Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-03 / 28. szám
Miskolc új vállalata A fejlesztési tervek gazdaságos megvalósítása érdekében alapító'ták Nem egyszerű feSadat Középtávú tervezés gondokkal A középtávú tervezés sokszor eddig nem látott feladatok elé állítja a Vállalatokat. Balázs László, a Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat közgazdasági osztályvezetője elmondotta: már az 1971. év: tervvel is sok-sok gondjuk van. A tröszt által előírt határidő lejárt, terv azonban még nincs, azért, mert hiányzik a konkrét tervezéshez elengedhetetlenül szükséges, az elmúlt ev gazdálkodási eredményeit tény- számokkal dokumentáló vállalati mérleg. Megváltoztak a közgazdasági szabályozók Más a helyzet a középtávú tervvel. Ilyen ugyanis már van. Tavaly tavasszal készítették. Igaz, ez a terv jelenlegi formájában már aligha használható. Időközben megváltoztak a közgazdasági szabályozók, amellett például a tervben rögzített munkaerő-gazdálkodási elképzelések is aligha megvalósíthatók stb. A tavaly elkészített, s 1975-ig szóló középtávú terv tehát csak a szükséges módosításokkal alkalmazható. Ez az átdolgozás azonban — a tröszt szervezeti felépítésének megfelelően minden más vállalatra is vonatkozó — objektív akadályok leküzdését is jelenti. Egy ilyen, szinte megoldhatatlannak tűnő feladat abból adódik, hogy — noha a vállalat az érvényben levő szabályozók szerint és figyelembevételével kényszerül gazdálkodni — a tröszt ezeket a szabályozókat egy adott határon belül a saját elképzelései szerint megváltoztathatja. Ki a kezes? A vállalat nem a banknak, hanem a trösztnek fizeti be a fejlesztési és részesedési alap adóját. A tröszt dönti el, hogy a hozzá tartozó vállalatok fejlesztési törekvéseit milyen mértékben segíti. Ez önmagában véve még nem lenne túlságosan nagy baj, az viszont már igen, hogy a vállalat a pénzügyi információrendszer fonákságai miatt rendszerint csak az utolsó pillanatban tudja meg: ad-e, vagy sem a vállalati elképzelés megvalósításához pénzt a tröszt. Hasonló a helyzet a hitellel is, amit a vállalat közvetlenül vesz fel, de a bank csak a tröszt kezessége mellett adja a pluszt. Ez a kezesség azonban — a gyakorlat szerint — csak az utolsó pillanatban dől el. S ha mindehhez a vállalat még nem kapta meg a tröszttől a középtávú tervezéshez fontos irányelveket sem, elképzelhető: nem könnyű feladat a középtávú vállalati terv elkészítése. A közgazdasági osztály vezetője szerint a középtávú tervkészítésben további gond, hogy nincs meg a tervkészítéshez a megfelelő tömegbázis. Azt érti ez. alatt, hogy a terv elkészítése — a fent már említett élőtervet figyelembe véve — csak a gazdasági vezetők elképzeléseire támaszkodik. Hiányzik például olyan szervek véleménye, mint a pártszervezet vagy a szakszervezet. A gyakorlati hátiér A már meglevő, s az esetleges változtatások után majd jóváhagyott terv csak prognózis — mondja az osztályvezető. Szükséges lenne tudni azt is, hogy a progAz Egyetemváros télen „A borsodi erdőkben feltűnt farkasok bizonyára a Budapest—Miskolc kcjzött közlekedő vonatokon tanulnak ordítani, a kocsikban ugyanis rendszeresen farkasordító hideg van” — él- celődött a legutóbbi rádiókabaréban egyik humoristánk. Az éle nem tartozik a legszellemesebbek közé, de ami a hideget illeti, nem is túlzott sokat a szerző. Sok a panasz a fűtésre — az előző évekhez képest egyre több — és első hallásra érthetetlen módon épp az egyik legkorszerűbb vonalon, Budapest—Miskolc között fáznak legtöbbet az utasok. Radványi Tibor, a Tiszai pályaudvar személy- szállítási vezetője és Vince Endre, a műszaki kocsiszolgálat vezetője a jogos panaszok okait sorolva vasúti közlekedésünk legsúlyosabb gondjairól beszélt. * A pályaudvar napi forgalma 184 vonat, ennek fele a budapesti igazgatósághoz tartozó, és a nemzetközileg elfogadott normák szerinti korszerű, villanyfűtéses kocsikból áll.- Ezek fűtőberendezése jóval bonyolultabb, érzékenyebb és így nehezebben javítható, mint a kisebb távolságokon, személy- vonatként közlekedő konózisban leírt elképzeléseket mire alapozza a vállalat, mi azok gyakorlati háttere. Ilyen és hasonló gondokkal bizonyára más vállalatoknál is találkozhatunk. Mindez nem azt jelenti, hogy a vállalatok és a tér-' vek készítői nem helyeslik a középtávú tervezést. Ma már minden képzett gazdasági vezető tudja, hogy a gazdálkodás jelenlegi körülményei között ilyen terv nélkül aligha élhet meg egy vállalat. NY. I. csiké. Ezért a budapesti kocsikat nem lehet — de nem is tudják — Miskolcon megjavítani, így végső soron már Miskolcról fűtés nélkül indul az a kocsi, amelyiknek a „forduló” első részében Budapest és Miskolc között romlott el a fűtése. A Keleti pályaudvar javítóüzemei annyira túlterheltek, hogy gyakran nem tudják biztosítani még a 180 lcilo- métei'es útra sem a normális fűtést. Űjabb komplikációkat okoz, hogy a kocsik körülbelül negyedrésze a garanciális időn belül van, ezek hibáit, tehát csak a Győri Vagongyár szerelői ja-: víthatják ki, gyakran tetemes késéssel. A főváros és Miskolc vonalán adódó fűtési zavarokat tehát legfeljebb jelenteni tudják a Tisza; vasutasai, az átfagyott utasok panaszát meghallgatják, és a vonat ugyanolyan hidegen indul vissza. * A MÁV-nál is mindennapos gond az alkatrészhiány, kevés a fűtést irányító akkumulátor, és kevés, nagyon kevés a javítókapacitás. Persze idő sem sok van a javításra. hiszen a vonatok az optimális 65—70 százalék helyett a miskolci igazgatóság területén több mint 72 A harmadik ötéves terv időszakúban 2,2 milliárd forintot költött a tanács Miskolc fejlesztésére. Az előttünk álló tervidőszakban viszont — a várható növekményekkel együtt — körülbelül 6 milliárdot fordíthatnak hasonló célra. A feladatok mennyiségi növekedése önmagában is megmagyarázza egy olyan szervezet szükségességét, mely — a tanács tervosztályának felügyelete alatt — a beruházások lebonyolításával foglalkozik. Több más megyei jogú város példáját követve, ezért határozta el a végrehajtó bizottság a Miskolci Beruházási Vállalat életrehívását. Az új, önállóan gazdálkodó vállalat alapítá(Ágotha Tibor felvétele) százalékos kihasználtsággal közlekednek. A kocsik fűtését egy hónapban legfeljebb egyszer tudják felülvizsgálni, s az indulás előtti ellenőrzés sem sokat segít, ha egyszerűen nincs mivel pótolni a fűthetetlen vagont. A túlterheltség egy idő után oda vezet, hogy az eredetileg néhány órás javítás helyett heteket vesztegelnek a kocsik. * A kai-ácsonyi csúcsforgalom idején mínusz tízfokos hidegben még az is előfordult, hogy egy egész vonat maradt fűtés és világítás nélkül. A panaszok azóta is mindennaposak, Budapest és Miskolc között csaknem minden szerelvénynél jelentkeznek kisebb-nagyobb fűtési hibák, s orvoslásukat egyelőre ígérni sem tudják. A jelenlegi feltételek mellett semmi garancia nincs arra, hogy a főváros és Miskolc között a korszerűsége miatt sokat emlegetett vonalon elfogadhatóan fűtött kocsikat közlekedtessen a MÁV. P. É. sának időpontja 1971. január 1. Míg nem fejeződött be a szervezés Maczonkai Géza, a városi tanács tervosztályának helyettes vezetője — az eddigi osztályvezetőt, Szekrényi Jenőt a beruházási vállalat irányításáv 1 bízták meg — nyilatkozott lapunknak az új „cég” első lépéseiről. — Egymással párhuzamosan zajlik a beruházási vállalat szervezése és a feladatok átvétele a tervosztálytól. Előreláthatólag 70—90 embert foglalkoztat majd a vállalat, az irányítógárda magját a tervosztálytól átvett szakemberek jelentik. Az osztály létszáma természetesen csökken, őmelléjük azonban még számos műszaki, tei'vezői és egyéb munkakör betöltésére alkalmas szakembert kellett toborozni — közölte az osztályvezetőhelyettes — hozzáfűzve, hogy a tervező gárda kialakításához nagy segítséget nyújtott az ÉSZAKTERV vezetősége is. A vállalat felépítése De hogyan is „fest” majd a beruházási vállalat szervezeti felépítése? Az előkészítési osztály feladata a tex-vek megrendelése, ellenőrzése, s az építési területek felszabadítása. Az utóbbi alatt a szanálás, illetve a hajlék nélkül maradt lakók, közületek elhelyezése értendő. Főleg az ellenőrzés lesz a műszaki osztály teendője, a beruházási csoportra pedig a szerződések megkötése, a beruházások végső ellenőrzése, elszámolása hárul. Továbbra is az ÉSZAK- TERV-nél és más tervező vállalatoknál rendeli meg a tanács a nagyobb beruházások terveit, de saját tervező részleget is foglalkoztat az új vállalat. E í'észleg készíti el a kisebb volumenű, de gyorsan megvalósítandó munkák — például egy útszakasz felújítása — terveit. A gazda-, sági csoporthoz egyebek között a gondnokság tartozik, a számviteli csoport pedig a vállalat gazdálkodását irányítja. Lebonyolítási díj eímén Talán ezzel kellett volna kezdenünk: miből gazdálkodik majd az új vállalat? Tegnap ülést tai'tott a Lenin Kohászati Művek szak- szervezeti tanácsa. Első napirendként az 1971. évi vállalati komplex munkásvédelmi, egészségügyi és szociális tervet vitatta meg a tanács. Ez a terv már részleteire bontva tartalmazza azokat a feladatokat és elAz induláshoz 300 ezer forint forgóalapot és 500 ezer forint fejlesztési alapot bocsátott a vállalat rendelkezésére a tanács. Munkája után pedig a beruházások összegének egy százaléka illeti meg lebonyolítási díj címén. De növelheti bevételét más módon is. Születhet például olyan megállapodás a beruházóval, hogy ha a tényleges költség az eredetileg tervezettnél kevesebb lesz, a megtakarítás egy része a beruházási vállalatot illeti. A város új vállalata tehát a tanács fejlesztési, felújítási terveinek gazdaságos megvalósítása érdekében született. Vállalhat azonban munkát — Miskolc területén — más megi'endelőktől is. BÉKÉS DEZSŐ Csökkent a reklamációk száma A Kisipari Termelő Vállalat miskolci kirendeltsége az elmúlt évben 179 kisipa- í'ost foglalkoztatott, akik több, mint 16 millió forint értékű munkával segítették a kapacitáshiánnyal küzdő vállalatok tevékenységét, vagy éppen más szolgáltatásokat végeztek, örvendetes, hogy — noha a KTV-kiren- deltség által foglalkoztatott kisiparosok száma jelentősen nőtt — a nagy létszámemelkedés ellenére viszonylag kevés reklamáció érkezett a kirendeltség vezetőihez. Minőségi kifogás mindössze S. késedelmes szállítás miatti kifogás pedig 12 kisiparos munkája ellen érkezett. Kár- és kötbér érvényesítésére nem került sor. Tanfolyamok, tanulmányi utak A következő öt év alatt 50 ezer forintot költ munkásvédelmi jellegű tanfolyamokra, tanulmányi utak szervezésére a Borsodi Vegyikombinát. Ezen kívül szemléltetőeszközöket, felszereléseket is vásárolnak a munkásvédelmi oktatás színvonalának emelése érdekében. képzeléseket, amelyeket a 750 millió forint nagyságrendű távlati terv még csak körvonalazott, s amelyről la- .púnkban már részletesen beszámoltunk. A fontos téma vitája ptán a tanács az 1970. évi munkásvédelmi helyzetet értékelte. Fáznak az utasok Ülésezett az LKM szakszervezeti tanácsa
