Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-14 / 11. szám

a miskolciaké a szó Intézkedtek A DH 1970. december 28-i szá­mában megjelent, vállalatunkat érintő észrevételre az alábbiak­ban válaszolunk: Cimbalmos Attiláné 1970. de­cember 18-án 16 óra után keres­te meg irodánkat, valutavásár­lás céljából. Irodánk bejárati ajtaján külön tábla jelzi nyit­va tartásunk pontos időtartamát, amely évek óta, szombat kivéte­lével 8—16 óráig tart, ebédszünet nélkül, szombaton 8—12.30 órá­ig. Ez idő után további 30 perc a munkaidő, melyet dolgozóink adminisztrációs tevékenységre fordítanak (pénztárak zárása stb.) Így természetszerűen a pult mellett a zárási idő után nem tartózkodnak doLgozóink. Kedves utasunk a kijárati ajtón jött be irodánkba, melyet a zárás után addig tartunk nyitva, míg dol­gozóink eltávoznak az irodából. Ügyintéző dolgozónk a zárási idő után olyan utasokkal fog­lalkozott, akik már külföldi me­netjegyüket átvették, de még menetrendi felvilágosítást kértek. Dolgozónk elkövette a hibát, hogy panasztevő utasunkat nem figyelmeztette külön arra, hogy pénztárunk már lezárt és így nincs mód rendelésének felvételére. Továbbá a rendeletet helytelenül értelmezte, mert utasunk valu­talapja érvényes volt. Dolgozón­kat fentiek miatt felelősségre vontuk, kedves utasunktól pedig ezúton kérjük szíves elnézését. TÁRNÁI CSABA irodavezető Ibusz. Miskolc Szép kis tészta! Szilveszter előtt — december 30-án —, a Szentpéteri kapui Szolgáltatóházban levő AGRO- KER-ben vásároltam két cso­mag 8 tojásos házi cérnametél­tet. Elkészült az ünnepi ebéd, s jó étvággyal ültünk asztalhoz. Am az első kanál leves után megdöbbenten néztünk össze férjemmel. A levesnek dohos, sőt gezarolos szaga, íze volt. Először a zöldségre gyanakod­tunk, de kiderült, hogy ez az első látávSra szép tészta okozta csalódásunkat. Vagy dohos volt a liszt, vagy rossz helyen tá­rolták. Mindenképpen alkalmat­lan fogyasztásra. Egyébként az I. osztályúnak nyilvánított me­téltkét a Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központjának Tésztaüzeme gyártotta, Csépán. Jó lenne, ha az AGROKER üz­letében utána néznének, hátha akad még ott hasonló tészta, nehogy más is úgy járjon, mint én! PAPP GYÖRGYNÉ Szentpéteri kapu, 70, épület 16/6. Rideg autóteleHetés az utcán 34c Az az érzésem, alaposan becsaptak! (Együd István felvétele) Sohasem távozunk üres szatyorral Különösen hétvégeken, a háziasszonyok legnagyobb gondja a beszerzés* Ilyenkor az üzletekben nagy a forga­lom, sok a várakozás, s időn­ként a sorbanállástól sem menekülhet meg az ember. Ahol viszont megfelelő elő­relátással igyekeznek gondos­kodni az áruról, s amellett a gyors kiszolgálást is első­rendű feladatnak tekintik, ott idegesség, tolakodás, tüleke­Rosszul záródó villamosajtók Jó azoknak, akik ráérnek csuklós villamosra várni. De mit tegyen az, aki gyerek­kel áll a megállóban, s csak régi típusú villamoskocsik jönnek? Felszáll, s igyekszik befelé a valamivel mégis me­legebb kocsitérbe. Azaz, csak igyekezne. Mert ha történe­tesen elsőnek száll fel — a gyerekes szülőket rendszerint előre engedik — rángathatja fél kézzel a befagyott, nehe­zen nyitódó-csukódó ajtókat. Addig, amíg valaki meg nem szánja. Ám eléggé gyorsan elindul a járat, s könnyen baleset történhet. Nem lehet­ne beolajozni a régi típusú villamosok ajtóit? K. Z.-né Miskolc A takarítás is késik? Az utóbbi hetekben gyak­ran kellett utazgatnom a megye különböző területeire. S mert az időjárás zordsága miatt félórákat késiek a vo­natok, alkalmam volt „meg­ismerkedni” a miskolci pá­lyaudvarok várótermeivel. Mit mondjak: lesújtó. És ez még mindig hízelgő jelző. A látvány óhatatlanul is ké­telyt ébreszt az emberben: vajon egyáltalán takarítják-e valaha a várótermeket, s az előcsarnokokat? Nem akarok túlzó összehasonlítást. de kénytelen vagyok a budapesti példára hivatkozni: a közel­múltban tapasztaltam, hogy ott az előcsarnok kőburkola­tát is súrolják! Igaz — gép­pel. Gondolom, a miskolci MÁV nem rendelkezik ilyen modern súrolóeszközzel. De talán, ha egy héten egyszer­egyszer alaposan kitakaríta­nának, s netán még fel is mosnák a kövezett helyisége­ket, nem juttatná csődbe a vasutat az ezzel járó költség. dés nélkül telik meg a sza­tyor. Van egy húsbolt Miskolcon a Bajcsy-Zsilinszky utcán, ahol minderre nagy gondot és figyelmet fordítanak. A 440. számú üzlet vezetője, Bánki József amellett, hogy állandóan figyelemmel kíséri az üzlet forgalmát, munka­társaival együtt készségesen segít az áru kiválasztásában, választékot ajánl és nagyon ritkán hangzik el itt ez a szó: nincs. Az üzlet forgalma nagy. Ennek ellenére áru mindig van, a legkülönfélébb hentesáruktól kezdve a tisz­tított baromfiig. Még zsemle és sült kolbász is kapható a boltban. Én magam is szíve­sen járok ide vásárolni, mert mindig teli szatyorral távo­zom, s azzal a jóleső tudat­tal, hogy az udvarias kiszol­gálás mellett jó minőségű árut is kapok. F. T.-né Miskolc SZISZ—KISZ találkozó Tomyosmémetiben a ha­tármenti őrházban január 12-én találkoztak a SZISZ (Szlovák Ifjúsági Szövetség) Kassa városi Tanácsának de­legációjával a KISZ Mis­kolc városi Bizottságának tagjai, Németh Tibor titkár vezetésével. A találkozón az I971-es évi programok egyeztetését végezték el és ez az esemény ,az 1970. augusztus 20-án megkötött együttműködési szerződés első akciója volt. Két hete a hó ellen Nyolcvanezer köbméter ha­vat takarítottak el Miskolc utcáiról a Köztisztasági Vál­lalat ez év január 13-ig. Munkájukban 12 400 hómun­kás és ezer darab tehergép­kocsi segédkezett a hetven darab rakodó és erőgép mel­lett. Jelentős erőikkel kap­csolódtak be a hóeltakarítás­ba az ÉPFU—TEFU vállala­tok. a miskolci tanácsi válla­latok, valamint a Keietbükki Állami Erdőgazdaság. Ez utóbbinak lánctalpas toló- egységei szabadították meg a hóakadályoktól a Lillafüred felé vezető műutat. A városkép is nyert vele Bontják a Szentpéteri ka­pui szociális otthon előtt álló felvonulási épületet. Az egyre kisebbedő sötét tömeg mögül mind impozánsabban bontakozik ki az új otthon csillogó homlokzata. Az épü­let felszámolását követő te­rületrendezési munkáikra a hóolvadás után tavasszal ke­rül majd sor. Gazdaságpolitikai kislexikon (10.) Közvetlen és közvetett irányítás Immár három esztendő tapasztalatai nyomán bátran állít­hatjuk, hogy a reform, a. nagyobb vállalati önállóság nem gyengítette, sőt erősítette, magasabb színvonalra emelte a szo­cialista tervgazdálkodást. Bár a vállalatok általában nem kapnak tervutasításokat, a népgazdasági célkitűzéseket mégis teljesítik, sőt általában teljesítik, mint a tervlebontások idő­szakában. önálló döntéseiknél, kezdeményezéseiknél, a fel­adatok megtervezésénél kénytelenek ugyanis reálisan szá­molni a fogyasztói, a felhasználói szükségletekkel, a népgaz­daság fejlesztésének irányaival, a terv követelményeit tükrö­ző gazdasági szabályozó eszközök hatásaival. A IV. ötéves terv újabb lépés a szocialista tervgazdálkodás továbbfejlesztése útján. Főként azért, mert a középtávú nép- gazdasági célok és az azok elérését szolgáló közvetett irányí­tási módszerek (gazdasági szabályozó eszközök) először ke­rülnek komplex módon egyidejűleg kidolgozásra, alkalmazás­ra. (A III. ötéves terv időszakának első két évében még a korábbi irányítási rendszer szabályai érvényesültek, az ezt követő három évben pedig a reform adta új szabályok váltak mérvadóvá.) A vállalatok a népgazdaság és saját ágazatuk ötéves célkitűzéseinek és a gazdasági szabályozás eszközei­nek ismeretében véglegesíthették saját középtávú terveiket. A gazdasági szabályozás változásairól, új vonásairól ed­dig már több írásban foglalkoztunk, befejezésül szükséges összefoglalni a negyedik ötéves népgazdasági terv végrehaj­tását szolgáló közvetlen állami irányítás fő elemeit. A leglényegesebb szerkezeti változásokat a kormány köz­vetlen döntései határozzák meg. így kormányhatározat intéz­kedik a központi fejlesztési programokról és a teljesítésükhöz igénybe vehető forrásokról. Az egyedi nagyberuházásokról ugyancsak a Minisztertanács dönt. Kormányhatáskörbe tar­toznak a hatékony fejlesztést szolgáló leglényegesebb dönté­sek is. így a kormány határozza meg az egyes fejlesztési cé­lokra nyújtható állami támogatások, előnybe részesítések (pre­ferenciák) mértékét, és a műszaki fejlesztés államilag támo­gatott irányait. Változatlanul a kormány határoz az életszín­vonalat érintő különböző központi intézkedésekről és még néhány más országos jelentőségű, központi erőforrásokat igénylő kérdésről. A felsorolásból is kitűnik, hogy a gazdálkodás napi és perspektivikus ügyében általában a vállalatok saját hatáskö­rükben dönthetnek. A központi irányító szervek a helyi dön­téseket közvetett módon, a gazdasági szabályozó eszközökkel befolyásolják a népgazdasági terveknek, az össztársadalmi érdekeknek megfelelően. Ha a vállalat és a népgazdaság ér­deke mégis szembekerül egymással, akkor a minisztériumok, az irányító hatóságok utasítással és más módon fellépnek a közügy védelmében. Természetesen a vállalatok felelős ve­zetői is kötelesek mérlegelni döntéseik társadalmi, népgazda­sági hatását. A gazdasági vezetők, az irányító hatóságok —. ahogy erre az 1969. novemberi párthatározat nyomán már gyakran volt példa — képesek helyesen értelmezni feladatai­kat, összehangolni a vállalati kollektíva és a népgazdaság ér­dekeit, sikeresen megvalósítani a negyedik ötéves terv nagy feladatait. K. J, Bor-protokoll Nemcsak a diplomáciai élet­ben vannak protokolláris előírások, a bemutatkozások és az üdvözlések „szertartá­sossága”: az is lényeges, hogy a különféle ételek evése köz­ben milyen borral lehet le­D. Gy.-né Járhatatlan volt az út A DH január 4-i számában megjelent „Kevés volt az 5-ös busz” című újságcikkre közöl­jük a? alábbiakat: Köztudomású, hogy a kará­csonyi ünnepek alatt esett hó eltakarítása még nem történt meg, amikor az év első napjá­nak virradójára újból nagy mennyiségű hó esett. Az utak takarítása csak vontatottan és lassan indult, emiatt az autó­buszforgalmat csak nagy erőfe­szítéssel tudtuk fenntartani, sőt az a veszély is fennállt, hogy egyes vonalakon teljesen le kell állítani. Autóbuszaink szinte minden vonalunkon egymás után akadtak el és nagy késé­sekkel közlekedtek. Olyan eset is előfordult — különösen a he­gyi vonalakon —. hogy az ott közlekedő valamennyi jármű el­akadt. mentésre szorult. Ugyan­ezeket lehetne elmondani a többi járatunkról. A fenti ne­hézségek okozták a lillafüredi járatok zsúfoltságát is. A lap ugyanezen számának más részében „ terjedelmes ri­portban számol be a hóeltaka-. rítás hiányosságairól és a köz­lekedés nehézségeiről. Éppen ezért furcsálljuk, hogy a cikk ugyanakkor egy olyan rovatban jelent meg. ahol általában a hi­ányosságokat bírálják. A jogos kritikát mindenesetre elfogad­juk, de úgy gondoljuk, hogy je­len esetben nem minket illet. Miskolci Közlekedési Vállalat Pásztor Sándor igazgató ROVATVEZETŐ: KOLTA1 JOZSEFNÉ Az olvasó kérdez — a jogász válaszol Szabadsáv a gyermekápolás időtartamára Pacsuta Miklósné monoki (József Attila u. 6. sz.) ol­vasónk 1970. szeptember 7. napjától gyermeke gondozá­sa céljából, két évig fizetés nélküli szabadságon van. Ar­ra kér választ, hogy a 3 és fél éves gyermek gondozása miatt kivett fizetés nélküli szabadság időtartamára ren­des szabadságot kaphat-e és mikor veheti azt igénybe? A munkaidő és pihenőidő egyes kérdéseiről szóló 6/1967. MüM sz. rendelet 13. parag­rafusa szerint a dolgozót a munkaviszony szünetelésé­nek tartamára szabadság — többek között — megilleti: a tíz éven aluli gyermek gon­dozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, ille­tőleg gyermekgondozási se­gély. Ezzel szemben a dolgo­zót rendes szabadság nem il­leti meg a tíz éven aluli gyer­mek gondozása (vagy ápolá­sa) miatt munkában nem töl­tött időnek egy éven túli idő­szakára. A fizetés nélküli sza­badság alapját az adja, hogy a Munka Törvénykönyv vég­rehajtási rendeletének 57. pa­ragrafus (2) bekezdése szerint a dolgozó nő kérelmére a vál­lalat a szülési szabadság le­telte után a gyermek gondo­zása céljából harmadik élet­éve betöltéséig, a gyermek betegsége tartamára pedig az otthoni ápolás érdekében a gyermek tízéves koráig fize­tés nélküli szabadságot köte­tes biztosítani. A szabadságot esedékessé­gének évében, akadály ese­tén az akadályoztatás meg­szűntétől számított harminc napon belül kell kiadni. A kollektív szerződés eltérő ha­táridőt is előírhat, tehát első helyen azt kell megtekinteni és a szabályozás alapján kell eljárni. DR. SASS TIBOR öblíteni a finom falatokat. Nem mindegy, hogy mi után iszunk:' itt is van egy „pro­tokoll”, aminek mottója: minden étkezéshez a megfe­lelő bort az asztalra! A borászok csaknem negy­ven borfajtát ajánlóinak az asztalra. Előételekhez csak a száraz jellegű Ezerjót, a Riz- linget, a Somlói Furmintot és esetleg az édeskés, illatos, szénsavas Chasellas-t. „Tilos”, a könnyű piros- és vörösbor „használata”. A hal a száraz Rizlingekben, az édeskés Zöldszilvániban és a Soproni Leánykában „úszik” a leg­szívesebben. Sült húsok után nagy a választék a borfajták­ban. Tizenkét-féle száraz és édeskés bor között lehet vá­lasztani: itt már megjelenhet a nehéz vörösbor is az aszta­lon. Egy jó rántott libamáj után jöhet a Villányi Bur­gundi, a Villányi Medoc és a Hajósi, illetve Villányi Ca- bamet. A fűszeres ételféleségek­nél, a rántott es paprikas csirkénél, a ludaskásánál „lép” az asztalra a borok királya, a Badacsonyi Szür­kebarát és a Debrői Hárs­levelű, és uralják az asztalt a pecsenyefalatokon, a kü­lönböző számyasételeken ke­resztül a süteményig. A saj­tok után könnyű pirosbor dukál, és ebéd után mind­ezeket a jó falatokat csak édeskés borral szabad leöb­líteni. Külön -„bor-protokoll”-ja van a vendég várásának és a kártyapartikriak. „Alkal­mi” vendégeinknek édeskés, illatos bort adhatunk, a ked­ves vendégeket Villányi Medoc-kal, Hajósi és Villá­nyi Cabamettel kínálhatjuk. Kártyavendégek könnyű, szá­raz bort kaphatnak: Bajai Ezerjót, Bácskai Palotást, Kártyás Pecsenyét. Kunbajai Rizlinget. És ha jó a házi­gazda lapjárása, felbonthat egy üveg könnyű bort, pél­dául Csárdás Vöröset. Cola kontra bor, sör, pálinka Az 1968-as bázisévhez vi­szonyítva a Miskolci Ven- dóglátóipari Vállalatnál fo­gyasztott ételek és italok mennyisége érdekes módon nőtt. Míg az ételforgalom huszonhét százalékkal, az el­fogyasztott italmennyiség csupán tizenhét százalékkal volt nagyobb, az elmúlt év­ben, mint 1969-ben. Az ital- forgalomban a legjelentő­sebb fogyasztásnövekedés az „Egyéb italok” címszó alá tartozók esetében történt — ahova egyébként az üdítő italok is tartoznak — legin­kább a bor kárára. De sem a sör, sem az égetett szeszek forgalmának növekedése nem közelíti meg az üdítő italok 37 százalékos forgalomnöve­kedését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents