Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-06 / 4. szám

1 Máit viszi a gázt Sok reklamáció érkezett korábban a Tiszántúli Gáz­szolgáltató és Szerelő Válla­lat egri üzeméhez a gázpa­lackok kiszállításával kap­csolatban. Azóta az egri üzem vezetői megállapodtak a Volán helyi vezetőivel; a palackokat gépkocsin szállít­ják ki az autóközlekedési vállalattal kötött szerződés alapján. Negyvenezer naposcsibe Tegnap keltek ki az idei első naposcsibék a putnoki keltetőben. A negyvenezer naposbaromfit a környező mezőgazdasági üzemekbe szállítják ki. A jövő héten a többi keltetőket is feltöltik a megyében. Elkészült húsz kút A Földtani Kutató- és Fú­ró Vállalat Észak-magyaror­szági üzemvezetősége a be­fejező munkákat végzi a Ke­leti Csúcsvízmű kútfúrásai­nál. Eddig húsz kút készült el. Jelenleg a későbbi meg­figyelő kutak mélyítésén dol­goznak. Mentőkkel a Szarka-hegyen Rohamkocsik, lépésben Miskolcon nem minden út járható. Például a Városi Mentőállomás előtti Petőfi Sándor utca is alig. A ten­gelyig érő hó holt tajtékként gyúródik hurkába a ki-be- íorduló kocsik kerekei nyo­mán. A Köztisztasági Válla­lat errefelé nem takarít — minek, hiszen itt „nem tán­col a pap”! Csak a kocsik fara twisztel jobbra-balra a fagyott hórögökön. Zene nincs hozzá. A sofőr némán harapja össze szája szélét. Tudja, hogy ennél jobbra se­hol' nem számíthat. Kifordulunk a délutáni csúcsforgalom járműitől so- tétlő főútra. Irány a ládi fű­részüzem. Járványgyanús ál­lapotban, magas lázzal vár ránk ott valaki. Előzések so­rával kíméljük türelmét. A Herczeg Ferenc utca torko­latáig. Ott leblokkolunk. Az út baloldali sávját hószállí­tásra váró teherautók sora foglalja el. Előttünk messzire nyúló veszteglő kocsisor. Ne­gyedórás taktikázás után la­zul az autók rendje. Mint ízenként a giliszta, úgy moz­dul a végtelen lánc. Egyik ízeként mi is előreporzunk, aztán fék! Majdnem fönn­akadtunk a forgalom igazi zátonyán, a mi sávúnkon Gazdaságpolitikai kislexikon (3.) Gazdasági hatékonyság Népgazdaságunk törvényerőre emelt negyedik ötéves tervé­ben a hatékonyság gyakran szerepel. Hogy mennyire átfogó és sokrétű feladatról van szó, az nyomban kitűnik a tervtör­vény első fejezetének lexikális tömörségű bekezdéséből; „A negyedik ötéves tervidőszakban a gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, amelyet különösen a munka termelékenységének emelkedésével, a fajlagos anyagráfordítások csökkentésével, az álló-, valamint a forgóeszköz-állomány kihasználásának javításával, a fejlesztési eszközök hatékonyabb felhasználá­sával, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsításával, a korszerű termékek és termelési eljárások bevezetésével, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fokozásá­val, a szervezés és a vezetés színvonalának emelésével, a tu­dományos eredmények hatékony felhasználásával kell meg. valósítani.” Másként fogalmazva, azt mondhatjuk: minden gazdasági tevékenység, döntés hatékony, amely a nemzeti jövedelmet optimális mértékben gyarapítja, a munkaerő és az eszközök (anyagok, gépek, épületek) legjobb hatásfokú hasznosítását lehetővé teszi. A vállalatok hozzájárulását a nemzeti jövede­lem növeléséhez leginkább az általuk elért nyereség tükrözi. A számítások szerint jelenleg a vállalatok nyereségének évi kétszázalékos növekedése egy százalékkal gyarapítja a nem­zeti jövedelmet. Ez az összeg népgazdasági szinten 1970-ben körülbelül hárommilliárd forint. Ebből átlagosan egymilli- árd jut az állami költségvetésbe, kétmilliárd pedig a válla­latoknál marad fejlesztésre és a személyi jövedelmek növe­lésére, A nemzeti jövedelem minden egyes százaléka 1975-ben már több mint négymilliárd forintnyi új értéket képvisel. S a népgazdaság és a vállalatok ezen is 1:2 arányban osztoz­nak. A vállalatok tehát határozottan érdekeltek a hatéko­nyabb munkában. Az ország teljes nemzeti jövedelme 1971—75 között az el­múlt esztendőkhöz hasonlóan évente 5,5—6 százalékkal nő. Mégis merőben új feladatta] van dolgunk, mivel mérséklődik a nemzeti jövedelem termelésében résztvevők — főként az iparban foglalkoztatottak — számának növekedése. Az egyéb­ként közismert munkaerő-gondokat, a krónikus létszámhiányt, a nemzeti jövedelem eddigi növekedési ütemét tartani csak. a termelékenység eddiginél gyorsabb emelésével, a meglevő dolgozók ésszerűbb, teljesebb foglalkoztatásával lehet. Ehhez új, korszerű gépek, berendezések, gyártási eljárások, mun­kamódszerek kellenek. Nélkülözhetetlen a vállalatok belső irányítási rendszerének fejlesztése, a jobb munkaszervezés, a folyamatos zavartalan, munka feltételeinek megteremtése. De fegyelmezettebb munkára, a szakképzettség emelésére is szükség van. Ha mindehhez még hozzávesszük az anyag­takarékosságot, a gépek, eszközök jobb kihasználását, kide­rül, hogy nem csupán a vezetők, hanem a munkások feladata is a hatékonyság növelése. Jóllehet az irányítók felelőssége, kezdeményezési lehetősége a nagyobb. Különösen, amikor már nem csuoán az olcsóbb termelésről, az önköltség csök­kenteséről hanem a termelés szerkezetének átalakításáról, korszerűbb, gazdaságosabb, előnyösen értékesíthető termékek részarányának növeléséről, a nemzetközi munkaimegosztás fejlesztéséről van szó. K. J. veszteglő teherautón. Abla­kán hóhályog. íme a bizony­ság, hogy már az elmúlt hó- fúvásos éjszakát is itt töl­tötte. Végül befutunk a fű­részüzembe. ötvenes mun­kásembert segítünk föl a Nysa hágcsóján. A járvány­kórház felé menet a hord­ágyra dűl, de fölkapaszkodik ismét. A kísérő sietve tálat nyom kezébe, amely olyan, mint egy kifordított gyo­mor ... A héttelefonos irányítóhoz újabb bejelentés érkezik. El­mebeteg beszállítását sürgeti a Szarka-hegyről. A roham­kocsi már alkonyatba fúrja magát. Fémesen ragyog a Hold, de csillagok csak az út mentén elsuhanó ablakok mögül villannak elő. A dí- szehullató karácsonyfák utol­só torát ülik néhány lakás­ban. A suhanás lassan meg­szűnik, s a kaptatón felfelé már csak döcög a kocsi. Az­tán csúszkálásra telik a ke­rekektől. Előkerülnek a la­pátok, és „Segíts magadon, máson segítesz!” jelszóval megindul az úttisztítás. Az autó megfarolva előrébb rukkol, de túlmer edeknek bizonyul a hóba vágott Zalka Máté utca... Gyalogtúra következik. A Szarka-hegy tetején ku­tyaugatás és sötétség. Zár- kapujú, redőnyszemű házak. A mentőket senki nem várja A megadott cím alatt levő lakás zárva. Belülről mozgás nem észlelhető. A zajra ki- gyúl néhány szomszédnál a villany, emberek gyűlnek a mentősök köré. Való igaz. hogy a keresettet a mai nap nem látták, de a hívó ön­igazolásként megadott nevét sem ismerik. Pedig szom­szédnak mondta magát a te­lefonba ... ! A képlet a sötétség dacára világossá válik: valaki ismét „szórakozott” a mentőszol­gálattal. o Az oda-vissza 13 lcm-es út a nagy kocsinak és kéttagú személyzetének két óra húsz percét vette igénybe. Ezalatt három kiszállítást bonyolít­hattak volna le. Aznap száz körül volt a szállítások szá­ma. Szerencsére az „azonna- losok” — súlyos balesetek — százaiéira alig érte el a har­mincat. A többit az alkalmi fekvőbeteg-szállítás tette kd. Szerencsére! NYAKAS SZILARD Á DH városfejlesztési fóruma • A Tanácsház tér rendezése 0 Cserelakások • OTP-lakások a belvárosban Fórumunk ezen a héten a belvárosi szanálásokkal és az itt épülő lakásokkal foglalkozik. A Tanácsház tér 3—13. szám alatt lakók fórumunkhoz intézett kérdéseire a városi tanács tervosztályának helyettes vezetőjétől, Maczonkai Gézától kértünk választ. — Lebontják-e a kér­déses házakat, a Ta­nácsház tér 3—13. szám alatt levőket, s ha igen, mikor és mi épül a he­lyükre? — A Tanácsház tér 3—13. sz. házak az 1975-ig szóló szanálási tervben még nem szerepelnek. Lebontásukra valószínűleg az ötödik öt­éves tervben kerül sor. A tér rendezését a másik olda­lon, a jelenlegi üres telken kezdik, majd az óvoda, a mellette levő üzletek lebon­tása után a páros oldalon folytatják tovább. — A Tanácsház téri levélírók sok belvárosi család aggályát fogal­mazták meg, mikor ar­ra kértek választ, hogy lebontandó lakásuk he­lyett hol kapnak újat? Az évtizedek óta a város szívében élók ugyanis igen nehezen válnak meg a megszokott kör­nyezettől és szeretnék, ha a szanálás után újra a belvárosban kapnának lakást. — A belváros rekonstruk­ciója elsősorban nem a la­kásszám gyarapítását szol­gálja. Az új lakótelepek ed­dig is, ezután is a peremvi­dékeken, a centrumtól tá­volabb eső részeken épülnek. Az új városközpont a köz- intézményeknek, üzleteknek, szórakozóhelyeknek ad ott­hont, ezért itt viszonylag ke­vés lakás épül. A Béke ét­terem helyén, a Széchenyi utca 3—9. szám alatt 1973- ra elkészülő 16 szintes épü­letben 96, a Tanácsház té­ren még körülbelül 60 la­kást építünk. — A belvárosban épülő lakások korlátozott száma miatt a városi tanács úgy döntött, hogy a Tanácsház téri és Széchenyi utcai új lakótelepeket OTP örökla­kásként értékesítik. A ket­tő- és négyszobás lakások ára az OTP-jelleghez mérten jóval magasabb lesz. mint a lakótelepieké. A belvárosi családok kérdésére tehát azt kell válaszolnom, hogy a cserelakást nem a központ­ban, hanem az új lakótele­peken, a Vörösmarty utcá­ban, a diósgyőri, s az avasi városrészben jelölik ki szá­mukra. A Széchenyi utcán, illetve a Tanácsház téren épülő lakásoknál azért volt szükség az említett döntés­re, mert a korábbi tapaszta­latok szerint tulajdonképpen lehetetlen igazságosan elosz­tani a kevés, és a lakótele­pieknél értékesebb belvárosi lakást. Az új lakástörvény egyébként módot ad arra, hogy a bér megállapításakor — a lakás minősége mellett — a központi vagy külterü­leti jellegét is figyelembe vegyék. Azoknak pedig, akik mindenképpen ragaszkodnak a belvárosi lakáshoz — ugyancsak az új törvény ke­retei között — több lehető­ségük lesz a periférián ka­pott lakás elcserélésére. (pusztai) Szerepük nélkülözhetetlen A szövetkezeti építőipar tervei Az építőipari szövetkeze­tek az állami építőipar mel­lett, fontos, nélkülözhetet­len kiegészítő szerepet töl­tenek be. Elsősorban a de­centralizált építési feladatok ellátásában és a lakosság igényeinek közvetlen kielégí­— Hála istennek! A kerékpárosnak, aki elütött, kutya baja! (A Paese Sera karikatúrája) tésében vállalnak jelentős feladatokat. A negyedik ötéves terv idő­szakában az építőipar fő feladata legalább 400 ezer lakás felépítése, ami 30 szá­zalékkal több, mint a har­madik ötéves tervben volt. A tervidőszakban a: szövet^ kezeti építőipar termelései- éves átlagban 8—9 százalék­kal kell növelni. Ennek az a célja, hogy ezen belül a lakosság részére végzett munkák aránya az 1969. évi 31 százalékról 1975-re leg­alább 45—50 százalékra emelkedjék. Ebben az esztendőben a tervek szerint az építőipari szövetkezetek termelése 15 százalékkal, ezen belül a la­kosság részére végzett te­vékenység 8—10 százalékkal nő. Az épületkarbantartási munkák 20—22 százalékkal, míg az egy foglalkoztatottra jutó termelés értékét 10—12 százalékkal kívánják növel­ni, a tervezett 4 százalékos létszámemelkedés mellett. A negyedik ötéves terv első évében 8000—8500 új otthont építenek, amelyeknek több mint a fele többszintes lakó­ház lesz. Pintér István TEA 5 * ^ Csánkó olyan vörös volt, mint a főtt rák. — Megválogatom a kifejezé­seimet — folytatta Terner —, de az al­földi magyar földbirtokos módjára a nevén nevezem a dolgokat. Csánkó Andrásnak azért van szüksége a csa­lárdul bitorolt címre, hogy egy általa alapított, valójában nem létező szer­vezet élén a különböző jóhiszemű nyu­gati szervektől jövedelmet húzzon. Ezért ő cserében nem ad semmit, ha­csak saját maga és cinkostársainak jó­létét nem... — Arról beszélhetnénk, hogy ki hon­nan húz jövedelmet! — kiáltott közbe ezúttal Nánássy. — Ha azokra az összegekre céloz az általam egyáltalán nem nagyrabecsült közbeszóló, amelyeket én a vasfüggöny mögötti országok sorsával foglalkozó bizonyos nyugati szervektől kaptam, kijelenthetem, hogy ezekkel az össze­gekkel én az utolsó fillérig el tudok számolni. Ezeket én maradéktalanul a magyarság érdekében használtam fel! — Azért minősítették a CIA-nál meg­bízhatatlannak, és azért adták ki az út­ját — röhögött Csánkó. — Nos, ezt a hibát a CIA valóban elkövette. De miért? Mert Csánkó és cinkosai félrevezették őket! De most nem erről van szó, hanem arról, hogy bizonyítékaim vannak: Csánkó és ban­dája az egész merényletet egyszerűen kiagyalta. Így akarták fontosabb szín­ben feltüntetni magukat. És azzal sem törődtek, hogy hazugságaikkal bajba juttatnak egy száműzött magyar fiatalt, egy igazi szabadságharcost, aki egye­nesen a barrikádokról jött el hozzánk, a szabad világba, hogy innen harcoljon tovább szent céljaink győzelméért. Soha semmiféle barrikádon nem har­coltam. Mindezt Temer találta ki, hogy szebb legyen a menyasszony, kövérebb a malac. Elég izgalmat is keltett. Most már zúgott a terem, mindenki ott to­longott Csánkó és Temer körül. — De nagyon szívén viseli egy vörös ügynök sorsát! — üvöltötte Csánkó. — Maga tudja legjobban, hogy a fiatalember ártatlan. De elhoztam ma­gammal. Ott áll, bárki bármilyen kér­dést feltehet neki. Tessék, uraim, győ­ződjenek meg róla, hogy szó sincs sem­miféle merényletről, Csánkó ellen kül­dött ügynökről... Közönséges szélhá­mosság az egész! Temer, mint valami csonka szárnyú angyal, kinyújtott jobb karjával felém mutatott. Ha lehet, még kellemetlenebből érez­tem magam, mint eddig. Mindenki fe­lém fordult. És hirtelen csönd lett. — Nos, Csánkó úr? — halkította le a hangját Terner — Állja a próbát? — Ez az alak a maga cinkosa! —; üvöltötte Csánkó. — összebeszéltek! Azonnal takarodjanak, ne zavarják a nemzeti érzelmű magyarság összejö­vetelét. Terner, mintha csak egy cirkuszi produkciót fejezett volna be. szertartá­sosan meghajtotta magát. Szívére tette a kezét: — Nos, uraim, látta, akinek szeme van, hallotta, akinek füle van: Csánkó András nem hajlandó megvívni a csa­tát. Fél az igazságtól. De hát így is jó! Azt hiszem, most már önök előtt is vi­lágos, hogy egy közönséges szélhámos szeretné a magyarságot és a világot az orránál fogva vezetni... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents