Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-22 / 18. szám

Baleset, beugrás Hasonló címmel a mostani szezonban immár harmad­szor kényszerülünk (remél­hetőleg ez az utolsó) gyors színházi közleményre. Szer­dán késő este Behár György lábfejtöréséről értesültünk. Kitűnő karmesterünk Fali Leó Pompadur című operett­jét vezényelte, s a szünetben megbotlott a zenekari árok­ban. A súlyos balesetről azonban mit sem tudott meg a közönség, mert Behár György heves fájdalmai el­lenére is végigdirigálta az előadást. Tegnap — miután a sérült lábra gipszpólya ke­rült — a színház igazgató­sága felajálotta a karmes­ternek, hogy ' hazaszállítja budapesti lakására. Behár György azonban nem fogad­ta el a segítséget, mondván, hogy részt akar vermi a csü­törtöki előadáson is. Kar­mesterünk ez alkalommal szokatlan pozícióból — a zsinórpadlásról — szemlélte a zenekart, miközben Kal­már Péter vezényelt. A fia­tal művész beugrása kitű­nően sikerült, a közönség most sem károsodott. Regén y születik Egy este Baráth Lajossal Kíváncsiságból két régi lexikont is felütöttem; Császár Pé­ter neve egyikben sem szerepel. A régi, az úri Magyaror­szágnak elég gondot okozott Dózsa emléke is. (Szerencsére mindig voltak, akik megidézzék — Adyk, Derkovitsok...). A magyar királyi főgimnáziumokban és a különböző szerze­tesrendek iskoláiban azonban így beszéltek a székely nemes­ről: „Szomorú emlékűvé tette a Dózsa nevet hazánk történe­tében az 1514-i nagy pórlázadás vezére Azt pedig min­denki elhallgatta, hogy még ugyanazon században, melyben Székely Dózsa Györgyöt tüzes trónusra ültették, Bükkaranyo­son született egy jobbágyfiú, aki későbben a Borsod, Abaúj, Torna és Gömör megyei parasztok főkapitányaként az 1631— 32-es parasztfelkelés élére állt... Kodály­emléknapok Debrecenben Január 31. és február 3. között Kodáiy-emléknapokat rendeznek Debrecenben. Az emléknapokkal az alföldi város tisztjeletet fejezi ki Kodály Zoltán iránt, aki élénk kapcsolatot tartott Debrecennel. Ott rendezték meg 1934-ben, a Háry János első szabadtéri előadását, 1937-ben pedig a Székely- fonó első vidéki előadására került sor a Csokonai Szín­házban. E kapcsolatok doku­mentumait is láthatja majd a közönség az emléknapokat megnyitó kiállításon. Meg­tartják ezenkívül a zenemű­vészeti szakközépiskolások első országos szolfézsverse­nyét, majd országos zenetu­dományi ülésszakot rendez­nék. A tervezett koncert­sorozat záróhan g versenyén. mutatkozik majd be a hiva­tásos együttessé szervezett Kodály-kórus. A Bartók Béla Művelődési Központ könyvtárában erről a korról, és Császár Péterről beszél Baráth Lajos író az érdeklődőknek. A „színen” magyar huszárok (rablóvá lett végyári vitézek), török szpáhik nyargalnak, Egerben Ibrahim pasa székel, Erdély­ben Rákóczi György. Az el­vetett mag legfeljebb csak a négyszeresét adja vissza, a robot viszont 52 napra rúg egy évben. Az élet persze mégsem volt annyira sivár, mint ahogy hinnénk. Az emberek bort it­tak, mert féltek a járványok­tól, s mert volt bor (bizony keresett mesterek a borkőtök — kádárok), a török kardjá­tól viszont nem mindig kel­lett félni. Születtek dalok, s az öreg vitézek közül még emlékeztek néhányan Bálint­ra, aki szerette az asszonyt, meg a dalt, s aki ott lelte halálát Esztergom ostromá­nál ... Furcsa, ellentmondásos kor, sokat, nagyon sokat lehetne beszélni róla. És Baráth La­jos tudna is, mert jól ismeri ezt a századot, meg kellett is­mernie, hogy érthesse Csá­szár Pétert. Milyen volt Pé­ter? Külsejét senki nem írja le. De két esztendeig katoná­ja volt a császárnak — értett valamelyest a hadi tudomá­nyokhoz és történelmi tény, hogy 25 esztendős korában már bíróvá választották. Szü­letett tehetség lehetett, s ked­vezett neki a kor is. Mert a törökkel még csak megbékélt volna a magyarság, de a csá­szári zsoldosokkal soha! 1631 nyarán a parasztok kiegye­nesítették a kaszákat, mint Dózsa idejében, s előkerültek a cséphadarók is. A mai történelemkönyvek­ből már megtudhatjuk a töb­bit. A következő évben Csá­szár Pétert felnégyelteti For- gách generális. (Ne csak Te­mesvárra, Kassára is emlé­kezzünk ...) A történelem mindig mond valamit a mai kor számára is — hangsúlyozta Baráth La­jos. A kétkötetesre tervezett regény azonban nem lesz pa­rabola. Az egyszerű emberek szeretete íratja, s valamiféle tartozás, melyet le kell róni a szülőföldnek. A Cserhát, a Bükk vidéke — ahol Császár Péter hadai vonultak — az írónak is a szűkebb hazát je­lenti. Miközben ír, itthon jár. Császár Péter a kéziratpapí­ron már újjászületett. Most már ő vezeti az írót, mígnem sorsa beteljesedik... (gyarmati) Franciaország Kazinczy-klubban Legutóbb Indiával, a tá­voli egzotikus ország törté­nelmével, művészetével, min­dennapjaival találkozott a mozivásznon a Kazinczy- klub közönsége. De ismer­kedtek már Japánnal, Bul­gáriával is az érdeklődők. A hasznos filmeket mindig az illető ország nagykövetsége bocsátja a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat ren­delkezésére, tolmács fordít­ja az idegen nyelvű szöve­get. Ma este 7 órakor Fran­ciaországról beszélnek a ve­tített képek a Kazinc.zy- klubban. Az impresszionista festőkről, a colmari mú­zeumról, Franciaország tájai­ról, városairól szólnak a rö­vidfilmek. A sorozat a kö­vetkezőkben Jugoszláviával, Finnországgal és Lengyelor­szággal ismerteti meg a Ka- zinczy-klub vendégeit Négyezer pedagógus képviseletében Ma délelőtt fél 9 órakor kezdődött meg a Pedagógus- szakszervezet küldött-, illet­ve vezetőságválasztó köz­gyűlése, a Földes Ferenc Gimnázium dísztermében. Miskolc 4 ezer tanára, taní­tója, óvónője, iskolai dolgozó­ja képviseletében 160 kül­dött hallgatta meg Horváth Józsefnek, a Pedagógus­szakszervezet városi titkárá­nak beszámolóját. A gyűlés vitaanyagának ismertetésére a következőkben részletesen visszatérünk. Utópista-kommunista A Mars előtti német szo­cializmus jelentős Képviselő­je, Wilhelm Weitling, a hí­res német utópista-kommu­nista író száz évvel ezelőtt, 1371. január 22-én halt meg. Már fiatalon bekapcsoló­dott az első bátortalan lépé­seit tevő munkásmozgalom­ba. amelynek akcióit akkor többnyire még a spontenai- tás, az ösztönösség befolyá­solta. Ennek az időszaknak volt jelentős alakja az egyen­lőséget tudománytalanul, idealista módon látó és ér­telmező Weitling. Az Igazak Szövetségében nagy népszerűséget és befo­lyást szerzett a kézművesek nézeteit tükröző, az őskeresz­ténységre alapított és álta­lános egyenlőséget propagáló elméletével. Az 1343. évi né­met forradalom bukása után Amerikába emigrált, ott kí­sérelte meg úgynevezett kommunista közösségek lét­rehozását. Marx és Engels — elis­merve Weitling érdemeit — harcolt hibás nézetei ellen, amelvelc gátolták a munkás- osztály korszerű forradalmi elméletének, a marxizmus­nak a terjedését. A cselekvés előjátékai Képzelgés és valóság kont­rasztja mindig is izgató írói matériát jelentett. Nagy tör­ténelmi változások idején a képzelgés előtte járt a va­lóságnak, annak mintegy elő­képét játszotta le a jövőt váró lázas agyvelőkben. Pe­tőfi véres napokról álmo­dott, melyben az óvilágnak romjain egy új világot épít­hetett. Máskor meg, nyugal­masabb időkben, vagy nyu­galomra vágyóbb mentalitá- súaknál a képzelgés az élettől elfordulást, a kanosa­iul festett egekbe néző eleve reménytelen álomország-épí- tést jelentette. Illés Endre a Festett egek című színpadi játékában mindkét véglettel szembe­száll Hőseinek képzelgése nem előkép, nem a valóságot egy az egyben hitelesen meg­előző prototípus kigondolása, de nem is a valóságtól me­nekülés, nem is álomország- építés. Hanem az életmód­alakítás fontos és használha­tó eszköze. A személyiség önelemzésének, és önépítésé­nek segítője. Mert mi történne Adóm­mal, a darab főszereplőjével, ha történetesen mindjárt az első percekben bejutna igaz­gatójához? Mit is mondhat­na, mit is kérhetne? Leg­jobb esetben kapna egy ne­gyedik íróasztalt, hogy nem­sokára kérjen egy ötödiket, stb,, stb. Vagy mi történne ha a „körbelakás” első éjsza­káján a megkezdett ostoba gágogást folytatnák, hazud­nának továbbra is egymás­nak a párok, továbbra is megtartanák azt a hazugság­gal párnázott langy-meleg közönyt, melyben már leg­feljebb csak vegetálni lehet. És itt lép be, mindkét eset­ben a képzelgés. Direkt cse­lekvés, illetőleg direkt nem cselekvés helyett mindkét esetben szituációkat gondol ki, lehetőségeket talál ki Ádám. melyek során tuda­tosodik önmaga előtt az, ami­re valóban szüksége van. amit a munkahelyen kérnie kellene, és amit életmódjá­ban követni szeretne. A kép­zelgésben tisztázódik a rea­litás. történik meg a korrek­ció. a reális cselekvésre való felkészülés. Illés Endre az ember bel­ső világának, pszichikai tá­jékozódásának egyik nagyon izgalmas mechanizmusát fe­dezte fel. illetőleg emelte az őt megillető rangra. A lehe­tőségek végiggondolásának, végigélésének, és az egyetlen megvalósítható cselekvés ki­választásának nehéz és bo­nyolult műveletében adott a számunkra ezzel igen hasz­nálható módszert. K. L. Taamímcmy Lukovszky László rajza Könyvek a pénztárablakban Az ablak, amely mögött a könyvek kínálják magukat, eredetileg nem könyvárusításra készült. Most is csak provi­zórikus megoldás. Eredeti hivatása ugyanis, hogy mozije­gyet kérjenek és adjanak apró nyílásán keresztül. Mozi­pénztár ablaka, a miskolci Kossuth moziban. Két egyforma ablak jelenti e moziban a pénztárt, de gya­korlatilag csak az egyik mű­ködik. (Nem megy mostaná­ban olyan jól a moziknak, hogy párhuzamosan két pénztáros osztogassa a je­gyeket.) Az egyik ablak mö­gött a pénztáros jegyeket árul, a másik üvegtábla mö­gött könyvek kis tornyai lát­hatók. A két pénztáros — Tóth Józsefné és Kovács Já- nosné — önként vállalt plusz­munkában lett bizományos könyvárus. Tudomásunk sze­rint az egyetlen mozi, ahol a pénztár árusít könyvet. Különleges kis bolt ez, nem egy a sok-sok könyvbizo­mányos közül. Megkülönböz­teti azoktól, hogy itt a pénz­táros — elsődleges jegyel­adói munkája miatt — nem tud hosszasan foglalkozni a vevőkkel, a könyvek jó el­rendezésével kell a figyelmet jobban felhívni. Nem lehet a könyvben böngészni sem, hiszen a pénztárba nincs sza­bad bejárás. A pénztárosok­nak ml i, ismerni a kira­kott könyveket, hogy rövi­den tájékoztatást adhassanak az érdeklődőknek. Rég ta ismerem ezt a mi­niatűr könyvboltot. Ismerem a két pénztáros munkáját, ügyszeretetét, és nem utolsó­sorban fáradozását is. (Meg­felelő raktározási lehetőség hiányzik, műszak végén min­dig ládába kell csomagolni a köteteket. A könyvterjesztő vállalat, meg a megyei mo- ziüzemi vállalat talán talál valami közös lehetőséget a jobb könyvtárolásra A könyvforgalom mindkettőnek érdeke. A könyvboltosoknak közvetlenül, a mozisoknak közvetve.) Figyelem, mit keresnek az emberek? A boltocska jelle­géből adódóan ritka eset, hogy valaki drága, vagy ép­pen száz forinton felüli kö­teteket, vagy sorozatokat ke­ressen, de amíg a pénztár előtt áll, szeme megakad a filmről is ismert regényen, a sokat emlegetett ismeret- terjesztő kiadványon, olvas­mányosnak ígérkező útleírá­son. egyeben Havonta átlagban 3500— 4000 forint értékű könyv ta­lál itt gazdára a két mozi­pénztáros munkájának „mel­léktermékeként”. A.z iro­dalom és a filmművészet köl­csönhatásának példája lehet majdan ez a kis áruda. A filmről ismert művet lehet itt keresni nyomtatásban, s az olvasmén" keltheti fel az érdeklődést a filmhez. Aztán újabb filmhez. És fordítva: újabb könyvhöz. Persze, jobb lenne, ha a filmmel összefüggő irodalom gyorsabban, nagyobb szám­ban jutna ide, ha a bizo­mányos áruda e ritka sajá­tosságát az elosztásnál is jobban figyelembe tudnák venni. Ismételjük: ez a kis bolt nem egy a sok-sok bi­zományos könyváruda közül. Mozi előcsarnokában sok­felé árulnak könyvet, de ennyire a mozihoz kapcsol­tan, valósággal a filmhez szó­ló jeggyel együtt, csak itt. Amíg várjuk az egyik ablak­nál a jegyet, s várjuk a film­élményt. máris szemünk elé kínálkozik a másik élménv: az olvasás örömének lehető­sége. (benedek) AGYRÁZKÓDÁST SZENVEDETT Budapesten a Wesselényi utca 2. számú ház tetejéről lecsúszott kásás, jeges hó a 63 éves Hochberger Jenőre szakadt. Az idős embernek eltört az orrcsontja és agy­rázkódást szenvedett. SENKI SEM ÉLTE TÜL Fedélzetén nyolc személy- lyel, eddig kideríthetetlen ok­ból lezuhant az Algírból Bat- na (Kelet-Algéria) felé tartó repülőgép. A szerencsétlen­séget senki sem élte túl. BÁNTALMAZTA FELESÉGÉT Pikács Rudölf, 27 éves ta­tabányai kubikos féltékeny­ségből durván bántalmazta feleségét. Nagy nyilvánosság előtt rugdosta, ütlegelte az asszonyt, majd az odaérkező, intézkedni akaró rendőrt is bántalmazta. Az esztergomi megyei bíróságtól egy év és kéthónapi szabadságvesztést kapott. TILOS HELYEN MENT AT A Nógrád megyei Szécsény vasútállomáson yarga Éva 18 éves ipolytamóci gimna­zista tilos helyen és figyel­metlenül ment át a síneken. Nem vette észre a befutó személyvonatot, amely a fia­tal lányt haiálra gázolta. MAR NEM LEHETETT RAJTA SEGÍTENI A somogyi fafeldolgozó gazdaság vélavári erdő terü­letén egy kivágott fa fenn­akadt a szomszédos fák ága­in. Időközben azonban a tá­masztékul szolgáló száraz ágak letöredeztek és a kivá­gott fa törzse rázuhant Tur- csics János 46 éves alkalmi erdőmunkásra. A szerencsét­len emberen már nem lehe­tett segíteni, meghalt. A rendőrség a vizsgálatot meg­kezdte a felelősség megálla­pítására. KIGYULLADT Kigyulladt a Vasért Szent­endre út 84. alatti raktára. A fából ácsolt és kátrány­papírból bevont tetőszerke­zet hatalmas lángokkal égett, a tűzoltók alig 40 perc alatt eloltották a tüzet. Megkezd­ték a tűz okának kideríté­sét. POLGÁRHÁBORÚVAL FENYEGETŐZNEK A Sierra Leone-i rendőr­ség letartóztatott 6 személyt, akiket azzal vádolnak, hogy ők robbantották fel a főváros és az ország legfontosabb út­jait összekötő hidat. Ugyan­akkor a miniszterelnök név­telen levelet kapott, amely­ben a diverzió vezetői pol­gárháborúval fenyegetőznek, ha a kormány nem bocsát­ja szabadon a tavaly októ­beri -sikertelen kormányelle­nes összeesküvés letartózta­tott vezetőit. VESZÉLYBE KERÜLT Veszélybe került a nagy­méretű Dorfmeis tér-freskó Nyugat-Magyarország egyik legjelentősebb 18. századi ba­rokk műemléke a vasszécsé- nyi ebergélyi kastélyban. Az épület kápolnájának meny- nyezetét díszítő freskó egyes részei a beázások és rongá­lódások miatt lehullottak. A szakemberek elkezdték a mentési munkálatokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents