Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-16 / 13. szám

Irattárban a rendesén terv Napirenden: A középtávú tervezés (2.) A most készülő középtávú tervek a szakemberek szerint elsősorban akkor lesznek jók, ha a többi közt tartalmazzák a műszaki fejlesztéssel, a beruházásokkal, a forgóeszközök bővítésével, a strukturális és értékesítési irányok változásá­val, a munkaerőbázis megalapozásával kapcsolatos elkép­zeléseket. E tervezés szükségszerűen megköveteli a vállalatok közötti kapcsolatok kiszélesítését, a koordináció bővítését, fokozá­sát. Mivel megszigorították a hitelezés feltételeit, minden bi­zonnyal sok vitára kerül sor a bankokkal. Az új hitelpoliti­kai irányelvek már sejtetni engedik, hogy az elkövetkező években nem minden vállalat számíthat bankhitelre. Hogy ez melyik vállalatot milyen mértékben érint, ma még nem lehet tudni, hiszen még az elmúlt évi eredmények sem is­meretesek. Éppen ezért célszerű, ha a vállalatok elsősorban a saját erőiket veszik számításba, illetve két-három alterna­tívát. is kidolgoznak a középtávú tervezés során. Az Országos Tervhivatal vezető szakemberei szerint a kö­zéptávú tervezés, tervkészítés — a jelzett erényei mellett — számos veszélyt is hordoz. Az egyik: mivel a terv elkészí­tése nem kötelező (a kormányhatározat csak javasolja), sok helyen — főleg a kisüzemeknél, szövetkezeteknél — nem veszik komolyan. Veszély forrása lehet az is, ha a terv túl- 'ZOtt elképzeléseket tartalmaz, például irreális fejlesztési cél­kitűzéseket jelöl meg. Egy ilyen tervet könnyen alááshat az, ha a vállalat nem kapja meg azt a bankhitelt, amelyre pedig egyébként számít. Innen már csak egy lépés a meg­rendelők elutasítása, a tényleges vállalati lehetőségek ki nem használása. Sok vállalatnál okozhatnak problémát — ha erre nem ké­szülnek fél kellően —a munkaerőgondok. Tudomásul kell venni, hogy a vállalatok központi intézkedés révén nem jut­hatnak új munkaerőhöz. A munkaerő mennyiségét pedig sem a fővárosban, sem Miskolcon, sem másutt lényegesen nem lehet növelni. Mindez együttvéve sem jelenti azt, hogy a középtávú ter­vekben (amelyeket egyébként akár évenként felülvizsgál­hatnak, korrigálhatnak is a vállalatok) foglaltakért az állam bármiféle felelősséget vállal. Mivel e terveket — megfelelő ismeretek, tanácsok, irányelvek stb. birtokában — a vállala­tok maguk készítik el, s az igazgató, vezérigazgató, köz­gyűlés hagyja jóvá, a bennük foglaltak megvalósulása is el­sősorban a vállalatok vezetésén, s kollektívájuk erőfeszí­tésén múlik. NY. I. 7T Meddig lesz szégyenfolt”? Húsz vállalat mostoha otthona a volt Tüzérlaktanya Felborult kukák, méteres szemétkupacok, tengelytörő gödrök az úton. Piszkos lép­csőházak, olvashatatlan név­táblák, a folyosók sarkaiban évekkel ezelőtti tatarozások nyomait őrző törmelékhal­mok. A Baross utca 13—15. szá­mú területről, a volt Tüzér- laktanyáról van szó. Naponta csaknem kétezer ember jár ide, körülbelül ennyien dol­goznak a laktanyaépületek-, ben elhelyezett húsz vállalat­nál, intézménynél. A húsz cég kereskedelmi, üzleti kap­csolatai az egész országra ki­terjednek, gyakran fogadnak külföldi vendégeket. „A város szégyenfoltja” — emlegetik az indulatosabb miskolciak. Az elmúlt két évtizedben minden kezdemé­nyezés megbukott, amely a terület rendezését tűzte ki célul. Csatornázás, útépítés Az I. kerületi tanács vb- elnökhelyettese másfél évvel ezelőtt irattárba tette a ki tudja hányadszor meghiúsult rendezési terv dokumentu­mait. — Négy évvel ezelőtt a Zenéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA városi tanácson tartott ér­tekezleten a területen mű­ködő vállalatok, intézmények képviselői kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy a rájuk eső költséget vállalják. Hat­vanezer forintért elkészítet­tük a terveket, amelyben szerepelt a terület csatorná­zása. az útépítés és garázs­sorok kialakítása. Újra meg­kerestük az érdekelteket. Egy kivételével valameny- nyien azt válaszolták, hogy nincs módjukban a Tüzér­laktanya udvarának rende­zéséi támogatni. Tavaly még egyszer megpróbáltuk, hogy a vállalatok támogatásával valamit javítsunk a lehetet­len állapotokon, ötszázezer forintot kértünk a mi félmil­liónk mellé a belső járdák építésére. Egyetlen cég sem vállalta a rá eső költségeket. „Minket nem értesítettek” MÉSZÖV: — Elvben támogattuk a kezdeményezést, de a rossz előkészítés miatt ennek meg kellett buknia. Mi hajlandók lettünk volna áldozni, a jö­vőre persze nem tudunk nyilatkozni, hiszen lehet, hogy az áprilisi küldöttgyű­lés megszavazza az új szék­ház építését. Ha pedig még­sem, akkor majd meglát­juk ... Vízvezeték-szerelő Ktsz: Már csak azért is, mert je­lenlegi helyünkről még jó ideig nem tudunk elköltözni, és szeretnénk, ha végre nor­mális körülmények között dolgozhatnánk. A Tüzérlaktanya szanálá­sára — ezt jó, ha tudják az érdekelt vállalatok — jó néhány évig nincs kilátás. És miután abban valamennyi nyilatkozóval egyetértettünk, hogy a jelenlegi állapot tart­hatatlan, nem marad más megoldás, mint végre bevál­tani a négy évvel ezelőtt a városi tanácson tett ígérete­ket. A részletes dokumentá­ció változatlanul megtalál­ható csőn. az I. kerületi taná­PUSZTAI ÉVA Űf városi telefonkönyv készül Miskolc nagyarányú fejlő­dése és rekonstrukciója, a távbeszélő előfizetők számá­nak növekedése és az előfi­zetők adataiban bekövetke­zett más változások miatt 1971-ben új városi telefon­könyvet ad ki a Miskolci Postahivatal. Az új telefonkönyv szer­kesztését már megkezdték. Ezzel kapcsolatosan a posta kéréssel fordult az előfize­tőkhöz: amennyiben a je­lenlegi miskolci telefon­könyvben szereplő adatoktól eltér az érdekelt üzem, vál­lalat, intézmény elnevezése, vagy időközben utca-, ház­számváltozás történt, a régi és új adatok megjelölésével írásban közöljék az 1. sz. postahivatallal. Az esetleges adatváltozások közlésére fel­kérték a távbeszélő-készülék­kel rendelkező magánsze­mélyeket is. Az előfizetők válaszát a posta legkésőbb január 25-ig várja, hogy az utóbbi idők változásait hűen tükröző, megbízható adatokat tartal­mazó új telefonkönyv minél előbb a nagyközönség ren­delkezésére álljon. Vita a miskolci közlekedésről A városi tanács építési és közlekedési osztályának fel­kérésére a Közlekedéstudo­mányi Egyesület városi szak­csoportja tervvéleményező klubdélutánt rendez január 19-én a MTESZ Szemere ut­cai előadótermében. A vita témája a Tiszai pályudvarés a Marx tér Közötti forgalom meggyorsítása, valamint az autóbusz- és villamos-meg­állóhelyek átcsoportosítása lesz. Poriózzák a nem szabványos leveleket Vége a türelmi Vadas Zsuzsa felvétele Az Országos Rendező Bi­zottság megbízásából a KISZ Nógrád megyei Bizottsága és a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ 1971. április 23—24—25-én rendezi meg az V. országos amatőr könnyűzenei fesztivált. Éppen ma egy hete gyűlt össze Salgótarjánban a fesz­tivál rendező bizottsága és minden megyéből egy-egy küldött, hogy megbeszéljék a fesztivál előtti tennivaló­kat, megvitassák a megyei döntők zsürizési alapedveit, egységes bírálási alapelvet dolgozzanak ki. Ezen az országos értekez­leten — mint Borsod megye küldötte — én is részt vet­tem. Nem akarom most le­írni részletesen, mit is hal­lottam — csupán azokról az újdonságokról szólnék, ame­lyeket az eddigi salgótarjáni versenyele gyakorlatából még nem ismertünk. Az eddigi négy salgótarjáni amatőrtalálkozó verseny volt. Idén — és ezután min­dig — fesztivál lesz! Termé­szetesen a járási, megyei és területi döntőn legjobban szereplő amatőr együttesek és szólisták fesztiválja. És ami még új: az eddigi négy kategória, a jazz, a hagyo­mányos tánczene, a beat, a pol- és folkbeat mellett idén először, ötödik kategóriaként szerepel a könnyűzenei hangszerszólók és dal. A Borsod megyei döntőt február 23-án, Kazincbarci­kán rendezik meg. Ezen az edelényi, leninvárosi, ózdi. sátoraljaújhelyi, szerencsi és miskolci elődöntőkön jó szín­vonalat elért versenyzők vesznek részt. Ismerkedjünk meg egy zenekarral a sok jelentkező közül! A neve: Ex-vér! — Honnan ez a furcsa »év? ■— A vérből! A saját vé­rünkből játszunk. Amit csi­nálunk, magunkból adjuk. — Hol játszanak? — Jelenleg csak próbá­lunk. hetente kétszer, a BÁÉV kultúrtermében. Ké­szülünk a közeljövőben megrendezésre kerülő kon­certjeinkre. — Stílus? — Igazi zenét próbálunk játszani. Lírai, Bee-Gees-es hangvétel. Valamennyi re­pertoáron levő dalunkat Nagylaki József, a zenekar vezetője írja. De nem csu­pán a zenét, hanem a szö­veget is. Műsoraink egyéb­ként nem egyszerűen zene­számok egymásutániságából állnak, hanem irodalmi be­tétekből is. Legközelebbi — január 31. — műsorunk cí­me: Üveggyöngyök Aphro­dité tenyeréből. Ebben a da- *ok között Juhász Gyula és Nagy László verseit hallhat­ják az érdeklődők. — Az együttes? — Valamennyien tanulnak, illetve tanultak zenét. Tóth Tibor — gitár, ének; Nagy Gábor — dob; Magory Éva és Varga Tünde — ének; La­tin Márta — fuvola. (Képün­kön: Nagylaki József — ze­nekarvezető. gitár, ének, fu­rulya.) Tegnap utazott el egy üdü- lőtumus a lillafüredi Palo- tas*állóból. Ma újabb há­romszáztíz „téli nyaraló” ér­kezik a helyükre. Gazdag — Minket nem (?) értesí­tettek annak idején, egyéb­ként elképzelhető, hogy tá­mogatnánk az udvar rende­zését ... Vasipari és Gyermekkocsi­gyártó Vállalat: — A lehetetlen környezet sokat árt nekünk minden­féle szempontból, és az sem közömbös számunkra, hogy dolgozóink milyen utakon bukdácsolnak. Eddig nem kerestek meg ebben az ügy­ben, de ha újra szóba kerül, hajlandók vagyunk a fejlesz­tési alapunkból erre ál­dozni ,.. Miskolci Vendéglátóipari Vállalat: — Ilyen eélre nem is volt és most sincs pénzünk, ke­vés a fejlesztési alapunk ... Amfora Üveg- és Porcelán Nagykereskedelmi Vállalat budapesti központja: — Eddig nem tudtunk er­ről a tervről, de ha kereske­delmi és anyagi szempontból megfelelő feltételeket kínál­nak, nem zárkózunk el... Akik támogatják És végül az egyetlen olyan vállalat, amely nemcsak az újságírónak ígérte a támo­gatást: MEK: — Változatlanul fenntart­juk azt az álláspontunkat, hogy reális keretek között, erőnkhöz képest támogatjuk ezt az észszerű javaslatot. programot állított össze szá­mukra a szálló gondnoksága; egyebek főzött egész napos aggteleki és sárospataki ki­ránduláson is részt vesznek. Ismeretes, hogy január el­sején vezették be a szab- ványboríték-rendszert. A posta két hétig, tehát tizen­ötödikéig haladékot adott azoknak, akik nem szab­ványméretű borítékokban adták fel küldeményeiket. Most azonban vége a „tü­relmi időnek”, és aki nem szabványméret'i borítékban küldi el levelét, arra szigo­rúan kiróják a portóköltsé­get. A feladók egyébként a postán, valamint a levélszek­rények elején található szab­ványmintán is ellenőrizhetik, hogy küldeményük megfe* iel-e a szabványméretnek. A feladók kilencven százaléka már január elsejétől betar­totta a szabvanyelőirást. Hogyan készül a 40 centis pertli? Már tavaly egyszer írtunk róla: nem lehet fekete, 40 cen­tis cipőfűzőt kapni a miskolci rövidáru boltokban. Bagatell úgy, ha nincs, nincs. Elvégre lehet helyettesíteni barnával zölddel, esetleg hosszabbak Most csak azért terünk vissza erre a témára, mert sike­rült megtalálnunk ennek a közvetett okát. A Rövid- és Kö­töttáru Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetőhelyettese elmondta, hogy a Budapesti Zsinórárugyár még a múlt év utolsó negyedére rendelt 4 ezer pár fekete félcipőbe való pertlit sem szállította le. Sőt! Most már az idei 4 ezerrel is adós! Ezért van, hogy hosszú hetek óta hiába keressük a boltokban a fekete pertlit. Mellesleg: az sem nyugtat meg bennünket, hogy ez nem tipikusan miskolci jelenség. Hasonló panaszokról olvashattunk már az országos lapokban is. Sajnos, a „monopol-helyzetben” levő. cipőpertliket gvártó fővárosi üzem illetékeseivel nem sikerült beszélnünk. P lett volna számukra egy igen izgalmasnak tűnő kérdésünk. Illetve kettő: Miért nem tudják idejében leszállítani a meg­A Palotaszálló vendégei És: ha tudnak 60 centiseket készíteni, akkor miért ne csinálnak kisebbeket is? (Ugyanis hosszabb cipőfűzőt ko látlan mennyiségben kaphatunk, csak éppen azokat többsz rösen a bokánkra kell tekerni, ha nem akarjuk, hogy lelő janak.) Eddig mi laikusok, azt hittük, hogy a 40 centis cipőper úgy készül, hogy a 60 centisből húsz centit lenyisszantana No, már most! Ez a feltevésünk nem vált be. Viszont: ha ez nem így történik, akkor lenne ezzel ka csolatban egy ésszerűnek látszó javaslatunk. Gyártson a zs nórárugyár több méter hosszú, családi cipőpertliket. Akk majd házilag lehet előállítani gyermek- és felnőtteipőkt vagy síbakancsba való fűzőket. Az újításunk kivitelezése nyilván nem ütközhet komolyat akadályokba! Újítási díjként mindössze néhány pár, fekete félcipőbe va pert'ire tartunk igényt. 5/ L

Next

/
Thumbnails
Contents