Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-04 / 29. szám

Vállalati-tanácsi összefogás Tegnap az SZMT plénum-ülésén több alkalommal is szo­ba került az erők koncentrálásának kérdése. Elsősorban azok­nak az anyagi erőknek az összefogásáról volt szó, amelyeket a vállalatok és a tanácsok használtak és használnak fel a dolgozók, illetve a lakosság életkörülményeinek megváltozta­tására. Annak a felismerésnek, hogy a gyár és a tanács együtt erősebbek, mint külön-külön, új és megfelelő kereteket ad­nak a vállalati—tanácsi kapcsolatokban bekövetkezett válto­zások. A plénum-ülésen hangot kapott az a vélemény, hogy most már ott tartunk: az erők összefogása a gyakorlatban is meg­valósul. Mint azt dr. Fekete László, a városi párt-vb tagja, a városi tanács vb-elnöke felszólalásában elmondotta, e hó­nap végén fejeződnek be a vállalatok és a tanács között folyó tárgyalások, amelyeknek máris számos konkrét ei'ed- ményéről beszélhetünk. E vállalati—tanácsi párbeszéd gyümöl­cse lesz például az új diósgyőri művelődési központ, amely­nek beruházási költségeit külön-külön sem a tanács, sem a két diósgyőri nagyüzem nem vállalhatta volna. Vagy: az együttműködés eredményeként könyvelhetjük el azt a — már tavaly is 400 ezer forint összegű — különleges alapot, amelyet a tanács a fizikai dolgozók továbbtanuló gyermekei megsegítésére, támogatására létesített. De említhetünk más példákat is: a HCM és a tanács közös összefogásával sikerült felszámolni sok-sok cementgyári barakklakást: az ÓKÜ tavaly 100 millió forinttal járult hozzá Özd város fejlesztéséhez; az LKM és a DIGÉP a tanáccsal együttműködve szanálta és szanálja az elavult lakótelepeket, a vállalatok és a tanács közös erőfeszítése eredményeképpen bővültek több száz szá­zalékos mértékben az óvodai és a bölcsődei férőhelyek stb. Mindez biztató előjel a negyedik ötéves terv feladatainak végrehajtása előtt. Hiszen azzal, hogy mindkét félnek köz­vetlen érdeke az egymás erőforrásaira való támaszkodás, végső soron a gyárak munkásai, s a város lakói járnak jól. Tennivaló pedig bőven akad. Elég, ha csak arra hivatkozunk, amit példaként dr. Fekete László is megemlített: Miskolcon a tanács ötezer elavult, szanálásra váró lakást tart nyilván. Ezek egy részében, sőt az is lehet, hagy nagyrészében a vál­lalatok dolgozói laknak. Így a gyárak is közvetlenül érdekel­tek abban, hogy ezeknek a lakásoknak a helyére — közülük 150-et már ez év márciusáig, további ötszázat pedig még ugyancsak ebben az évben lebontanak — új lakásoik épül­hessenek. Vagy: a tanács fokozni kívánja a fizikai dolgozók továbbtanuló gyermekeinek megsegítését. A tavaly ilyen cél­ra felhasznált, fentebb már említett 400 ezer forint növelé­sében a vállalatok ugyancsak közvetlenül érdekeltek. Summa summarum: immár gyakorlati példák győzhettek meg bárkit arról, hogy a vállalatok és a tanács erőforrásai­nak koncentráltsága fontos, szükséges és jó dolog. S ugyan­csak a gyakolati tennivalók ösztönöznek bennünket az össze­fogás további erősítésére, szélesítésére is. Ny. I. egyeztetve Beszélgetés Varga Gábornéval, a képviselőcsoport vezetőjével Megyénk és városunk or­szággyűlési képviselőcsoport­ja tegnap délelőtt tartotta meg a négyéves választás* ciklus utolsó ülését. Ez alka­lomból Varga Gáborné. a megyei tanács vb-elnökhe- lyectese, a képviselőcsoport vezetője mérleget készített a négy esztendő alatt folytatott munkáról. A tanácskozás után ehhez a témához kap­csolódva kértünk interjút a képviselőasszonytól. — Beszámolójából tudjuk, hogy megyénk képviselői a ciklus alatt 36-szor szólallak fel a parlamenti viták során. Ebből 5 interpelláció volt, s valamennyi felszólalás az or­szág, s szőkébb hazánk gond­jainak megoldását segítette. Vannak azonban szamokkal nem mérhető eredményei is a megyei képviselőcsoport­nak. Melyek a legiuniosab- bak ezek közül? — Véleményem szerint azok, amelyek a választók­hoz vezető közvetlen kap­csolatok kiépítését tették le­hetővé. Mert számokkal va­lóban nem telhetne kifejezni, hogy mit adtak azok a talál­kozások, amelyekre az üze­mek lien, termelőszövetkeze­tekben, iskolákban, s külön­böző intézményekben került sor. Hiszen mi magunk az egyének örömein és gond­jain keresztül tudtuk a leg­jobban megismerni egy-egy közösség és az egész megye problémáit. És reméljük, hogy ezek a találkozások vá­lasztóinknak is új ismere­tekkel szolgált mind tár­sadalmi, mind politikai szem­pontból. S nem lehetne szá­mokkal illusztrálni azt sem, hogy hány szociális és kom­munális létesítmény felépíté­séhez nyújtottak segítséget a képviselőcsoport tagjai. Hi­szen, ha valamely intézmény létrehozásához hiányzott egy­két „milliócska”, igyekeztünk megtalálni a módját, hogy előteremtődjék. Ha hiányzott az építőipari kapacitás vala­melyik sürgős építkezésről, ott is segítettünk. S ezt nem szabad „kijárásnak” tekinte­ni, hiszen mindannyiszor a közösség érdekét szolgálta ez a „besegítés”. — Hogyan jelentkezett a tudtunk letenni a kormány asztalára. Közvetve tehát minden esetben a megye ér­dekét is szolgálta a parla­menti munkánk. De meg kell mondanom: n.indig vi­gyáztunk arra, hogy korrek­tek legyünk: a helyi érdeke­ket minden esetben az orszá­gos érdekekhez és lehetősé­gekhez mértük. — És mint országgyűlési képviselő, saját emlékei kö­zül mit tart a legszebbnek az elmúlt négy évből? — Azokat a tapasztalato­kat, amelyeket választókörze­temben a dolgozó emberről szereztem. Azt az óriási vál­tozási, amely magatartásuk­ban nyilvánul meg. Azt az egészséges, józan érdeklődést, őszinte hangot, amely az utóbbi években kiteljesedett. Hogy a legkisebb községek­ben is világosan, kritikusan fogalmaznak. Azt, hogy ma már a formára, a stílusra is figyelnek. Mert szerintem mindez mutatja: nem csupán formális tétel, hogy társadal­munkban nagyot fejlődött az ember! Jelmezek farsangra Megérkeztek az újabbnál újabb jelmezek, a farsangi mulatságok elmaradhatatlan kellékei a Jelmezkölcsönző­be. Nagy a választék gyer­mekeknek, felnőtteknek egy­aránt a különböző nemzeti viseletekben. jöttek balerina- és tündérruhák, királynői öl­tözékek, lovag- és apród- jelmezek. A televízióból jól ismert állatfigurák tréfás jel­mezeit is magukra ölthetik a gyerekek. Így kölcsönözhető a Daktari sorozatból jól is­mert Judy majom álcája, sokan választhatják Mazsola, Manócska, vagy éppen Cica Mica maskaráit. A modern technikát képviselő űrhajós szkafander sem hiányzik a készletből. A farsangi mulat­ságok előtt érdemes elője­gyeztetni a jelmezeket, mert várható, hogy ha nem is fogy ki ruhából a Jelmezköl­csönző, de a választék a bá­lok szaporodtával csökken. Borsod idegeoíorpalma A harmadik ötéves terv­időszak Borsod megyei ide­genforgalmát elemezve, az intéző bizottság megállapítot­ta, hogy megyénk, elsősorban a belföldi idegenforgalom célpontja. Minden ideérkező száz turistából tizenöt csupán a külföldi, szemben az orszá­gos 50 százalékos átlaggal. Megyénk idegenforgalma azonban mind külföldi, mind belföldi vendégek tekinteté­ben a legdinamikusabban fejlődik. Míg ugyanis a bel­földi turisták által országo­san eltöltött vendégnapok száma 50 százalékkal, a kül­földieké pedig 20 százalékkal növekedett, addig Borsodban ugyanezen tervidőszak alatt mindkét növekedés 100 szá­A távcső a Frau Mauro kráterre irányul parlamenti munkában a mc gyei érdekek képviselete? 4 miskolci csillagda is ügyeli az Apolio—M-et A Holdat kémleli ezekben a napokban talán a világ va­lamennyi csillagvizsgálójának és obszervatóriumának a távcsöve. Az amerikai Apollo —14 űrhajó izgalmas és igen érdekes útját követik. — Hogyan vesznek részt az Apollo—14 útjának meg­figyelésében a miskolci Urá­nia csillagvizsgáló tudomá­nyos munkatársai? — kér­deztük dr. Szabó Gyula csil­lagásztól. — Az űrhajó indulását saj­nos nem figyelhettük meg, mivel beborult az idő. Jó időjárás esetén ugyanis ész­lelhető lett volna, amikor be­gyújtják a harmadik fokozat hajtóművét. Ezzel tér rá az űrhajó a Hold körüli pályá­ra. Azt a területet viszont — az Esők Tengere (Mare Imb­rium) és az Aristarchos krá­ter közötti térséget —, ahol az Apollo—14 Holdra száll, már több napja figyeljük. Az elmúlt napokban ebben a térségben igen erős vulkáni tevékenységet fedeztünk fel. Az Aristarchos kráter keleti oldalán pedig jelenleg is elég erős a vulkáni tevékenység. Mint ismeretes, az űrhajó holdkompja az előzetes prog­ram szerint az előbb említett területen, a Frau Mauro kráter fennsíkján száll le, ott, ahol 1964 júliusában a Ranger—7 is landolt. Ennek az a jelentősége, hogy a Ran­ger—7-ről az Apollo—14 bi­zonyos műszereket — pél­dául a televíziós kamerát — visszahozza a Földre. Annak idején az Apollo—12 hozott vissza műszereket a Sorve- yor—3-ról. így mód nyílik arra, hogy megvizsgálják, milyen hatást gyakoroltak a világűrből érkező különböző sugárzások a huzamosabb ideig a Holdon levő műsze­rekre. Az előzetes tervek sze­rint. ha az Apollo—14 le­génységének sikerül a leszál­lás, kutatóbázist telepítenek a Hold felszínére, amely kö­rülbelül egy évig fog mű­ködni. A Holdon való tartóz­kodás másik igen lényeges momentuma az lesz, hogy az űrhajósok leásnak három méter mélyre a holdtalajba és onnan hoznak kőzetmin­tákat, valamint tudományos méréseket (például hőmér­sékletmérést) végeznek eb­ben a mélységben. A csil­lagvizsgálóban egyébként ál­landó ügyeletet tartunk. Mi­vel a leszállás pontos helye ismert, így nagy távcsövünk lencséjét erre a kis pontra irányítottuk. Ha az űrhajó programja a tervek szerint halad, mi is megfigyelhetjük a fel- és leszállást, valamint á hajtómű beindítását, mivel ezeket a manővereket fény­— Elsőrendű feladatunk a parlamenti üléseb előkészíté­se volt. A vitára kerülő té­mákhoz a megye és Miskolc tapasztalatait is feldolgoztuk. Tájékozódásunkhoz rengeteg segítséget adtak a megyei és városi pártszervek, s a taná­csok, intézmények, vállalatok legjobb szakemberei. Köszö­netét keil mondanunk azért a messzemenő és sokrétű tá­mogatásért, amely lehetővé tette, hogy mindig nagyon megalapozott felterjesztést Titkári értekezlet a városi pártbizottságon jelenseg is ki ser:. B. S. Takarítás — erőszakkal Tarthatatlan állapotok uralkodnak a Tiszai pályaudvar vá­rótermeiben és folyosóin. Az utasok csikkhalmok és papír­hegyek között gázolnak. Ez a látvány semmiképpen sem méltó az ország második városának pályaudvarához. Nagyjából így lehetne összegezni azokat a panaszokai, amelyeknek pár nappal ezelőtt adtunk hangot lapunkban. Az utasok azt kérték, hogy a napi egyszeri takarítás helyett többször seperjék fel a várótermeket és a nagycsarnokot. A kívánság valóban jogos, hiszen a napi 60—80 ezer utashoz és a zsúfolt, szűk pályaudvarhoz mérten csakugyan kevés az egyszeri, éjszakai takarítás. Méltányolták a kérést a pályaudvar vezetői is, és a sú­lyos munkaerőgondok ellenére megszervezték a másodszori, déli takarítást. A premier azonban elég csúful zajlott le. Tegnapelőtt délben — ez egyébként holtidőnek számit a pályaudvaron — megjelentek a nagy váróteremben a vödrök­kel, seprőkkel felszerelt takarítónők. Aki valamicskét ért a takarításhoz, annak nem kell bizonygatni, hogy egy embe­rekkel, székekkel, asztalokkal telezsúfolt helyiségben nem lehet sepregetni. Ezt az összefüggést azonban nemigen akar­ták felfogni a váróteremben tartózkodó utasok és egyszerűen megtagadták, hogy egy negyedórára kimenjenek a folyosóra. A takarítónők már csak azért is hátrányban voltak, mivel a körülbelül kétszáz utas szidalomözönétől szóhoz sem jutot­tak. Hamarosan előkerült az ügyeletes tiszt, majd az állo­másfőnök és még néhányan a pályaudvar vezetői közül, s már azt latolgatták, hogy a rendőrök segítségét kérik, amikor végre — mellőzzük talán, hogy milyen megjegyzések kísére­tében — kiürült a terem. Az egész takarítás alatt két vasu­Ma délelőtt nyolc óra 30 perckor titkári értekezlet kezdődött a Miskolci városi Pártbizottságon. Az első na­pirend keretében a X. kong­resszus anyagának feldolgo­zásával kapcsolatos felada­tokról tartott előadást Am- riskó Gusztáv, a PMO veze­tője. Ezután a gazdálkodás tavalyi tapasztalatait, s az idei feladatokat ismertette Balogh Zoltán, a gazdaság- politikai osztály vezetője. tas „biztosította” az ajtót a folyosón várakozó tömeg meg­megújuló „rohama” ellen. Elképzelhető, hogy a múlt heti panaszosok közül — akik a kétszeri takarítást sürgették — néhányan jelen voltak azok között, akik ismét a sajtó segítségét kérték a felháborítónak minősített „kitoloncolás” ellen. A tegnapelőtti incidenst lát­va, mintha az utasok korábbi panasza is vesztett volna jo­gosságából. (pusztai) RADVÁNYI ÉVA Ülésezik a Hazafias Népfront Nőbizottsága Február 5-én délután 3 órá­tól ülésezik a Hazafias Nép­front Városi Nöbizottsága a Népfront megyei bizottságá­nak I. emeleti tanácstermé­ben. A tanácskozás napirendi pontjai közül az első a városi népfrontbizottságok tartalmi munkájának elemzésével fog­lalkozik; ennek előadója Szu- chy Róbert, a városi bizott­ság titkára lesz, a második pont a városi nőbizottság 1971. I. félévi munkatervét tárgyalja meg. E téma elő­adója Tóth Mária, a Haza­fias Népfront Nőbizottságá­nak elnöke. zalékos volt. UNESCO­Megbízatás Dr. Terplán Zénó profesz- szor, tanszékvezető egyetemi tanárt, a Nehézipari Műsza­ki Egyetem egyik alapító iag- ját a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudomá­nyok Osztályának elnöke megbízta, hogy az UNESCO keretében megalakult IFTOM (gépek és gépi mechanizmu­sok elméleti problémáival foglalkozó szövetség) magyar nemzeti bizottságának elnöki teendőit ellássa. E bizottság öttagú vezetőségében részt vesz még dr. ifj. Sálvi Ist­ván professzor és tír. Tajna- fői József docens is. Az IFTOM harmadik kong­resszusát ez év szeptember 13. és 20. között tartják Dub- rovnikban. % Mélyhűtött kenyerek (Szabados György felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents