Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-11 / 8. szám

j(c Egervári Klára művésznő fellépése kellemes perceket szerzett a vetélkedő részvevőinek (bal oldali kép) — A V'IME- I-UX kassai testvérvállalatának, a Kobosluzbának a csapata jobb oldali kép). (Ágotha felv.) MISKOLC EGY HETE Miskolc—Kassa vetélkedő Vasárnap délelőtt szellemi vetélkedőn mérték össze tu­dásukat Miskolcon Miskolc­ról a két-két testvérvállalat — a kassai Kovosluzba és a Drevovyroba, valamint a mis­kolci VIMELUX és az Avas Bútorgyár — szocialista bri­gádjai. A Rónai Sándor Mű- velcklési Központ színházter­mében a vetélkedő első for­dulójára került sor. melynek játékmestere Iiováts György, a központ igazgatója volt. A legjobb teljesítmény e for­dulóban az Avas Bútorgyár csapata nevéhez fűződik, akik félidőben 65 ponttal állnak az első helyen az őket követő VIMELUX és a leiét kassai csapat előtt. A második, min­dent eldöntő fordulóra előre­láthatólag május 9-én kerül sor Kassán. Apad a Bodrog Megszűnt az árvízvédelmi készültség Az utóbbi napokban meg­lehetősén sok gondol okozott az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóságnak a gyor­san áradó Bodrog. A folyó A lejlődés a jogszabályok módosítását is megköveteli Beszélgetés az igazságügy.miniszter helyettesével A Közalkalmazottak Szak- szervezete miskolci igazság­ügyi bizottságának küldött­értekezletén, szombaton dél­előtt élénk vita zajlott a fel­adatokról, s a meglevő lehe­tőségekről. Az igazságügyi dolgozók speciális helyzete, a rendkívül felelősségteljes munkájuk megkülönböztetett figyelmét érdemel. A megyei bíróság székházában megtar­tott tanácskozáson megjelent és felszólalt dr. Szilbereky Jenő, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Bi­zottságának tagja, az igazság­ügy-miniszter helyettese. A tanácskozás szünetében a DH munkatársának alkalma nyí­lott rövid beszélgetést foly­tatni a miniszterhelyettessel. — Többen is felvetették a vita során, hogy új jogsza­bályok várhatók életünk több területén is. Mikorra és mi­vel kapcsolatosan jelennek meg ezek? — kérdeztük dr. Szilbereky Jenőtől. — Pártunk X. kongresszu­sának határozata determinál­ja az igazságügyi feladatokat is. Az állami, gazdasági és társadalmi életünkkel kap­csolatos elemzések hangsú­lyozzák: a fejlődés jogszabá­lyaink bizonyos módosítását is- megköveteli. Így többek között államunk alaptörvé­nyének, alkotmányunknak a módosítását is, amely a szo­cialista demokrácia tovább­fejlesztését kell, hogy szol­gálja. Jogrendszerünk to­vábbfejlesztését követeli meg gazdasági életünk fejlődése is. Űj gazdasági jogszabályok lépnek életbe, amelyek érin­tik a ‘bíróság szervezetének és működésének egyszerűsí­tését. Az új gazdasági jog­rendszer Ugyanakkor lehető­séget ad arra, hogy a gazda­sági mechanizmus reformjá­ban felvetődött vitás kérdé­seket átfogóan rendezzük, így például az áruforgalom- *ial kapcsolatos egyes jogi kérdések szabályozósára, a gazdálkodó egységek közötti jogviták rendezésének bizo­nyos szabályozására is sor kerül. De feladatot jelent a bíróságnak a társadalmi ha­ladásunkkal együtt járó ne­gatív jelenségekkel szembeni fellépés jogszabályainak mó­dosítása is. Az ezekkel kap­csolatos koncepciók kialakí­tása most folyik, s a közeli időszakban nyilvánosságra kerül — mondotta dr. Szil­bereky Jenő. — Éppen a mind nagyobb feladatokkal járó igazság­ügyi munkával kapcsolatban vetették fel a küldöttek: bí­róságainkon nagy a fluktu­áció, az igazságügyi dolgozók anyagi dotációja más jogi munkaterületekhez képest alacsony, a fiatal jogászok éppen ezért a jobban fizetett pályákat választják. Mi az el­képzelés a bírák utánpótlá­sáról? — Ez nem ilyen egyszerű. Az utánpótlás ugyanis érinti a nők és a fiatalok kérdését is az igazságügyön belül. Az egyetemeinkről jövő utánpót­lás nagy százalékát a nők al­kotják. Jogi egyetemeinken jelenleg a hallgatók 45—50, százaléka nő. Ez azt jelenti, hogy szakszervezeteinknek is többet kell foglalkozniuk a bírósághoz kerülő fiatal jo­gász szakemberekkel: helyes szakmai és politikai felkészí­tésükkel, s az igazságügyi, korszerű munkamódszerek kialakításához nyújtott segí­tésükkel. Csak így lehet el­érni, hogy a fiatalokat meg­tarthassa ez az egyébként vonzó jogi pálya. Ami az anyagi dotációt illeti: a kö­zeljövőben tárgyalják az il­letékes főhatóságok élet- és bérszínvonalunk helyzetét. Itt dől el, hogy mikor kerül sor az igazságügyi dolgozók bérrendezésére. — S hadd legyünk kissé lokálpatrióták: a tanácskozá­son sürgették a bíróság mis­kolci székhazának korszerű­sítését, felújítását. Valóban nagy szükség lenne rá, hi­szen az 1897-ben épült szék­ház már nagyon rászorult. Az Igazságügyi Minisztérium mikorra teszi ezt lehetővé? — Az Igény jogos. Éppen ezért ígérhetem, hogy a tá­volabbi jövőre tervezett kor­szerűsítést a lehetőségekhez képest korábban, még a ne­gyedik ötéves terv első felé­ben megkezdjük — fejezte be az igazságügy-miniszter helyettese. R. É. árhulláma több ezer holdas területet árasztott el. Az elmúlt 24 órában foko­zatosan csökkent a Bodrog vízszintje, naponta 15—20 cm-rel mutatott kevesebbet Félsóbereckinél a vízmérce. Szombat déltől vasárnap dé­lig pedig 31 cm-rel süllyedt a vizszint. Ezért, az Észak- -magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság tegnap délben meg­szüntette az elsőfokú árvíz­védelmi készültséget. A Ti­sza árhulláma is elhagyta vasárnap a déli országhatárt, s így egyetlen folyószakaszon sincs árvízvédelmi készült­ség. A tartós hideg hatására a folyó jege növekszik, a zaj- lás erősödik. A Dráva, a Ma­ros, a Túr, a Szamos és a Körösök kivételével már minden mellékfolyót össze­függő jégpáncél takar. Havas gondolatok o „Szibériai év végéről" panaszkodtak Európa-szerte a múlt hetekben az újságok. Kocsik százai rekedtek el a hófúvás­ban az autósztrádákon, s az átázott cipőtalp, a lassú közle­kedés miatt éppúgy bosszankodtak Budapesten, mint Prágá­ban, Varsóban vagy Párizsban. Igaz, hogy minket, miskolciakat mindez nem vigaszt Mégsem árt, ha elgondolkozunk egy kicsit e híradások fölött, mert azt bizonyítják, hogy a miénknél jóval nagyobb, s te­gyük mindjárt hozzá: jóval gazdagabb városokban sem tud­ták, hipp-hopp, egyik pillanatról a másikra eltüntetni a havat. Nehéz higgadtan szólni a Köztisztasági Vállalat munkájá­ról azután, hogy sokszor térdig süllyedtünk a latyakban, vagy hasra estünk a csúszós úttesten, de a kellemetlenségek múltával azért próbáljunk reális ítéletet alkotni A Köztisztasági Vállalat a városi tanács felügyelete alatt működik, gépesítettségének fokát, anyagi erejét tehát nem kis mértékben az határozza meg, hogv mennyi támogatást kapott a múlt években. Úgy látszik, nem eleget! A legnehezebb napokban nyilatkozta a vállalat egyik veze­tője: „Ahhoz, hogy egy nap alatt elszállítsuk a város utcái­ról a havat, olyan hosszú gépkocsisorra lenne szükség, amely Moszkváig érne.” Nos, ennyi gépkocsija nemhogy a vállalat­nak, de a város minden üzemének sincs ilyen célra. Hiszen a havazás idején is folytatni kellett a termelést, az élelmi­szerszállítást stb. Köztudott az is, hogy a város mindegyik üzeme munkaerőhiánnyal küzd. Miért hinnénk tehát, hogy éppen a kellemetlen, három műszakos hóeltakarításra lehet egyik napról a másikra százakat, ezreket toborozni? Nos, valahogy így néz ki az éremnek az az oldala, amit a téltől, hótól, latyaktól szenvedő városlakó nemigen nézeget. Tévedés ne essék, nem akarjuk mi most — fogadatlan prókátorként mentegetni a köztisztaságiakat. Való igaz, hogy ősszel nagyobb hangon nyilatkoztak a téli felkészülésről, mint amennyit‘nyújtani tudtak, amikor hullott a „fehér ál­dás”. Reméljük, le is vontak néhány olyan tanulságot — ők is, s a tanács illetékesei is —, amit a továbbiakban haszno­síthatnak. Az első és legfontosabb talán az, hogy bár kevés a pénz, mégis többet kell juttatni a jövőben a vállalat gépe­sítésére, mert busásan megtérül ez a beruházás. Számítsuk csak azt, hogy mennyi kárt tettek például a Közlekedési Vál­lalat jármüveiben a fagyos hótól hullámvasúttá vált utak! Ha nem is váltotta be mindenben a hozzá fűzött reménye­ket, vitathatatlanul sokat javított a város helyzetén a tanács akciója, a 14 vállalat összefogása a hó eltakarítására. Ügy véljük, ezt a kooperációt szükség esetén meg lehet ismételni. S ha jobban szervezik majd a rendelkezésre álló erőket, gör­dülékenyebben halad a gépek javítása, akkor nagyobb baj nélkül átvészelhetjük a telet. És még valamit Bármennyire is hasznos, nem elég a válla­latok összefogása. A járdák tisztítása a háztulajdonosok, házfelügyelők feladata... lenne. Az idén — először! — már megbírságoltak néhány hanyagot. Akinek nem használt az első figyelmeztetés, úgy véljük, rászolgált a továbbiakra. Mert furcsa dolog, hogy azok is felháborodnak az utak álla­pota miatt, akik saját kapujukat alig tudják kinyitni a hó­buckáktól. BÉKÉS DEZSŰ 30 nagyvad került puskavégre Nemcsak lőni, etetni is kell A földeket vastagon takaró hóbunda alatt nehezen talál­nak táplálékot az erdők vad­jai. A szárnyasok csapatosan keresik fel az országutakat, a szövetkezeti majorokat, hogy valami eleséghez jussanak. Ezért a vadászok vasárnapi programjának célja nem annyira a vadászás volt, mint inkább a segítő szándék, hogy „asztalt terítsenek” az erdők-mezők vadjainak. Megyénkben több mint tíz vadásztársaságnak mintegy 300 tagja indult útnak, s szá­nokon, gépkocsikon szállítot­ták az eleséget a bükki er­dők vadjainak. A Bodrog-' közi szálerdőkben a 20—30 őzből összeverődött csapatok­nak nádból és ágakból font etetőkhöz helyezték a táplá­lékot, az apróvadaknak pe­dig szerte a megyében olajos magvakat szórtak ki. A vadászban azonban a segítőszándék ellenére is él a szenvedély. A puskák sem maradtak csendben. A Bükk déli lejtőin, Abaúj környékén vaddisznóra rendeztek hajtő- vadászatot. a szeneiről erdők­ben pedig selejtbikára cser­késztek. Ezen a hét végén több mint 30 nagyvad került puskavégre. Szombaton délután, illetve az esti órákban egy kis kör­útra indultunk Miskolcon, mivel azt szerettük volna megtudni, hol és hogyan szó­rakoznak a miskolciak? „Csendes” este a Blikkben A színházban a Pompa­dour című operett második előadására 461-en voltak kí­váncsiak. A közönség a szín­háznak csak a felét töltötte meg. Annál nagyobb forgal­mat bonyolítottak le a dél­utáni és esti órákban a film­színházak. Csaknem 3100 fő­nyi közönség látogatott el a mozikba. Körülbelül 400 középisko­lás diák hódolt szombat dél­után kedvenc hobbyjának, a táncnak az Ifjúsági Házban. A terem szűknek bizonyult, hiszen sokan kint rekedtek Sokan szórakoztak a kü­lönböző éttermekben és presszókban szombat este. A Dominó színültig megtelt. Annál kevesebb vendég töl­tötte idejét az Avasiban. De mint megtudtuk, a legkisebb forgalmat itt szombaton és vasárnap szokták lebonyolí- tani.-^jMe tízre a Széchenyi I utca^.nte teljesen kihalt. Következő állomásunk: a I Bükk étterem. Itt csendes es­te volt. „Csak” egy vereke­déshez kellett kihívni az URH-s kocsit. Az egyik ittas vendég a társára támadt, s végül a felszolgálónőt ütötte fejbe ököllel. — Nehéz itt éjfél után ren­det teremteni, pedig nem szoktuk kiszolgálni az ittas vendégeket. És pontosan eb­ből származik a legtöbb „né­zeteltérés” — mondják. A személyzet nem tehet ar­ról, hogy az étteremnek „ilyen” közönsége van. Teg­nap például három nőt vitet­tek el titkos kéjelgésért. Utó­lag derült ki róluk, hogy Ma­gyarország jó néhány városá­ból kitiltot ták már őket. Saj­nos, elég gyakoriak itt a kü­lönböző rendzavarások. Kulturáltabban szórakozó vendégeket találtunk a Há­mor étteremben. A mintegy ezer vendég számára a Pal- las-eg3’üttes szolgáltatta a talpalávalót. A közönség nagy. része a fiatalabb korosztályt képviselte: ők már az étte­rem törzsvendégeinek számí­tanak. Kedves szokás itt, hogy a vendégek a szalvétá­ra íriák köszönetiiket a fi­nom ebédért, vág.'’ vacsorá­ért. és a szíves vendéglátás­ért. Több tucat, ilyen ..kü­lönleges” szalvétagyűjte­ményt őriz az étterem veze­tője. Pótszilveszler Éjjel háromnegyed egykor érkeztünk az Otthon étterem­be. „Gyenge” szombati forga­lom. Háromszázötven vendég. A presszóhelyiségben az egyik asztalon egy pezsgős­üveg. Gazdái pótszilvesztert rendeztek éppen. Beszélgetés közben kiderült, hogy az „igazi” szilveszterük nem a legjobban sikerült. A JA 68—02 rendszámú taxival jutottunk el kőrútunk utolsó állomására, a Jereván bárba A gépkocsivezető út­közben elmesélte: ilyenkor szombat éjjel bizony sok „furcsa” vendéggel akad dol­ga. A múltkor például egy fiatal lány akarta elvitetni magát Szikszóra 60 forintért. ,.A többit, majd természet­ben” — ígérte. A Jerevánban a szokottnál jóval nagyobb volt a forgalom. A bárpult­nál sóhajtozott, az egyik ven­dég; több éjszakai mulató­hely kellene Miskolcra, egy másik azt feszegette, hegy miért kevés a „rendes" bár­énekesnő. A Jereván vendé­gei kedvükre kiszójakozhat- ták magukat reggelig. — íme ezt láttuk és hal­lottuk szombaton délután, es­te és éjjel. BOTA SÁNDOR „Csak” egy verekedés Szombat este Telt házak a szórakozóhelyeken

Next

/
Thumbnails
Contents