Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-03 / 1. szám

J. janik az orvosi ellátottság A növénynemesítés nesztora je Hat öv és más semmi. Ez fedi bizonyos mértékben bemutatóján a modellt. a Salisbury cég londoni divat­Híd a világ felé Budapesten, az V. kerületi Rosenberg házaspár út 21. sz. alatt levő régi ház bejára­tánál kis tábla hirdeti: itt székel a magyar szellemi ter­mékek exportőre, a TESCO Nemzetközi Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Iro­da. A ma már az egész vilá­gon ismert iroda egyik ne­gyedik emeleti kis szobájá­ban beszélgetünk Kosztka Gyula osztályvezetővel, a TESCO szerepéről, tevékeny­ségéről. Szellemi export — Irodánk tevékenysége oly sokrétű, hogy puszta fel­sorolása is hosszabb időt ven­ne igénybe — mondja az osz­tályvezető. — Külföldi kap­csolataink közül elsőként az NDK-t említeném. mivel szellemi exportunk legna­gyobb része ide irányul. Bi­zonyára Miskolcon is tudnak arról, hogy a Miskolci Terve­ző Vállalat közvetítésünkkel jelentős tervezői munkákat végzett és végez a baráti ál­lamnak. De ez csak egy nél- da a sok közül Hiszen sorol­hatnám algériai, jugoszláviai, nyugatnémet stb. ilyen és más jellegű kapcsolatainkat is. Csak ez utóbbi országnak öt­millió WDM értékű tervezé­si-művezetési és technológiai szerelési munkát végzünk 1970—71-ben. Ugyanakkor irodánk- fontos szerepet lölt be fordított vonatkozásban is: a Diósgyőri Gépgyárnak mi szereztük be szovjet féltől * huzal-lendó berendezés műszaki dokumentációját. hogy ismét konkrét miskolci példát említsek. Magyar vállalkozások külföldön — Tudunk arról, hogy a TESCO számos külföldi érde­keltségű saját- és vegyes vállalattal is képviseli ha­zánkat a világban. Hallhat­nánk néhány példát erre vo­natkozólag? — A külföldi érdekeltségű saját- és vegyes vállalatok létesítése ugyancsak irodánk jellegzetes profilja. Tavaly jött létre például egy magyar —nyugatnémet consulting ügynöki vállalat, a TNT GmbH. Tárgyalunk majd egy magyar—perui molibdén vál­lalkozásról. Vagy: több vál­lalkozásban szerepelünk Ni­gériában. Apropó. Nigéria! A EERUNION, a TESCO. a HUNGAROCOOP és három jónevű nigériai vállalkozó tagja a FERTESCO Industri­es Ltd. vegyes vállalatnak, amely közreműködött abban, hogy a Miskolci Vas- és Fém­ipari’ Ktsz idén egy kisebb üzemet telepítsen Lagosban, a Nigériai Köztársaság fővá­rosában. Szakértőink a világban — A TESCO. tudomásunk szerint, a műszaki-tudomá­nyos együttműködés kereté­ben foglalkozik magyar szak­értők külföldi kiküldésével is ... — 1962-től. irodánk meg­alakulásától. Azóta több száz magyar kértő — köz- lük miskolciak is — vette ki részét a fejlődésben levő ál­lamok országépítő munkájá­ból. Jelenleg Afrika, Ázsia és Latin-Amerika sok-sok or­szágában. összesen 280 ma­gyar szakértő vív ki nap mint nap elismerést hazánk­nak. Más oldalról nézve, fog­lalkozunk már szakképzett külföldi ösztöndíjasok foga­dásával is, akik továbbkép­zésre érkeznek Magyaror­szágra. Jelenleg 34 országból összesen 283 ilyen ösztöndí­jas tartózkodik hazánkban irodánk közreműködésével. Még több azoknak a száma, akik mór hazájukba vissza­térve hasznosítják a Magyar- országon, közülük sokan a Miskolcon szerzett tudást, újabb ismereteket. NVIKES IMRE A felszabadulás előtt Mis­kolc teljes lakosságának alap­szintű gyógyításával 15 kör­zeti orvos foglalkozott. Ma 60 szervezett körzetben vég­zik a felnőtt lakosság gyó­gyító-megelőző ellátását. Vá­rosunkban egy körzeti orvos­ra átlagosan 2500 felnőtt la­kos jut. ami viszonylag jó aránynak mondható. A kór­házi ágyak száma a felsza­badulás előtti ezerről több mint 3500-ra emelkedett. A leve,?« mini szélvédő-tisztító Az autók szélvédő üvegé­ről általában kis gumikefék söprik le az esőt vagy a havat. Egy lengyel feltaláló most olyan készüléket szer­kesztett erre a célra, amely levegővel működik. Egy kis elektromos kompresszorból kiáramló sűrített levegősu­garak tisztítják le az üveg­ről az esőt vagy a havat. A gumi ablaktörlőtől eltérően, a levegősugarak még tön'kre sem mennek. Különösen jól használható ez az ablaktisz­tító berendezés a nulla fok­hoz közeli hőmérséklet ese­tén, amikor az üvegre hulló eső gyorsan megfagy. A gu­mi ablaktörlő nehezen tud „megbirkózni” a jéggé fagyó vízzel, a forró levegősugarak viszont kitűnő szolgálatot tesznek. A szomszédos Heves me­gyében, a Mátra déli nyúl ványainak tövében fekvő régi település, a mindössze néhány száz lakosú Kompolt nevét a húszas-harmincas években egy kiváló növény­nemesítő, dr. Fleischmann Rudolf tevékenyséae tette közismertté. tlús/diopíriás ' s/emih c<isd A Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutatóintézet­ben annak egykori világhírű igazgatójára, a húsz éve meg­halt Fleischmann Rüdolfra emlékezünk lányával. Má­riával. Édesapja közvetlen munkatársa volt. s annak halála után még évekig dol­gozott az intézetben; most nyugdíjasként él Kompolton. — Apám 1918-ban a szlo­vákiai Rumából került e kis­községbe — meséli. — A né­hai Székács Elemér, aki a magyar növénynemesítés egyik vezéregyénisége volt. figyelt fel rumai kukorica- nemesítő tevékenységére, s felkérte a kompolti Károlyi - uradalom vezetésére. Amikor ide került, a legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a kisparaszti gazdaságoknak olyan növényfajtákat állítson elő, amelyek szárazságtűrők és a rossz talajviszonyok kö­zött is jó termésátlagokkal fizetnek. Abban az időben ugyanis nem volt gép, mű­trágya, s a zord körülmé­nyek között csak nemesítés­sel tudtak jó eredményeket elérni. a Algakombinát Fekete-tengeren A bolgár Oceanográfiai és Halgazdasági Kutatóintézet fekete-tengeri vizsgálatainak kedvező eredményei után Várnában most megkezdték Bulgária első gigakombinát - jának felépítését. A létesít­mény érdekes feladatot ka­pott : a Fekete-tengerből nyert algát ipari célokra dol­gozza fel. Elsősorban nátri- umalginátot állít elő. évente 350 tonnát. Ezt az anyagot, az ..algavadászat” főtermékét, a gyógyszer-, textil-, festék-, lakk-, édes- valamint a mély­hűtő- és építőipar hasznosít­ja. Itt készül az algaroid is, amelyet az olajfeldolgozó ipar használ fel; a keverék- takarmányhoz szükséges jód és az algaliszt is gyártmá­nyaik közé tartozik. Az alga kitermelésére a várnai kombinát saját flot­tával rendelkezik. A hajtó­egységek meghatározott idő­közönként futnak ki a Feke­te-tengerre és gyűjtik össze a műszerekkel már előre fel­kutatott helyeken az algákat. A gyár 1975-ben rátér az elő­állított anyagok és mellék- termékek komplex értékesí­tésére és nem pusztán a bol­gár népgazdaság igényeit elé­gíti ki majd teljes mérték­ben, hanem exportra is meg­kezdi a gyártást. Magyarországon az édes­apám volt az első. aki tudo­mányos alapokra helyezte a növény nemesi test. s összesen 12 államilag elismert nö­vény t'ajtát nemesített. Ezek ' úléiték őt. Akkoriban eg.'el­len szobában. kezdetleges mikroszkóppal es egy jis mérleggel végezte vizsgála­tait. Szívesen dolgoztam vele. különösen attól kezdve, ami­kul’ megromlott i látása. ,es csak hűszdioplriás szemüveg­gel tudta érzelmin’ a hüive- zeiét Engem (ártott a ..sze­me világának” Én olvastam fel neki a szakkönyvek bői. folyóiratokból és mindig ne­kem diktált tollba A tudo­mányos ülésekre is én kísér­tem el tanácsén — küOUdréf Fleischmann Rudolful 1938- ban a becsi mezőgázdasagi főiskola díszdak torává vá­lasztotta, s később tagja lett a Csehszlovák Tudomány >s Akadémiának is. Olyan ki­váló tanítványokat nevelt, mint Ballanegger Róbert. Doby Géza. Jánossy Andor és az intézet mai igazgató­helyettese, Bocsa Iván. Szé­les körű külföldi kapcsola­tokat épített ki Törökország­tól Hollandiáig. Külföldről sokan személyesen is felke­resték szakmai tanácsokén és nemesített fajtáiéért. Az általa nemesített növényfaj­ták különösen a halálát kö­vető években terjedtek el hazánkban és külföldön egy­aránt. Búcsúzáskor Fleischmann Mária egy fehér papírlapot mutat meg, amelyre gyöngy­betűkkel a következőket irta: ,.Húsz <^ve már, hogy meg­halt édesapám, de arra. ahogy mosolygott, ahogy tré­fált, humorizált, ahogy sze­rette az embereket és a mun­káját —. most is nagyon élénken emlékszem. Talán ez volt ő: az emberek, a ter­mészet és az élet mélységes, magától értetődő szeretete és minden ellentmondás nélkül való elfogadása. Emlékszem, amikor közölték vele a si­kertelen operáció után. hogy megvakul, a hír környezetét, barátait soklka] jobban meg­rendítette, mint őt magát. Nehéz talán elhinni, de ak­kor is csak mosolygott, a szájharmonikáját kérte és Schubert egyik fohászát ját­szotta el. csendesen, látszólag megindultság nélkül, ahogy máskor is szokta. Könny szökött minden jelen levő szemébe. Ö azonban akkor is csak mosolygott és lát­szott .. MENTUSZ KÁROLY legyük el az energiái holnapra! Szükségessé váll, hogy Moszkva villamoseniTgia- ellátását egyenletesebbé te­gyék, illetve a nappali és éjszakai órákban jelentkező felesleget a reggeli és esti csúcsfogyasztásra tartalékol­ják. Ezt a legcélszerűbben úgy lehet megvalósítani, hogy az áramfelesleggel vizet szlvaty tyűznak magasan fekvő me­dencékbe. majd ezt a vizet turbinák meghajtására hasz­nálják a kellő pillanatban. Az illetékes szovjet állami szakértői bizottság megvizs­gálta a kérdés műszaki és gazdasági vonatkozásait, majd a kiviteli tervek elké­szítésével a Hidroprojekt Tervező Intézetet bízta meg. Az intézkedés nyomán ha­marosan megkezdik a za- gorszki. 1.2 millió kW tel.je- s í tményíi villarnosenergia- tároló építését, amely az első ilyen jellegű létesítmény lesz a Szovjetunióban. Kozmikus ' if a tenger fenekén Több, mint száz évvel ez­előtt a tenger mélyéről ki­emelt üledékben találtak elő­ször mikroszkopikus nagysá­gú fekete részecskéket. Ezek a részecskék gömb alakúak voltak és mágneses tulajdon­ságokkal rendelkeztek. Ugyanilyen apró gömböcs- kéket találtak a Föld felszí­nén levő porban is; nemré­gen rakétákban elhelyezett- speciális műszerek segítségé­vel az atmoszféra felső réte­geiben is megállapították je­lenlétüket. E gömböcskél: többségének 5—15 mikron az átmérője. Bár eddig is feltételeztél: hogy ezek a részecskék nem földi eredetűek, mégis csal; nagyon kevés Információ állt rendelkezésünkre származó suliról. A részecskék forrása, de méginkább a Földre jutá­suk gyakorisága tisztázatlan maradt. O. Vitlori plasz geokémi- kus, a bolognai légköri fizi­kai intézet kutatója az At- pesekben elektromágneses „csapdát” állított fel, amely elfogott ilyen mikroszkopi­kus gömböcskéket. A kémiai elemzés bebizo­nyította. hogy tökéletesen hasonlítanak a világóceán legkülönbözőbb részeiről vett tengeri üledékben levő ré­szecskékhez és a rakéták ál­tal nyert mintákhoz. Vitlori ezt elegendő bizonyítéknak tartja annak megállapítására, hogy a „csapdák" által elfo­gott részecskék kozmikus, nem pedig vulkánikus vagy ipari eredetűek. Vittori szerint a gömböcs­kék Földünkre hullásának intenzitása évenként körül­belül 0.0000003 gramm egy négyzetc<*"i t i méternyi terület. í«.

Next

/
Thumbnails
Contents