Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-26 / 21. szám

„Horgász a pácban” Gyakran érik csalódások a horgászt. Áltáléiban a víz­parton. Ha például ismerőse tegnap háromkilós harcsát fo­gott ugyanazon a helyen, ahol ma neki csupán egy árva keszeg akadt a horgára... Nem ritkaság. És nem szégyen. Legfeljebb kellemetlen egy kicsit a belső restelkedés, ami­kor meséli, hogy „ekkora” hal helyett „csak ekkorát” fog­tam. Bocsánatos vétek. Más dolog az, ha a horgász akkor csalódik, amikor csaló­dásainak még nincs itt az ideje; amikor jégpáncél és tila­lom rejti a halakat. Hát ilyen is van? Van! Méghozzá ezen a télen mindegyik, igazolvánnyal rendelkező horgásszal megesett. Egyelőre csak a magam véleményét ismerem. S azt el is mondom! Tavaly év vége felé megérkezett a felszólítás, hogy határ­időre fizessem be a 275 plusz 5 forintot az engedély meg­újítása végett Befizettem. A szövetség helyi irodájában kö­zölték velem, hogy ekkor és ekkor nézzek be, megküldték-e a MOHOSZ-tól. Benéztem. S amit hallottam, attól nagyot néztem! Közölték velem: csak akkor kapom meg az enge­délyt, ha a horgászújságot hajlandó vagyok megrendelni. Előfizetési díja egy évre 30 forint. Ha nincs előfizetés, en­gedély sincs. így döntött a decemberi közgyűlés. Ez persze más! Mentségemül szolgáljon viszont: én, mint a szövetség tagja, azt sem tudtam, egyáltalában lesz-e köz­gyűlés?! No, de ez nem a közgyűlés hibája. Az én hanyag­ságom, hogy nem kérdeztem meg a helyi egyesülettől. Ha kérdezem, bizonyára megmondták volna. Feltételezem: épp­oly határozottsággal közölték volna velem, mint azt, hogy „úszik” az engedélyem, ha a horgászlapot nem fizetem elő. De mi van akkor, ha momentán nincs szükségem az új­ságra? Úgy kell nekem! Legfeljebb az idén néhány satnya keszeg tovább él a Mályi-tóban. Kit izgat ez? Engem igen! Nem az a harminc forint. Mert, aki hor­gász, nyilván előfizeti a szaklapot. Ellenben az eljárás — enyhén szólva — kissé fura. Az, ahogy tudtomra adják: csak akkor foghatok kézbe horgászbotot, ha... Ennyi erő­vel kötelezhetnének arra is: csak akkor válthatom ki a vil­lamosbérletemet, ha előfizetem a közlekedési dolgozók szak­lapját. Am ezt csak a bérleti díj befizetése után közlik velem! Miskolci vállalatok nyeresége Az előzetes adatok szerint az elmúlt? évi gazdálkodás eredményeképpen a Miskolci Köztisztasági Vállalat 233,3, a 3-as ÉPFU 180,6, az Avas Bútorgyár 177,4, míg a Mis­kolci Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat 159,2 százalék­kal növelte a vállalati ered­ményt, a nyereséget. A nye­reségnövekedés üteme a Mis­kolci Cipész Ktsz-nél, a Köz­úti Építő Vállalatnál és a Sütőipari Vállalatnál volt a legalacsonyabb. Néhány vál­lalat (például a HCM vagy a hűtőház) többnyire objektív okok miatt nem ért el nye­reséget. Városunk gazdálkodása H, Gazdagabb lett Miskolc Abban, hogy az elmúlt esztendő kedvező volt váro­sunk gazdálkodó egységei számára, oroszlánrésze volt a jubileumi, majd a kong­resszusi munkaversenynek. Az elmúlt évben Miskolc üzemeiben több mint 63 ez­ren vettek részt a szocialista munkaversenyben! E hatal­—la Szemes Sándor, a Beton- és Vasbetonipari Művek mis­kolci gyárának új szb-titká- ra a gyár valamennyi telep­helyén dolgozott már. Eger­be magával vitte a családot is. Aztán később mindig ott volt telepvezető, ahol erősí­tésre volt szükség. Sokgyökerű bizalom Tizennégy éve dolgozik a vállalatnál és minden mun­kahelyet megismert, ráadá­sul éppen a legkritikusabb időszakokban. Kihelyezését minden telephelyen siker ko­ronázta. Ezért jelölték egy­hangúlag a titkári tisztségre a nemrég lezajlott küldött- gyűlésen; a bizalom gyöke­rei ezért ilyen mélyek és sok- ágúak. Szemes Sándor a munka­pad mellől került a szak- szervezeti titkári funkcióba. A szaikmája: lakatos, eszter­gályos, most legutóbb mű­vezető volt a miskolci gyár­ban. Előtte négy éven át a szakszervezeti tanács tagja volt. Először: a munkásvédelem Megtartották a vállalatnál az első szb-ülést, s a mun­kásvédelem került mindjárt napirendre. Tavaly kevesebb baleset volt a gyárban, mint a korábbi években, viszont a balesetek miatt kiesett mun­kanapok száma többre rúg, mint a korábbi esztendők­ben. Az év végén két emlé­kezetesen súlyos üzemi bal­eset is történt. Miután ko­rábban nem volt munkavé­delmi őrhálózat, ezt elsőként szervezték meg a legmeg­bízhatóbb és legtekintélye­sebb munkásokból. Még nincs kész az új szak- szervezeti bizottság részletes munkaterve, de a munkavé­delmi feladatok máris meg­felelő kezekbe kerültek. A tennivalók összeállításánál segítségére lesz a bizottság­nak és az új szb-titkárnak az a sok hasznos javaslat és észrevétel ! isjT.ami a válasz­tások idején a különböző műhelyekben elhangzott. (nagy) Ha így folytatódik a levegő szennyeződése .. . akkor iga­zuk lesz azoknak a New York-i divattervezőknek, akik „a ■jövő divatjaként” mutatták be a képünkön látható modellt. Nadrág-tunika, oxigénálarccal és kecses tartállyal. Gyermekük mellett marsinak Három éve még csupán kilencvenötén vették igény­be a Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalatnál a gyermekgondozási segélyt; tavaly már százbarmincöten. Közülük tizenöten második esetben. A segélyként kifi­zetett összeg 481 ezer forint­ról 908 ezer forintra nőtt. Az ágak száma nem mindig döntő Hogyan bírálják a trófeákat? A választ Holtai András, a Budapesten idén megnyíló vadászati világkiállítás tró­feabírálatainak szakmai ren­dezője adta meg, némi törté­nelmi visszapillantással: Száz éve annak, hogy a vi­lágon első ízben és mindjárt Magyarországon rendeztek agancskiállítást, trófeabemu­tatót. Ettől az időponttól kezdve értékelik világszerte a trófeákat. Nem kis büsz­keséggel mondhatjuk, hogy a 30-as években a magyar Nadler Herbert volt az, aki kidolgozta a bírálatok nem­zetközileg is elfogadott alap­jait. A közelmúlt években Gamáson elejtett szarvas­agancs pontszáma 251,16 volt, Gyulajon ejtették el azt a dámbikát, amelyik lapátjá­nak, agancsának a pontszá­ma egy század híján 215 lett, a Martonvásáron terítékre került őzagancs 228,68 pon­tot ért el — ez a három je­lenlegi világrekord. Már mindegyiket hitelesítették, s ugyanakkor hazánkban nem­régiben újabb, még nagyobb világrekord-várományos szarvas- és dámtrófea került terítékre. Ezeket a vadászati világkiállítás idején fogják értékelni. Egy tévhitet kell eloszlatni az agancsértékeléssel kapcso­latban, nevezetesen azt, hogy a bírálatnál a trófeák ágai­nak a számát veszik figye­lembe. Korántsem. Az ágak száma ugyanis nem határoz­za meg egyértelműen az agancs erősségét — „minő­ségét” —, a vad életkorát. Lehet például már egy hét­nyolcéves bikának is 12-es, 14-es agancsa, de ugyanak­kor egy tízéves bika is lehet csak 8-as. A pontozás, értékelés lé­nyege, hogy a szubjektív megítéléssel szemben a való­ságos, azaz a mérhető adato­kat helyezik előtérbe. Az agancs méretei, a szárak hossza, az ágak száma, az agancstőnél elhelyezkedő ró­zsák, koszorúk, illetőleg a szárak körméretei, a szem­ágak hossza, a középágak nagysága, az agancs súlya és egyéb méretek jönnek szá­mításba elsődlegesen. Keve­sen tudják, hogy egy szarvas­agancs értékelésénél tíz kilo­gramm súly 20 pontot kap. Csak másodlagos szerepük van a szubjektív elbírálás alapján adható úgynevezett szépség-pontoknak, s ezek megadását is szigorú nemzet­közi előírások szabályozzák. Meghatározott pontszám ítél­hető például az ágvégek, a szín és a gyöngyözés látvá­nyáért. A mérhető és az egyéni elbírálással adható pontokat összegezik, s e2 a pontszám jelzi a trófeák erősségét, eszmei értékét. A pontszámok alapján, az el­fogadott nemzetközi szabá­lyok szerint és értékhatáro­kon belül kap azután a tró­fea arany-, ezüst-, illetve bronzérmet. Aranyéremmel 210-nél több pontot elért szarvasagancsot tüntetnek ki. más erőt képviselő sereg lel­ke a szocialista brigádmoz­galom volt. (Szabó Sándor, az LKM fizikai munkása: „Egyes vezetők szerint a szo­cialista brigádmozgalom a fizikai dolgozók ügye csupán. Ez nem így van! A mozga­lom erejét éppen az adja, hogy egész gyárakat, kollek­tívákat át tud fogni, magával tud ragadni.”) De nem feledkezhetünk meg a párt célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló jó vállalati tervekről, s a beru­házásokról sem, amelyek ál­tal még erősebbek lettünk. Új létesítmények 1,9 milliárdért Miskolc számos új létesít­ménnyel gazdagodott 1970- ben. Felépült az új Centrum áruház; átadtuk rendelteté­sének a sportcsarnokot, amely révén Európa jó né­hány országa Is „felfedezte” városunkat; megkezdődött az LKM nemesacél-finomhen- gerművének építése; tizen­három új ABC-áruház és üz­let, valamint új tejüzem épült; új szociális otthont, ifjúsági házat avattunk; fel­épült több mint 2315, főleg állami és szövetkezeti lakás, és sorolhatnánk tovább. (Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára: „A megvalósított és megkezdett beruházásokat tekintve 1970 egyik kiemel­kedő éve volt városunk tör­ténetének ...”) A beruházások értéke egyébként tavaly meghaladta az 1 milliárd 890 millió fo­rintot, s 18,34 százalékkal lépte túl az előz» évit. Vitatémák A város lakói amíg egy­felől örömmel vették tudo­másul e gazdagodást, más­felől részükről számos kri­tikai észrevétel is elhang­zott. Sokan tették szóvá kü­lönböző fórumokon (lapunk­ban is), hogy például miért oda épült az új tejüzem, ahol helyet kapott? S akadtak olyanok is, akik nem akar­ták tudomásul venni, hogy a telepítés helyét illetően a város kényszerhelyzetben volt. Mások azzal „kavarták a vizet”, hogy minek a drága miskolci szökőkút, amikor a lakásoknak is szűkében va­gyunk még. Folyamatosan „napirenden” szerepeltek az új lakótelepekkel szemben A bánat hizlalhat Az ingerdús emberi kör­nyezet, az urbanizáció, a ci­vilizáció különféle hatásai következtében világszerte nö­vekvő irányzatot mutat a különféle idegrendszeri ár­talmak, idegbetegek száma. Ez már nem meglepő, de te­tejébe újabban mind több­ször hallunk úgynevezett pszichoszomatikus betegsé­gekről is. Régóta ismeretes — mond­ta dr. Magyar Imre egyete­mi tanár, az I. számú Bel­gyógyászati Klinika igazgató­ja, hogy a pszichés behatá­sok szerepet játszanak mind az egészséges, mind a beteg ember szervezeténe!; szabá­lyozásában. Tudjuk azt is, hogy az idegrendszert érő hatások szervi elváltozásokat idézhetnek elő. Van, aki el­pirul, van, aki elsápad, ha megijed valamitől, vagy szo­rongása lesz, bélműködése fokozódik, erős szívdobogása lesz és egyéb testi tünetei is mutatkoznak. A pszichoszo­matikus betegségek olyar. egészségi elváltozásokat je­lentenek, amelyeknek a ke­letkezésében úgynevezett pszichés jelenségek, vagyis az