Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-22 / 44. szám

MŰVÉSZEK VIDÉKEN A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége közelgő kongresz- szusának előkészületi munkái közben miskolci művészekkel beszélgettem. Több művészeti ágazat képviselői egymástól függetlenül mondták el, mit várnak a kongresszusuktól, mit tárnának országos nyilvánosság elé, milyen tanácsokat adná­nak a szakszervezetnek eljövendő munkájához. A különféle megnyilatkozásokból egy közös motívum magasodott ki: a vidéken élő és működő művészek behozhatatlan hátránya a fővárosiakkal szemben, a lebecsülés közvetett és közvetlen éreztetése. És ebből fakadóan, szinte elválaszthatatlanul ettől: a vidéki közönség lebecsülése. Az ország lakosságának nyolcvan százaléka vidéken él, mondta egyik beszélgető partnerem. Ennek a többségnek is joga van a művészet élvezetéhez, meg kell hát teremteni a lehetőségeket a vidéki közönségtömegek és a legmagasabb fokú művészi produktumok jobb találkozására. A vidéken élő művészek azért vannak itt, mert itt van rájuk szükség — hangoztatta partnerem —, mert vannak, akik vállalják a vi­déken működést még akkor is, ha tudják, hogy a főváros és az országos szakmai közvélemény nagyon hamar megfeled­kezik róluk. Ne csak büntetésből kerüljenek országos nevű művészek vidékre, s idegesen számolgassák a napokat, mikor térhetnek vissza a fővárosba, hanem legyen rangos dolog egy- egy vidéki városban művésznek lenni — mondta egy másik. S nagyon hosszan lehetne sorolni a káros megkülönböztető ismérveket, amelyek a fővárosi és vidéki művészeket két mes­terségesen barkácsolt kategóriába osztják, egymástól elvá­lasztják, egyik oldalon a lehetőségek szinte korlátlan világát nyitva meg, valósággal automatikusan hozzáadva ehhez a rangot és a nagy nyilvánosságból fakadó közönség-megbecsü­lésen túl az állami és társadalmi megbecsülés elérhetésének közelebbiségét is, a másik oldalon meg sorompót állítva mindezek elé. Már közhelynek számít annak felemlegetése, hogy a pesti színházak legkevésbé kiemelkedő színésze is mennyivel elő­nyösebb helyzetben van a legkiválóbb vidéki pályatársával szemben, ha rádió-, televízió-, filmszerepről van szó. Sajnos, a társadalom szemében is rangosabb egy hatodrangú hakni­énekes, szerződés nélküli esztrádszínész, mert Pestről jön, mint a vidéki kiváló drámai színész vagy a helyi prima­donna. Ami pedig a megbecsülést illeti, hát érdemes meg­nézni a fogadtatásukat a közönség körében, de főleg az állami elismerések, kitüntetések listáján. Vajon kapta-e már vidéki művész művészeti díj első fokozatát? Vajon miért kellett két éve külön elismerni egyik filmrendezőnk művészi bátorságát, mert három főszerepet vidéki színészre bízott, ha természe­tesnek tartjuk, hogy mások meg civilekkel játszatnak el fő­szerepeket? Vajon miért külön szenzáció mindig, ha vidéki zenekar vagy karmester Pesten szerepelhet, s fordítva ter­mészetes? Nem panasznapokká szeretnék a vidéki művészek változ­tatni szakszervezeti kongresszusukat, de szeretnék, ha ez a tanácskozás — egyéb feladatok megoldása mellett — siettetné a rossz előítéletek, a káros hagyományon alapuló szemléletek feloldását; a művészeti decentrumok szerepét hatékonyabban aláhúzná, és minden művésznek — lakóhelyétől függétlenül — biztosíttatná a tehetségéhez mért érvényesülési lehetőséget, rangot, állami és társadalmi megbecsülést. BENEDEK MIKLÓS Középiskolások fotókiállítása Hacsek 5fc Dánia fővárosa, Koppenhága — régi nevén Kopmann- aehafn, magyarra fordítva a Kereskedők Révkikötője — az ötszáz dán sziget közül éppen a legkeletibb fekvésű sziget­nek a legkeletibb csücskében helyezkedik el. Szinte jelképe a városnak és örök fotótéma a „Mermaid”, a koppenhágai szirén, amelyet néhány esztendővel ezelőtt megcsonkítottak, fejét levágták. A szobrot azóta helyreállították. Tíz évvel ezelőtt halt meg — 75 éves korában — Her­czeg Jenő, a népszerű pesti színész. Herczeg 1907-ben Budapes­ten, a Thália-társaság együt­tesében kezdte pályafutását. Ezután Szabadkára, majd ké­sőbb a buda-temesvári tár­sulathoz szerződött. 1912-ben tért vissza a fővárosba, s et­től kezdve a kabaré szolgála­tában töltötte életét. Az első világháború alatt az Apollo Kabaréban, 1923- tól pedig a Teréz körúti Szín­padon működött, utóbbiban mint főrendező is. Herczeg Jenő a Teréz kör­úti Színpadon alakította elő­ször — Vadnai László nép­szerű jelenetében — Hacsek szerepét, amely később telje­sen összeforrott alakjával. Hacsek és Sajó évtizedek óta a pesti kispolgár megszemé­lyesítői, s egyes sikeres be­mondásaik valósággal átmen­tek a köztudatba. Herczeg Jenő a felszaba­dulás után a Pódium Kaba­ré tagja volt, majd 1951-től haláláig a Vidám Színpad társulatában működött. Barokk versenyművek a Bartók-terembe Sakkozhatnak a Radnótiban A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Zene- és Enek- tanárképzőszak miskolci ta­gozata hangversenyt rende­zett pénteken este a Bartók- teremben. Műsoron két ba­rokk szólóversenymű és há­rom kettősverseny szerepelt. A valamennyi számot kö­vető lelkes tetszésnyilvánítás híven tükrözte a koncert hangulatát; egyfelől a szó­lista művésztanárok és a főiskolai kamarazenekar szín­vonalas közös muzsikálását, másrészt a hallgatókra gya­korolt érzelmi hatás spon­tán megnyilvánulását. Hálás, de nem könnyű feladat ba­rokk concertókat játszani. Mura Péternek, az est kar­nagyának számolnia kellett a főiskolái növendékekből álTő kamarazenekar pódium-ta­pasztalatlanságával, és ugyan­akkor a szólisták különböző egyéniségéből eredő felfogás­beli eltérésekkel is. S bár a zenekari összj átéli ban, into- nálásban voltak apróbb hiá­nyosságok, az oboa és a he­gedű concertálásánál a hang­szerek megszólaltatása, a já­ték intenzitása nem volt min­mes Ferenc előadásában, Bach f-moll zongoraverse­nyének szép szólam vezetésé­re, a második tétel költői hangulatára — Röczey Fe­renc tolmácsolásában. A Bach- és a Vivaldi-kettősver- seny érzékeny, árnyalt elő­adására, —r Bákonyi Tamás és Gál Károly szólójátéká­val, és az olasz kortárs Manfredini jól hangzó két- trombitás versenyművére — Simon Attila és Kováts Bol­dizsár közreműködésével. (beírta) A Kazincbarcikai Vegyész Sportegyesület sakkszakosz­tálya nemrégen oszlott fel. Felszerelésüket, több száz gyalogot, huszárt, bástyát, ki­rályt és királynőt, valamint a fehér és fekete fejű futókat a Radnóti Miklós Művelődé­si Ház vette át. Kazincbarci­ka sakkszerető közönsége keddenként kedvére használ­hatja a salokf el szerelést, a BVK telepén levő művelődé­si ház klubhelyiségében. A Nyitott könyv új változata A forradalmi ifjúsági na­pok keretében 1971. április 4. és 13 között a pécsi Nagy Lajos Gimnázium és Szak- középiskola KISZ-szervezete és a KISZ Baranya megyei Bizottsága — felszabadulá­sunk évfordulója tiszteletére — országos középiskolai fo­tókiállítást rendez. A Ma­gyar Fotóművészek Szövetsé­ge és a Népművelési Intézet védnöksége alatt álló kiállí­táson részt vehet minden 2ű évnél nem idősebb, középfo­kú oktatásban részesülő di­ák. Személyenként legfeljebb négy kötetlen témájú, orszá­gos kiállításon vagy pályáza­ton még nem díjazott, kizá­rólag 18x24-es méretű fe­kete-fehér képet kell bekül­deni. Minden részvevő mellé­kelje az iskolavezetés pe­cséttel ellátott igazolását, születési évéről és arról, hogy a szerző a képein feltünte­peket március 10-ig kérik a Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs, Szé­chenyi tér 11. címre. A be­küldött képek nyilvános el­bírálása március 14-én, az ünnepélyes megnyitó és díj­kiosztás április 4-én lesz. dig homogén — a különböző jellegű versenyművek karak­terisztikus megformálása mégis élménytadó est hangu­latával ajándékozta meg a közönséget. Szívesen emlékezünk Vi­valdi a-moll fagottversenyé­nek lírai lassújára — Ne­Szokatlan Nyitott könyv volt a péntek esti könyvis­mertetés. Jobb is és rosszabb is az eddigieknél. Ha a néző szemével nézzük, kétségtele­nül hatásosabb végignézni egy történetet, megtudni, mi van az adott könyvben. De ha az volt a cél, hogy egy B könyv keresztmetszetét ad­ják, akkor miért kellett a Nyitott könyv-rovat, miért kellett megszakítani magya- rázgatásokkal a könyv me­netét? Ungvárit helyettesít­hette volna egy színész, aki nem bemondja, hogy most ő lesz az író, hanem eljátszotta volna az író szerepét. És ak­kor kaptunk volna egy tévé­játékot, mély egy nagy sike­rű könyv adaptációja. A mű felépítése, probléma­rendszere ugyanakkor megkí­vánja a magyarázatot, az is­mertetést. Ezért szükség volt arra a tördelésre, amelyet Ungvári jelenléte, az elhang­zott kitűnő fejtegetések kép­viseltek. így nem tévéjátékot kaptunk, hanem egy modern regény szerkezeti sajátságait ismerhettük meg. Ennyiben nem a cselekmény menetét szakították meg a betétszöve­gek, de az eredeti regény menetét reprodukálták. Verscors különben sem is­meretlen író nálunk. A tv- nézők is ismerik A tenger csöndje című regényét, tévé­változatát láthatták már. A regény a francia ellenállás nagy regénye volt, világhír­nevet és világtekintélyt biz­tosított szerzője számára. An­nak a szerzőnek, akinek né­mi köze Magyarországhoz is van. A francia-vallon erede­tű család pár nemzedék ere­jéig Magyarországon lakott, innen származtak azután Az országos döntők előtt Amatőr könnyűzenei tett tanintézet diákja. A ké­Az V. országos amatőr könnyűzenei fesztivál Nóg- rád megyei döntőjét tegnap rendezték meg a salgótarjá­Lemez-kalózok Így nevezi az Egyesült Ál­lamok sajtója azokat, akik a törvényes tilalom ellenére, olyan hanglemezeket sokszo­rosítanak és adnak el nagy mennyiségben, amelyek a ke­reskedelemben már forga­lomban vannak. Ezeknek a lemez-kalózoknak semmikép­pen sem az a céljuk, hogy a aenét terjesszék. Egyikük, aki Los Angelesben folytatja meg nem engedett tevékenységét, a következőket jelentette ki: „Azt a szerény feladatot tűz­tük magunk elé, hogy a hanglemezgyártó cégeket tönkretegyük ...” A hangle­mez-kalózok jövedelme éven­te több mint 100 millió dol­lár. ni József Attila Művelődés Központban. A koncerten ; selejtezőkön legjobbnak bizo nyúlt hat együttes és ö énekes szólista mutatta bi produkcióját. Az amatőr könnyűzene fesztivál megyei döntői feb ruárban országszerte befeje ződnek, a következő állomás a területi döntők. Ezekre Bu dapesten, Özdon, Kecskémé ten, Kaposvárott és Győröt március folyamán kerül sói A legjobbak találkozóját is mét Salgótarjánban, májú 7—9. között rendezi meg ; KISZ KB, valamint a Ma gyár Rádió és Televízió fel kérése alapján a KISZ Nóg rád megyei Bizottsága és . salgótarjáni József Attil Művelődési Központ. vissza Franciaországba. De nem ez a véletlen tette nép­szerűvé Magyarországon. A Tropikomédia és A tenger csöndje írója már a magyar olvasók kedvelt írója volt, amikor ez a személyes-csalá­di kapcsolat kiderült. Újonnan bemutatott regé­nye (A medúza tutaján) ha nem is az ellenállással, azan- tifasizmussal foglalkozik köz­vetlenül, mégis azt a történel­mi szituációt vizsgálja, mely megvizsgáztatta az embere­ket. Amikor nem a szavak, nem a költői lázadások, ha­nem a tettek döntötték el, hogy ki hol áll, mivel szakí­tott. és mi mellett kötelezte el magát. A tettekben marad könnyű a szavakban romantikus lá­zadó és emelkedik ki a lát­szólag eminens jó fiú, aki külsőségeiben megtartotta családja modorát. Az egyszerű, történelmileg is hiteles történeten túl, a re­gény általános értelmezési szférájában is ugyanezzel a tanulsággal szolgál: minden elmélet a gyakorlat próbájá­ban méretik meg, ott hitele­síthető csak. Nincs értéke az elvont, elméleti etikának, még ha az lázadásról beszél is, csak annak, amely a gya­korlatban is bebizonyítja az embertelen erőkkel való sza­kításra való képességét. Hadd dicsérjünk meg két pontos színészi alakítást is ebben a műsorban: Öze La­jos éreztetni tudta, hogy a jó modor, a simulékony kül­ső határozott karaktert takar, Sztankay pedig a lázadó bel­ső bizonytalankodásait, a külső biztonság alatti üressé­get, bizonytalanságot. K. L. NEM SIKERÜLT MEGMENTENI Lavina zúdult a francia- országi Courchevel sípályára. A hatalmas hótömeg két em­bert maga alá temetett. A mentőosztagoknak egyiküket sem sikerült megmenteniük. HAMIS VAD Connecticut amerikai ál­lam hatóságai „rendőrgyil­kosság” hamis vádjával pert indítottak Bobby Seale, a Fekete Párducok pártjának elnöke ellen. HÜSZ ROBBANÓ­SZERKEZETET TALÁLTAK A török hatóságok közöl­ték, hogy hajnalban az Ame­rikai Tájékoztató Iroda (USIA) székházánál és a rendőr-főkapitányság épüle­ténél 20 robbanószerkezetet találtak. ELMENEKÜLTEK Olasz neofasiszták az éj­szaka megtámadták a kom­munista párt genovai szerve­zetének irodáját. Felgyújtot­ták a helyiséget és elmene­kültek, mielőtt a rendőrség a helyszínre érkezett volna. LESZÜRTÁK Calcuttában leszúrták He- rnanta Bősét, a baloldali ha­ladó blokk pártjának elnö­két. Bőse a negyedik képvi­selőjelölt, akit a nyugat-ben- gáliai zavargások során meg­öltek. KÉT ÉS FÉL ",,-KAL NÖVEKSZIK India lakóinak száma je­lenleg 553 904 000. Az ország lakossága évente 2,5 száza­lékkal nő. KIDERÜLT New Yorkban fiatalok is­mét szovjetellenes tüntetést tartottak. A rendőrség a szov­jet ENSZ-képviselet közelé­ben két fiatalembert letar­tóztatott, akikről kiderült, hogy a cionista Betgr ifjú­sági szervezet tagjai. MEGTAGADTAK A PARANCSOT Egy amerikai légidesszant egység pilótái — köztük több fiatal tiszt is — a Khe Sanh-i katonai támaszponton első alkalommal tagadták meg a narancsot, hogy helikopteren induljanak Laoszba. Túl nagy kockázatnak tartják a repülést, félnek, hogy a par­tizánok lelövik őket. NYOMORÉKKÁ TETTE A My Lai-i vérengzéssel kapcsolatban hadbíróság elé állítják Eugene Kotouc ka­pitányt. akit azzal vádolnak, hogy a faluban megkínzott és nyomorékká tett egy dél- .vietnami hadifoglyot. MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK Brazíliában bejelentették, hogy a négynapos farsangra való tekintettel „megelőző in­tézkedésként” őrizetbe vettek 3000 embert. Az ünnepség végén szabadon bocsátanak mindenkit, ..akinek nincs priusza”. HALÁLRA ítélték ŐKET A New York állambeli Kingstonban halálra ítéltek két fegyencet egy seriff-he­lyettes meggyilkolása miatt. TÖRZSI ZAVARGÁSOK A Fülöp-szigetekhez tarto­zó Mindanao szigetén nyol­cán meghaltak és néaywn megsebesültek a faji és törzsi zavargások során.

Next

/
Thumbnails
Contents