 1970. évi fejlődéséről, szerte az országban és váro­sunkban is, ezrek és ezrek délelőtti vagy délutáni hasz­nos időtöltést jelentő olvas­mánya volt. Melyek e jelentés legszem­betűnőbb vonásai? Mindenekelőtt az, hogy a tervezettnél nagyobb mérték­ben nőtt a lakosság jövedel­me és fogyasztása. A terme­lés mennyiségi célkitűzéseit — valamennyi termelő ága­zat túlteljesítette. A nemzeti jövedelem az árviz- és bel­vízkárok ellenére is 5 száza­lékkal emelkedett, s megkö­zelítette a tervezettet. Javult a vállalatok közötti együtt­működés, emelkedett a mun­ka. termelékenysége, és így tovább. A jelentés átfogó képet ad kerülő ankéttal kezdődik, és minden vállalatnál tartanak előadást, illetve filmvetítést, ahol vöröskeresztes alapszer­vezet dolgozik. az ipar- és építőipar, a me­zőgazdasági- és élelmiszer­ipar, a szállítás és hírközlés, a külkereskedelem és idegen­forgalom, a lakosság anyagi életkörülményeinek helyzeté­ről. az egészségügyi és kultu­rális ellátás helyzetéről, a fej­lődést jellemző mutatók ala­kulásáról. A két újságoldalnyi ielen- (és közül hadd emeljük ki azt, hogy a munkás-alkalma­zotti népesség körében a ko­rábbi éveknél nagyobb mér­tékben emelkedett a rendsze­res havi keresetek összege. Ez abból ered, hogy a gaz­dálkodó szervek a részesedési alap minden eddiginél na­gyobb részét fordították bér- fejlesztésre, s csak kisebb há­nyadát egyéb bérjellegű kifi­zetésre, mindenekelőtt nyere­ségrészesedésre. A munkabér kifizetések, összege 8 száza­lékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A fo­gyasztói árindex ugyanakkor mindösszé körülbelül 1.2 szá­zalékos emelkedést mutat. Ez. figyelembe véve azt is, hogy nőtt a lakosság el nem köl­tött pénze, arra mutat, hogy jobban éltünk, mint egy év» vei korábban. A Központi Statisztikai Hi­vatal jelentésére eztrton hív­juk fel mi is lapunk mindé» olvasójának figyelmét Jugoszláv Seveskonzerv-íseiRBlató kóstolóval február 9-én és 10-én az 501- es MINIMAX áruházban (Miskolc, Martintelep. Kisfaludy u.', és a;. 502- es AGROKONZUM-ban (Miskolc, Baross Gábor u, 15.) várjuk önt is Az árut forgalomba hozza: BORSOD—HEVES MEGYE! ÉLELMISZER ÉS vegviaru nagykereskedelmi vállalat gyasztását, a készülékek biz­Ismeretlen fényjelenség a Holdon Alkoholizmus elleni hét

Next

/
Thumbnails
Contents