Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-06 / 31. szám

Készülődés a BNV-re A Tüzeléstechnikai Kuta­tóintézetben már az idei BNV-re készülnek. Bemutat­ják majd a legújabb kon­strukciójú forgódobos Klin- ker-kemencét. Ebből a be­rendezésből már három üze­mel a DCM ben. Ennek az egyenként mintegy másfél millió forintba kerülő gép­nek nagy előnye, hogy a ce­mentgyárak földgázzal és olajjal is üzemeltethetik. Je­lenleg a bélapátfalvai ce­mentüzem megrendelésére készítenek ilyen berendezést. Zárszámacló közgyűlés A hónap végén tartja zár­számadó közgyűlését a mis­kolci Eberlein Antal méhész­társulat. Az előzetes számí­tások szerint a társulás tag­jai 388,5 mázsa mézet gyűj­töttek be az elmúlt méhész­idényben. A tiszta nyeresé­gük több mint 28 ezer forint. Tavaszi hír, télen Jól teleltek a növények — állapították meg a Kertésze­ti Vállalat szakemberei, akik most a cserjék, lombos fák, rózsabokrok visszametszésé- vel foglalkoznak. A kétnyári virágokat sem érte kár a lomb- és rőzsefedél alatt, biz­tató a kint telelt árvácskák, beliszek (százszorszépek) és nefelejcsek állapota. A Ker­tészeti Vállalat melegágyai­ban növekedve várják tava­szi kiültetésüket a petúnia- és szalvia palánták. Diósgyőri találmány A múlt évben elfogadott hőszigetelő eljárással kapcso­latos diósgyőri találmány után már külföldi érdeklődés is érkezett. Az LKM szakembe­rei még az év első felében a Német Demokratikus Köztár­saságba utaznak, akik az új hőszigetelő anyag használatá­ból származó acélmegtakarí­tás módszerét mutatják be a német kohászoknak. Árkádsor a József Attila utcán. (Ágotha Tibor felvétele) I falvak szakemberéhsége Pályaválasztási munkabizottság alakult a miskolci járásban Az évek múltával mind többet hallat magáról a mis­kolci járás. Erősödnek, izmo­sodnak községei, a néhány évtizede még csupán mező- gazdasági jellegű falvakban rohamosan fejlődik az ipar. 28 üzeme, nagyvállalata — amelyek közül országosan is számottevő a Mályi Tégla­gyár, az Alsózsolcai Beton - elemgyár. a Saj őszentpéteri Üveggyár, az Ongai Csavar­árugyár, vagy éppen Európa- hírű az Északmagyarországi Vegyiművek, a Borsodi Érc­előkészítőmű — több mint 13 ezer dolgozót foglalkoztat. És mert így van, egyre sür­getőbb, egyre nagyobb a szak­emberigénye mind ipari, mind mezőgazdasági terüle­ten. S utánpótlást tulajdon­képpen biztosítana is önma­gának a járás, hiszen iskolái­ban rendkívül erőteljesen érezteti vonzását a város. Miskolc. — Jellemző adat erre: idén 1370 tanuló végzi el az általános iskola nyolcadik osztályát járásunk területén. Közülük több mint 1200-an szeretnének tovább tanulni: Vége a fagyszünetnek A Miskolci Közúti Építő Vállalat megkezdte a borsodi utakon a téli fagykárok kija­vítását. A kár értéke több millió forintra tehető. Első­sorban az abaújszántói, me­zőkeresztesi, gesztelyi és a kesznyéteni bekötő utakat te­szik járhatóvá, majd aszfalt- szőnyeget borítanak a kácsi. Több pénz a borítékban A bérfejlesztés mértéke a DIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyárban a szakszervezeti bizottság, a szakszervezeti- és az igazgatói tanács állásfoglalása, majd az előterjesztés jóváhagyása után a napokban kezdődött meg a bérfejlesztéssel kapcsolatban az egységenkénti gyakorlati tennivalók végrehajtása. 38 A vállalat vezető testületéi az erre az évre tervezett gazdasági eredmények alap­ján a bérszínvonal 3,6 száza­lékos növelése mellett dön­töttek. Ilyen bérszinvonalnö- vekedés mellett az idei gaz­dasági eredmények alapján tervezett részesedési alap biztosítja a jóléti alap már korábban elhatározott, s az év végi részesedés 10 száza­lékosra tervezett növekedé­sét is. Átlagos és extra Panaszolják az extra méretekkel megáldott hölgyek és urak, hogy ritkán kapnak termetükhöz illő alsó- és felső­ruhákat. Irigylik — mondják — az átlagos magasságú, csí- pőbőségű stb. embereket, mert a fehérnemű-, konfekció- és cipőipar, illetve kereskedelem csak őket dédelgeti, csak ne­kik kínál gazdag választékot. És panaszkodnak az átlagos méretekkel megáldott hölgyek és urak, mert ha érkezik valami mutatósabb holmi az üz­letekbe, legelőször a leginkább keresett, azaz átlagos nagy­ságú darabok — például a 42-es férficipők — fogynak el. S maradnak a polcokon az extrák? No nem. Maradnak az átlagostól valamennyivel — fölfelé vagy lefelé — eltérő mé­retek. Az ipar és a kereskedecm tehát — szűrhetjük ki a két panaszkórus hangjaiból — a közepesnél valamivel teltebb vagy soványabb, magasabb vagy alacsonyabb hölgyeknek és uraknak kedvez, azokat dédelgeti, nekik kínál gazdag vá­lasztékot. A sirám régi, a helyzet változatlan. Talán kissé pesszimis­tának tűnik a jóslat, de szerintem könnyen meglehet, hogy a jövőben is csak akkor változik, ha a vevő igazodik a keres­kedelemhez — méretben. Azok a vásárlóegyedek maradnak lenn és bizonyulnak életképesnek a mostoha piaci viszonyok között, a konfekció- kínálattal vívott szüntelen harcban, akik se nem extra, se nem átlagos nagyságúak. Igen ám, csakhogy ekkor már ők közelítik meg legjobban a közepest slusszban, lábméretben, nyakvastagságban, egye­bekben. Következésképpen... Nem, ezt sürgősen abba kell hagynom. Mielőtt még szél­sőségesen el nem térnék az átlagostól — az agyműködésemet illetően. (belies) A 3,6 százalékos bérszínvo­nal növelésen belül 1971-ben 3 százalékkal nőnek a bé­rek a fennmaradó 0,6 száza­lékos részt pedig egyéb bér­jellegű kiadások fedezésére fordítja a vállalat. Az átlagkeresetek mind a munkás-, mind az alkalma­zotti állományban 3—3 szá­zalékkal nőnek. Ez az első csoportnál átlagosan 0,24 Ft/fő órabérnövekedést, míg az alkalmazotti állománycso­portnál átlagosan havi 66 Ft/fő bérnövekedést jelent. A munkás állománycsoport át­lagán belül a produktív mun­kát végző szakmunkások át­lagosan 0,30, az egyéb szak­munkások 0,25, a produktív kategóriában dolgozó betanf- tott munkások 0,23, az egyéb betanított munkások 0,18, a segédmunkások pedig 0,15 fo­rintos órabéremelést kapnak. Az alkalmazotti állomány- csoport átlagán belül a mű­szakiak havi bére 72, az ad- minisztratívaké 66, míg a ki­segítők és nem ipariaké forinttal nő átlagosan. Az egyes gazdasági egysé­gek üzemi négyszögei már javában munkálkodnak azon, hogy a részükre biztosított bérkeretet a lehető legjob­ban, s legigazságosabban osz- szák szét. Mivel a vállalat vezető testületéi a bérfejlesz­tések egyéni mértékénél sem alsó, sem felső határt nem szabtak, az egységek, üze­mek, főosztályok, osztályok vezetőinek kell differenciál­niuk, hogy az arra legérde­mesebbek kapjanak fizetés­emelést, vagy részesüljenek másokétól nagyobb arányú bérjavításban. A fizetéseme­lésben részesített dolgozók névsorát február 18-tól 28-ig hidetőtáblára kell kifüggesz­teni. A bérfejlesztést az igazga­tói tanács határozata értel­mében február 11-ig kell megvalósítani. Ez teszi lehe­tővé, hogy a bérfejlesztésben részesített dolgozók január 1-ig visszamenőleg, már a februári fizetés számfejtése­kor, tehát márciusban meg­kaphassák a bérkülönbözetet. NY. I. Korszerűsítik a régi villamos jelzőlámpát A hét közepén kezdte meg a VILATI a régi miskolci villamos jelzőlámpa korsze­rűsítését. A tervek szerint Ericson-típusú, automata és kézi vezérlésre egyaránt al­kalmas irányító készüléket helyeznek el a város legfor­galmasabb útkereszteződésé­nél. A Kun Béla utcaihoz ha­sonlóan, ezen is külön lám­pajelzések lesznek a gyalo­gosoknak és a gépjárműve­zetőknek. Új lesz viszont az, hogy ezen a periódus-időket mindig a forgalom alakulá­sához lehet majd igazítani. A Széchenyi és a Szemere utcai útkereszteződésben azonban ezután sem lesz vál­tozás a forgalom rendjében. Előreláthatólag néhány hé­ten belül felszerelik az új közlekedési jelzőlámpákat, addig is karjelzéssel irányít­ják a forgalmat. a kisgyőri és a sátoraljaújhe­lyi utakra is. A tavaszias idő­járásnak köszönhető, hogy a vállalat dolgozóinak zömét visszahívhatták a fagysz'" ■ ^t- ről. Legjelentősebb munkájuk változatlanul a mezőkövesdi átkelő szakasz korszerűsítése. A már lezárt útvonalon je­lenleg két építésvezetőség dolgozik. Munkájuk ütemére jellemző, hogy még tavasszal átadják a terepet a posta ká- belezőinek és a vízművek csatornázóinak, hogy minél hamarabb — előreláthatólag őszre — elkészüljenek a 3-as út egyik legforgalmasabb ré­szének az újjáépítésével. A megye északi útjainak javítását könnyíti meg, hogy Szalonnán, a vasútállomás mellett egy új, óránként 25 tonna aszfaltot termelő ke­verőtelepet állítottak fel a na­pokban. ki középiskolában, ki szak­középben. Középiskolába 474 gyermek jelentkezettt. Snagy részük fizikai dolgozók gyer­mekei — tájékoztatott dr. Bí­ró György, a Miskolc járási Tanács vb-elnökhelyettese. Csakhogy a járásnak nincs sem közép-, sem szakközép- iskolája. Ezért roppant nagy gondot okoz évről évre a gyermekek részére a pálya- választás. A tovább tanulni vágyók közül igen sokat ért kudarc, amikor — hely hiá­nyában — nem vették fel a középiskolába, ahová jelent­kezett. Tavaly például 120 gyermek került erre a sors­ra. — Ezért kezdeményezte a járási tanács végrehajtó bi­zottsága egy pályaválasztási munkabizottság létrehozását, amelynek tagjai a járás poli­tikai és tömegszervezeteinek vezetői, a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek megbí­zottai, és az általános iskoláit igazgatói. Az alakuló ülésen — amelyet a közelmúltban tartottunk meg — általános volt a vélemény: csak Mis­kolc segítségével oldhatjuk meg a járás fiataljainak pá­lyaválasztási problémáját. A pályaválasztási munka- bizottság úgy határozott: a hatékonyabb tanácsadás ér­dekében a községekben is létrehozzák a bizottságokat a helyi vezetők és szakembe­rek segítségével, s a községi iskolák igazgatóinak irányí­tásával koordinálják majd a beiskolázásokat, egyeztetik a szakemberigényt a gyerme­kek igényeivel és az adott lehetőségekkel. R. É. A hiteles súlyok otthonában Világos, korszerű laborató­riumok, modern műszerek és berendezések — ez a kép fo­gadja a látogatót az Országos Mérésügyi Hivatal miskolci mértékhitelesítő kirendeltsé­gén. Nem mindig dolgoztak ilyen jó körülmények között a mértékhitelesítő kirendelt­ség dolgozói. Amíg a Hunya­di utcában működött a hiva­tal, ha minden szakember bent volt, még ülőhely sem jutott mindannyiuknak. Ta­valy nyáron költöztek a Sze­les utcai új, korszerű és mo­dern épületbe. Jelenleg a miskolci mértékhitelesítő ki- rendeltség a vidék legkorsze­rűbb és legnagyobb ilyen jel­legű létesítménye. Ugyanis a tartályokat csak Budafokon tudták hitelesíteni — mondta Szombathy Zoltán, a kiren­deltség vezetője. Az általános hitelesítő la­boratóriumban egy faládikót nyit fel Szombathy Zoltán. Egy, kettő, öt, tíz és húsz kilogrammos súlyok vannak benne. „Ök” a labor legfél­tettebb kincsei. Kézzel nem is szabad hozzájuk nyúlni, mert a kéz melege vagy ve­rítéke már olyan károsodást Mi van a hűtőházban? Az Országos Hűtőipari Vál­lalat miskolci hűtőházában mintegy 40 vagon mirelitárut raktároznak. Ez a mennyiség csaknem háromszorosa a ta­valyi készletnek. S a keres­letre sem panaszkodhatnak: januárban például kilenc és fél vagon mélyhűtött árut ad­tak el a városban. Sajnos, a málna és a szamóca már el­fogyott, viszont bőségesen van ribizli, egres, szilva és más mirelitgyümölcs. Zöldségből például mindenfajta kapha­tó. A félkész ételek közül hi­ányzik az igen keresett máj- és pacalpörkölt. Viszont kor­látlanul kapható a szintén kedvelt székelykáposzta. A hűtőház tavaly több he­lyen tartott kóstolással egy­bekötött árubemutatót. Ennek eredménye nyilván most je­lentkezik: egyre többen vásá­rolják félkész ételeiket. okozna bennük, hogy elveszí­tenék a „pontos” súlyukat. Ezekhez a kilókhoz viszonyít­ják a többi súlyt és a mér­legeket. Időnként pedig „őket” viszik fel Budapestre, ellenőrizni. A pesti kilót vi­szont a Párizs melletti sev- res-i nemzetközi mértékügyi múzeumban őrzött irídium- platina ötvözetű őskilo­grammhoz igazítják. Szóval, a miskolci súlyok az őskilo­gramm másodrendű leszár­mazottai. Az egy milligram­mos súly éppúgy megtalálha­tó itt, mint a száz kilós. És néhány szót az intézet igen érdekes műszereiről is. A gyógyszerészeti súlyokat hitelesítő mérleget utazó mű­szernek becézik, hiszen szál­lítható és bárhol elvégezhető vele a mérés. A nyomásmérő laborban vákuumot és nyo­másmérő műszereket hitele­sítenek. Az egyik berende­zéssel 1000 kilogrammos nyo­mást tudnak előállítani. A tö­megmérő laborban egy angol elektronikus mérleggel még a milligramm ezerdrészét is tudják mérni. Az areometriai laboratórium­ba nem léphetünk be közvet­lenül. Itt ugyanis állandó 20 °C-os hőmérséklet van, és az ajtó kinyitása befolyásolná a mérés eredményét. Ottjár- tunkkor éppen az NDK- gyártmányú Saleron szesz­fokmérőket hitelesítették. Megmutattak itt egy olyan országos főnormál szeszfok­mérő műszert, amelyet még 1918-ban készítettek. A mé­résügyi hivatal miskolci ki- rendeltségén sok-sok üzem, vállalat és gyár műszereit el­lenőrzik és hitelesítik. Most a berentei hőerőmű műszerei várják, hogy sorra kerülje­nek. (béta)

Next

/
Thumbnails
Contents