Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-03 / 1. szám

•Január elsejétől Életbe lépett a módosított szabályozó rendszer Január elsején a negyedik ötéves terv indulásával élet­be lépett a továbbfejlesztett közgazdasági szabályozó rendszer, amelynek alapel- vci a törvénybe építve szo­rosan kapcsolódnak az or­szág gazdaságpolitikai fel­adataihoz. reformmal A gazdaságii együtt az 1968-ban bevezetett szabályozási rendszer alapelvei beváltak, alapvető változtatásokra nem került sor, a szabályo­zás egyes elemeit azonban a változó körülményekhez kel­lett igazítani. A módosított szabályozók fokozottan ösz­tönöznek a műszaki fejlesz­tés gyorsítására, a munka hatékonyságának növelésére, a termelés szerkezetének át­alakítására és egyéb, a nép­gazdaság számára kívánatos változtatásokra. A pénzügyi szabályozás legfőbb célja az ország gaz­dasági és pénzügyi egyensú­lyának erősítése, továbbá az, hogy pénzügyi eszközökkel is a munka hatékonyságá­nak növelésére ösztönöz­zék a vállalatokat. AvDeeaesedési és a fejlesztési ns«e«eségriész adóterhei kö- zdtebb kerülnek egymáshoz, ezzel is ösztönözve a vállala­tokat az erőteljesebb fejlesz­tésije. Az adómentességek nnqBgBtatefcésével jövedel- í-SdknaáEíáira, gazdaságta­lan termékeik gyártásának abbahagyására, jobban fizető cikkek gyártásának bevezeté­sére sarkallják az üzemeket. Ugyanilyen célból szigorúb­bakká válnak az állami tá­mogatások feltételei. A hitelpolitika ugyancsak a hatékonyabb gazdálkodás­ra ösztönöz. A külkereske­delmi szabályozók az export dinamikus növelésére, a ter­melési és exportszerkezet fejlesztésére, a gazdaságosság javítására. a népgazdaság számára szükséges importtermé­kek beszerzésére ser­kentik a vállalatokat. Az exportszabályozásban je­lentős rendszerbeli változá­sok történtek. Az import szabályozási rendszerében nincs változás, csupán a szabályozók mér­tékei módosulnak; a nép­gazdaság számára kedvező import kötöttségei és terhei csökkennek. Korszerűsítik a vámrendszert is, a vámtari­fák arányai jobban közelíte­nek a nemzetközi szinthez. A létszám- és bérgazdál­kodás szabályozói a munka hatókon yságára, az emberi munkaerővel való fokozott takarékos­ságra ösztönöznek. A vállalatok ma már is­merik az új tervidőszakot érintő összes fontos jogsza­bályit, s így — most első íz­ben — hozzákezdhetnek sa­ját ötéves terveik kidolgo­zásához is. A következő hetekben, hó­napokban műszaki konferen­ciákon, termelési tanácsko­zásokon, munkaértekezlete­ken, a szocialista brigád-, a törzsgárda megbeszéléseken egész vállalati kollektí­vák foglalkoznak majd a tervek kidolgozásával s 1971. június végéig készí­tik el, hagyják jóvá és do­kumentálják a népgazdasági ötéves terv céljaihoz igazo­dó vállalati középtávú ter­veket. +: Egy excentrikus londoni divatmodell A MTESZ közlekedéstudományi programja Kővei dobálták meg az elpöfögő masinákat A magyar autózás hőskorából EMészüit a MfBESZ Közle­kedéstudományi Egyesülete gépjármű szakcsoportjának idei mwnkaterve. A program szeiánt már az év első három hónapjában több közlekedés­fejlesztési, kereskedelem- és üzletpolitikai témakörű elő­adást tartanak. Szakmai kö­rökben a legnagyobb érdek­lődésbe egyebek között a kyfetekedést dolgozók bérifej­lesztését szabályozó új, köz­ponti rendelkezésekről tar­tott előadósök számíthatnak. A munkaterv közérdekű té­mái közül minden 'bizonnyal Kazincbarcika helyi tömeg- közlekedési forgalmának fej­lesztése és átszervezése, va­lamint Borsod személyfor­galmi adatainak gépi feldol­gozását előkészítő tanulmány lesz a legérdekesebb. Amikor 1900. november 30- án megalakult a Magyar Automobil Club, úgy látszott, a félajzott közvélemény meg­nyerése a század nagy felfe­dezésének csöppet sem biz­tos, sőt. Budapesten szinte naponta előfordult, hogy kő­vel dobálták meg az el pöfö­gő masinákat, s ugyancsak sűrűn érkeztek a feljelenté­sek a rendőrségre a 15—20 kilométeres sebességgel ,.szá­guldó” úrvezetők ellen ... Így aztán nem, is kellett sokat várni, hogy a hatósá­gok rendelkezzenek a meg­bolygatott közlekedési rend védelmében. Az 1901-ben ki­bocsátott „ős-KRESZ” előír­ta: „A Stefánia úton lóver­seny-napokon, valamint ün­nep- és vasárnapokon tilos az autózás. A teherautó nem mehet gyorsabban a lovas kocsinál a »kétkerekű auto­mobil« pedig a kerékpárnál'’. Ugyancsak felhívták a gép­kocsivezetők figyelmét arra is, hogy „hajtáskor a jelző- kürttel g ikon időközben jelzés adandó”. Ekkor köte­lezték az autótulajdonosokat járművük számozására. Ez annál is inkább újdonság- számba ment, mert addig minden kocsinak külön neve volt. Így ismerték a „Boss”-t, a „Night girl”-t, a „Red De­weí”-t vagy a „Kati”-t. Az autóklub első javasla­tai közé tartozott az autós- vizsgabizottság felállítása. Szabályrendeletük előírta: ezután csak azok ülhetnek a volán mellé, akik sikerrel leteszik a szakvizsgákat. En­nek ellenére még a klub el­nökségének is több tagja — évekkel a szabályzat megje­lenése után — sem rendel­kezett semmiféle jogosít­vánnyal ... Az autóklub ténykedésé­nek köszönhető, hogy 1901. június 17-én, a Tattersal csarnokában megnyílt az el­ső autóki állítás Magyarorszá­gon. Huszonhárom részvevő mutatta itt be a kocsiját. Ugyancsak ekkor rendezték meg az első autóversenyt is. Minden népszerűsítés dacára, az első gépkocsiszakkönyv írója ezeket jegyzi előszavá­ban: „Sajna, nálunk még ez­rével láthatunk olyan művelt és felvilágosodott embert, aki bizonyos félelemmel tekint a tovaszáguldó automobil után. Gondolni sem merne ari'a, hogy ő is kezelhetné ezt az ördöngös masinát. Nem hin­né el, hogy könnyebb és biz­tosabb egy automobil vezeté­se, mint a ló hajtása .. Mindenesetre éppen a honi autósport támogatásában, ki­alakításában, sőt ezen túl az első magyar autótípus meg­teremtéséiben is az oroszlán- rész a hajdani Magyar Auto­mobil Clubot, a mai Magyar Autósklub ősét illeti. Ismét befagyott a Balaton Az idén először karácsony­ra állt be a jég a Balatonon, de az ünnepek után bekö­szöntött enyhe, esős idő­járás pár nap alatt eltűntet­te a vékony jégréteget. A szilveszterre visszatért h'deg idő hatására most újból jég­páncél borítja a „magyar tengert”, csupán a közepén látható egy keskeny vízcsík. Szombaton reggelre a jég vastagsága átlagosan 4—5 centiméter volt. de a déli parton mintegy 100 méter szé­lességben elérte a 6—7 cen­timétert is. 500 személyes léghajó Leningrádi mérnökök 500 személy szállítására alkalmas óriás léghajó terveit készítet­ték el. Az 500 000 köbméter űrtartalmú léghajó óránként 250 kilométeres sebességgel halad majd és az időjárástól teljesen független lesz. Az óriás léghajó csak külsősé­geiben hasonlít majd elődei­hez. Építésénél korszerű mű­anyagokat használnak fel és a léghajót veszélytelen hé­liummal töltik meg. Gazda­sági szakértők a kisebb költ­ségek miatt a teherszállítás­nál lökhajtásos repülőgépek­nél és a helikoptereknél elő­nyösebbnek tartják a lég­hajók alkalmazását. Hogyan kellene élnünk? Uijévkor ugyebár e labra adóztunk: de jó lenne másképpen, jobban élni az új esztendőben. Hogy hogyan? Hát például úgy, ahogy a maszek. Dől hozzá a pénz, örök­lakást vesz magának, autója van, a Balatonnál a Marinában nyaralhat belföldi létére, márpedig az a külföldiek számára sémi olcsó mulatság. A maszekok szerint viszont az élet csupa gyötrelem. Foly­ton a nyakukra jár az adóhivatal. És hol engedheti meg ma­gának egy maszek, hogy hónapokig egészségesen betegesked­jék, mint az állami dolgozó? Némely maszek szerint csakis úgy kell élni, mint a színé­szek. Mert ugyebár egy színésznek van havi fizetése is, az összes szociális juttatásokkal, de azért jó pénzért kimehet a filmgyárba, a szinkronba, elmehet a tv-be, a rádióba, szóval úgy dolgozó, hogy maszek, illetve úgy maszek, hogy dolgozó. A színészek szerint azonban a folytonos idegmunka felőrli a szervezetet, a pihenésre nincs mód, mert akkor az ember lemarad, a közönség, és ami még nagyobb baj, a miniszté­rium is elfeledkezik róla. Bezzeg a futballisták, azoknak jó, van az a napi két óra tréning, járják a világot, csak lenne meg a hozzá való eszük. ' A futballisták életét valóban sokan irigylik, s azt hangoz­tatják, hogy nagyszerű dolog, ha valaki már fiatal korában gondtalanul élhet. A vezetők lesik a kívánságait, mindent megkap, amit csak akar, s cserében semmi mást nem kell tennie, mint eredményeket felmutatnia. Ezt az életet csak a futballisták nem irigylik, akik azt pa­naszolják, hogy a fiatalságuk tele van gondokkal. Nincs egy szabad percük sem. Mert aki nem próbálta, nem is sejtheti, mi az: sportszerűen élni. A futballisták a tudományos kutatókat irigylik. Kétszer kettő az mindig négy, a logaritmustábla értékei sem változ­nak, s az atom szerkezete sem függ attól, hogy mivel töltöt­ték az előző éjszakát. A tudomány emberei erre szerényen megjegyzik, hogy az élet rendkívül bonyolult, éjszakánként ki sem látszanak a szakfolyóiratokból, évekig kell foglalkoz­niuk valamivel, s akkor jönnek rá, hogy tévutakon jártak. A kutatás izgalmai helyett ők a családi élet békéjét sze­retnék. A családapák szerint viszont, amint hazamennek, a feleségük folyton a kevés kosztpénz miatt panaszkodik stb. Szóval, nem így kellene élni, hanem valahogy másképpen. Például úgy, ahogy falun élnek. Csend van, békesség, nyu­galom. A baj csak az, hogy a falusiak azt mondják: ma már falun sincs nyugalom, betört oda a gép. De hol van az a komfort? Van persze, s egyre több ember, aki épít magának. Erre aztán a városiak azt mondják: hol van nekik módjuk rá, hogy fürdőszobás házat építsenek maguknak? A falusiak azzal érvelnek: a városiaknak már régen épít az állam fürdő­szobás lakásokat. Egyszóval: ki elégedett nálunk? Senki. Legkevésbé azok, akiknek mások szerint a legmegelégedettebbeknek kellene lenniük. Illetve tulajdonképpen mindenki. Legfőképpen azok, akiknek saját maguk szerint a legnagyobb okuk van az elé­gedetlenségre. Hiszen mivel legyen az ember elégedett, ha nem azzal, hogy elégedetlen lehet? No_ de egyezzünk meg abban, hogy 1971-ben sok mindent másképpen csinálunk, mint 1970-ben tettük. Illetőleg: hatá­rozottan szögezzük le, hogy 1971-ben sem szabad a dolgok­nak másképpen történniük, mint ahogy 1970-ben történtek. Es aki ezt nem értette meg 1971. január elsején, majd talán megérti 1971. december 31-én. Miután szépen kipihentük magunkat, most végigdolgozunk egy évét. Es remélhetőleg olyan fegyelmezetten és szorgal­masan, ahogy mások szeretnék. És akkor talán úgy tudunk majd élni, ahogy mi magunk szeretnénk. P. I. VASÁRNAP Kossuth rádió: 12.20: Tánczenei koktél. — 13.05: Járóka Sándor népi zenekara játszik. — 13.50: Minden lehetséges! — 14.05: Ri­port után. Szűcs László doku­mentumjátéka. — 15.05; A Nyu­gat lánya. Operarászletek. — 15.46: A második ének. Babits Mihály mesedrámája. (Ism.) — 17.05: Ifj. Magyari Imre népi ze­nekara játszik. — 17.31: Pályám emlékezete. A mikrofonnál: Zá- vodszky Zoltán. IV. rész. — 18.00: Sajtókonferencia. — 19.20: Új népzenei felvételeinkből. — 19.50: Közvetítés a József Attila Szín­házból: Malom a Séden. Színmű két részben. — 22. i5: Beethoven és Bartók zenei öröksége. XII. rész. — 23.01: Tánczene éjfélig. — 0.10: Csajkovszkij: Jolánta. Nyitány, jelenet és Jolánta adó­zója. Petőfi rádió; 12.00: Vavrinecz Béla: Magyar képeskönyv. — 12.20: Barokk operamuzsika. — 13.03: Kórusok, hangszerszólók. — 13.35: Bodnár György könyv­szemléje. — 14.00: Mindenki ked­vére kettőtől hatig. — 18.05: Ho- heggel-művek. — 19.35: Tudósa­ink arcképcsarnoka. Ubrizsi Gá­bor akadémikus. — 20.05: Szabad szél. Operettrészletek — 20.57: Gidon Krémer hegedűestje, a pé­csi Liszt-teremben. — 22.15: Esti hangulatban. Könnyűzene. — 13.10: Szimfonikus zene. URH: 18.05: Tánczenei koktél. (Ism.) — 18.50: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 19.10- Haydn: Orfe­usz és Euridike. Négyfelvonásos opera. — Közben: 20.30: Téli ze­ne. Versek. — 21.40: Magyar ze­neszerzők. — 22.06: A dzsessz kedvelőinek. — 22.32: Sztravinsz- kij-művek Miskolci rádió: Borsodi han­gos újság. — Az uj esztendő első munkanapján a Diósgyőri Gép­gyárban. — Ahol lemaradtak. — Akit már régen hallottunk. — Kulturális életünkből. — Mérleg a MTESZ-nél. — borsodi földek, borsodi falvak. — Vidéki hírek. — Nótacsokor. Televízió: 15.43: Victor Hugo: Hernani. Romantikus dráma há­rom részben. — 17.50: Hírek. — 17 55: Eredmények, gondok. Ri­portfilm. — 18.35: Bartók-bemu- tatók nyomában. — 18.50: Tájak, városok, emberek. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.001: A íőellenőr. Amerikai ze­nés vígjáték. — 21.40: Beethoven: G-dúr zongoraverseny. — 22.15: Tv-híradó. Bratislavai televízió: 16.25: Hí­rek. — 16.30: Csehszlovákia— Szovjetunió ifjúsági jégkorong EB-mérkőzés. — 18.45: Esti me­se. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Apáink tetői. Tévédokumentum a népi építőművészetről. — 20.00: Mihály úr kalandjai. Lengyel történelmi sorozat. — 21.00: Fe- kete-Aírika verőfényben. NDK dokumentum-sorozat. — 21.35: Kultúra ’71. Publicisztikai mű­sor. — 22.00: Tv-híradó. Miskolci Nemzeti Színház (7): Nyugalom, a helyzet változat­lan! (bérletszünet). Kiállítás: Miskolci Képtár (10— 18 óra között): Képek a Herman Ottó Múzeum anyagából. HÉTFŐ Kossuth rádió: 8 15: Mit üzen a Rádió? — 8.50: Billy Wolfgram hawai giláregyüttese' játszik. — 9.01: Vadon nőtt gyöngyvirág. VI. rész. — 9.21 • Rádióbörze. — 9.29: A hét B'artók-műve V. vo­nósnégyes. — 10.05: Vadászúton a Tapajos mocsaraiban. I. rész. Eseményjáték a 'brazíliai őserdő­ben, — 10.40: Szimfonikus z?ne. Petőfi rádió: 3.05- Népdalok, néptáncok. — 8.40: Bolgár mű­vészek operafelvételeiből. — 9.00: Ezeregy délelőtt. A Gyer­mekrádió órája. — 10.00: A zene hullámhosszán. Hóesésben — ingyen szálloda Hvaron, az adriai szigeten, amely a szokásosnál is több napfényt élvez, a helyi ide­genforgalmi szervek reklám­fogásból azt ígérik, hogy ha elromlik az idő, a vendégek mindenért csak fél árat fizet­nek. Körülbelül 500 külföldi vendég így kapott váratlan karácsonyi ajándékot. Pénte­ken több mint négy órán át uhogott az eső. A szállodák állták a szavukat: ezen a na­pon 50 százalékos szobaárat kértek és fél árat számítot- fak a szállodai vendéglőkben is. Az üdülők most havazá­sért imádkoznak: a hirdeté­sek szerint ugyanis e%5. köd esetén 50 százalékos árenged­ményt adnak, de ha hó esik, ingyenes az ellátás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents