Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-05 / 3. szám

Teljesíthetetlen követelmény? Vita a kenyércímke fölött Január elsején letelt az a két hónap, amelyet a sütő­ipari vállalatok — nem hi­vatalos megegyezés alapján — az új ltcnyérszabványban előírt kenyércímkék beszer­zésére kaptak az ellenőrző szervektől. Négy napja te­hát valamennyi telepvezető szabálysértést követ el, ha akár csak egyetlen veknit is nem a szabványnak meg­felelő jelzéssel enged ki üzeméből. A sorozatos szabálysértés­ről pedig bármelyik vevő meggyőződhet: Miskolcon mind a mai napig' egyetlen szabványszerű címke sem készült el. Leghamarabb feb­ruár közepére ígéri a nyom­da a korábbiaknál jóval munkaigényesebb kenyér­címkék legyártását. így te­hát március előtt nemigen lehet számítani a november­től szabványban előírt cím­kék bevezetésére. Persze a nehezebbje csak azután következik. A sütő­ipar szakembereinek ugyan­is az a véleménye, hogy az ugyancsak a szabványban előírt technológia és a pék­ségek korszerűtlensége mi­att nehéz lesz betartani a címkézés rendjét, Tapaszta­latuk szerint ha a tészta „lemosása” előtt ragasztják fel a címkét, a vizes kefe leszedi a papírt, a nedves kenyéren pedig csak ra­gasztós hátoldalú cédulákat lehet elhelyezni. A sütőipariak tehát azért ágálnak, mert megvalósítha- tatlannak tartják a szab­ványnak e részét. És ez nem­csak Miskolcon van így, a többi megyében is hónapok óta vitatkoznak a kenyér­címkékről. Az élelmiszer kiskereske­delmi vállalatok kötbér-ke­resetet indíthatnak a sütő­ipar ellen, ha a kenyér va­lamiképpen, például úgy, hogy nincs rajta címke, el­tér a szabványtól. A szank­ciókkal azonban nem élnek e szervek. Bizonyára azért, mert úgy érzik, hogy ez az egész címkehistória valahol nem stimmel. Mivel nem helyi problé­máról van szó, most már el­jött az ideje az érdemi in­tézkedéseknek. Ha jó a szab­vány, a sütőipar adottságait figyelembe véve készült, ak­kor be kell tartani. Ha pedig megvalósíthatatlan, akkor fe­lül kell vizsgálni. (pusztai) Az Irodagéptechnikai Vállalat kalandos sorsú mikro- buszairól már írtunk az elmúlt héten „Az egyiket elhagyták, a másikat ellopták” címmel. A vállalat „lerobbant” gép­kocsija csaknem egy hónapig rostokolt a Lévay utcában, és közben —- minő véletlen! — a másik mikrobuszukat ismeret­len tettesek ellopták a Déryné utcából. Fotóriporterünk teg­nap reggel „maszek nyomozásának” eredményeként a fenti fényképpel érkezett, amelyet a Tass utcában készített. Köz­ben azonban a rendőrség is megtalálta az elveszett mikro- buszt. Hogy kik lopták el — még egyelőre nem ismeretes. Ezúton hívjuk fel az Irodagéptechnikai Vállalat figyelmét: ne feledkezzenek meg a harmadik mikrobuszukról sem, amely ugyancsak üzemképtelen állapotban az Arany Csillag­szálló udvarán vár sorsára ... (pusztai—ágotha) Versenyben az idővel él az építkezéseken Csak bukdácsolva lehet előrehaladni az építkezésen. Az útról csapások vezetnek a nagy hóban a még lakat­lan négy- és tízemeletes épü­letekhez. Közvetlenül az Üt- törőház szomszédságában a D/8-as jelű épületben dol­gozik Tóth István kőműves­brigádja. A Győri kapu ház­gyári épületeiben könnyen berendezkedhettek a teljesí­tésre a különböző építőszak­mák dolgozói. A távfűtés ál­landó meleget biztosít. A nehezebb munkáknál még a pufajka is lekerül az em­berekről. — Sajnos a munka ilyen­kor télen sokkal vontatol- tabb, mint nyáron — mond­ja Szója János kőműves. — A víz melegítéséhez, a mal­ter készítéséhez sokkal több időre és munkára van szük­ség a hideg téli napokon. Kesztyű nélkül A zordabb helyeken sű­rűbben jár a teáskanna is. Azok, akik ajtó vagy ablak beállításával foglalkoznak, ki vannak téve a megfázás­nak még a munka mellett is. Ahol nincs fűtés, ott kokszkályhákkal enyhítik a Gyógyít és nyomoz Orvos a bűnüldözés szolgálatában Vajon mi különbözteti meg a rendőrorvos munkáját más orvosi tevékenységtől? Talán az, hogy sokkalta összetettebb, mint bármely specializált ága az orvostudománynak — hang zott az egymondatos összefoglaló. Dr. Hegyi Iván őrnagy, a megyei Rendőrorvosi Hivatal vezetője csaknem 10 eszten­dős tapasztalatát összegezte: — Legfontosabb felada­tunk természetesen itt is a gyógyítás. A rendőrség, a tűzoltóság és a büntetésvég­rehajtási intézmények tag­jainak egészsége felett kell őrködni. Szakmai ártalom És persze ez itt nem lehet formalitás. Bűnüldöző szer­veink munkatársai fokozott szellemi és fizikai igénybe­vételnek vannak kitéve. A szív- és érrendszeri megbete­gedés náluk szakmai árta­lom. Éppen ezért jelentőség- teljesebb hangsúlyt kap a BM-dolgozóknál az egészség- védelem, a betegségek meg­előzése. — Évenként egyszer min­den BM-dolgozónak kötelező az egészségügyi szűrővizsgá­lat. S ha valaki beteg, azt mi vesszük gondozásba, szükség esetén gyógyüdülőbe, szana­tóriumba utaljuk, a teljes gyógyulásig. Gyilkosság — karácsony este Dr. Hegyi Iván belgyó­gyász szakorvos. Emellett igazságügyi orvosszakértő, s mint ilyennek, értenie kell a kriminalisztikához, pszicho­lógiához és a rendőrségi munka minden területéhez. Tulajdonképpen az életelle­nes bűncselekményeknél a nyomozás legfontosabb alap­adatait a rendőrorvos adja. — A bűncselekmény elkö­vetésének eszközét, módsze­rét, idejét a hullaszemléknél állapítjuk meg. S hibázni nem szabad, hiszen nem rit­kán, a nyomozás eredmé­nyessége múlhat a pontossá­gunkon. Egy példa erre: ha emlékezetem nem csal, négy évvel ezelőtt, karácsony este Tolcsván egy 74 éves asz- szonyt találtak holtan. A szemlebizottság kiszállt a helyszínre, a nyomozást a főkapitány és helyettese ve­zette. A külsérelmi nyomok fojtogatásra, s erőszakos nemi közösülésre utaltak. A helyszíni boncolás igazolta a feltevést. Ennek alapján kez­dődött a nyomozás. Ellenőriz­ték a községben mindazokat, akik hasonló bűncselekmé­nyért már büntetve voltak, így jutottak el egy Lakatos nevű férfihez, aki 24 órán belül kézrekerült. Ügy em­lékszem, 18—20 évi szabad­ságvesztésre ítélte a bíróság a visszaeső bűnözőt. „Mindig megrendítő” Nem kevés része volt a rendőrorvosnak a Nyéki tavi gyilkoság nyomozásában. — Azt dr. Nagy Dénes kol­légám segítette: a sérülések alapján állapította meg, hogy kalapácsot használt a gyilkos. — A közhiedelem úgy tartja: aki gyakran találko­zik a halállal, az megszokja, közömbössé válik vele szem­ben. Igaz ez? — Semmiképpen. Az erő­szakos halál mindig megren­dítő. Ezek között is a legbor­zasztóbb, ha gyermek az ál­dozat. Legutóbb a Lévay ut­cában történt családirtás gyermekáldozatának látvá­nya szinte megbénított Ilyen látványt nem lehet „meg­szokni”. nem lehet „külső szemlélőként”, emberi felhá­borodás nélkül túltenni rajta magunkat — válaszolta dr. Hegyi Iván. A tragédia okozója, a gyil­kos apa életben maradt. Leg­idősebb és legkisebb gyer­meke halott. A pulpitus előtt Rendkívüli körülmények között bekövetkezett halál­eset, öngyilkosság, életellenes bűncselekmény a helyszínre szólítja a rendőrorvost. S az igazságügyi orvosszakértő véleménye bizonyít a bírói pulpitus előtt. Hegyi főorvos csaknem kétezer szakértői véleményét rögzítik a tár­gyalási jegyzőkönyvek. S ép­pen mert a legveszélyesebb bűnözőkkel találkozik, be­csüli jobban bárki másnál a BM-szervek dolgozóinak egészségét. Hiszen rajtuk múlik közrendünk nyugalma, biztonsága. (radvónyi) rideg befontalak fagyos le­vegőjét. Kesztyűt ritkán, csak a vasszerkezetek bera­kásához használnak. Másutt csak akadályozná munkájá­ban a kőművest. — Későn világosodik, ko­rán sötétedik, így kényszerű versenyben vagyunk az idő­vel — mondja Gávai Ferenc a brigád másik tagja. — Ilyenkor még a vicctermés is kevesebb, mint nyáron, kevesebb szó esik közöttünk. Ez a jólfűtött ház mégcsak barátságos volt, de innen újra üres épületbe megyünk, ahol még nincs bekötve a meleg vizes vezeték. A he­lyünkre a napokban már a lakók érkeznek. Lassan fö a bitumen A nagy, emeletes épüle­tek tövében földszintes ABC- áruház épül. A kirakatüve­gek helyén köröskörül fóli­át feszít a szél. Benn dob­kályha körül melegszenek néhányan, mások a belső vakolást végzik. A miskolci ÁFÉSZ új üzletét a szövet­kezet saját brigádja építi. A munkát itt is lelassította a hideg és a hó. Kinn az áru­ház udvarán ketten topog­nak a fagyban egy nagy üst körül. Bitument főznek. A tűz falánkan ropogtatja a korhadt léceket, de alig for­tyog a nehéz, sűrű massza. — Olyan lesz ez mint a víz — nyugtatja társát, Put- nóczki Istvánt Vas János. — Jól látja: még órákig kell főzni a makacs anya­got, amíg olyan cseppfolyós lesz, mint a forrás vize. A villamos megállóból is sokan odafigyelnek egy-egy pilla­natra. A piros orrú gyereke­ken látszik a legjobban: szívesen oda állnának a tűz mellé melegedni, legalább egy percre. (nagy) 00 Összhangban, együttműködve Közismert a X. partkongresszuson elhangzott és azóta is gyakran idézett — mondhatjuk így — alapelv: haladjunk tovább a jól bevált úton, de végezzük munkánkat magasabb szinten. Ez a kimondva egyszerűnek tűnő igény a társadalom fejlődésének újabb — és hozzátehetjük — törvényszerű köve­telménye. A megfogalmazás mögött rejlő lényeg azonban min­den vonatkozásban bonyolult és sokoldalú feladatot jelent. Hiszen a társadalom csak akkor fejlődik dinamikusabban és összegészében, ha az élet minden területén (politika, gazdál­kodás, kultúra, s mindaz, ami ezekkel összefügg) megfelelő a harmónia. Emlékezetes, hogy már a kongresszust megelőző pártérte­kezleteken is — nálunk is és az országban sok helyen — szó esett róla: feltétlenül szükséges, hogy a párt- és a gazda­ságpolitikai munka még jobban közelítsen egymáshoz. Ezek az észrevételek helytállóak voltak, s ahol a hibán nem Javí. tottak, azok ma is. Bár a jelenség nem általános, megtörtén­tek olyan esetek, amelyek nyomatékkal figyelmeztetnek. Elő­fordult, hogy a gazdasági vezető, vagy vezetők beletemetkez­tek a termelési feladatokba. Ez önmagában véve nem baj mindaddig, amíg a gazdasági vezető nem feledkezik meg róla, hogy ő nem kizárólag a gazdálkodásért felelős személy, hanem egyben politikai munkás is. A gyárban, az üzemben, a műhelyben sok" olyan — hogy mást ne mondjunk: hangu­lati — tényező is befolyásolhatja a termelő embereket, ame. lyek áttételesen magára a termelésre is hatnak. Vajon tud-e erről a gazdasági vezető? Ma még van olyan munkahely — kisebb vagy nagyobb—, ahol a gazdasági vezető úgy véli: mindaz, ami — de csak lát­szólag! — nem esik egybe szorosan a termeléssel, az nem őrá, hanem a pártszervezetre, a pártvezetőségre tartozik. Értik ők a dolgukat, hát csinálják! Csakhogy ez az „elmél­kedés” egyáltalán nem lehet megnyugtató egyetlen vezetőre nézve sem. A gazdasági vezető elkülönülése a környezetétől könnyen maga után vonhatja azt is, hogy egyúttal mester­séges űrt teremt maga és a pártszervezet között. (Példa erre az egyik miskolci üzem, ahol a taggyűlés azt kérte: a gazda, sági vezetők részére hozzanak létre külön pártszervezetet, mivel egészen más régiókban élnek, mint ők.) A gazdasági vezető nem lehet egyszerűen csak szakember, akinek egyedül az a feladata, hogy egysége teljesítse gazda­sági kötelezettségeit. Nem gondolkodhat úgy, hogy: van egy­felől a termelés — ez az én dolgom; van másféléi a párt- politika — ez viszont a pártvezetőségre tartozik. A gazda­ság — tudott dolog — nem független a politikától. Nincs külön politika a gazdasági vezetés, s külön politika a párt­szervezetek részére. Egyetlen politika van: a szocializmus építésének politikája, s ebbe éppúgy beletartozik a gazdál­kodás, mint a — többek között — ezt segítő pártpolitikai munka. Vagy például a vezetőnek az a magatartása, az a politikus hozzáállása a dolgokhoz, amely — akarja, vagy nem akarja — mindenképpen — pozitíve vagy negative — hatás­sal van a termelésre, a termelőkre. A pártvezetőségek és a gazdasági vezetők kölcsönös együtt­működésére sok-sok ok miatt szükség van. De még csak egyet. Ma már a gazdasági vezetés általában rutinos. Az alapszervezeti vezetőségek egy jelentős részét viszont nemrég választották, illetőleg sok új tag cserélődött a választások során. Ha a helyi pártvezetés eme új tagjai elzárkózást ta­pasztalnak a gazdasági vezetés részéről, esetleg elbátortala- nodnak, s ebből a későbbiek során helyrehozhatatlan hibák keletkezhetnek. Például képtelenek lesznek megismerkedni a gazdálkodás azon feladataival, amelyek voltaképpen párt- munkájuk szerves része. Amikor a magasabb szinten történő társadalmi fejlődésről beszélünk, akkor természetesen a vezetés magasabb szintjét is értjük alatta. Ennek pedig alapvető 'követelménye a párt- politikai munka és a gazdasági feladatok koordinálása. A kettő harmóniája biztosítja a fejlődés lehetőségeit, illetőleg jelentheti a bázisát az általános, a társadalom más területeit is érintő előrelépésnek. Vagyis leszűkítve: a gazdasági veze­tők értsenek a helyi pártszervezetek nyelvén; a pártszerve­zetek pedig tudják, hogy az ő politikai tevékenységük sem független, elkülönült területet jelent. Cs. L. Tanulmányutak Az idén is számos tanul­mányutat szervez helyi cso­portjai részére a Közleke­déstudományi Egyesület mis­kolci szervezete. Márciusban a miskolci Sheli-szerviz és a Győr megyei Hirlaphiva­j|c Téli sport. (A Die Welt karikatúrája) tál megtekintése szerepel a programban. Májusban nyolc helyre látogatnak el a KTE miskolci szervezetének tag­jai. Többek között a BNV- re, megtekintik a MÁV bu- dapasti Il-es számú üzemé­nek adatfeldolgozóját, ellá­togatnak a Budapesti Köz­lekedési Vállalathoz, ahol az URH-berendezéseknek a városi tömegközlekedésben való gyakorlati alkalmazását tanulmányozzák. A nyári tanulmányutak közül érdekesnék ígérkezik Szolnok korszerűsített sze­mély- és teherpályaudvará­nak megtekintése, a jászbe­rényi hűtőház munkájának tanulmányozására szervezett út, s a pécsi és szegedi AFIT-ok meglátogatása. Az ősz egyik legszebb programjának a Hollóházi Kerámiaüzem meglátogatása ígérkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents