Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-25 / 20. szám
a miskolciaké a szó Köszönet az írógépekért A DH nagy nyilvánossága előtt szeretnék köszönetét mondani az Ohgai Csavarárugyárnak, az LKM propa- ganiaosztályának és a miskolci gépíróiskolának. Mindannyian felajánlották cirill- betűs írógépeiket a diploma- munkám elkészítéséhez. Galambos Edit Széchenyi utca Állatkínzás? Hogyan lehetne a jelenlegi kellemetlen állapottól a környék lakóit megszabadítani? Panaszunk a következő: a városi tanács határozata alapján a belvárosban, illetve a rendeletben meghatározott utcák határain belül kutyát nem lehet tartani. Ennek ellenére meg lettek áldva azok a szomszédok, akik a Kun Béla u. 139. szám közelében laknak, mivel három kutya van az udvarban és azok nemcsak az iskolába járó gyerekeket ugatják meg, hanem olyan fájdalmasan vonítanák nap nap után, hogy azt már nem lehet elviselni. A közeli szomszédok több esetben figyelmeztették a háztulajdonost, hogy vitesse el a kutyákat, mert nem a sajátjai, de nem tesz semmit, mivel a helyért és a gondozásért a kutyatulajdonos bizonyos összeget fizet. Szeretem az állatokat, de csak abban az esetben, ha mind a magam, mind a mások nyugalmát nem zavarják. Én csak látogatóban voltam a közeli lakásban, de » rövid idő ellenére is ide- aesen távoztam. Képzelem, mít szenvedhetnek az ott lakók? — írja G. Nagy Sándor Fűtjük az utcát!? A DH 1971. január 15-i számában megjelent „Pótdíjak a fűtésért” című cikkükhöz szeretnék hozzászólni. A Győri kapu déli lakótelep D/l. épületében lakom, 35,8 négyzetméteres lakásban. Nálunk is felemelte a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat a fűtési dijat 50 százalékkal, azon a címen, hogy a mellék- helyiségeket is (előszobát is) fűtik. Megjegyzem, hogy — hasonlóan a Körösi Csorna Sándor utcai toronyházakhoz — ezekben a helyiségekben nálunk sincs fűtőtest. Idézem a továbbiakban a DH fenti cikkét: „Ezek után várható, hogy a lépcsőházak fűtéséért is különdíjat számítanak fel.” Nos, ez nálunk nem várható, ez már valóság, mivel az 50 százalékos emelést részint a mellékhelyiségek fűtésével, részint a lépcsőházak fűtésével indokolja a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat. No meg, a két szárítóhelyiség fűtésével, holott szárítóhelyiség a valóságban nincs is! Jó lenne, ha a Déli Hírlap, mint a miskolciak nyilvános politikai fóruma, segítséget nyújtana több ezer miskolci családnak, hogy ez az ügy végre megnyugtató módon lezáruljon. A D-típusú épületeknél az egész lakás 35,8 négyzetméter, ebből a fűtőtesttel ellátott helyiségek négyzetmétere körülbelül 27,1, nem tartom tehát reálisnak a fűtési díj felemelését a fennmaradó pár négyzetméter miatt, mivel az előszoba jelentős részét beépített szekrény foglalja el, amit egyébként sem szokás fűteni. HANDA IMRÉNÉ Miskolc, Győri kapu D/l. IV. em. 8. Téves információ Nagy könnyelműséget követtem el e hó elején, amikor az öles plakátok hatására vettem egy Miskolci Müsorkalauzt. Észrevételeimet az alábbiakban bocsátom a többi újságolvasó okulására. A moziplakátok olyan rapszodikusan vannak kiragasztva, hogy sehol a városban nem talál az ember egy olyan helyet, ahol minden mozi műsorát megtalálja. valószínűleg nem fontos a moziknak, hogy az emberek tudomást szerezzenek a vetítésre kerülő filmekről. Ezért csak a Béke és a Kossuth mozi plakátját vetettem össze a Miskolci Műsorkalauzban közölt programmal. Hét eltérést találtam! Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár ... Ha még hozzávesz- szük, hogy a füzetbe csak be kell másolni a kiadott műsorokat, s ezért két forintot kérnek, amikor egy napilap vasárnapi száma, több napra való olvasnivalóval egy forinttól 1.50 forintig terjed — akkor ez különösen érdekes. Egy műsorfüzettől azt is elvárná az ember, hogy tájékoztasson: mikor kezdődnek az előadások, telefonszám, film műfaja, melyik ország gyártotta, magyarul beszél-e, szines-e, esetleg a főszereplő neve. Vagy ez túlzott kívánság volna egy 2 forintos füzettől? Ha valaki venné a fáradságot, valószínűleg még további felületességeket is találna, így például a Rónai Művelődési Központban január 30-án adják éld Nicodemi Tacskó című színművét, de ez sincs feltüntetve a Müsorkalauzban . . . TAVASSY GYULA Miskolc III,, Eder György u. 8. • Felhívjuk olvasónk szives figyelmét, hogy a filmekre vonatkozó összes adatokat, a vetítési idők pontos feltüntetésével együtt, a Déli Hírlap minden számában megtalálja. (A szerk.) Autóvásár télen + — Kaphat fizetési kedvezményt! Adhatja aprópénzben is. (Csak vigye, vigye!!!) (Jármay György rajza) Megírtuk — intézkedtek A DH január 14-i számában megjelent ,,Szép kis tészta” című cikkre közöljék, hogy a Miskolci Élelmiszer-vizsgáié Intézet, valamint az I. kér. tanács vb mezőgazdasági és élelmiszeripari csoportjával közösen a Szolnok megyei Szövetkezetek Értékesítő Központja tésztaüzeme (Csépa) által szállított összes kézi gyúrása száraztésztaféléket felülvizsgáltuk és azokat a forgalomból kivontuk, éppen azért, nehogy hasonló eset forduljon elő, mint Papp Györgyné Szentpéteri kapu 70. ép. 16/c alatt lakó vásárlónkkal történt. A MÉVI úgy tájékoztatott bennünket, hogy jelzés érkezett hozzájuk — amiről mi nem tudtunk —, hogy Szolnok megye egyik malmában külföldről vásárolt terményes zsákokba csomagolták az őrölt lisztet, ami nem volt Úgy fertőtlenítve, hogy alkalmas legyen lisztneműek szállítására és így a nem fertőtlenített zsákok dohszaggal és ízzel fertőzték a lisztet. Feltételezhetően e liszt egy része a csépai tésztaüzembe került. A tésztafélék a fertőzés következtében váltak élelmezésre és forgalmazásra alkalmatlanná, s ezért elsődlegesen a gyártó üzem felelős. Sajnáljuk, hogy Papp Györgyné vásárlónk az alkalmatlan tésztát nem vitte vissza boltunkba, mert boltunk itária- lanitotta volna. Szállítónknaíc feleztük ezen sajnálatos eseményt és felszólítottuk az árukészlet rendezésére. SZÖVETKEZETEK BORSOD MEGYEI ÉRTÉKESÍTŐ KÖZPONTJA Szathmáry Béla osztályvezető Vizsgálat kábeldob-ügyben A Déli Hírlap 1971. január 8-1 számában megjelent „Egy kábeldob kalandos utazása” című cikkben foglaltakra közlöm, hogy a miskolci vasútigazgató- ság vonalaira kiterjedően vizsgálatot folytattunk. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy — bár a cikkben az azonosítást biztosító adat (a vasúti kocsi száma, fuvarlevélszám stb.) nem szerepelt, valószínűleg a Budapest—Józsefváros állomáson 1970. év december hó 9-én felvett, a 27-55-330-3015-9. számú kocsiba berakott rakmintán túlérő vas- és acélszerkezet-küldeményről van szó. Mint különleges feltételek mellett felvehető és fuvarozható küldemény, a miskolci vasútigazgatóság vonalaira 1970. év december hó 18-án 10 órakor lépett be a Hatvan állomásról induló 492. számú tehervonatiak Özd állomásra érkezett 1970. évi december hó 20-án 14 órakor, a 9584. sz. tehervonatiak A miskolci vasútigazgatóság vonalain továbbítási késedelem nem történt. A Budapesti Vasútigazgatóság vonalain történt továbbítás migvizsgálására, valamint a DII tájékoztatására felkértem a Budapesti Vasútigazgatóság vezetőjét. ZSIGA LAJOS az igazgatóság vezetőhelyettese MÁV Igazgatóság Miskolc Képtelen vízió! Nekem úgy látszik nincs szerencsém. 1969. december 17-én vásároltam egy Szuper Sztár tv-készülóket. Egészen 1970. december 28-ig jól szuperált. Akkor bevitték a miskolci Munkácsy utcai A perecesiek kérése a közlekedési vállalathoz Régóta vaiúdó probléma miatt Írunk levelet, s tárjuk a sajtón keresztül a nagy nyilvánosság elé kérésünket. Pár évvel ezelőtt, nem tudni, kinek a javaslatára, a 6-os autóbuszjárat végállomását a Búza térről áthelyezték a vasgyárban levő Marx térre. Azóta nemcsak körülményes, hosz- szadalmas Perecesről a városba beutazni, vagy vissza, hanem balesetveszélyes is. (A végállomástól az 1. vagy az 1/a járat megállójáig forgalmas, közlekedési rendőr által nem Irányított körforgalmú átkelőhelyen kell átrohanni!) Kérésünk az, hogy a 6-os autóbusz reggel 5-től 24 óráig a Tiszai pályaudvarig közlekedjen. Tehát egész nap! Ml teszi indokolttá kérésünket? 1. Reggel rengeteg az utas, s 95 százalékuk az őrháznál leszáll és fel akarna jutni olyan járatra (1.. 1/a). amely a városba viszi. 2. Az őrházhoz rendszerint zsúfolva érkeznek ez utóbbi kocsik, nem állnak meg, várni kell 20— 25 percet. Megjegyezzük, hogy ív 6-os kocsi ez idő alatt a Tisza! pályaudvarra érkezne, s közben segítene a városi forgalom lebonyolításában is. 3. Qyorsjáratként menne végig, Így az őrháznál és a Marx téren sokat várakozó utasokat is fölvenné 4. Perecesen van elhelyezve az Asványolajforgalmi Vállalat V. sz, tájegysége, a Miskolci Mű- anyagfeldoigaző Vállalat III. sz. telepe a Szolgáltatóház. valamint a 104-es Szakmunkástanuló Intézet, Ezek dolgozói, illetve tanulói vidékről járnak be. méghozzá szép számmal! 5. szinte hihetetlen az űrrakéták korában, hogy egy 12—15 kilométeres út, amelyet a 6-os kocsin átszállás nélkül 25—SO pere alatt megtehetnénk, két-, illetve háromszori járatváltással 80—90 percet vesz Igénybe. A levelet 32-én Írták alá GELKA szervizbe. Ez év január 14-én felkeresett bennünket a tv-szerelő, s megkérdezte, kérjük-e a készülék javítását, mert képcsőhibás, és 1400 forint a javításának költsége. Mivel, a tv még jótállásos, nem nyugodtam bele, hogy ilyen. nagy összeget fizessek. Beutaztam Miskolcra; a GELKA főnöke akkor már 1200 forint javítási költségről beszélt. Ezt is sokallom. A Szuper Sztár tv jótállása két évre szól. Vagy ez a jótállás csak a tv dobozára vonatkozik? Esetleg egyes alkatrészekre? — kérdezi Pramperger József Hernádnémeti Árpád u. 6. sz. Valóban nincs szerencséje! A garanciális javítás 1 éves időszaka alatt ugyanis a készülék minden alkatrészét ki lehet cserélni díjmentesen. A második évben a GELKA vevőszolgálata szin*én elvégzi a javítást — a képcső kivételével. A képcsőcsere költségét a VIDEOTON gyár nem fizeti ki a Javítást végző cégnek. Városunk gazdálkodása L Nem vitte el 1970-et az árvíz ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÓZSEFNÉ Emlékszem egy tavaly júniusi beszélgetésre. Egyik miskolci vállalat igazgatója így kesergett: „Ezt az esztendőt elviszi az árvíz. Nemcsak Szabolcsban, itt, Miskolcon is.” Mit is mondhattam volna? Aggódtunk valamennyien. A városi pártbizottságnak az elmúl évi gazdálkodást elemző kibővített ülése után azonban megkérdezhettem ismerősömet: „Ugye, nem vitte el 1970-et az árvíz?!” Csak mosolygott. Mint sok más miskolci vállalat, az övé is kitett magáért az elmúlt évben. Kedvező az összkép A vállalati mérlegek még javában készülnek ugyan, ám az előzetes adatok alapján már levonható a következtetés: a miskolci vállalatok gazdasági helyzete 1970- ben kedvezően alakult, az összkép jónak mondható. A városi pártbizottsághoz beérkezett adatok szerint városunk üzemeinek több mint 94 ezer dolgozója minteg? 16,5 milliárd forint értékű munkát végzett, egymiliiárd foriritnál nagyobb értékkel többet az előző évinél. A termelésben döntő szerepet játszó, s a gépjavító vállalatok, valamint az élelmiszer- ipari üzemek teljesítése 105,4 százalék körül alakul. A tanácsi ipar mutatója 109,9, a ktsz-eké hasonló, a könnyűipari és feldolgozó üzemeké 111,6 százalék. Az előző évhez képest 8,8 százalékkal nőtt a kereskedelem összesített forgalma. Külön említésre méltó, hogy az előző évet 10—11 százalékkal meghaladó többlettermelés 80 százalékát a termelékenység növelésével biztosítottak Miskolc vállalatai, gazdálkodó egységei. Még mindig vándoroljunk... A város munkaerő-helyzetét talán semmi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a különböző ágazatokból 1700 férfi munkavállaló hiányzik. Ennek tudható be, hogy a munkaerő-vándorlás mértéke még mindig magas, s a vándormadarak többsége, sajnos, a munkásállomá- nyúak csoportjából kerül ki. (Valykó István, a 3. sz. Volán igazgatója: „Vállalatunknál 1970-ben 27,9 százalékos volt a fluktuáció. Ezt bér- szintnöveléssel, a törzsgárda- szabályzat finomításával, or- vosi rendelők létesítésével, s még egy sor más egyéb intézkedéssel próbáltuk és próbáljuk megakadályozni. 1971- ben vállalatunknál éjszakai műszakra nem osztunk be nőt!”) A vállalat utóbbi intézkedése azért is figyelemre méltó, mivel a nők vándorlásmutatója arányukhoz mérten kétszerese a férfiakénak... A női dolgozók száma a városban egyébként 24 803-ról 26 049-#"e nőtt. F.hhez még csupán annyit: 1970-ben a miskolci vállalatok 28 473 új dolgozót vettek fel, s ugyanakkor több, mint 20 ezren leszámoltak. Vagyis: durván számolva 48 ezer ember járt-kelt a vállalatok között, sok-sok millió kárt okozva ezzel a vállalatoknak, a városnak, a népgazdaságnak. Növekvő bérek, kisebb részesedés E címet olvasván, valószínűleg sokan felhördülnek: No ugye, mi a lelkünket is kileheljük, mée sincs részesedés. Tény, hogy amíg a miskolci vállalatok által produkált nyereség az előző évi 1 milliárd 358 millió forintról 1 milliárd 511 millió forintra nőtt, addig a nyereségrészesedés összességében 132,4 millió forintról 122,1 millióra csökken. Ennek legfőbb oka: év közben a korábbinál nagyobb mértékben nőttek — a nyereség terhére — a bérek, a vállalatok bátrabban nyúltak az alapbéresítés eszközéhez. Más oldalról: a fluktuáció megakadályozására jelentős pénzeszközöket használtak fel. ugyancsak a nyereségrészesedés terhére, s nem egy helyen a létszámhiányt túlóráztatással, a szabadnapok le- dolgoztatásával pótolták. Az összes munkabér városi szinten például 2098 milliárd forintról 2240 milliárdra nőtt, ami 6,73 százalékos fejlődést jelent. Egyes vállalatoknál más is közrejátszőtt. (Szabó István. a HCM igazgatója: „Az első fél évben még 12 ezer tonna cement adósságunk volt, év végére 15 ezerrel többet adtunk. A nyereségünket mégis „elviszi" a koksz árának emelése...”) (Folytatjuk) NY. I. Párbeszéd a ienin városiakka (Tudósítónktól.) Az elmúlt hét végén Le- ninvárosban, a Derkovits Gyula Művelődési Központ tanácstermében Gulyás István, a városi tanács vb-el- nökhelyettese a város 86 egészségügyi dolgozóját tájékoztatta a tanács elmúlt évi tevékenységéről. A város lakóival, dolgozóival való párbeszéd nem újkeletű dolog a tanács vezetőinek közéleti tevékenyséElctünk és a jog A családi jog célja Mint minden jogi normának, a családi joginak is, társadalomépítő funkciói vannak. A társadalom egészét érintő, alapvető cél kiszolgálása a feladata: a társadalom — nem csupán egyszerű, hanem bővített — újratermelődési folyamatának a szervezése. A társadalom belső, önfejlesztő, magát építő mozgásának az irányítása. Ezért választotta a családi Jog tárgyának! a házasság intézményét. Ezért vonta szabályozási 'körébe a család, a rokonság kérdéskörét. S ezért szabályozta a mesterséges "rokonság; a gyámság jogintézményét. Célzott, sőt egyértelműen címzett a családi jogi kódexünk első paragrafusa, amikor úgy rendelkezik, hogy: „a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény célja népi demokráciánk társadalmi rendjének és a szocialista erkölcsi felfogásnak megfelelően szabályozni és védőn! a házasság és a család Intézményét. Biztosítani a házasságban és a családi életben a nők egyenjogúságát. Biztosítani a gyermekek érdekeinek védelmét és előmozdítani az ifjúság fejlődését és nevelését, A hivatkozott 8 rendelkezéseiből kétségtelenül megállapítható, hogy a törvény lényegileg ugyanazoknak a céloknak a megvalósítását tűzte maga elé, és ugyanazokon az alapelveken nyugszik, amely célokat és elveket alkotmányunk — e vonatkozásban még ma is korszerű — 50—52 §-ai fogalmaznak meg. Alkotmányunk 51. §-a értelmében a Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét. Az 50. 8 szerint a Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkál egyenlő jogokat élveznek. Ugyané 8 második bekezdése szerint pedig a nők egyenjogúságát szolgálja munkafeltételeiknek a férfiakéval azonos módon való biztosítása. Terhesség esetére a nőknek járó fizetett szabadsági az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme; sokoldalú, szerteágazó preferenciák, a legkülönbözőbb kedvezmények, s az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere, végül az alkotmány 52. §-a szerint a Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére, valamint nevelésére és következetesen; védelmezi az ifjúság érdekeit. Ezeknek az alkotmányos tételeknek a gyakorlati megvalósítását tűzte ki céljául családjogi kódexünk. DB. TÍMÁR LÁSZLÓ gében, munkamódszerében. Az új elképzelések szerint azonban az eddigi évenkénti egyszeri találkozásokat most gyakoribb, a dolgozók egy- egy rétegével való találkozások váltják fel. A közeljövőben az óvárosban és a TVK üzemeiben kerül sor a tanácsi vezetők és a dolgozók beszélgetésére. E találkozásokon a tanácsi vezetők elsősorban a Leninváros fejlődésével kapcsolatos megvalósult, vagy a közeljövőben megvalósuló terveket ismertetik. Egyben kikérik a dolgozók véleményét is. Havonta 330 lakás A BÁÉV alsózsolcai házgyára havonta 330 lakáshoz elegendő panelt készít. Miskolcon eddig 2354 házgyári lakást adtak át. Kazincbarcikán 548-at. Özdon pedig 292 lakást. Önkiszolgáló borbély Az olsztyni Vénusz fodrászszövetkezet férfi részlegében bevezették az önkiszolgálást. A vendégek saját borotvájukkal minimális díj ellenében a helyszínen megborotválkozhatnak. Minthogy azonban általában rtun- 1 den férfinek van borotvája. I e szolgáltatásnak nem nagy jövőt jósolnak,