Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-22 / 44. szám

integráció A vállalatok méretei az utóbbi években rohamosan növe­kednek. Adott technikai szint mellett a vállalat nagyság­rendje és a termelés fejlagos költségeinek a szintje fordított arányban áll egymással: a vállalat növekedésével a költségek csökkennek. A világ nagyvállalatainak növekedése számszerű és közzé­tett adatokkal is bizonyítja, hogy a vállalatok növekedésében nagy gazdasági tartalékok vannak. A cementiparban például 1 tonna cement termelési költsége 10 dollárral nagyobb a százezer tonna év kapacitású üzemben, mint az 1 millió tonna kapacitásúban. Az acélgyártás területén 500 ezer tonnás üzemben gyártott acél tonnánkénti termelési költsége 137 dollár, míg az 1 millió tonnát előállító üzemben az önköltség csupán 127 dollár. A Japánban és a Szovjetunióban épülő kohászati üzemek már 10 millió tonna acél előállítására képesek. Az olajfino­mítók gazdaságos üzemnagyságát körülbelül 6 millió tonnára becsülik. Végső kiépítésben a Leninvárosban épülő és a Százhalombattai Olajfinomító hasonló nagyságrendű lesz. A vegyiparban az etiléngyártás minimális gazdaságos terme­lési volumene körülbelül 300 ezer tonna. A termelő üzemek mérete tehát a gazdaságos termelés, illetve a versenyképes ár elérése érdekében egyre növekszik. Olyan méreteket érhet el, amelynél a gyártott termékek mennyisége meghaladja a belső piac igényét. Ez azt eredmé­nyezi, hogy a különböző országok termelői és felhasználói kölcsönösen támaszkodhatnak egymás termékeire. A szocialista országok között kialakuló együttműködés, ezen országok irányítási rendszeréből következően, kezdettől fogva tervszerű volt. A tőkés országok integrációs törekvései adott szinten általában a gazdaságilag fejlettebb országok expan­ziós törekvéseit szolgálták. A gazdasági integráció azonban nem csupán a végtermékek országok közötti cseréjét jelenti, hanem a termelés területén történő együttműködést is, annak érdekében, hogy a gazda­ságos méreteket az előbbi példáktól eltérő területeken is el­érjék. Ebbe a kérdéscsoportba tartozik a magyarországi személy­gépkocsigyártás is. A gazdaságos volumen alsó határa körül­belül 700 ezer személygépkocsi. Ilyen nagyságrendű autógyár felépítése azonban meghaladja gazdasági erőforrásainkat és megakadályozná egyéb területek fejlesztését. Ha mindezt megoldanánk is, számolnunk kellene a saját igényeinken felül jelentkező, exportként értékesítendő gépkocsik eladási nehézségeivel. A gazdasági integráció a technikai fejlődésből és a gazda­ságosságra való törekvésből eredő szükségesség, amely nem kerülhető el. Az integráció fejlesztésének útjában azonban számtalan akadály áll. Ezek jelentős része, a vállalatok egy­más közötti közvetlen kapcsolatainak kifejlődésével azonban elhárítható. Dr. T. GY. Nyomógombos telefon Francia mérnökök olyan új telefonkészüléket szerkesz­tettek, amelyik tárcsa helyett nyomógombokkal működik. A készülék előnye, hogy a kí­vánt számot gyorsabban és nagyobb pontossággal lehet „felhívni”. A hagyományos köralakú tárcsáknál a hívási művelet lassú és gyakori a „mellétárcsázás”. A LEM társaság szakértői elsőként konstruáltak olyan telefonhallgatót, amelynél tetszés szerint lehet szabá­lyozni a hangerŐ6séget és a hang tisztaságát. A telefon- kagylónak arra a részére, ahová az ujjak esnek, kis szabályozógombokat helyez­tek el. Ennek segítségével ak­kor is „élesre” lehet állítani a hangot, ha a beszélőpart­nert különben igen gyengén és rosszul halljuk. Modern rsbszolgakereskedők Nemrég New Yorkban az ENSZ emberi jogokkal fog­lalkozó bizottságának kezdeményezésére részletesen megvi­tatták a mai rabszolgakereskedelem problémáit. Az ülés részvevői elé terjesztett külön jelentés hangsúlyozta, hogy földünkön még ma is létezik a rabszolgaság „klasszikus” formája, amelynek kapcsán embereket — különösen fiatal nőket — áruként adnak el és vásárolnak, illegálisan egyik országból a másikba, sőt egyik kontinensről a másik konti­nensre szállítanak. . Bari (Dél-Olaszország) rendőrsége nyomára bukkant egy aukciónak, amelyen gyer­mekeket árvereztek el. Az árverésen megvásárolt kis­gyermekeket a legkimerítőbb és legpiszkosabb mezőgazda- sági munkákra használták fel A rendőrség tudomására jutott, hogy egy bizonyos Michele de Tullio gazdasá­gában valóban hajmeresztő körülmények között él és dol­gozik két fiatal gyermek. A rajtaütésszerű házkutatás eredményeként itt tényleg rábukkantak a 13 éves Gio­vanni Nuzzira és a 11 éves Nunzio Paulantoniora. A két fiú éppen az istállóban aludt, amikor a rendőrök megtalál­ták őket. A fiúk elmondták, hogy hajnali három órától este nyolc óráig kell dolgozniuk. Reggelire és ebédre egy da­rab kenyeret és paradicso­mot kapnak, vacsorára pedig egy tál levest. A gyermekek a legnehezebb munkát végzik. Nem tudnak írni, olvasni, erő­feszítésükbe kerül, hogy ne­vüket papírra vessék. A kihallgatáson de Tullio szerényen elhallgatta, hogy ezeket a kisfiúkat egy évre „bérelte” Altamure városban a piacon. „Ez nálunk meg­szokott dolog” — jelentette ki a gazdálkodó. Halomra sütik a lepcsákot Zempléni A kirakatokban lampio­nok, különböző színű és min­tájú álarcok, konfettik, szer­pentinek, mindenekelőtt pe­dig sok-sok divatos báli ru­ha: bizonyságául annak, hogy itt a farsang szép ideje. Te­tőpontján a vígasság városon és falun. Fiatalok, felnőttek keresik az alkalmat a szóra­kozásra, mulatságra. A far­sang ennek az ideje évszá­zadok óta. Fonóházi bál A falusiak régen másként farsangoltak, mint a városiak, s néhány szokás ma is él még Zemplénben a téli szórakozá­sokból. Csak a Hegyközben és a Bodrogközben járnak már például fonóházba, itt is csak néhány faluban: Vaj­dácskán, Karcsún, Cigándon, Tiszakarádon. Sok szép nép­dal őrzi a hajdani kender­munkának, fonóházi életnek az emlékét. Ilyen ez a vaj­dácskái dal is: Virágos kenderem elázott a tóba, Hogyha nem szeretsz már, mért állsz velem szóba. Vékony a len szála, el is szakad könnyen, Hittem a szavadnak, meg is vert az Isten. Manapság Tiszakarádon a legélőbb a fonóház. Itt még ma is rendeznek külön fonó­házi bált, éspedig magában a kultúrházban. Ez a farsang egyik várva várt, kedves mu­latsága. A bálteremben az egymáshoz járó fonók egy asztalhoz ülnek, kínálják, vendégelik egymást, s köz­ben — természetesen, főképp a fiatalok — frissen járják a táncot reggelig. Feketébe, majd pettyesbe A legtöbb lakodalom — az elmúlt évszázadokhoz hason­lóan — ma is farsang idején zajlik le Zemplénben. Külö­nösen elevenen élnek a népi lakodalmas szokások a he­gyek közé ékelt Telkibányán és a bodrogközi Karosán. Itt a menyasszony iába elé,-vagy ha kocsin viszik a tanácshá­zára. a kocsi kerekéhez agyagszilkét, tejescsuprot vágnak, azt kívánva, hogy ahány darabra töri* az edény, annyi gyermeke le­gyen az ifjú párnak. A meny­asszony éjfélig fehér ruhában táncol, azután feketébe, vé­gül pettyesbe öltöztetik. Az előbbi azt jelenti, hogy gyá­szolja a lányságát, az utóbbi pedig, hogy már asszony lett belőle. Hajnalban átkísérik a menyecskét a szülői házból az ifjú férj házába, vagyis új otthonukba. Ennek kapujá­ban Telkibányán búzával. Karcsún kukoricaszemmel szórják meg a fiatalasszonyt, ami az áldást, boldogságot jelképezi. „Itt maradt az eladó” Talán az országban sehol sem tart olyan sokáig a far­sangi mulatság, mint a Zemp­léni-hegység pár száz lelkes falujában, Komlóskán. Itt a bál már pénteken elkezdő­dik. Szombaton reggel a lá­nyok, asszonyok kis időre ha­zamennek, s ennivalóiról gon­doskodnak. Fazókszámra fő­zik a töltött káposztát, ha­lomra sütik a vidék jellegze­tes eledelét, a lepcsákot. Az­tán visszamennek a bálba, s folytatódik a tánc hétfő reg­gelig. Hétfőn a fiatalok cso­portokba verődve, sorra jár­ják azokat a házakat, ahová télen fonni szoktak menni. Tojást, szalonnát, kolbászt kapnak, amit rendszerint künn az út közepén két tégla közt sütnek meg. Hétfőn este újra kezdődik a vigasság, s Amikor „Führer” voltam Francois Duvalier, Haiti ke­gyetlen diktátora, akit Wa­shington tart ki, megírta visz- szaemlékezéseit és ezeket egy párizsi kiadó „A harmadik vi­lág vezetőjének memoárjai” címmel kiadta. A könyv mind a 20 000 példányban elfogyott. Megvásárlójuk: maga Duva­lier. Csak azokrak a külföldi politikusoknak akarja át­nyújtani, akik „méltányolják erényeit”. Haitiban az embe­rek a markukba nevetnek: Duvalier feleslegesen verte magát ekkora költségbe. Washingtoni jóakarói számá­ra néhány példány elég lett volna. Petőfi-szobor Milánóban A napokban megalakult Petőfi Emlékbizottságnak az lesz az elsődleges feladata, hogy méltóképpen előkészít­se hazánkban Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulója — 1973. január 1. — megünneplését. A Petőfi Több faterméket kap az építőipar A negyedik ötéves terv időszakának második felében a hazai fatermékek felhasz­nálásában a' korábbinál jó­val fontosabb szerepet kap az építőipar, főképpen azért, mert a könnyűszerkezetes építési mód elterjedése le­hetővé teszi az építőipari fa­szerkezetek alkalmazását. A terv éppen ezért a legdina­mikusabb fejlődést a lemez- és lapféleségek gyártásánál — és felhasználásánál — irá­nyozza elő. Ezekből a termé­kekből az 1970. évi 232 ezer köbméterrel szemben 1975- ben mintegy 445 ezer köbmé­tert készítenek. A nagyarányú fejlesztés le­hetővé teszi, hogy a tervidő­szak második felében már kielégítsék az ilyen faipari termékek iránti és jelenleg még korántsem fedezett igényt. A tavalyi 3,7 millió négy­zetméterről 1975-re 4,5—4,6 millió négyzetméterre növe­lik a padlóburkoló anyagok gyártását. tart kedd reggelig. Gyakran megtörténik hát Komlóskán. hogy a fiatalok csak öt-hat nap múlva kerülnek haza a farsangi mulatságból. Ekkora vigasság jó alkalom arra. hogy a fiatalok egymás­ra talál ianak összeházasod­janak De i«vekezni is kell vele. mert aki például R'v- leányváron farsang végére is pártában marad, azt húsha­gyó kedd estéjén tréfás legé­nyek keresik fel. s a háza előtt éktelen trombitálást, ostorpattogtatást csapva, tor- kukszakadtából kiabálják: „Húshagyó, húshagyó. — itt maradt az eladó!” Komputer lett az igazgatók utóda Nemrégiben az angol Not­tingham grófságában levő egyik komputer-cég két igaz­gatójával a tulajdonos közöl­te, hogy elbocsátja őket. mert a helyüket komputerrel töl­tik be. A főnök kijelentette, hogy a gép sokkal gyorsab­ban. olcsóbban és hatéko­nyabban fogja ellátni mun­kájukat. A tulajdonos így búcsúzott beosztottaitól: „Mély sajnál­kozásomnak adok kifejezést, ezek az emberek nem egysze­rűen igazgatók voltak, hanem személyes jóbarátaim is. De mit tehetünk? Lehetséges, hogy egy szép napon engem is komputer fog helyettesí­teni!” Emlékbizottság azonban be akarja kapcsolni a megemlé­kezésbe a szomszédos baráti államokat és fel kívánja hív­ni a világ közvéleményének figyelmét is a halhatatlan költőre. Néhol nagyon régen felis­merték már Petőfi világiro­dalmi jelentőségét. Ezt bizo­nyítja például, hogy Milánó­ban, az 1609-ben alapított vi­lághírű könyvtár, a Bibliote- ca Ambrosiana több százezer nyomtatott kötetével, számos ősnyomtatványával, több tíz­ezer kéziratával, valamint rézkarc-, térkép- és rajzgyüj- teményével a magyar láto­gató szívét is hevesebben megdobogtatja. A könyvtár­ban a világirodalom legna­gyobb szellemi nagyságait ábrázoló szobrok között ott van a Petőfi-szobor is, még­pedig a Goethe-szobor és a Chateaubriand-szobor szom­szédságában. Árleszállítás! Import zománcozott fürdőkád belül fehér, kívül szürke, 160 cm-es, lábbal együtt Régi ár: Űj ár: 985,— Ft 780,— Ft Most \ enyc meg, mí% a készlet tart! Kapható: minden állami és szövetkezeti vas-szaküzletben. A MISKOLC ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA a Győri kapui ABC-á ruház vezetői vezetőhelyettesi pénztárosi hús-eladó eladó és takarítónői beosztásba felvételt hirdet Jelentkezni lehet: az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályán, Miskolc, Besenyői u. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents