Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-03 / 1. szám

Kóla, flóta, nóta Rímszótár gazdag poétáknak A magyar szótárak gyorsan szaporodó családja nemrég új családtaggal, egy jól megter­mett rímszótárral bővült. A/. újszülött neve: A magyar nyelv szóvégmutató szótára, s mint ilyen, nagynevű ősökre tekinthet vissza. 1806-ben je­lentette meg Verseghy Ferenc A’ cadentiák lajstromát. (A régi irodalmi szóhasználatban a rímet cadenciának nevez­ték.) Négy évvel később ke­rült a nyelvészek és poéták kezébe a Vég-tagokra szedett szó-tár; a mű szerzője: Simái Kristóf kegyes oskolai pap és a rajzolásnak királyi tanító­ja. Végül pedig a Magyar rím-szótár. Tanulók, tanítók, verselők és nyelvészek hasz­nálatára írta 1902-ben Füredi Ignác gyakorló-tanító és kép- zőlanár. Füredi munkájának elősza­va rámutat a rímszótárak tu­dományos rendeltetésére is: ,,Az ilyen végtagokra szedett szótárra szükségük van nem­csak a verselőknek, hanem mindazoknak is, akik hazai nyelvünket alaposan tanulni akarják. Más nyelvekben ugyanis a szóképzés részint a szók elejéhez járuló egyes betűk által megy végbe, — részint a szók közbülső ma­gánhangzóinak változása ál­tal. A magyar nyelvben vi­szont minden egyes képző­nek, ragnak egyes-egyedül a szók végén a helye.” Maibb nyelven kifejezve ugyanezt: a szóvégmutató megmutatja a nyelvésznek, hogy például a -ság képző hány szót képzett a magyar nyelvben, s müyen szófajhoz, esetleg szófajokhoz kapcso­lódhat. Az összetett szavaink­ra is mindig az utótag a jel­legzetes. Null + nulla=? Szent isten, ezek levetkőz­nek! De nincs időrak csodál­kozni. Szepesi és V.itray már­is előttünk áll trikóban és rövidraajdrágban (úgy is mondhatnánk, hogy ingben- gatyá'ban), s rúgják a gólo­kat Egymásnak? Dehogy! A jól fésűiteknek, az állig be- go m-bolkozottak nak, a szép. lelikűekmek; a sznoboknak. Nem sok gólnak örültem -még ennyire. Mert a Jóét ki­tűnő játékvezető — s (később Pálji József, Gedeon Pál meg Vértessy és Rapcsányi is — azok helyett is „kivetkőzött”, akiknek könnyed, játékos szereplését sokan túlzónak, vagy — nevezzük nevén a gyereket — egyszerűen bo­hóckodásnak tartják egyesek. Mert mire való az, hogy öveges professzor görlök tár­saságában lép színre, hogy Benedek István és Zelk Zol­tán bohókás fikraszerepet vállal, és így tovább ... A szilveszteri gólok kimon­datlanul is hitet tettek a homo ludens eszméje mel­lett. Mert nagyon nagy do­log az. ha egy felnőtt ját­szani mer, s még nagyobb, ha híres, okos emberek böl­csek is annyira, hogy vállal­ják a játék örömét, s a játék kockázatát. Úgy érzem, 1971-ben job­ban és többet játszik majd az ország. Ha valaki örül a demokratizmusnak, a játék­nak is örülnie kell. Mert de­mokratizmus nélkül nincs játék ... A lévé régen próbál ját­szani, eddig azonban mintha nem ismertük volna a játék morálját; akár megérte a tét. akár sem — mindig 'in­kább hadakoztunk. A szilveszteri játéknak két nagy vívmánya volt. Meg­szabadított bennünket a zsű­ritől, a pontozótáblától és mellőzte azokat az eszközö­ket, amelyekkel mindig eg­zakt módon akarták mérni az összehasonlíthatatlant, a megmérhe tétlent. (Ezzel per­sze nem akarom azt mon­dani, hogy minden táblát össze kell törnünk...,) Szó­val leszálltunk a saját ma­giunk építette ptedesztálróT, miért így seim kell attól fél­nünk. hogy lenéznek ben­nünket. Érdekes, hogy a hivatásos mulattatok szilveszterkor ki­csit háttérbe szorultak. Ez nem a szerkesztők és nem a rendező hibája. Nem is a színészeké. De hát a viccek árfolyama (a saját magam nagyapja vagyak, aztán Ka­zal korszerűsített kupléja vagy Kabos száma) mindig is jóval alacsonyabb Volt, mint a humoré, szatíráé. Ha mégis rangsorolni kel­lene, a tévé meg a rádió showmenné vedlett, vagy in­kább érett riporterein kívül, én Hofi Gézának adnám a babért. (Még akkor is, ha Mészáros Mártával kapcso­latban már az ízléstelenség határát súrolta.) Nos azért tetszik nekem Hofi, mert ő sohasem viccel. Előadómű­vészi kvalitásain kívül jó szeme van, érzéke a közéleti dolgokhoz, s nem hiányoz­nak az indulatai sem. Suma-summárum, ha ide­gen látta a szilveszteri mű­sorunkat. jól szórakozott — mert nem hiányzott a jó és korszerű zene, meg a tánc sem —, de közelebbről meg­ismerhetett bennünket, ma­gyarokat. akik végre merünk és tudunk nevet*"' magun­kon. GYARMATI BÉLA Szilveszterkor — éjfélkor Petőfi re emlékeztek Kiskoroson Szilveszter éjszakáján Pe­tőfi Sándor születésének év­fordulóján a nagy költőre emlékeztek szülőhelyén, Kis­kőrösön. A fiatalok a hagyo­mányok szerint pontosan éj­félkor fáklyás menetben vo­nultak a 200 éves öreg szü­lőházhoz, ahol rövid megem­lékezést tartottak és megko­szorúzták a költő emléktáb­láját. A másik jeles kiskunsági Petőfi-emlékhelyen, Szalk- szentmártonban a helyi Pe­tőfi Múzeum baráti körének tagjai gyertyákat gyújtottak a költő édesapjának egykori kocsmájának és mészárszé­kének ablakaiban, az új Pe- tőíi-szobornál pedig fáklyá­kat gyújtottak. A szóvégmutatót Papp Fe­renc nyelvész, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem docense szerkesztet­te — gépi segítséggel. Az 594 oldal terjedelmű szótár ren­geteg szócikkét végzős egye­temi hallgatók kódolták gépi feldolgozáshoz, s az egészet a Központi Statisztikai Hivatal számítástechnikai igazgatósá­gán szedték rímbe. Egy „köl­tői hajlamú” IBM számító­gép sorakoztatta egymás mel­lé az összecsengő végű sza­vak rengetegét. A szótár, mint más társai is, az „a” névelővel kezdő­dik, mert az „a” balról jobb­ra olvasva ugyanúgy a, mint jobbról balra. A második szó azonban megelőzve sok ezer a-betűst, a baba, tekintve, hogy a végén az ábécé két elöl álló betűje van. Az „ajak­rúzs” pedig nem az élen járó A-nál szerepel, hanem a szó­tár legeslegvégén, mert visz- szájáról nézve zs-t és u-t ta­lált a robotrímelő. S most lássunk néhány rí­met: bába-Rába-farzsába: vagy egy egész versre való: oda, laboda, csoda, kicsoda, kaloda, szálloda, iroda; egy nehezebb hívószóra, a prófé­tára: próféta, poéta, kréta, bokréta, séta; zenei témához: kóta, flóta, nóta; amit már a slágerszöveg-szerzők elektro­nikus gép nélkül is felfedez­tek; legény, regény, szegény. A szótár tehát a nyelvésze­ken kívül a versfaragókat is jól szolgálja. Persze, csak slá­gerszerzők és egyéb jómódú poéták vásárolhatják meg, mert ára kerek 400 forint... Egy negyedév ígérete A legnagyobb tömegekre ható szórakoztató és ízlésformáló forrás, a televízió tevékenysége természetszerűen állandóan a bírálatok füzében áll. A félországnyi nézőközönség ugyan­ennyi kritikust is jelent, de elemző módon foglalkoznak a televízió műsoraival, műsorpolitikájával a kritikusokon kí­vül művelődési életünk minden fórumán közéletünk legfel­sőbb irányító szervei is. Szóba került a televízió munkája nemrégiben a X. pártkongresszuson és ott is megfogalmazó­dott az az álláspont, hogy a televíziónál csakúgy, mint más művelődési formáknál, nem egyes műfajok ellen kell küzde­ni, mert valójában „bűnös műfaj’’ nincsen, hanem mind­egyikből a selejtet, az alja réteget kell kiszűrni. Jóllehet, a kongresszus óta még nagyon rövid idő telt el, és az ott megszabott feladatok, teendőik nem máról holnapra megoldandók, hanem hosszú távra jelölték meg a teendőket, a Magyar Televízió minap meghirdetett és a napilapokban már közzétett új negyedévi műsortervében érezhető a törek­vés a kongresszus tanításainak hasznosítására, a műsorok ilyen irányú összeállítására. A kongresszusi iránymutatás napi gyakorlatra váltása jelentkezik már egyes új adásfaj­tákban vagy új műsorokban Például a Jó estét, Magyarország! című új induló sorozat, vagy az ifjúság körében a versmon- dásnak, a versek megismerésének újabb lendületet adó Váci Mihály szavalóverseny, a szovjet filmművészet legjobb alko­tásainak sorozatban történő bemutatása már ezt a célt szol­gálja, már a kongresszusi tanítás megszívlelését tükrözi. De ugyanígy idetartozik olyan értékes műnek, mint a Forsyte Ságénak műsorra tűzése, amely kereken fél esztendőn keresz­tül hétről hétre nyújt majd egyórányi irodalmi értéket, vagy az India felfedezése című ismeretterjesztő sorozat is. A szórakoztatás javítása jelentkezik egyik fő feladatként. Magát a szórakoztatás fogalmát igen sokféleképpen lehet ér­telmezni és sokféleképpen értelmezik is. Éppen ezért a szó­rakoztatás javítására törekvés a televízióban nem merülhet ki a kommerszfilmek színvonal-emelkedésében, vagy a tánc­zenei műsoroknál a mérce felemelésében. Mert ^ tv-játék, a jó színházi közvetítés az izgalmas, aktuális politikai mű­sor, a jó riport is a, szórakoztatást szolgálja bizonyos mér­tékig, illetve akkor jó, ha mondandójának eredményes tol­mácsolása mellett szórakoztat is. Egészében hát a televízió együttes műsora szolgálja a közönség egészének jobb. tartal­masabb szórakoztatását. Robbanásszerű, gyors, egyik napról a másikra látványos eredményeket felmutató javulás természetesen nem várható sem a szórakoztatás javításában, sem a televízió műsorára vonatkozó egyéb kongresszusi tanulságok realizálásában. S figyelembe kell azt is venni, hogy a belátható távlati időben sem tűnhetnek el a műsortervből a kommersz jellegű szóra­koztató adások. Kultúrpolitikai célkitűzésein-k és a közönségigények jobb egyeztetésére, a jogos igényeknek a lehetőség határain belül való kielégítésére való törekvés érződik a televízió negyed­éves műsortervén. Ez felel meg a kongresíszusi tanítás meg­valósítása első lépéseinek is. Ezért jó, ígéretes — többek kö­zött — ez a program. BENEDEK MIKLÓS A panorámái mutatványtól a filmfesztiválig (5.) Hová lettek a képeslapok? A harmincas évekbeli kez­dődő fellendülést még a gazdasági világválság sem veti tartósan vissza. Megérzi természetesen moziszakma is, ahogy a Színházi Kurír, (mely nemcsak alcímében viselte a mozi szót, hanem rendsze­resen közölt filmes cikkeket) sorsa mutatja. A lap csend­ben elhalt. Még 1930-ban in­dult, s gazdag színházi, mo­zi, sőt társadalmi cikkanya­ga hamarosan húsz oldalon terült el: 1931 áprilisára vi­szont nyolc oldalra soványo- dott, pedig a laptulajdonos még trükkjei is próbálkozott, hogy nyújtsa a Kurir életét: szóról szóra azonos szöveg­gel, csak a papír színe- és a keltezés, lapszám megjelölés megváltoztatásával nyomatta ki a II. évfolyam 15.—16. szá­mát (1981. április). A 22. szám így is csak 4 oldalas folyóirattá álcázott röpcédula Salamon Béláék Teréz kör­úti színpadának miskolci szerepléséről, melyet össze­hajtva, külső oldalán fejléc­cel és hirdetésekkel láttak el. Többé meg sem jelent. A harmincas évek másodig felének országos hírű ren­dezvénye, a lillafüredi Palo­taszállóbeli Nemzeti Filmhét (amelyet először 1939. június 3—11. között. másodízben egy év múlva, június máso­dik felében rendeztek meg)- Amolyan fesztiválféle volt ez is, de tartalma miatt nem tekinti mába ölelhető hagyo­mányának a máj fesztivál- város. Szellemét elég azzal is jeleznünk, hogy a Filmhét vezérkarában ott ült ifj. Horthy Miklós is 1939-ben és 1940-ben a fasiszta törvények már a filmgyártásban is érvénye­sülnek. s az ún. ..fehértele­fonos” filmek egyre inkább Engedélyezve a m. kir. miniszterelnök úr j ,-29/79 ;9- M. E. Hl. íz. rendeletével INGYEN LILLAFÜRED LILLAFÜRED ■ <m Június \ 1 szóm Felelős szerkesztő: VÁCZI DEZSŐ Felelős kiadó: szalontai KjSS MIKLÓS Szerkesztőség és kiadóhivatal LILLAFÜRED, PALOTA-SZÁLLÓ a jobbratolódást, a háborús szellemet szolgálták. Ezt vár­ta a rendszer a Nemzeti Filmhéttől is. „A Lillafüredi Nemzeti Filmhét elsősorban munka­hét. A filmhéttel hívjuk fel a szélesebb érdeklődést a magyar film problémáira, s hogy ezi; szórakoztató for­mában, friss és eleven tála­lásban tesszük, azzal éppen a film kifejezési eszközeihez és módszereihez vagyunk következetesek." — Szán a tanácskozásnak ígéretes feladatot dr. Zsin­dely Ferenc, a Nemzeti Film­hét elnöke a rendezvény al­kalmi újságjába adott ve­zércikkében. Ha ezt a kieme­lést a korába visszahelyez­zük, a háborús cél. a jobbol­dali szellem megváltoztatja a nyilatkozat előjelét. A Nemzeti Filmhétnek nemcsak célját, hanem kere­tét. formáíát is átjárta a kor szelleme. A vetítések, a szí­nészek (pld. a szavaló Lu­kács Margit), az abban az évben végzett színiakadémi- kusok bemutatkozása, a sza­bad szakmai értekezések és kirándulások ötletessége mel­lett ott van a teniszverseny, az úrnapi körmenet, az úszó- verseny és a fényes védnö­köket felvonultató jelmezes filmbál fa szünetben Lan- germann Gizella divatbemu­tatójával). Esténként felvéte­leket készítenek a vetítés közönségéről, Velencei éj a Hámori tavon ábrándos cím­mel pedig tűzijátékot rendez­nek. A szokásos reklám-ér­dekességek sem maradiakéi: „A lillafüredi postahivatal Nemzeti Filmhét jelzésű fel­irattal látja el a postai Kül­deményeket. A rendezőség­nek ez az ötlete .. . olyan tetszésre talált, hogy a lilla­füredi Palotaszállóban már elfogyott a levelezőlap­készlet és most mindenki le­velet kénytelen írni ismerő­sének.” ZIMONYI ZOLTÁN (Következik: Miskolc, fesz­tiválváros) éjféltől reggelig KETTÉTÖRT Leszálláskor kettétört a New York állambeli Gru- mann Aircraf repülőgépgyár­tó cég F—14 típusú kísérleti vadászgépe. MEGHALTAK Harmincnyolc bányász vesztette életét robbanás miatt a Kentucky-állambeli Hyden közelében fekvő bá­nyában. A robbanás oka egyelőre ismeretlen. AUTÓT LOPTAK Nagystílű autótolvaj bandát számolt fel a müncheni rendőrség. A tolvajok hat hónap alatt 87 gépkocsit lop­tak el, majd jópénzen túl­adtak rajtuk. Mintegy két­millió márkát vágtak zsebre. MERÉNYLET BOMBÁVAL Bombamerényletet követ­tek el egy nyugat-berlini bank ellen. A robbanás kö­vetkeztében kiütött tűz mi­att tízezer márkás kár ke­letkezett. Az üggyel kap­csolatban három személyt őrizetbe vetlek. A támadók „szabadságot Spanyolország­nak” feliratú plakátot hagy­tak a helyszínen. ÖTVENEZER PESÖVAL TÁVOZTAK ötvenezer pesóval távoz­tak egy cordobai bankból az argentin montonero-gerillák. Két napon belül ez már a második bankrablás a vá­rosban, először tízezer pesót zsákmányolt hét ismeretlen. VÁLÓPER Az új törvényt lelltasznai- va válópert indított férje ellen Maria Callas, a világ­hírű énekes. A válás ki­mondása előreláthatólag nem ütközik majd nehézségibe, mivel Callas már 1959 óta külön vállán él Gkrvaranai Battista Meneghwwből. KÉT SZIKLA LEGÖRDÜLT 18 izraeli katona és 1 pol­gári személy vesztette életét, földcsuszamlás következté­ben, amikor két óriási szik­la gördült rá a Neot Haki- kar nevű település közelében levő kantinra. ISMÉT MEGJELENT Ismét megjelent a decem­ber 16-án betiltott brazil lap, az O Pasquin. A hatóságok felforgató jellegűeknek mi­nősítette cikkeit, s ezért füg­gesztették fel a lap megje­lenését. Az újság 9 munka­társa még mindig őrizetben van. GYARAPODOTT 102 502 új taggal gyarapodott 1970-ben az Olasz Kommu­nista Párt. Az OKP taglét­száma 1 507 047. HÚSZ KECSKEBÉKA Az autóbuszok, villamosok utasai igen feledékenyek. A Budapesti Közlekedési Válla­latnál 1970-ben a következő tárgyakat hagyták el. Egy élő nyuszi, húsz kecskebéka, egy ötkilos liba, dömpergumi belső, egy hatalmas zsák er­dei föld és szarvasagancs stb. LEZUHANT Lezuhant a pakisztáni lé­giforgalmi társaság egyil; repülőgépe leszállás közben 0 shamshernagari repülőtéren A helyi járat 31 utast é négytagú legénységet szállt tott. A szerencsétlenség kö­vetkeztében hét ember meg halt, 20 súlyosan megseb* sült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents