Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-03 / 283. szám
a miskolciaké a szó Mire jó a központi antenna?! Szerkesztői üzenetek V. L-NE, ENCS. Száraztészta készítésére Jogosító iparigazolványt írásban kérjen a helyi tanács vb. szakigazgatási osztályától. Amennyiben a szükséges feltételeket megteremti (előírás- szerű körülmények a tészta készítéséhez megfelelő helyiség), akkor az igazolványt megkaphatja. BOROS BÉLA OLVASÓNKAT, ILLETVE LEVÉLÍRÓNKAT KÉRJÜK, közölje címét, vagy személyesen fáradjon be december 5-én délelőtt szerkesztőségünkbe (306-os szoba), mert ügyében csak ilyen esetben tudunk érdemleges segítséget nyújtani. K. ISTVÁN, VÖRÖS HADSEREG ÜTJA. Munkaügyi kérdésére szerkesztőségünk jogtanácsosa levélben válaszol. Hiányzik a villanyóra A sajtó, rádió és a televízió állandóan javasolja (reklámozza), hogy ne feledkezzünk meg a karácsonyi ünnepekről, s főként az ajándékok beszerzéséről. Erről jutott szembe, hogy a városi tanács is megajándékozhatná a nagyközönséget, mégpedig egy villanyórával — a Búza téren. Naponta több ezer ember megfordul itt. Sajnos, csak az ígérete van annak, hogy ide valaha is villanyóra kerül majd. Nagyon megszoktuk a régi órát — pedig ritkán járt pontosan — mégis hiányzik. Nem kaphatnánk meg az új órát, karácsonyi meglepetésnek? — kérdi Szeszák László, Ady Endre u. 5. sz. — A fiam textilmérnök, s csodálatosan szép, újszerű szövetmintákat kopiroz a képernyőről (Jármay György rajza) Intézkedtek! November 15-i számunkban Csercsik Ferenc, III. kér. Könyves Kálmán u. 7. szám alatti lakos levelét közlő „Sötét folt” című bejelentésre az építési és közlekedési osztály az alábbi tá- jákoztatást nyújtja: A népgazdasági tervek Miskolc városára és annak kerületeire lebontott anyagi lehetőségei a fennálló rendelkezések szerint a tanácsok feladatául megjelölt lakásépítkezési területek közmű- ellátási költségeinek biztosítását is csak igen nagy nehézségekkel és ésszerű beosztással teszik lehetővé. így kisgarázs-telepek út és közmű ellátásának megoldását a tanácsok intézményesen nem vállalhatják. Ezt egyébként jogszabályi keretek is így határozzák meg, mert például méfr az üdülőterületek közmű- ellátási problémájának anyaei terheit is elsősorban az érdekelt telektulajdonosoknak kell viselniük. Fokozottabban áll ez természetszerűen a garázsépítésre, nem mely — egyelőre még — össztársadalmi probléma. Az illetékes kerületi építésügyi hatóság jelentése szerint a Kilián-dé!i garázsépítők is eleve tudomásul vették azt, hogy problémáikat minden vonatkozásban saját maguknak kell megoldaniuk, és azt vállalták is. A hivatkozott cikk állításával ellentétben, a III. kerületi tanács vb építési és közlekedési csoportja a fent részletezett elvi állásfoglalása és lehetőségei mellett is módot talált arra, hogy társadalmi segítségképpen a garázs- telep közvilágítási terveit a garázstulajdonosok rendelkezésére bocsáthassa. Ezen tervek birtokában a világítási hálózat a ga- rázstulajdonosok munká.ia és hozzájárulása révén megvalósítható, amelyhez a kerület két nagyvállalata társadalmi segítségét is biztosította. Miskolc m. i. város Tanácsa Iglói Gyula osztályvezető főmérnök Gazdátlan út Az nem is tudja, aki nem látja nap mint nap, hogy mennyi érték és emberi munka megy kárba a tavaly tavasszal, illetve nyáron elkészült Sajópart—Kispást útszakasz mentén. Az út mellett van a Talajerőgazdálko- dási Vállalat vasúti rakodója. Az ott lerakott tőzeg rákerül az útra. ami az ilyen esős csapadékos időben térdig érő sarat okoz. A közlekedés balesetveszélyes, mert igen csúszós emiatt az út. Az út elkészülte után odaszállították a szegélyezésre szolgáló korlátoszlopokat és gerendákat, de még a mai napig nem építették be. Azt már félig eltakarja a sár, a por és a gaz. Ez nem a népgazdaság vagyona, ezt szabad tönkretenni? Nem beszélve arról, hogy ezen az útszakaszon buszmegálló van, de várakozni — a nyitott árok miatt — csak az úttesten lehet. A járművek vezetői mit sem törődnek az ott ácsorgókkal; nagy sebességgel mennek el a megálló előtt, felcsapva a sarat a várakozókra. Nincs gazdája ennek az útnak? — kérdezik az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság IV. sz. szakaszmérnökségének dolgozói Koffeinmentes kávé Többen is érdeklődtek a közelmúltban szerkesztőségünkben, milyen lesz a koffeinmentes kávé, amelyről lapunk is hírt adott. Királyhegyi József, az LKM dolgozója írja hozzánk intézett somiban: „Nagy érdeklődéssel olvastam a Déli Hírlapban a koffeinmentes kávé forgalomba hozataláról. Miután érdekel ez a téma, szívesen olvasnék bővebb smertetést is erről a kávéfajtáról, tulajdonságairól, áráról. .. Lapunk a levélben feltett kérdéseket a kávét csomagoló és f rgalomba hozó COMPACK Vállalathoz továbbította. Falus Béláné főosztályvezető-helyettes ezt válaszolta: — A koffeinmentes kávé ma már úgyszólván minden nyugati országban nr^,r népszerűségnek örvend. Ez adta az ötletet nekünk is a forgalomba hozatalához. Mindenekelőtt azt kell elmondanunk erről a kávéfajtárói, Jiogy valóban koffeinmentes. Ezt orvosi mérések is igazolták. A koffeint még pörkölés előtt különleges eljárással vonják ki belőle. Ez ugyan drágítja egy kicsit, ám megéri, mert ezután már szív- és egyéb, koffeinre érzékeny betegségben szenvedők is nyugodtan fogyaszthatják, élvezhetik. Ez utóbbit külön is hangsúlyoznám, elsősorban azért mert a dél- é* közép-amerikai fajtákból készült keverék különlegesem finom aromájú, más keverékek izéhez alig hasonlítható. Az első szállítmányok már megérkeztek az NSZK-ból. ízlésesen csomagolva, 10 dekás tasakosban még karácsony előtt forgalomba kerül, a miskolci üzletek is bőven kapnak belőle. Ára 22 forint lesz. Talán még annyit, hogy teljesen hasonló módon készül, mint koffeintartalmú társai, s aki issza, nem tud különbséget tenni a két kávéfajta között. ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÓZSEFNÉ jó nevű szabó és a megrendelők Tennivalók a szolgáltatások fejlesztésére szén a korlátlan kereslet és kereseti lehetőség nem szentesítheti a hanyagságot. Az egyes szövetkezetek, vagy szakemberek sem ajándékba kapták népszerűségüket, a nagyobb piacot a munkájuk árán szerezték meg és ez a (Folytatás az 1. oldalról) Miskolc 16 kisipari szövetkezete közül jelenleg mindössze csak öt-hatnak nyílik lehetősége arra, hogy a jelenlegi hitel - konstrukciós elvek alapján nagyobb összegű hitelt vegyen fel a szolgáltató profil fejlesztésére. A saját fejlesztési alap pedig csak kisebb beruházások, bővítések megoldására nyújt lehetőséget. Most kerül majd sor azokra a felmérésekre, amelyek során kiderül: milyen forrásokból, milyen összegekre számíthatnak a szolgáltató vállalatok és szövetkezetek. Máris nyilvánvaló: az árutermeléssel is foglalkozó cégek többet fordíthatnak majd javitórészlegek kialakítására és fejlesztésére, hiszen mindmáig ez a tevékenységük hozta a nagyobb bevételt. Napvilágra kerültek ugyanakkor az új közgazdasági szabályozók is, amelyek január elsejével remélhetőleg majd jobban a lakossági érdekelt szem előtt tartására irányítják a figyelmet. Az úgynevezett tiszta profilú, csak szolgáltatással foglalkozó szövetkezetek — Miskolcon öt van — nem fizetnek eszközlekötési járulékot, kommunális adót. Ezeket az összegeket máris fejlesztésre fordíthatják. Biztosra vehető, hogy az új ösztönzők hatására meghatározó jelentőségű ötletek születnek a szolgáltatások korszerűsítésére. Olyanok, amilyenek a szövetkezetek árutermelő munkáját ugrásszerűen javították, amikor az anyagi érdekek még érre ösztönöztek. Szükség lesz erre azért is, mert az új ösztönzők hatására— várhatóan — egészséges konkurrencia alakul majd ki és a „piac” adott. Ma még így szól a magyarázat arra, hogy a tavaszi ruha csak nyárra készül el: kevés a jó nevű szabó és inkább várnak a megrendelők, de nem fordulnak máshoz. A szakember-utánpótlás is hordoz magában ellentmondásokat, hiszen amíg az egyik tanuló esetében az intézet fizeti az ösztöndíjat, a kisipari szövetkezeték maguk kénytelenek vállalni ezt az anyagi terhet a leendő szakmunkás után. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szövetkezeteknél tanuló fiatalok kivétel nélkül a ktsz-nél is maradnak. A megoldás már nem várat sokáig magára, de még ez sem könnyítene egyikmásik megterhelt szövetkezeten. A többiek igyekezetére is szükség lesz. A javító-szolgáltató munkát végző szakembernek magasabb igényt kell támasztani saját munkája iránt is, hilehetőség a többiek előtt is nyitva áll. A szolgáltatások megjavítására fordított milliók, ha összegükben tekintélyesek is, elosztva pedig csak induló alapot képeznek a nagyobb arányú fejlesztésekhez, önmagukban még nem garantálják a rövidebb vállalási időket, az elvégzett javítások minőségét. Az indulás utáni lépések megválasztása már a vállalatok és a szövetkezetek dolga lesz. NAGY JÓZSEF Mindent ötvenért Fináncparadicsom a Zsarnain 73 850 négyzetméternyi sár. E terület egy részét Égigérő áruháznak nevezik. Itt mindenki lehajtott fejjel jár: a lábánál húzódó árusort gusz- tglja. A festményeket, rajtuk bimbózó cigányíányokkal — legalább Is ami a keblüket illeti, a ponyván árult ponyvákat, ruhaneműket, szerszámokat stb. A műholdak figyelnek. Ez a kedvenc szavajárása a hatalmas U-alakban lerakott? ruhahegyék * tulajdonosának. „Mindent ötvenért, tizenegyig ötvenért. tizenegytől negyvenért!” — kiáltozza. Az „árleszállításig” pár perc van hátra. Földig hajló asz- szonysor hullámzik a kikiáltó előtt. Lélekszakadva válogatnak. hogy tizenegyig kiválasszák a megfelelőt, hisz ki tudja, hogy mennyi időre szállítja le árait a jumbósap- kás tulaj? Asszonyom — toppan egy őszhajú néni elé — ön lesz az első kuncsaftom!” — és már nyújtja is pénzért a kezét. A néni megnyitja pénztárcáját, s ez Szezám tárulj !-ként hat a többiekére. Sokhelyütt pirosat villantanak az erszények, olyat, mint az eladó Volkswagen mikro- buszának égve hagyott stoplámpája. Az állatok néha megvadulnak — sokszor a vadságban rájuk cáfoló emberektől. Az emberek pedig egymástól. A ló- és marhavásár — bár szabályellenes — mégis egy területen van. A bejáratnál ez áll egy táblán: 1 db ló két éven felül 20 Ft, két éveh alul 15 Ft, 1 db csikó 6 Fi, 1 db kocsi (eladásra) 10 Ft, Ha valakinek nincs érvényes passzusa az eladásra szánt kocsiról, lóról, üszőről, vagy nem akarja a fenti helypénzt megfizetni, az „betör” a vásárba. Először ravaszt odva: behajt a kapun, majd miután nagynehezen megállítják, azt mondja, hogy a papitokat majd utána hozza az asszony. Vagy: Félszer - számozott lóval igyekszik be a másik kocsit akar kihúzatni vele — úgymond. Tinót fuvarozva jön a harmadik, csak aiTól mutat papírt, azért fizet, s kézben túlad kocsin, lovon. Ha minden kötél szakad, keresztül hajtanának egyesek a kapuőrön, az ügyeletes állatorvoson ... Mióta megszűntek a vétel utáni kivárási kötelezettségek. egyre többen élnek ku- peckedésből — tájékoztatják a riportert. „Fináncparadicsom ez kérem, pontosabban az lenne, ha kiszállna rendszeresen a pénzügyőrség, és átvizsgálná az iratokat. Aki itt van, aá meg tapasztalja az igazságát annak a közmondásnak. hogy „Ha Csabán meg nem szúrnak, Miskolcon meg nem lopnak, akkor végigmehetsz az egész világon.” Osonva lopakodók A Győri kapu déli részén levő új lakótelepen azokba a házakba, amelyekbe nemrégiben csaknem ezer család költözött be, naponta többször is kellemetlen zaklatásnak vannak kitéve a lakók. Ugzanis iim-lo-noka! zedege- ‘5 házalók lepik el álépcsöhá- •' kat, s csenge'nek be — használt. ócska holmikat kéregéivé — a lakásokba. Mi, otthon tartózkodók azt is észrevettük — s ezt a rendőrség figyelmébe ajánljuk —. hogy ahol a csengetésre nem jelentkezik senki, ott a lakások ajtaján levő zárakat vizs- gálgatják ezek az „osonva lopakodó”, kétes egyének, nyilván nem tisztességes szándékkal — írják a Chlepkó Ede és a Virág utcai lakosok Pintér István DOLLÁRÉRT 16. Ügy okoskodtam, hogy ha ez az ellenszenves alak valamit barátilag tanácsol, akkor legjobb az ellenkezőjét cselekednem. Igaz, fogalmam sem volt róla, mit változtat a helyzetemen, ha holnap kell folytatnom ezt a tortúrát és válaszolnom ezekre az ostoba kérdésekre. De azért reménykedtem. Aki időt nyer, életet nyer! Búrt kénytelen volt kiengedni a karmai közül, legalábbis egy napra. Amikor utasította az ajtó előtt álló őrt, hogy egyelőre kísérjen vissza a cellámba, olyan arcot vágott, mint a macska, amely már fogja az egeret, de aztán parancsot kap az oroszlántól, hogy csak másnap fogyaszthatja el a cincikét. A cellában most valamelyest jobban éreztem magam, mint éjszaka. A poloskáknak csak híre-hamva volt, a falon szétnyomott példányok képében. Ebből — mert éles szemem még ebben a nehéz helyzetben sem hagyott el — azonnal levontam a következtetést, hogy a poloska és Búrt különbözik egymástól. A poloska éjjel dolgozik és nappal alszik. Búrt viszont éjjel alszik és nappal dolgozik. Persze, az is előfordulhat, hogy nincs kedve éjszaka aludni. De nem tudom elképzelni, hogy akadhat e földön olyan elvetemült és elkókadt nőszemély, akinek kedve lenne egy ilyen alakkal ébren maradni. Kicsit elszunnyadtam, és ez nem volt rossz. Azt álmodtam, hogy otthon vagyok, Magyarországon, és dolgozom. Szerszámokat csinálok, és a nyakamra jár a diszpécser. Hol ígérget, hol fenyegetőzik, hol pedig sír, hogy dolgozzak gyorsabban. Azt magyarázza nekem, hogy rajtam az egész gyár szeme, sőt, egy élő miniszter is telefonált: mondják meg Kásának, ha nem ver rá, elúszunk az exporttervvel, és oda a negyedévi prémium. Egy külkereskedő — aki személyesen jött ki a gyárba, hogy biztasson egy kicsit — izgalmában nem is magyarul, hanem angolul agitált, hogy ne aludjak. Az a szegény börtönőr, akit ily módon a magyar néphadseregben tiltott, de azért elég gyakran alkalmazott és az ősi katonai hagyományok keretében ránk maradt kifejezésekkel illettem, szerencsére nem tudott magyarul, de azért igen meglepődött. Én is. Kiderült, hogy nem egy magyar külkereskedő, hanem egy amerikai börtönőr noszogatott angolul. És nem is álmomban, hanem a valóságban. — Van időm! — feleltem felriadva. — Holnapig senkivel sem vagyok hajlandó tárgyalni. Erre nekem a maguk történyei jogot adnak. És ha én e jog alapján kénytelen vagyok teljesen ártatlanul jtt csücsülni, akkor kijelentem, hogy hagyjanak békén. — Kérem — szólt az őr lágyai) ,—, megmondom a látogatóinak, hogy nem óhajt velük tárgyalni. És már csukta is be a cellaajtót. Odaugrottam, és hármat rúgtam a vasajtóba. Az őr visszajött, hogy mit akarok. — A látogatóimmal akarok beszélni — jelentettem ki. — Úgy tudom, ehhez is jogom van .. (Folytatjuk.)