idegrendszerre ható — rendszerint külső — tényezők játszanak közre. Igaz, hogy a psz'chés (lá­tásoknak valamennyi beteg­ség lefolyásában szereDük van, azonban varrnak olyan betegségek, amelyekben ezek­nek a hatásoknak a szerepe — döntő. Ilyen például a fe­kélybetegség, a vastagbélnek bizonyos f ekéi.v keletkezéssel járó formája — az úgyne­vezett fekélyes v»slagbélhu- rut —, de ilyen a tüdőaszt­mának nevezet1, betegség meg a magas vérnyos-.iás be­tegsége is, sőt — meglepő, de így igaz — eb Ize a csoportba sorolható az elhízás és a le- soványodás :s. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki tenger­nagy bánatában a vigaszta­lást éppen az evésőén keres: és találja meg. Ilyenkor ala­kul ki az elhízásnak az a formája, amely legtöbbször nőkön fordul elő. Megesik, hogy ilyen „címen” valaki 20—30 kilót íbiszed, s az­után amint rendbejón a lel!:i élete, a megbízáséhoz ha­sonló gyorsasaggal és „kóny- nyedséggel” !e is képes adni ezeket a tízkilckat. megnyilvánuló elégedetlensé­gek is. S amíg csöppnyi rendellenességeken vitáztak az új lakástulajdonosok, megfeledkeztek arról, hogy korábban milyen körülmé­nyek között éltek, s most ingyen jutottak mégiscsak gyönyörű lakásukhoz. Made in Miskolc A vállalati gazdálkodás fontos része volt tavaly a külföldi piacokon értékesí­tett áruk termelése. Miskolc vállalatai 2 milliárd 880 fo­rint értékű árut adtak el a külkereskedelmi vállalatok­kal szocialista, tőkés vagy a fejlődés útjára lépett orszá­gokban. Figyelemre méltó, hogy ezen belül a kohó- és gépipari ágazathoz tartozó vállalatok 2 milliárd 569 mil­lió forint értéket képvisel­tek. Különösen szép eredmé­nyekkel dicsekedhet a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyő­ri Gépgyár, a „December 4” Drótművek, vagy a szövet­kezeti ipar területén a Mis­kolci Textilkonfekció Szövő kezet és a Miskolci Háziipari Szövetkezet. Az élelmiszer- ipari vállalatoknál csökkent ugyan az exportból származó árbevétel, ám így is 180 mil­lió forintot ért el. Mindez együtt hozzájárult ahhoz, hogy Miskolc minden eddiginél jobban bekapcso­lódjon a nemzetközi munka ■ • megosztásba, hogy városunk nagyságához és jellegéhez mérten kivegye részét a nép­gazdaság devizabevételeinek biztosításából. NY. I. (Folytatjuk) Előadás LKM az vezetőinek Ma reggel az LKM ifjú­sági klubjában folytatódott a vállalat vezetőinek tovább­képző tanfolyamsorozata. Bo- zsik Pál gazdasági igazgató „A közgazdasági szabályozók továbbfejlesztése a Lenin Kohászati Művekben” cím­mel tartott előadást, amelyet délig tartó konzultáció kö­vetett. Az előadásban és az azt követő konzultáción szó esett az idei vállalati és gyár­egységi szabályozók változá­sáról, ezeknek a vállalati eredményekre gyakorolt vár­ható befolyásáról, a veszte­ségek feltárásához szükséges gazdasági elemző tevékeny­ségről, a nyereség növelésé­nek lehetőségeiről, a diffe­renciált ösztönzésről, a költ­ségek további csökkentésé­nek lehetőségeiről, a rugal­mas árpolitikáról, s a vál­lalat gazdálkodásával kap­csolatos más kérdésekről. Két egyesület konferenciája Közös munkabizottsági ülést tart holnap délután 3 órakor a MTESZ-székházban a Gépipari Tudományos Egyesület és a Közlekedés- tudományi Egyesület helyi szervezetének vezetősége. Az ülésen megvitatják a két egyesület által közösen ren­dezendő konferencia előké­szítésével kapcsolatos tenni­valókat. Másnap, január 28- án délután 4 órakor a MTESZ Borsod megyei Szervezetének elnöksége tart ülést. Maguk közül választották

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents