Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-14 / 292. szám
Országos szervek foglalkoznak vele A vidék szellemi műhelyei Beszélgetés Sallós Gáborral ek Üjságíró szemmel az EXPO 70... Ez volt a népszerű riporter, Vértessy Sándor előadásának címe, melyet a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építőipari Tudományos Egyesület Eszak-magyarországí Csoportjának felkérésére tartott a HevestI Iván Filmklubban a tegnapi nap folyamán. Vértessy azonban nemcsak az építészek nyelvén ért. A Petőfi Rádió Kettőtől hatig című kívánságműsorának színhelye ma Miskolc lesz, így Vértessy Sándor, mint a műsor vezető riportere továbbra is vendégünk marad, s itt üdvözölhetjük még Erdei Klárát, Fikár Lászlót és Kovalik Károlyt is. 267 millió néző A magyar film tíz esztendeje A rekorder: a Légy jó mindhalálig Borsod megyei küldöttünk, Sallós Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója idő hiányában nem kapott szót pártunk X. kongresszusán. Mondandóját azonban — a benyújtott szöveg alapján — annyira fontosnak és izgalmasnak ítélték, hogy néhány más javaslattal együtt, rövidesen foglalkoznak majd vele az országos szervek. — Milyen javaslatokat vitt a kongresszusra Sallós Gábor? — Régóta foglalkoztat az ifjúság színházi nevelése. Általában az a tapasztalatom, hogy a diákként színházba járó fiatalok az iskolából kikerülve, már kevésbé érdeklődnek a színművészet iránt. Ennek oka valószínűleg az, hogy diákéveik alatt nem szereztek a színházművészettel kapcsolatban megfelelő tárgyi ismereteket; s így nem válhatott a színház — az élő színház — olyan lét- szükségletükké. mint például a könyv. A színházi szakembereiket és esztétákat egyébként már évtizedek óta foglalkoztatja, hogy miként lehetne felkészíteni az ifjúságot a színház nyújtotta élmény befogadására. Egy ilyen komplex művészetnél irodalmi, képzőművészeti, zenei, sőt táncművészeti ismeretekben is kell szerezni bizonyos jártasságáé, hogy igazán értői és élvezői lehessünk a színháznak. Mondani sem kell, hogy az irodalmon kívül. vajmi kevés olyan stúdiómban van része fiataljainknak, amelyek közelebbi kapcsolatot teremthetnének a színházzá 1. — Az etmomdotiakból már xzimtr megfogalmazható a javaslat is, A filmesztétikai oktatáshoz hasonlóan, vezessék be iskoláinkban a színház-esztétikai oktatást is?! — Többé-kevésbé valóban ezt javasoltam, legfeljebb annyit kell hozzátenni, hogy \ Békés megyei Szarvason december végén fejeződnek be a Tessedik Sámuel emlékére rendezett tudományos és műszaki hetek. Tessedik (1742—1820) százötven évvel ezelőtt halt mej. Az egykori evangélikus lelkészben, aki 53 évig tartó szarvasi pályája alatt faluja népének tanítója, ügyvédje, orvosa, vigasztalója és tanácsadója volt, tulajdonképpen a modern falukutatás és falufejlesztés úttörőjére emlékeznek az ünnepségsorozaton, amelyen számos előadás hangzik el Tessedik rendkívüli pályafutásáról. Hazánkban ő volt, aki a földművelést egyszerű foglalkozásból tudományra emelte. Az általa alapított és úgyszólván a maga erejéből fenntartott szarvasi Tesse- dik-féle Gyakorlati Gazdasági és Ipariskola — Insti- tutum Tessedikanum — világhírűvé lett. Szarvas határában a szikes földeket 6 tette talajjavító eljárással, úgynevezett digózással, használhatóvá. A szárazság ellen nagy területek öntözésével — a rétek öntözésével is — küzdött, a szárazságot jobban tűrő növényekkel kísérletezett A kertészkedés fejnem valamiféle oktatási reformról van szó, csupán arról, hogy osztályfőnöki órákon, továbbá egy-egy nagyobb tanítási egység ösz- szefogláló óráján jelenjen meg a színházi szakember is (színész, rendező, dramaturg), az iskolában, s egészítse ki a tanulók ismereteit. Ennek a „kiegészítésnek’ számtalan formája lehet. Elsősorban persze, nem színházesztétikai stúdiumokra gondolok, hanem az élő színház olyan varázsára, amit egy-két jó színész is megteremthet a tananyaghoz kapcsolódó szemelvények, versek elmondásával. Ha a tanteremben ily módon már közeli ismeretséget kötöttek a fiatalok a színházzal, akkor izgalmasabb, tartalmasabb találkozás várható, mikor a nézőtéren látjuk viszont a középiskolásokat, vagy az ipari tanulókat. Miután felügyeleti szervünk, a tanács azonos az iskolák gazdájával, az új „oktatás” bevezetésének különösebb technikai vagy anyagi akadálya aligha lehet. — A másik javaslat, amint hallottuk, ugyancsak izgalmas és sok vitára adhat okot. — Ez már tényleg hosz- szabb időt, s alaposabb megfontolást igényel, mint az előbbi. De meggyőződésem, hogy nagyon sok emberben kelt visszhangot. Érzésem szerint, mindazokban az értelmiségiekben, de természetesen másokban is. akik vidéken élnek. A sokszor emlegetett decentralizálásról van szó. Hogy a kétmilliósra fel- duzasztott főváros és a vidék szeflerni kultúrája között milyen minőségi különbségek vannak manapság, ezt nem kefl hangoztatni. Ennek a különbségnek az eltüntetése nem oldható meg vidéki ipartelepítéssel, a vidéken élők illetményének növelésével. Még a nagyarányú lakásleszteséért megalapította a szarvasi Kertésznők Társaságát. 1782-ben hatvanféle vad- és gyümölcsfát ültetett annak megállapítására, hogy a szarvasi talajban melyik terem a legjobban. Szenvedélyes fásító volt. Az Alföldön ő telepített először akácfákat. az első akác-ültetés emlékét ma is emléktábla őrzi Szarvas egyik legöregebb fáján. Az esténként abbahagyott gyakorlati munkát éjjel elméletileg folytatta; főműve 1784-ben jelent meg németül. Oer Landmann in Ungarn címmel, majd két évvel későbben A Paraszt Ember Magyarországon címen magyarul is megjelent. Tessedik Sámuel egész életében a nép felemelkedését szolgálta. A szerb színházművészeti szövetség meghívására magyar színházi delegáció utazott Jugoszláviába, hogy tárgyalásokat folytassop a két építkezéssel sem. De beszéljünk csak a mi szakmánkról! Ötszázhetven színész él vidéki városainkban. Ami kvalitásukat illeti, nyugodtan állíthatom: semmivel sem rosszabbak, mint a fővárosi közép mezőny. Ugyanakkor tévé- vagy filmszereplésre, szinkronizálásra, más színházban való vendégjátékra alig van lehetőségük. Javaslatom lényege: az ország legnagyobb vidéki városában mielőbb létre kellene hozni egy tévé-, esetleg szinkron- stúdiót, amely Észak- és Ke- let-Magyarország (Miskolc és Debrecen) több mint száz, erre érdemes művészét hasznosan tudná foglalkoztatni. De nemcsak munkaalkalomról van itt szó. Alkotó művészeink, illetve előadóink — képzőművészek, zenészek — így találhatnák meg azt a fórumot, melyen keresztül nagy tömegekhez szólhatnak. A különböző oktatási intézmények, köztük elsősorban az egyetem, továbbá a színház jelenléte már eddig is éreztette jó hatását ebben a murikásvárosban. Ezt a hatást okvetlenül növelnünk kellene! GYARMATI BÉLA Kiskacsa Külügyminiszterünk, Péter János A hét vendégeként, miközben az európai biztonságról beszélt, megemlített egy, mindaimyiunk által ismert, gyermekkorunkban sokszor dúdolt dalt; Kiskacsa fürdik fekete tóban, anyjához készül Lengyelországba .. . Egyikünk sem gondolt arra, hogy mikor Kodály Zoltán ezt a hazánkban honos dalocskát feldolgozta, tulajdonképpen nem volt hivatalos Lengyelország. Az európai biztonságról olvasva, hallva, én mindig Lengyelországra gondolok, arra a népre, mely a sokat szenvedett Európában a legtöbb áldozatot hozta. Lengyelországban — írja egy helyütt Ruffy Péter — nincs család, amely a második világháború folyamán ne veszített volna valakit — apát. fiút. testvért — tagjai közül Mennyire közös a sorsunk, történelmünk a lengyelekével. Az évszázadok folyamán kölcsönösen adtunk egymásnak fedelet, olykor kenyeret is. A bujdosó Rákóczit a lengyelek fogadták be, s emlékeznek máig is a vezérlő fejedelemre, mint ahogy mi is történelmünk legnagyobb alakjai között tartjuk számon Bem Józsefet, a lengyel katonatisztet és magyar tábornokot. Mikor pedig a hitleri Németország csapatai legázolták a lengyel földet, a menekültek ezrei találtak otthonra Magyarországon. szövetség kölcsönös kapcsolatának továbbfejlesztéséről. A delegációt Both Béla, a Nemzeti Színház igazgatója vezeti. A Művelődésügyi Minisztériumban összegezték a magyar filmforgalmazás és műsorpolitika utóbbi évtizedéKísért a hét végén közvetített Zorin-mű, a Varsói melódia egyik mondata: itt lengyel vér folyt... Varsóban számos helyen találni ilyen feliratot. Az elmúlt évtizedekben a világon szinte mindenütt folyt lengyel vér. Nemrég jártam Katowicében, testvérvárosunkban. Meggyőződhettem róla, hogy a lengyeleknek olyan élő emlék a háború, melyet talán csak békés évszázadok feledtethetnek. Péter János kedvezően nyilatkozott az európai biztonság helyzetéről. Külügyminiszterek. államfők találkozása már eleve biztonságot jelent Európa népeinek. S most egy szerződés talán a lengyelekkel is jobban feledteti a háború szenvedéseit. nek eredményeit. A tíz év folyamán 267 millió nézőt vonzottak a magyar filmek. Ezután legtöbben — 153 millióan — a szovjet filmeket tekintették meg. Sorrendben a harmadik helyen a francia filmek nézőszáma áll: csaknem 130 millióval, majd az olaszoké következik 100 millióval. Az ötven leglátogatottabb film között 27 magyar és öt szovjet alkotás szerepel. Igen nagy érdeklődés kísérte például Ranódy László 1960-ban rendezett filmjét, a Légy jó mindhalálig című alkotást: 2 milHó 738 ezren látták. A tizedes meg a többiek — Keleti Márton rendezése — 2 millió 444 ezer mozinézőt vonzott. Sz. Bon- darcsuk Emberi sors című alkotásának nézőszáma 2 millió 52 ezer volt, a Ballada a katonáról című G. Csuhrai-alkotást pedig 1 millió 832 ezren látták. A múlt évben 82,3 millió volt a nézők száma, s így minden magyar i lakosra évenként átlagosan 8 mozilátogatás jut. Ezzel az eredménnyel a Szovjetunió és Bulgária mögött Európában a harmadik helyen állunk. Az elmúlt évtizedben korszerűbb lett hazánkban a mozihálózat is. A legjelentősebb eredmény: 733-ról 1051-re emelkedett a normál — 35 milliméteres filmet vetítő — mozik száma Gv — Százötven éve halt meg Tessedik Sámuel éjféltől reggelig AGYONLŐTTE A GRÄNATDOBÖT Egy izraeli katonai járőr Gázában agyonlőtt egy arab gerillát, amikor az kézigránátot dobott dzsipjükre. A kézigránát az egyik izraeli katonát megsebesítette. FELÖKLELTÉK A görg fővárosban nagy a harckocsi-forgalom. Két olyan esetet is jelentettek, amikor az athéni utcákon közlekedő tankok személygépkocsikat ökleltek fel. A szerencsétlenségnek 10 sebesültje van. ROMBA DŐLT Romba dőlt és a tűz martaléka lett egy nagy étterem New Yorkban a manhattan-i városháza mellett. A szerencsétlenséget gázömlés okozta. A gáz felrobbant, majd az étterem lángba borult. Legalább 50 embert szállítottak a kórházba, közülük 12-nek az állapota igen súlyos. ABORTUSZREFORMOT KÖVETELTEK Az amerikai nőmozgalom harcos egyéniségei, Shirley Mac-Laine színésznővel az élen, tiltakozó menetben akartak felvonulni a polgár- mester otthona elé. A nők abortusz-reformot, egyenlő alkalmazási körülményeket és egésznapos gyermekgondozó központok felállítását követelik. A karácsonyi forgalom akadályozása címén, a menetet betiltották. népszámlálás Nairodiban nyilvánosságra hozták a népszámlálási adatokat. Kenya lakossága jelenleg 10 942 706. Az országban 42 nemzetiség, illetve törzs él. A lakosság 48 százaléka, azaz 5,3 millió 15 éven aluli. 20 ÉVI FEGYHÁZAT KAPOTT A jugoszláviai Leszkovac bírósága 20 évi szigorított fegyházbüntetésre ítélte Radovan Mirkovics volt cset- nik-vezetőt. Mirkovics 1942- ben partizánokat végzett ki, 1945-ben elmenekült Jugoszláviából. MERÉNYLET Bomba robbant a kansasi egyetem komputer-központjában. A merénylet előtt három perccel ismeretlen telefonáló figyelmeztette a személyzetet, hogy hagyják el az épületet. Három személy megsérült, az anyagi károk súlyosak. KIZUHANT Ittasan vezette tehergépkocsiját Csanádi Vendel 3. éves gépkocsivezető Desz ken. Egy útkanyarban felborult. A vezetőfülkéből kizuhant és a gépkocsi alá került Takács István 10 éves 1sz-tag. aki sérülésébe kórházba szállítás közben belehalt. Csanádit letartóztatták. MEGTÁMADTAK Az uruguayi városi gerillák, a tupamarók megtámadták az Amerikai-közi Fejlesztési Bank montevideói épületét, megrongálták a berendezést és iratokat vittek el magukkal. Színházi delegáció utazott Jugoszláviába
