Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-15 / 12. szám

Napirenden: A középtávú tervezés (I.) A kormány határozata értelmében és az Országos Tervhi­vatal irányelvei alapján a gazdálkodó egységek többsége már javában készíti középtávú, többnyire öt évre szóló ter­veit. Olyan új vonása ez a tervkészítésnek, amire eddig nem volt példa hazánkban. A tervezés új módszere a negyedik ötéves népgazdasági tervet nem bontja le a vállalatokra, velük azonban a saját maguk által összeállított és az igazga­tójuk, vezérigazgatójuk által jóváhagyandó terveket készít­tet. A vállalati középtávú terv készítése mégsem új dolog sem országosan, sem megyénkben, vagy Miskolcon. A fontosabb vállalatokat ugyanis — s ilyen nem egy akad Borsodban — bevonták a népgazdasági termelésbe, általában háromféle változatban. Egyszer a közvetlen állami döntések előkészíté­sébe, másrészt a nemzetközi tervkoordinációs munkába —, s végül az OT és az ágazati minisztériumok a nagyobb vál­lalatokkal külön is konzultáltak. Ez azonban annyit jelentett, hogy a vállalatok eddig csupán tervjavaslatokat dolgoztak ki, amelyek nem voltak jóváhagyott tervek. A középtávú tervekre egyrészt vállalati, másrészt össztár­sadalmi érdekből van szükség. A szakemberek szerint a vál­lalati középtávú terv jelentős energiákat mozgósít majd a vállalatoknál a társadalom számára. Ez a terv most már nem a minisztériumoknak bemutatandó „bizonyítvány”, ha­nem a gazdálkodás javításának eszköze. Arra a kérdésre, hogy milyen időtartamot öleljen fel a középtávú terv —, nehéz pontos választ adni. A vállalatok döntő többségénél általában öt évre szól majd. De minden bizonnyal akad olyan gazdálkodó egység is, ahol 7—8, vagy éppen 3—4 évre szóló tervet készítenek, attól függően, hogy miként érdemes tervezni a piacokhoz való alkalmazkodás szempontjából. Hogy milyen legyen a terv? A szakemberek szerint amíg a nagyvállalatoknak feltétlenül komplex, addig a kisebbek­nek csak a legfontosabb tennivalókat felölelő terveket kell készíteniök. (Ilyen komplex szociális tervet készített pélául az LKM és a DIGÉP). Általános jellemzője lesz e terveknek, hogy nem lesznek olyan részletesek, mint az éves tervek. A DIGÉP-ben például az 1971-re szóló éves tervben bizo­nyára meghatározzák, hogy pontosan hány kábelgépet gyár­tanak, de 1974-re ezt most még nem tudják eldönteni. Vagy: a Lenin Kohászati Művekben a szakemberek talán azt még felmérhetik, hogy jövőre bizonyos acélfajtából milyen meny- nyiségnek a gyártását tervezzék, de hogy 1974—75-ben mi­lyen lesz a piaci kereslet, nyilván senki sem tudja pontosan. NY. I. Karórákból összerótt „miniruhában” sétált végig a tokiói Ginzán egy svájci óráscég reklámgörlje. Nem meglepő, hogy a nézők tömegében kizárólag férfiak láthatók Több lesz a csecsemőholmi A textil- és ruházati ipar több mint 200 000 dolgozójá­tól 1971-ben, a negyedik öt­éves terv első esztendejében elsősorban a jó minőségű, korszerű áruk választékának STOP! EGY PERCRE! Téli autózás Autósok, motorosok rovata Az autózásnak télen nincs meg az a kellemes íze, mint más évszakokban, kocsiká­zásról beszélni pedig eszünk­be sem jut ilyenkor. Mégis nagyon sokan munkájuknál, vagy csak hobbyjukr.al fog­va, télire sem állítják le gép­kocsijukat. Az autózás téli veszélyeiről szóló szakiroda- lom köteteket tesz ki, mi csak a leggyakoribb veszé­lyekre szeretnénk felhívni autós olvasóink figyelmét A féktávolság Ehhez az évszakhoz termé­szetesen hozzátartoznak a jeges utak. Sok évi vezetés után mondhatja csak el az ember magáról, hogy télén is tud autót vezetni. Egy kormánymozdulat, amely normális körülmények kö­zött egy kisebb kanyar véte­léhez kell, a jeges útcn könnyen keresztbe állíthatja a kocsit. Leghelyesebb a kormányt roppant óvatosan kezelni és főleg lassan men­ni. A jeges úton még a kö­zepes, máskor utazó sebes­ségnek számító iram is sú­lyos balesetekhez vezethet a féktávolság jelentős meg­hosszabbodása miatt Egy adat: 60 kilométeres sebes­ségnél 5 m/sec2 lassulást szá­mítva 120 méterre van szük­ség a megálláshoz, ha a pi­lóta reflexei tökéletesen mű­ködnek. Jéggé fagyott víz Bár a garázshelyzet örven­detesen javul, mégis legtöb­ben csillag-garázsban tartják a kocsijukat. Télen ez foko­zott veszélyeket rejt magá­ban, Íriszen a hideg hőmér­séklet és a jéggé fagyott víz Jelentősen megrongálja a ko­csikat. A legfontosabb — ha kocsinknak nincs fűtött ga­rázsa — a fagyálló hűtőfo­lyadék. Tanácsunk: mivel ezekben a napokban neun ritka a —15 fokos hideg, ko­csijuk hűtőjében 60 százalé­kos hígítása glicerint tölt­senek. Az akkumulátor is nagyon megsínyli a hideg időjárást. Mínusz 15 fokon felére csök­ken a kapacitása, s ez szinte lehetetlenné teszi a hideg motor indítását. Ezért min­denképpen hasznos éjjelre kivenni az akkukat. Ha pe­dig még a jó akkumulátor sem tudja beindítani a mo­tort, érdemes a téli hóna­pokra egy kis, motorkerék­pár-akkumulátort is besze­relni. egy átkapcsoló segítsé­gével. így az eredeti akku­mulátor feladata csak az in­dító motor megforgatása lenne, a pótakikumulátor pe­dig a gyújtógyertyák áramát szolgáltatná. A hósapka veszélye A gyakori havazás éjjel csaknem teljesen betemeti az utcán, vagy udvaron tárolt kocsikat. Amikor tulajdono­sa elindul vele, legtöbbször csak az ablakok megtisztítá­sára fordít hangsúlyt. A mo­torháztetőn és a kocsi tete­jén azonban fennmarad a hó. Könnyen ki lehet számí­tani. hogy a néhány centi vastag hó súlya elérheti a 100—150 kilót is. Ez a hó­sapka elhelyezkedése miatt feljebb tolja a kocsi súly­pontját, csökkenti stabilitá­sát, felboruláshoz vezethet. A hósapka másik veszélye pedig a hó menetközben! le- sodródása. Gondoljuk csak el, milyen kellemetlen iehet, ha az előttünk haladó kocsi­ról lesodródó hó pont a mi autónk szélvédő üvegére csapódik. E. A. BÉLYECGYÜJTÉS , Ma jelent meg a négy darab 2,30 forintos bélyegből álló, Luna— 16 blokk annak emlékére, hogy a Luna—16 szovjet automatikus űrállomás szeptemberi sikeres útja alkalmával kőzetmintákat hozott a Holdról, s simán le­szállt Kazahsztánban. A jereváni egyetem főépületé­nek rajzával bélyeget hozott for­galomba a szovjet postaigazgatás az egyetem fennállásának 50. évfordulója tiszteletére. Az 1970 karácsonyára kibocsá­tott angol bélyegek az utolsók, amelyeken az értékjelzés még font, Illetve shilling és penny. Kz év elején Angliában bevezet­ték az új pénzegységet, s Így ezentúl a bélyegeket Is. a kará­csonyi alkalmi bélyegeket Is ez­zel az értékjelzéssel látják el. A tízes számrendszerre való át­térés alkalmából az anyaorszá­gon. Anglián kívül a külön be- lyegkiadó Guernsey és Jersey esatornaszigetek is új értékjel- zésü bélyegeket adnak ki. Ugyan­így uj értékjelzésű bélyegek je­lennek meg a következő gyar­matokon is: Ascension, Angol Dél-Sarki Területek, Falkland, Szt. Ilona, Dél-Georgia, Tristan da Cunha, Turks és Caicos. Az angol nemzetközösség egyik államszövetsége. Kelet-Aírika (Kenya, Uganda, Tanzania) most tér át a méterrendszerre, s ezt a változást is bélyeg kiadásával teszik emlékezetessé V. GT. bővítését, s egyes keresett cikkek időnkénti hiányának megszüntetését várják a fo­gyasztók. Az igényekre ala­pozva ez évben a tavalyinál 4 százalékkal több, mintegy 28,5 milliárd forint értékű árut kér a belkereskedelem. A könnyűipari minisztérium­tól kapott tájékoztatás sze­rint a vállalatok többségének termelési és belföldi szállítá­si előirányzata w az import­lehetőségeket is figyelembe véve — általában biztosítja az 1971. évi belkereskedelmi forgalomhoz szükséges áru­fedezetet. Lesz elegendő ágy­neműanyag, intézkedéseket tettek a csecsemőkelengye- termelés növelésére, javul a pelenkaellátás. A vállalatok a tavalyinál körülbelül 10 százalékkal több olcsó cikke­ket — kártolt és műszál öl­töny- és ruhaszövetet — gyártanak az idén. A felső- konfekció-kereslet kielégíté­séhez szükséges kapacitást a szövetkezeti és a helyiipari vállalatokkal együtt biztosít­ják, de a kötött felső- és al­sóruházati cikkek választéká­nak bővítéséhez még számot­tevő importra van szükség. A Nagy kő mázsa tetején Zsugorodik a hegy, termel a bánya Ötven évre elegendő kő Kanyarogva fut a havas út fel a hegyre, a kőbányá­hoz, ahonnan naponta két­ezer tonna mészkővel táp­lálják a Hejőcsabai Cement­gyárat. Most nagy a csönd itt, még tart a nagyjavítás, de azután ... Még az erdő fái is riadtan susognak a nekirohanó zajtól, amelyet a gépek, motorok, vibrátorok produkálnak. Ha omlik a kőzet Ebbe a „koncertbe” időn­ként beleszól a paxit is. Nyomában omlik a kőzet, száll a por, vagy most a hó „menekül” szurtosan a lezú­duló kő útjából. Az évszáza­dos álmából felriasztott anyag kupacba gyűlve vár a sorára. Az emberek értik a módját, hogyan kényszerít­sék a csillébe, onnan pedig az égető kemencébe. Nem könnyű „elbánni” vele, de a küzdelem mindig sikerrel jár. Szinte minden évszaknak megvan a maga „technoló­giája”, különlegessége és iz­galma is. A prognózist szinte egyszerre fogalmazzák meg a bányászok: Czabala Ber­talan brigádvezető. Kolozs­vári István, a szerelőbrigád parancsnoka, Nagy István, a HCM legidősebb dolgozója, s mindenki, aki az órányi be­szélgetés során szíves szóval, s a hivatást, a kőfejtést te­kintve nagy-nagy szeretettel nyilatkozik. — A tél a legkomiszabb — mondják. — Ha havazik, a kö síkos, tapadós. Amellett le is fagy. Ilyenkor csak a csákány segít. — S miután a mi fede­lünk az ég, a szél sem kímél bennünket. Néha olyan, mint a borotva — így Cza­bala Bertalan. — S a nyár? — Az se különb, de job­ban bírható. Télen a nagy hideg, nyáron a nagy por az „átkunk”. A mészkő porzik, csíp, tapad, szokni. de meg lehet Miért nem fűtik a vonatokat? Az utóbbi hetekben igen sok panasz volt a vonatok fűté­sére. A szerelvények jó részét előzetes fűtés nélkül indítják, és így a kocsik csak igen nehezen, vagy egyáltalán nem me­legednek föl. Tegnapelőtt például két kocsi kivételével fűtet- lenül indult Budapestről és érkezett Miskolcra a Lillafüred- expressz. A fülkékben fagypont körül járt a hőmérséklet, a két fűtött kocsi egyikében pedig a világitós nem működött. A panaszokra a MÁV miskolci Igazgatóságán kértünk ma­gyarázatot. Az előírások szerint az indulás előtt minden kocsit 18 fokira be kell melegíteni, és ezt a hőmérsékletet egész úton tartani kell. Ha a fűtőberendezés részben, vagy egyáltalán nem működik, a kalauznak a legközelebbi állomáson ezt je­lenteni kell, és a hibás kocsi tovább nem közlekedhet. Az igazgatóságon elmondták, hogy a fűtési szezon kezdete előtt valamennyi kocsi fűtését kipróbálták, és a hibákat ki­javították. Sajnos nem minden igazgatóság járt el így, ezért a budapesti vagy debreceni felügyelet alá tartozó kocsik hi­báiért ők nem vállalhatják a felelősséget. A fűtési panaszok többségét azonban nem annyira a mulasztások, mint a ko­csik gyári hibái okozzák. Az elektromos fűtésű kocsik veze­tékei, biztosítékai gyakran alig pár hónapig tartanak, javí­tásuk pedig igen hosszadalmas ... Persze az utasoknak végső soron teljesen mindegy, hogy a MÁV, vagy a vagongyár mulasztása miatt fáznak. A lé­nyeg az. hogy nem fűtenek, és ezt január közepén, mínusz liz fokírt' igen nehéz megmagyarázni is, megérteni pláne!!! ?. É. Ami megfizethetetlen — A megszokásról jut eszembe — vált a szón hir­telen Kolozsvári István. — Nem tagadom, már gondol­tam arra, főként eleinte, hogy keresek egy olyan munkahelyet, amely legalább fedett. De maradtam. — Nehéz a munka, de aki belekóstol, nem tud szaba­dulni az ízétől — mondják egyöntetűen. — S a kerese­tek se rosszak. S ami meg­fizethetetlen: a szabad le­vegő. Az erdő övezte üzem a Nagykőmázsa hegy tetején, Tapolcán van. Oda-vissza nyolc kilométer az út, amit a hányászok műszakos járat­tal tesznek meg. Késni nem szabad, aki lemarad, gyalo­golhat. De itt mindenki pon­tosan jön, szeret dolgozni. Akkor nyugodtak és megelé­gedettek, ha a műszaknap­lóba csaik termelési adatokat írhatnak. Ügyelnek rá, hogy minél kevesebb legyen az üzemzavar. Értő munkásai a szakmáinak. Jellemzőjük a hűség. Hint eement \ a téglához... A hűséget nemcsak Ko­lozsvári István példája tanú­sítja. hanem másoké is. A bánya dolgozóinak 80 szá­zaléka tagja a törzsgárdá­nak. Ügy kötődnek az üzem­hez, mint cement a téglá­hoz. Persze, egy-két vándor azért itt is akad. De fel se veszik. Aki megy, nem saj­nálják. Ide egész, talpig em­berek kellenek. Olyanok, mint Nagy Pista bácsi, aki 42 éve, Czabalka Bertalan, aki 38 éve, Kolozsvári István és a többiek, akik évek, év­tizedek óta jegyezték el ma­gukat a kővel. Pedig hányszor megizzaszi- ja őket e makacs termék. A csillések például annyit jön- nek-mennek, maguk előtt tolva a billenős alkotmányt, hogy — kiszámolták — egy műszakban 28—30 kilométert gyalogolnak, s átlagban 80 csillerakományt továbbíta­nak — személyenként. ötven évre elegendő „kő- vagyon” várja itt a szorgos, dolgos munkáskezeket. S bármennyire makacskodik a Nagykőmázsa, napról napra kisebbre zsugorodik, átadva kincsét, a cementgyártáshoz annyira fontos alapanyagot, a mészkövet. TÓTH FERENC Román paradicsom A MÉK-tól kapott tájékoz­tatás szerint folyamatos lesz a konzervparadicsom ellátás az üzletekben. A szállítmá­nyokat a HUNGARO- FRUCHT külkereskedelmi vállalaton keresztül bonyo­lítják le. A miskolci üzle­tekbe és boltokba Romániá­ból érkezik a paradicsom.

Next

/
Thumbnails
Contents