Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-12 / 9. szám

A TI KI külföldön A miskolci Tüzeléstechni­kai Kutató Intézet a tava­lyi évhez hasonlóan az idén is jó néhány hazai és kül­földi kiállításon és bemuta­tón szeretne részt venni kü­lönböző gépeivel, újdonsá­gaival. Az első legjelentő­sebb nemzetközi bemutató, a lipcsei tavaszi vásár lesz, majd a Frankfurt am Maj- na-i fűtéstechnikai kiállítás következik. Ezután a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron, később pedig a Szovjetunió­ban megrendezésre kerülő automatikai kiállításra és konferenciára neveznek be. Már három éve rendsze­resen részt vesznek a prá­gai „Pragoíherm” kiállítá­son, az idén is szeretnének ott lenni ezen a bemutatón. Az NDK-ban, az NSZK-ban és Csehszlovákiában nagy teljesítményű tüzelőberende­zéseket állítanak ki, a Szov­jetunióban megrendezésre kerülő bemutatókon pedig automatikus hőkezelő ke­mencével reprezentálják az intézetet. Lakossági szolgáltatások Borsodban Szervizekre, tisztítószalonokra van szükség A paprikás stangii nyomában Egy időben a miskolci bol­tokban kapható volt a pap­rikás stangii. Néhány évvel ezelőtt tűnt el a polcokról, egy-két társával együtt. A különleges sült tészták után érdeklődve, a Sütőipari Vál­lalat képviselői elmondták, hogy miskolci telepeiken je­lenleg ötvenféle kenyér- és péksüteményt állítanak elő. Cikklistájuk jóval bővebb ennél — több fajta elkészí­tésére képesek a „helferek”, a sütőmesterek —, de a ke­reskedelem bátortalanságból nem rendel számukra kifize­tődő mennyiséget. így marad az ötven darab, s az új év sem hozza el számunkra a paprikás stanglit, és a tötíBi ropogós társát. (Folytatás az 1. oldalról) A személygépkocsik javítá­sával, karbantartásával kap­csolatban a legnagyobb a gond az ózdi, kazincbarcikai, szerencsi, leninvárosi és me­zőkövesdi körzetekben. Eze­ken a gondokon az AFIT segít: 1973-ban Sárospatakra, 1974- ben Kazincbarcikára, 1975- bein pedig Lendnvárosba és Szerencsre tervezi egy-egy szervizállomás építését. (A megyei tanács ipari osztálya javasolta, hogy elsőként Ka­zincbarcikán létesítsenek szervizt. Remélhetőleg az AFIT változtat fejlesztési programjának sorrendjén.) fl GELKO - monopolhelyzetben Háztartási gépek és elektro­akusztikai berendezések javí­Először volt a víz, / Aztán jött a hó, Most rajtam ül a misz, / S kutam nem csobogó. (Joepardy) (Ágotha Tibor felvétele) Főhadiszállás A szemek még kialvatla- nok, de már mosolyognak. Az elmúlt hét csütörtökéig sok-sok napon át gondot tük­röztek. Mint valaki megjegy­zi: „Akkoriban olyan volt az egész épületszárny, mint a méhkas. Mindenki menni akart, ki, az utakra .. Térkép a falon A KPM Közúti Igazgató­ságának Győri kapui székhá­zában vagyunk, a második emelet egyik folyosó végi he­lyiségében, ahol a hóügyelet dolgozói teljesítenek szolgá­latot. A falon hazánk jókora térképe, rajta mozgatható, mágneses talpú jelek; mutat­ják: a megyében — s szer­te az országban is — hol, milyen úttisztító gépek tar­tózkodnak. A térkép szegé­lyén két piros nyíl, a napon­ta kétszer kapott tájékozta­tás alapján a szél irányát jelzik. (Tegnap délelőtt észak­keleti szél fújt Borsodban.) S van még az irodaszobában URH-készülék, telefon, aztán napló is, amely őrzi egy nem könnyű küzdelem mozzana­tait, történetét. Erről beszélgetünk Árvái Sándor gépcsoportvezetővel, a soros ügyeletessel. Fejből mondja az adatokat, amelyek nyomán a fantázia máris raj­zolni kezdi az összefüggő ké­peket. Emitt utak tűntek el a hó alatt, amelyeken pedig emberéletekért kivezényelt mentőautóknak, élelmiszert és egyebet szállító gépjármű­veknek kellene haladniok, de jaj, a kegyetlen természet nem engedi — ám itt a má­sik kép: csörög a telefon, je­lez az URH-rádió, s pilla­natok alatt utasítás születik: innen és onnan ennyi és any- nyi hóeke, sószóró lásson ne­ki a befútt útszakasz járha­tóvá tételéhez! Olyan lehetett azokban a napokban az igazgatóság, mint háborúban két ellensé­ges sereg egyikének a főha­diszállása. S irányításával a kintiek, a hócsata katonái si­keresen vívták harcukat. Az intézkedési terv Helytállásuk mellett a si­ker titka: itt, a központban, jó előre felkészültek a meg­ütközésre. Az igazgatóság még október 31-én kiadta a megyében lévő nyolc — Űz- don, Szalonnán, Nyékládhá- zán, Mezőcsáton, Szikszón, Encsen, Szegilongon, Sátor­aljaújhelyen székelő — út- mesterségének a téli teen­dőkre vonatkozó intézkedési tervét. Ez azt is tartalmazza, hogy melyikük hány és mi­lyen géppel rendelkezik. Ide­jében gondoskodtak a síkos utak beszórásához szükséges homokról, s a havat olvasztó sóról is. Nemcsak az útmes- terségeken, de a hófúvás na­gyobb veszélyének kitett út­szakaszokon — mint például Hollóstetőn — is létesítettek úgynevezett homok-, illetve sódepóniákat. November 15-től már ügy­ködött a hóügyelet. Akkor az utak síkosságának a meg­szüntetése végett intézkedtek. Aztán hullani, szinte ömleni kezdett a hó, — s hiába volt karácsony, szilveszter, itt egyik sem számított ünnep­nek. A kötelességtudat nem tett különbséget a napok, de még a napszakok között sem. Éjszakánként éppúgy ketten figyelték a telefont, az URH- készüléket, mint nappal. S ha kellett, az igazgató, a fő­mérnök vagy valamelyik sza­kaszmérnök éjszaka ugyan­úgy járta az URH-val szin­tén felszerelt GAZ-zal a ve­szélybe került útvonalakat, mint délelőtt vagy délután. Hogy az igazgatóság 107 kü­lönböző gépe, s a tsz-ektől, vállalatoktól, tanácsoktól bé­relt mintegy 20 — hótolólap­pal felszerelt — lánctalpas és más erőgép pillanatra se áll­jon le. S győzött a szervezettség, az összefogás, — az Ember megverte Tél tábornokot. Csütörtök óta a gépek át­csoportosítását, s a közutak hótalanításának utómunkála­tait végzik. S számítanak rá, hogy január második felében ismét szükség lesz minden erő bevetésére. De a végső csatát is meg­nyerik. Az lesz a legszebb fizetségük, hogy fáradt, szél- és hidegmarta arcukat majd jogosan csókolja meg egy if­jú hölgy: a Tavasz. Ha em­beri nyelven tudna beszélni, bizonyára ezt mondaná: Ez férfimunka volt! TARJAN ISTVÁN tásával megyénkben főleg a GELKA, a Finommechanikai Javító Vállalat, öt kisipari termelőszövetkezet és 37 kis­iparos foglalkozik. A háztar­tási gépek, televíziók, rádiók száma az utóbbi években ál­talában megkétszereződött a háztartásokban, s a javítási igényeket csak részben tud­ják kielégíteni. A meglevő javítóműhelyek zsúfoltak és kultúrálatlanok. A GELKA dolgozóinak anyagi érdekelt­sége nem ösztönzi helyesen a jó minőségű szolgáltatásra való törekvést; monopolhely­zete a lakosság számára első­sorban a garanciális javítá­sok miatt hátrányos. „Űj szer­vizek létrehozása szükséges!” — summázta a vb elé ter­jesztett vizsgálati jelentés. Hasonló a helyzet a textil- tisztítás terén is. A miskolci Patyolat Vállalat, a Putnoki Vegyesipari Ktsz és a jelen­leg működő négy kisiparos a megye lakosságának igényeit nem győzi kielégíteni, annak ellenére, hogy a putnoki ktsz teljesítménye — az üzem fel- fejlesztése óta — meghaladta a miskolci Patyolatét. Szük­séges tehát újabb kisüzemet telepíteni Sátoraljaújhelyre, s több gyorstisztító szalont be­rendezni a megye különböző területein. Százmillió a fejlesztésre Kiterjedt a vizsgálat a gáz­készülékek szerelésével, javí­tásával és kölcsönzésével fog­lalkozó Tiszántúli Gázszol­gáltató és Szerelő Vállalat tevékenységére is. Ennek alapján elmarasztalják a TI- GÁZ-t többek között azért, amiért a gázkészülékek bér­leti rendszerének megszünte­tésére törekszik. A kereskedelmi szolgálta­tások fejlődésére elsősorban a díjtalan szolgáltatások köré­nek bővítése a jellemző. A Centrum Áruház például 14- féle díjtalan szolgáltatást nyújt vásárlóinak. Azáfészek területén a házhoz szállítási akcióknak van nagy sikere, míg a vendéglátóiparban az étkeztetésiben jelentős a for­galomnövekedés . A megyei tanács vb a szol­gáltatások fejlesztéséhez há­rom év alatt csaknem három­millió forintos támogatást nyújtott. Emellett az OKISZ is 13,6 millió forintot jutta­tott megyénknek ilyen célra. A KISZÖV fejlesztési terve szerint a negyedik ötéves tervben több mint százmillió forintra lenne szükség, hogy Borsodban az igényeknek megfelelően oldódjék meg a lakossági szolgáltatás. A megyei tanács vb a vizs­gálatról szóló tájékoztató je­lentést megvitatta, s a szük­séges intézkedésekről határo­zatot hozott. R. É. Felelőtlen íecsegők Ök azok, akik különféle kapcsolatokra és hírforrásokra utalva mindig mindenről tudnak, s értesüléseiket „Csak ne­ked mondom!” felkiáltással „bizalmasan” adják tovább. Ha nem válik be egy-egy jóslatuk, azonnal készek a válasszal: Én is csak hallottam ... Ök a jólértesültek, a kákán is csomót keresők, a vészmadarak, akik szeretik, ha a legkisebb társa­ságban is a figyelem középpontjába kerülnek. Kérdezés nél­kül is mondják a szöveget. S akadnak, akik odafigyelnek; komolyan veszik azt, amit hallanak, anélkül, hogy mérlegre tennék: van-e alapja, magva annak, amit a hírhozó, a „min­dent tudó” közöl? Hetek óta találgatják, beszélnek róla, hogy áremelés vár­ható. Olyan alapvető élelmiszerek drágulásáról beszélnek, amelyekből — bárki meggyőződhet róla — bőven van az üz­letekben. Húst, zsírt, kenyeret, cukrot és egyéb fontos élel­mezési cikket mindenki szükségleteinek megfelelően vásá­rolhat, annak ellenére, hogy időnként, különféle okok miatt (szállítás, a megrendelés hiánya stb.) előfordulnak döcce- nők is. Ami késik, nem múlik — mondják mindennek ellenére a mindentudók. Csak várjuk ki a végét... S a vita, a találgatás tovább gyűrűzik és az alig-alig két­kedők is — jogosan — válaszra várnak. A válasz egy mondatban kifejezhető: áremelés nem lesz. Miért is lenne? Népgazdaságunk stabil. A harmadik ötéves tervben minden tekintetben kedvezően alakult a helyzet. Nincs olyan iparág, amelyben ne túlteljesítésről adtak volna számot. Annak ellenére, hogy átvészeltünk egy súlyos ka­tasztrófát, az árvizet, az ellátásban sincsenek különösebb fennakadások. Készleteink kielégítőek. S ha a most kezdő­dött negyedik ötéves tervben az eddiginél magasabb terme­lékenységgel dolgozunk, mint ahogy azt a kongresszus is hangsúlyozta, akkor nem áremeléssel, hanem csökkentéssel számolhatunk. Ármozgás persze előfordulhat. Az új gazdaságirányítási rendszer hatékonyságának egyik jellemzője a mindenkori piaci helyzethez való igazodás. S itt nem csupán az élelmi­szeriparról van szó, hanem arról is, hogy milyen gépeket, berendezéseket gyártunk és milyen színvonalon; a ruha, a cipő és egyéb közszükségleti cikkek elfogadható áron kerül­nek-e a boltokba; jól gazdálkodunk-e a rendelkezésünkre ál­ló beruházási és egyéb összegekkel. Egyszóval; gazdaságo­san, termelékenyen dolgozunk-e? A piac mindenkori moz­gása törvényszerűen — a kereslet és kínálat szabályai sze­rint — az árak mozgását is jelenti. De ez nem áremelés. Az áremelés hivatalosan megállapított magasabb összeget, olyan kategóriát jelent, amelynek a bevezetésére az országban sehol senki nem készül. Készülünk viszont az életszínvonal további emelésére, ami megköveteli a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos emelését. Ha több van az ország asztalán — márpedig azt akarjuk, hogy több legyen —, akkor több jut egy-egy család asztalára 1 is. Ehhez az alapot több munkával teremthetjük meg, ami egyben biztosítja a szilárd árszínvonalat. Mindenki tudja, hogy amiből sok van, annak az ára általában csökken. S mi azt akarjuk, hogy mindenből minél több legyen. T. F. Ma délután fél kettőkor Előkészítő propagandisták részére A pártok tatásban részt vevő hallgatók országszerte meg­kezdik a kongresszus anya­gának a feldolgozását. Ez tör­ténik Miskolcon is, ahol a városi pártbizottsághoz tar­tozó alapszervezetek mintegy 300 propagandistája szerve­zett előadások keretében ta­nulmányozza a kongresszusi anyagot. Az első foglalkozás­ra ma délután fél 2-kor ke­rül sor a városi pártbizott­ság III. emeleti tanácstermé­ben. Az öt témát felölelő elő­adássorozatot követően ja­nuár 15-től május közepéig valamennyi oktatási forma hallgatói tanulmányozzák a X. kongresszus anyagát. Felszámolják a ciffányputri kai A negyedik ötéves terv idő­szakában a városok, falvak perifériájáról egyre inkább eltűnnek a vályogtéglából készült cigányputrik, sárvis­Blokkoí az ajándék melk? — Ünnep utáni cserebere A karácsonyi vásár utáni hetek általában holtszezont jelentenek a kereskedelem­ben. A forgalom jelentős ré­szét az ünnep utáni cserék teszik ki, amelyeket általá­ban január végéig szoktak lebonyolítani. A karácsonyfa alá került ajándékok közül leginkább a nyakkendőt, zok­nikat, általában a divatárut cserélik vissza az ajándéko­zottak, ki azért, mert nem felel meg, ki azért, mert egy­szerre többet kapott belőle. Az üzletekben készségesen kicserélik az árut, csak ak­kor adódik bonyodalom, ha nincs meg a blokk, ez pedig — ajándékról lévén szó — elég gyakran előfordul. kók. A szociális körülmé­nyeknek meg nem felelő tele­peken lakók kiköltöztetésé­hez természetesen új laká­sokra van szükség. A Borsod megyei Tanács elkészítette a „Cs” lakásépítési és vásárlási keret ütemtervét, melyet a legközelebbi tanácsülésen ter­jesztenek be. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium me­gyénk számára 1150 darab „Cs”-iakás építését és vásár­lását engedélyezte az elkö­vetkező öt évben. Az ütem­terv szerint ennek legnagyobb részét a miskolci járás ci­gánytelepeinek felszámolásá­ra fordítja a megyei tanács. Tizenkét új lakást építenek például a körömi Dankó- telep lakóinak, harmincegyet Sajószentpéteren — a miskol­ci járásban ez évben össze­sen 101-et. Özdon. Sátoralja­újhelyen, Leninvárosban és Kazincbarcikán is több mint 180 új lakásba költözhetnek be 1975-ig a cigánycsaládok.

Next

/
Thumbnails
Contents