Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-16 / 294. szám
3 Egy játék tanulsága Akik az elmúlt hét péntekén a tv képernyőjén látták, vagy a rádióból hallották a „Tiszán innen, Dunán túl” szellemi vetélkedő döntőjét, bizonyára elismeréssel adóztak Bács-Kis. kun megye versenyzőinek. Ismereteik alapossága, bősége, s a vetélkedni tudásuk biztosította számukra győzelmüket a másik két megye, Vas és Békés szellemi élete képviselői felett. Korábban ugyancsak a Bács megyeiek ütötték el a mi megyénk, Borsod versenyzőit is a továbbjutástól. Gondolom, érdemes elmeditálgalni afölött, hogy — az első második és harmadik helyezéssel — mezőgazdasági jellegű megyék vitték el a pálmát. Ez egyrészt örvendetes, mert bizonyítja, hogy ott is vannak kiváló szellemi munkások, ahol a lakosság zöme a parasztsághoz tartozik, másrészt azonban meghökkentő, hogy a legtöbb ipari munkást számláló, sőt, a legnagyobb lélekszámú megye, a mi szűkebb pátriánk még a döntőig sem jutott el. A több mint 781 ezer lakosú Borsodot legyőzte az 573 ezer lakosú Bács, s megelőzte a 281 ezer lakosú Vas, valamint a 447 ezer lakosú Békés megye is. Ha e megyék székhelyei lakóinak a számát vesszük, kiderül, hogy Kecskeméten, Szombathelyen és Békéscsabán együttvéve mindössze 25 ezerrel laknak többen, mint Miskolcon. Felvetődik a kérdés: a nagy lélekszámú Borsodban és benne Miskolcon nincs annyi okos, a lakóhelye történetét, érdekességeit úgy ismerő ember, mint a fenti megyékben, városokban? Nem hiszem, hogy ne volna. Emlékszem például, hogy az elmúlt év tavaszán éppen Kecskeméten, az Aranyho- mok-szálló nagytermében az Express Utazási Iroda által megrendezett szellemi vetélkedőn a borsodi fiatalok másik három-négy megye ifjú képviselői felett meglepően fölényes győzelmet arattak. Nyilvánvaló, hogy azok — az idősebbek — ismerettára sem szegényebb, akik nevelték, vagy nevelik őket. A mostani országos vetélkedőn hol történhetett tehát részünkről a hiba? Szerintem a szervezésnél. A vetélkedő lebonyolításával megbízottak nem ismerik kellőképp megyénk es a városunk szellemi erőit, vagy ha ismerik, nem voltak képesek egy cél érdekében mozgósítani őket. Kecskeméten például jóformán öten-hatan válaszoltak a kérdésekre (két kitűnő pedagógusra, a múzeumigazgatóra, egy-egy muzeológusra, illetve korábban népművelősködő, s helytörténeti kutatásokat végző újságíróra emlékszem), de az esetleges — s végül elmaradt — mezőgazdasági jellegű kérdésekre adandó válaszokhoz ott ült a versenyzők között egy Kossuth-díjas növénynemesítő, a szőlészet tudományának egyik kandidátusa, — s a sok-sok egyéb foglalkozásúnak a soraiban helyet foglaltak a pártiskola tanárai is. Közüggyé tették tehát Bács- ban — s a másik két megyében is — a vetélkedőt. Persze, bárki ellenvethetné: Borsod és Miskolc lemaradásával nem történt semmi különös, hiszen játékról volt szó. Ez igaz. Ha azonban részt veszünk valamiben, s ha az nemes szándékú, akkor a részvételt komolyan kell venni — még játékban is. Tanulságként kevésbé sikeres szereplésünknek rá kell irányítania a figyelmet arra, hogy városunk és megyénk szellemi munkásait időnként össze kellene hozni, hogy megismerjék és becsüljék is egymást. Erőik egyesítése, kifejtése csakis így válik lehetővé. A legközelebbi vetélkedőn lenne erre szükség? Elsősorban nem. Hanem a hétköznapok munkájában, városunk és megyénk szellemi életének, kultúrájának az állandó gazdagításában. Hogy a nagyszerű termelési eredményeket elérő fizikai munkások összteljesítményéhez legyen hasonló a szellemi munkásoké is. Borsod és Miskolc nagysága, rangja ezt sürgetően követei. TARJAN ISTVÁN Ősbemutató Miskolcon DINASZTIA Gyárfás Miklós a színházi próbán Az új esztendő első premierje Gyárfás Miklós Dinasztia című történelmi vígjátéka lesz. Történelmi vígjáték? A műfaji meghatározás egy kicsit mindenki számára szokatlanul hangzik. Ezzel kapcsolatban maga a szerző adta meg a választ. „A történelem teremtette meg azt a szituációt — mondotta Gyárfás Miklós az új mű miskolci olvasópróbáján —, melyben a történelmet hordozó egyének konfliktusba kerültek egymással.” A darab ismerete híján ezzel persze nemigen leszünk okosabbak. Gyárfás szövegkönyve azonban olyan élvezetes olvasmány, hogy mindenki örömmel vállalkozik a titok megfejtésére, akinek erre alkalma van. Egyelőre meglehetősen kevesen jutnak a szövegkönyv birtokába, mert Jurka László rendező a nyilvánosság teljes kizárásával kezdte meg a Dinasztia próbáit. Papp Gábor, a Zeneművészeti Szakközépiskola fiatal művésztanára, nagy feladatra vállalkozott hétfőn este a Bartók teremben. Négy szonáta művészi i gényességű eljátszása fizikailag is erősen megterhelő. A hangverseny során azonban bebizonyosodott, hogy az aggodalom nem volt jogos. ha véget nem érő vihar tolmácsolása sikerült plasztikul san. A lelkes hallgatóság tapsaira a fiatal zongoraművész rá- £ adásként Beethoven népszerű r darabjával a Für Elise-zel és egy szonálatétel eljátszásával válaszolt. BARTA PÉTER Abban a szerencsében volt részünk, hogy a szereplőkkel együtt lehettünk tanúi annak az élménynek, melyet a miskolci közönség csak január 24-én mondhat majd magáénak. Az olvasó azonban még mindig nem tudja, hogy miről szól a Dinasztia? Miről is szólhatna másról, mint egy új dinasztia alapításáról, mely azonban már nem a történelmi arisztokrácia vagy a polgárság nevéhez fűződik, hanem az új uralkodó osztályéhoz. A főszereplő Kovács. Csak így egyszerűen Kovács. Egy munkásember, egy vasesztergályos, amilyenből szerencsére nagyon sok van ebben az országban. Férje tehetségét felismerve, Ko- vácsné, Júlia új dinasztiát akar alapítani, az új történelmi alapokon. Máris elárulhatjuk: nem eredménytelenül. Annyira nem, hogy a darab végén Kovácsnak már csak bele kell ülnie a miniszteri székbe, amit tudásával, tehetségével, szorgalmával és az asszony ösztönzésével méltán megérdemelt. De hát miért vígjáték ez? Azért, mert Kovácsnak, mikor az esztergapadtól a Dé- dalusz-gyár vezérigazgatói székéig eljut, már semmi kedve sincs többet tenni sem az új történelmi osztályért, sem a családért, sőt, az sem tetszik neki. hogy Júlia házassági manipulációkkal — természetesen a jövendőbeli vő is az uralkodó osztály tagjai közül kerül ki — tovább akarja erősíteni a dinasztiát. Eszérint a feleség tehát afféle nagyravágyó, hatalmat igénylő asszony, aki mindenbe belehajszolja férjét? A fogalmazás így korántsem pontos. Júlia határozott, törekvő élettárs, de ugyanakkor minden áldozatra hajlandó, hogy férjének segítsen azt a soksok lépcsőt megtenni, amely az esztergapadtól a miniszteri székig vezet. És még ennél többre is képes. Férje nyugalma és egészsége érdekében legdédelgetettebb terveiről is hajlandó lemondani. Hogy végül is hogy alakul a Kovács család sorsa, mi a darab zárópoénja, ezt mégsem árulhatjuk el. Ezúttal a szereplőgárdából is csak három nevet említünk. Gyárfás Miklós vígjátékának főszerepeit Csiszár András. Máthé Éva és Sallós Gábor alakítja. GYARMATI BÉLA Eszperantisták ünnepsége A Megyei Művelődési Központ klubhelyiségében holnap este fél 6 órai kezdettel ünnepi műsort és író—olvasó találkozót rendeznek abból az alkalomból hogy Zámenhof, az eszperantó nyelv megalkotója 111 éve született. Bevezetőként Gergely Mihály József Attila-díjas író, J a Magyar Eszperantó Szövetség elnökségének tagja, a Hungara Vivo című eszperantó folyóirat főszerkesztője „A bábeli soknyelvüség mai problémái” címmel előadást tart. Ezt követően a szirmabesenyői általános iskola eszperantista úttörői műsorukban a többi közt eszperantó nyelven szavalnak ? és énekszámokat adnak elő. 1 Az ünnepség befejező aktu- I Holnaptól vetíti a Béke mozi A könnyűlovasság támadása című magyarul beszélő színes szélesvásznú angol történelmi filmdrámát. A film sztorijának alapja egy valóságos történelmi esemény, az 1854. október 25-i csata a krími háborúban, amikor is I. Miklós cár ágyúi lemészárolták az ellenük rohamozó hétszáz főnyi angol lovasságot. Tony Richardson alkotása szatirikusán szól a viktoriánus Angliáról és az ütközetről, amelyben értelmetlenül vesztették életüket az ágyúk ellen karddal hadakozó angol lovasok. Főszereplők: David Hammings, Vanessa Redgrave, Trevor Howard, Harry Andrews, John Gielgud, Jill Bennett. A filmet szellemesen egé- I szitik ki Richard Williams rajzfilmbetétei. Harmincháromszor költözött új otthonba Beethoven magánélete Papp Gábor ízig-vérig ro- i busztus muzsikus alkat, ma- | gas hőfokú zenei vérmérséklettel. Hibátlan felkészültség, ről, mintaszerűen iskolázott pianista tudásról tett tanú- bizonyságot. Az Op. 10. No. 3 számú D-dúr szonáta megkapó lassú tétele épp oly kifejezésbeli gazdagságról vallott, mint az Op. 31. No. 2-es d-moll szonáta panaszos, recitáló jellegű nyitó tétele. A költői Adagio, a sodró hatású zárórész megoldása hűen idézte a zeneszerzőt. Talán leginkább az Oo. 28. Fastorale szonátában éreztük. hogy az erőteljes hangzást kedvelő zongoraművész kifejezésbeli skálája színesebb lehetne; kissé keménynek tűntek a pasztorális hangulatú szélső tételek. A „szenvedélyes” jelzővel illetett Op. 57. számú mú Beethoven egyik leghíresebb zongoraszonátája. A rendkívüli zenei koncentráltságot és fölényes technikai tudást igénylő „Appassionátát” Papp Gábor nagy temperamentum mai 1á1egzeteláliftóan interpretálta különösen a Finale örökmozgó száguldása, a soA világ a nagy zeneszerző születésének 200. évfordulóját ünnepli. Az Observer ezzel kapcsolatban cikksorozatban foglalkozik a csodálatos szimfóniák szerzőjének hétköznapjaival és magánéletének bizonyos vonatkozásaival. Beethoven, a megrögzött agglegény, Becsben és környékén lakásról lakásra vándorolt; 35 év leforgása alatt harmincháromszor költözött új otthonba. Minden reggel nyolc óra tájban kelt, megivott egy csésze kávét. Köpenyt vett hálóinge fölé, átment a zeneszobába és munkához látott. Délig dolgozott, akkor megborotválkozott, felöltözött és elment ebédelni. A zeneszobában ilyenkor már vágni lehetett a pipafüstöt, a kéziratot és a zongorát tintafoltok borították. Ha egy hangverseny már a küszöbön állt, Beethoven másolókat fogadott, akik az előszobában ültek és az idővel versenyezve írtak, hogy az előadásig elkészüljenek a kottákkal. A zenészek néha olyan kotta- lapokról játszottak, amelyeken még nedvesen csillogott a tinta.. • Az agglegény Beethoven gyakran és igen hevesen volt szerelmes. Idősebb korában, fiatalságára visszatekintve, így elmélkedett: „A testi öröm a lelkek egyesülése nélkül állati dolog és mindig is az marad.” Hogy soha sem nősült meg ennek egyik oka valószínűleg az volt, hogy anyagi vonatkozásban ingatagnak ítélte meg helyzetét. Ügy vélte, képtelen megfelelő életmódot biztosítani azoknak a felsőosztálybeli lányoknak, akikhez vonzódott. Kevés előkelő szülő óhajtotta Beethovent vejeként látni. Beethoven egyik legnagyobb szerelme egy olasz lány volt, a nála tíz évvel fiatalabb Giulietta Guicciar- di. Kezdetben zongoraórákat adott neki, később egymásba szerettek és eljutottak a házasság küszöbére is. Beethoven a Holdfény Szonátát Giu- liettának ajnálotta. A szülők erős nyomására azonban a lány végül is máshoz ment férjhez és később teljesen kigyógyult ebből a szerelemből, öregkorában, immár minden vonzalomtól mentesen, úgy emlékezett Beethovenre, mint aki „csodálatos zongorista” volt, de „bolond” zeneszerző. saként jutalmat kapnak mindazok, akik az eszperantó nyelv oktatásában és tanulásában jó eredményt értek el. Hangverseny a munkásszállóban Beethoven születésének 200. évfordulójára emlékeztek tegnap este a Lenin Kohászati Művek munkásszállójában. A diósgyőri Vasas Művész- együttes vegyeskara a nagy német zeneköltő és kortársai kórusműveit szólaltatta meg német és magyar nyelven. Páfrány Ferenc, a kórus helyettes karnagya bevezető előadása után hangzottak fel a művek. Beethoven Tavaszi ének. Brahms Waldesnacht, Schubert Der Lindenbaum és Bach-kórusmüvek hangzottak el a műsor első felében. A második részben Bárdos és Kodály kórusműveit vezényelte Forrai István és Páfrány Ferenc. I LEOMLOTT A HOMLOKZAT A szicíliai Siracusa XIII. században épített Santa Lucia templom homlokzata leomlott és az utcára dőlő fal két embert megölt. SZIVÉN lőtte MAGÄT Ardai Klára Katalin 18 esztendős technikumi tanuló panyolai lakásukon édesapja vadászfegyverével szíven lőtte magát. A felelősség megállapítására a rendőrség vizsgálatot folytat. VISSZAESŐ BÜNÖZÖ Héthónapi börtönbüntetésre ítélte egy athéni bíróság dr. Stefan Gericke nyugatnémet archeológust, aki antik műtárgyakat csempészett ki Görögországból. Gericke visszaeső bűnöző, hasonló okból már kétszer volt börtönben. SIKERÜLT MEGTALÁLNI Sikerült megtalálni az egyik müncheni bankból tizenegy napja elrabolt 553 000 márka legnagyobb részét, jelentette be a nyugatnémet rendőrség. A rablást a bank két alkalmazottja és egy lakatos követte el. A három bankrablót a rendőrség őrizetbe vette. ÉLETE ARÁN Élete árán súlyos vasúti szerencsétlenséget akadályozott meg egy iráni kalauz. A bátor embernek pillanatokkal azelőtt sikerült lefékeznie néhány elszabadult te- hervonatot, hogy azok egy zsúfolt személyvonatba rohantak volna. Maga azonban megcsúszott, lezuhant és a kerekek halálra gázolták. ÉKSZERT CSEMPÉSZETT Egyévi börtönbüntetésre és 10 ezer font kártérítésre ítéltek Londonban egy svájci ékszercsempészt, aki több mint 100 ezer font értékben csaknem 800 különböző ékszert és órát csempészett Nagy-Britanniába. A brit hatóságok szerint ez volt a legnagyobb arányú ékszercsempészés, amelyet a vám" 'g- nek sikerült meghiúsítani. ELMENEKÜLTEK Hat álarcos bandita ‘őrt be egy londoni bsnkba. %y alkalmazottat és két üg é- let megsebesítetlek, majd két másik társuk fedezete alatt 50 ezer fontos zsákmányukkal egy teherautón elmenekültek. BÁNYALÉG- ROBBANÁS 22 bányász vesztette életét a japán Hokkaido szigetén egy szénbányában történt bányalég-robbanás következtében. A bányászok egy 1800 méter mély tárnában dolgoztak. amikor a baleset történt. Egyelőre csak egyetlen áMo- zat holttestét találták meg. KÉT EMBERT ELÜTÖTT Fábián János 23 éves orosházi tévészerelő az Algyő és Hódmezővásárhely közötti úton személygépkocsijával elütötte a kerékpárjukon szabályosan közlekedő Kabók Sándor 18 éves és Gazdán Erzsébet 16 éves segédmunkásokat Mindketten megsérültek A lelkiismeretlen gázoló segítségnyújtás nélkül továbbhajtott A rendőrség elfogta és letartóztatta. Papp Gábor zonaoraestie
