Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

„Gigantikus folyóirat” Az Európa Könyvkiadó sajíóíá jékoztaíó ján Budapest és néhány nagy magyar város után tegnap dél­előtt Miskolcon tartottak sajtótájékoztatót az Európa Könyv­kiadó vezető munkatársai. A megjelent könyvtárosokat, köz- művelődési szakembereket és a sajtó képviselőit Szekeres György, az Európa Könyvkiadó irodalmi vezetője tájékoz­tatta a kiadó 25 éves munkájáról. Az irodalmi közvélemény formálásában rendkívül jelentős szerepet tölt be az Európa Kiadó, mely a világirodalom reprezentánsaival ismerteti meg az olvasókat. A „gigantikus folyóirat” —- ahogy Szekeres György nevezte a kiadót — évenként 220 címet jelentet meg, mely a nálunk nagyobb országok könyvkiadásának is dicsé­retére válna. Hogy mit jelent a művenkénti 20 ezres átlagos példányszám, azt. akkor érzékelhetjük leginkább, ha számí­tásba vesszük, hogy a maga idejében legrangosabb folyóira­tunk, a Nyugat, ezer példányban jelent meg. A világirodalom értékes al­kotásai mintegy másfél szá­zada jelennek meg rendsze­resen hazánkban. A felsza­badulás előtt is számos ki­tűnő tehetségű műfordító se­gített közvetíteni a, külföldi irodalmat. A nagy minőségi változás azonban csak a fel­szabadulás után következett be. Más nagyságrendben, ■nemcsak a nagy irodalmakra koncentrálva, és jó színvona­lon jelennek meg mind Nyu­gat, mind Kelet legjobb rep­rezentánsai magyar nyelven. Nálunk — hangsúlyozta Sze­keres György — minden hu­manisztikus indítékú, igazi értéket képviselő mű kiad­ható. Alkalomadtán tájékoz­tató jelleggel az úgynevezett problematikus művek is nyomdát kapnak. Az elmúlt Bartók szellemi hagyatéka Szegeden A Népművelési Intézet oktatási osztálya szervezésében az ének-zenei szakbizottságvezetők országos konferencián vet­tek részt november 27—28-án Szegeden. A kétnapos találko­zó egybeesett a szegedi Bartók zenei hét eseményeivel, me­lyet a Szeged m. j. városi Tanács V. B. művelődésügyi osz­tálya, az Országos Filharmónia, a Népművelési Intézet, a Csongrád megyei Művelődésügyi Módszertani Központ, a Magyar Zeneművészek Szövetségének szegedi csoportja, a Szegedi Kamagyi Klub és a város zenei intézményei rendez­tek. 3^c Csütörtöktől vetíti a Béke mozi Mészáros Márta Szép lá­nyok, ne sírjatok! című filmjét. Egy üzem fiataljainak cso­portjáról, fiúkról, és a hozzájuk tartozó lányokról, kapcsola­taikról, szórakozásaikról, vágyaikról és a realitásokról szól a film, melynek női főszerepét egy bájos csehszlovák kislány, Jarka Schallerova játssza. A forgatókönyvet Zimre Péter írta, operatőr Kende János. A filmet valószínűleg a zene­szerzők viszik sikerre: Baksa-Soós János, Frenreisz Károly, Roszáczky Miklós, Szörényi Levente, Sztevanovity Zorán és Tolcsvai László. Meglepetésül elárulhatjuk, hogy rövid időre feltűnik majd a vásznon a fiatal miskolci költő, Bari Ká­roly is... Ismét remekmű Tájkép csata után Andrzej Wajda, a kiváló lengyel rendező két előző film­jében (Minden eladó és a Légyfogó) inkább magánjellegű témákat vetett fel; saját művészetének letűnt világával és a művészeti körök beltenyészetével számolt le a tőle meg­szokott könyörtelenséggel és rendkívüli művészi erővel. Üj filmje, a Tájkép csata után ismét nemzeti témához, a len­gyelség kérdéséhez kanyarodik vissza. Póczonyi Maria a zened népművelés helyzetéről és az 1971. évi feladatokról tartott tájékoztatást, külön kiemel­ve a kórusok minősítésének új formáját, mely lehetővé teszi kisebb éneiutarok nyil­vános szereplését. Kárpáti János Bartók polimodális kromaticizmusáróil, Kardos Pál a Bartók-kórusművek internálásának pedagógiai problémáiról tartott éroe..es, magas szűivonalú előadást. Az első nap estéjét opera- látogatás, a második nap vé­gét hangverseny és baráti ta­lálkozó színesítette. A kon­certen öt kórus részvételével Bartók valamennyi egynemű- kari művét megszólaltatták. Az a magától értetődő terme- szetesség, ahogy a szegediek Bartók nyelvén beszélnek — egyedülálló. Bartók szellemi hagyatéka méltó ápolókra ta­lált ebben a városban, ahol nem kevesebb, mint 26 alka­lommal, szeptember 25-től március 25-ig, Bartók művé­szete áll szinte valamennyi kulturális megmozdulás kö­zéppontjában. A szegedi Bartók-kutatók a zeneszerző szegedi kapcso­latait feltáró dokumentumo­kat a saját erőből létrehozott kiállításon jogos büszkeség­gel mutatták be a vendégek­Rubens négyezer képe Pablo Picassót megkérdez­ték egyszer, mit tart a mű­vészet csodájának. „A nagy festőt, Peter Paul Rubenst” — válaszolta a mester. „Hogyhogy'.' ‘ „Bebizonyították, hogy Ru­bens mindössze kétezer képet festett”, magyarázta meg mo­solyogva Picasso, „s ezek kö­zül kereken négyezer kép maradt fenn...” nek. Általában lépten-nyo- mon azt éreztük, tapasztal­hattuk: a város művelődési vezetői magukénak vallanak minden Bartókkal kapcsola­tos kulturális eseményt. Va­lamennyi rendezvénynél a művelődési központ munka­társaival együtt irányítottak, szerveztek, segítettek. De nemcsak a vezetők ügye volt a Bartók-programok sikere; szép számú közönség tapsolt a Nemzeti Színházban a Kékszakállúnak, és lelkes, szakértő hallgatóság ünnepel­te a kórusok teljesítményét is. A kultúrájáról, műveltsé­géről, hagyománytiszteleté­ről híres Tisza-parti város ebben is példát mutat. BARTA PÉTER KÖNYVESPOLC Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér Sütő András könyve ön­kéntelenül is Sánta Húsz óra című regényét juttatja eszünkbe. S éppen a külön­bözőség, az ellentétes írói lá­tásmód kövekteztében. Mint­ha egy szárnyasoltár másik felének megteremtése állt volna szándékában. A különbözőség nyilván­való. Sánta emberei kemé­nyek, nekivadulók. Nem riad­nak' vissza az ütéstől sem. Sütőnél visszafogottabbak az indulatok, nem annyira lob­banékonyak, inkább a nép­balladák hangulatát idézik Az Erdélyben éló magyarok, falusi parasztemberek múlt- ból-mába átvonuló sorsát lí­rába oldott drámában láttat­ja. Szelídek, a dolgok elszen­vedői ezek az emberek. Azoknak a mindennapokban tevékenykedőknek életét mu­tatja fel, akik megtartói, s épp ezáltal megváltói is a népnek. S mindezt családja, egy falu szűkebb közösségének bemutatáséval mondja el. Sántánál húsz óra a keret, emitt egy évet tesz ki. Ez 25 év alatt háromezerötszáz művet adott ki az Üj Magyar Kiadó, illetve jogutódja, az Európa. Szekeres György ezután az elmúlt évtizedekben, éved­ben kiadott sikeres soroza­tokról beszélt, majd a Ma­gyar Helikon Kiadó és az Európa fúziója kapcsán a bibliofil kiadásokról és a könyvkiadás néhány prakti­kus, illetve technikai kérdé­séről. A tájékoztató után számos kérdés hangzóit el, melyekre a kiadó vezető munkatársai, Csertői Oszkár és Lator László válaszoltak. Egyik ilyen izgalmas kérdés: sze- repel-e a kiadó tervei között a Nobel-díjasok antológiájá­nak megjelentetése? A kér­dező igenlő választ kapott. Szó esett a magyar műfor­dító-gárda színvonaláról — sajnos, egyre kevesebben foglalkoznak műfordítással manapság íróink és költőink közül —, majd a könyvárak emelkedése támasztott vitát — nem a kiadó dolgozik drá­gábban, hanem a nyomda, illetve a kötészet —. majd a diákkönyvtár-sorozat jövője foglalkoztatta a továbbiak­ban a jelen levőket — A ki­adó az eddigiekhez hasonlóan nagy gondot fordít a sorozat­ra, sőt, arról is tájékoztattak bennünket hogy rövidesen megjelennek majd újságpa­píron az úgynevezett füzetes regények, amelyek azonban a felszabadulás előtti gyakor­latoktól eltérően —. rangos műveket publikálnak, s a közművelődés fontos eszközei lesznek. (gyarmati) Számítógép­bébiken tanulnak Elkészült a Nehézipari Mű­szaki Egyetem matematikai tanszékén az a helyiség, amely elektromechanikus és elektronikus számítógépek­nek nyújt majd otthont Ez a kis teljesítményű gépeket be­fogadó szoba részben okta­tási célokra szolgál majd, részben a tanulók saját cél­jait, amennyiben ott a fel­adataikhoz szükséges számí­tásokat is elvégezhetik. azonban nem jelent hossza­dalmasságot a regény mene­tében, nem folyik szét, in­kább a lírai színekkel való cselekményszövésnek ad tá- gabb lehetőséget. De más egyébre is. Hiszen szava van a Romániában élő magyarok majd minden olyan sorsfor­dulójáról, amelyek huszonöt év alatt, jól-rosszul, megha­tározták a létet. Szülők — rokonok — falu­beliek szavából, életkörülmé­nyeiből áll össze a kép. Leg- megrenditőbbek azok a feje­zetek, ahol a csöpp mezőségi falu magyar és román pa­rasztjai szorongattatnak a felsőbb hatalmasságoktól, a bürokratikus intézkedésektől. A személyi kultusz évei ezek, amikor feldulatnak gyümöl­csösök, szőlőskertek; kuláko- kat kiáltanak ki a szegény­ségük portáján megátalko­dott emberek közül. Zsoltá- roshangú leveleket, beadvá­nyokat, kérvényeket idéz az író, amelyek az igazságot kérték számon. Ugyanilyen 'szorongató ol­vasni, mennyire pusztul, A film irodalmi alapanya­gául a tragikus sorsú, fiata­lon elhunyt Tadeusz Bo- rowski „Grunwaldi csata” című elbeszélése és még több — a filmbe beolvasz­tott — elbeszélése szolgált. A film hőse Tádék, fiatal var­sói költő egy német koncent­rációs tábor volt foglya. A tábort az amerikaiak szaba­dítják fel 1945-ben. A kü­lönböző nemzetiségű foglyok elutaznak, az ottmaradt len­gyeleket pedig az amerikai­ak egy — Németország terü­letén levő — elosztótáborba viszik, amely egy volt SS- laktanya épületében műkö­dik. Itt dől el sorsuk: visz­romlik a magyar anyanyel­vűek közt a szó tisztasága. Az annak idején helytelenül fölfogott oktatási gyakorlat okozta, hogy pl. költőinkről, történelmünkről alig ismer­nek valamit is az iskolákból kikerültek. Súlyos gondok egymás­utánja sorakozik ebben a könyvben. A regény szerep­lői azonban mégsem eleset­tek. Gondolkodásuk inkább bölcs, szavuk nemegyszer csúfolódó, humoros. Évődő tréfálkozásban vannak a vi­lággal, hiszen a megpróbál­tatások ellenére is, jó élni, van öröm a munkában. A kicsiny közösség vigasszal van, összetartja az embere­ket. A regény elején könnyű álmot ígér az író édesanyja, egy föltétellel, ha igaz gond­ja lesz velük. S a gond igaz, a könyvet pedig, méltán, a magyar prózairodalom ki­emelkedő alkotásai közt kell számon tartanunk. (Kriterien Könyvkiadó. Bu­karest, 1970.) — s — szatémek-e új társadalmi rendet építő hazájukba vagy Nyugaton maradnak. Tádék ebben a táborban megismer­kedik egy fiatal lánnyal, Ni- nával; megtetszenek egy­másnak és kiszöknek az őr­zött tábor falai közül egy napra. Amikor este vissza­térnek, a lányt a falnál bó­biskoló amerikai őr „vélet­lenül” lelövi. A lány halálát követően hosszú belső vívó­dás után Tádék úgy dönt: visszatér Lengyelországba. Üj filmjéről — még forga­tás közben — Andrzej Waj- 5 da többi közt a következőket jj mondotta: „Borowski elbeszéléseit hozzám közelállónak érzem, Borowski az én nemzedé­kem írója. A novellákban egyébként igen sok az élet­rajzi elem. Kissé maga Bo­rowski e film hőse; ő az, aki elvesztette szerelmét, Máriát, ő az, aki habozik: visszatérjen-e Lengyelor­szágba vagy kint maradjon. Filmem nem a koncentrá- ós táborokról szól, hanem e táborok következményeiről. Aki egyszer látta ezt a pok­lot, akinek szeme lefényké­pezte, az haláláig ezt a ké­pet hordozza magában. Ügy hiszem, e film ismét feléleszti majd a lengyelség­ről, Lengyelországról szóló vitát: vitát arról, milyennek kell lennie ennek a Lengyel- országnak .. A film — melyet szeptem­berben mutattak be Len­gyelországban — nagy vi­hart kavart. Lelkes hívei és heves ellenzői egyaránt akadnak. A rendkívül szerteágazó vita még nem ért véget. Ér­tékelésének — különösen a film magyarországi bemuta­tása előtt — nem sok ér­telme lenne. Az eddigi vita ismertetését talán a film egyik kritikusának igen ta­láló megjegyzésével zárhat­nánk: „Wajdaf ismét remek­művet alkotott. És ez a re­mekmű ismét — minden ízében — vitatható.” éjféltől HATOS IKREKET SZÜLT Egy nigériai háziasszony hatos ikreket szült. Az új­szülöttek közül a szülés után kettő meghalt. Az anyának ez volt az ötödik ikerszülése. SÜLYOS ÖSSZECSAPÁSOK A török diákok több íz­ben támadtak meg külföldi érdekeltségek tulajdonában levő létesítményeket. Súlyos összecsapások voltak Anka­rában, ahol a rendőrök megütköztek a diákokkal. Többen megsebesültek a tűzharcban. HETVENEZER HAJLÉKTALAN 70 000 ember vált hajlék­talanná Venezuela két tar­tományában a pusztító árvi­zek miatt. A károk megha­ladják a 15 millió dollárt. KIMENTETTÉK A Maramures román te­herszállító hajó legénysége kimentette egy elsüllyedt pakisztáni hajó két utasát. EGYMILLIÓ ÜZEMI BALESET Spanyolországban évente több mint egymillió dolgo­zót ér üzemi baleset. Spa­nyolország ezzel a szomorú statisztikával elsők között van a világon. GYÚJTOGATOTT Horváth Ernő — közveszé­lyes munkakerülő — a bör­tönből kiszabadulva megtud­ta, hogy felesége megcsalta őt. Ezért dühében éjszaka a lakásában petróleumot ön­tözött szét, meggyújtotta, majd megszökött. A felcsa­pó lángot szerencsére hamar észrevették és a tűzoltóság a tüzet gyorsan eloltotta. Hor­váth három hétig bujkált, majd elfogták. Háromévi szabadságvesztésre ítélték. BANKRABLÁSI KÍSÉRLET Fegyveres rablók megpró­báltak kifosztani egy dél­londoni bankot. Egy bizton­sági őrt megsebesítettek, két embert leütöttek, de végül üres kézzel kellett elmene­külniük. MEGSÉRÜLTEK Tizenhat gyerek és egy autóbuszsofőr sérült meg Bordeaux közelében két bal­eset során. ZÚGOLÓDNAK Nemcsak a brit, de a hol­land rendőrök is zúgolód­nak az alacsony bérek mi­att. Több mint kétezren füttyögetve és zászlókat lo­bogtatva utcára vonultak, hogy nagyobb nyomatékot adjanak béremelési követe­léseiknek. MEGÖLTE FÉRJÉT Éérjgyilkos asszony felett ítélkezett a pécsi megyei bí­róság. Gutái La’osné a kés­sel fenyegetőző férje kezé­ből kicsavarta a kést és négy szúrással megölte házastár­sát. Előzőleg az ittas férj együtt találta feleségét egyik férfi munkatársával. A rendőrség Gutáit bekísé .-'e. majd másnap, visszatérése után került sor az ember­ölésre. Gutái Lajosné nyolc évet knnott. ÉLETVESZÉLYESEN MEGSEBESÍTETTE Rudolf Pál, 37 éves, bün­tetett előéletű segédmunkás betört különváltan élő fele­sége VIII. kerület, József körúti lakásába és életveszé­lyesen megsebesítette. Ru­dolfot letartóztatták

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents