Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

Épül a Miklós utcai posta 1972 után az új lakótelepeket is bekapcsolják a telefonhálózatba Miskolcon jelenleg 4 ezer­nél több telefonigénylőt tar­tanak nyilván. Az utóbbi hó­napokban legtöbben az új lakótelepekről jelentették be igényeiket, az új távbeszélő állomások felszerelésére azon­ban rendkívül korlátozottak a lehetőségek. A távbeszélő hálózatot a posta fokozatosan kiterjeszti az új lakótelepekre is, de a városban meglevő vonalak és a főközpont annyira túlter­helt állapotban van, hogy nemrégiben. külön távbeszélő odaítélő bizottságot kellett felállítani, amely csak rend­kívül megalapozott népgazda­sági indokok esetében veszi fel a telefon-előfizetők név­sorába a jelentkezőket. Lényeges változás előrelát­hatólag csak 1973 januárjától — a Miklós utcai postahiva­tal felépítése, illetve a má­sodik miskolci főközpont üzembe helyezése után — várható. Az építkezés már javában tart, s a Kilián-déli posta megnyitása után Mis­kolcon több mint 3 ezer új telefon-előfizető bekapcsolása válik lehetővé. Kéthetes szakszervezeti tanfolyam A hét elején kezdődött meg az SZMT tapolcai oktatási központjában a szakszerve­zeti társadalombiztosítási ta­nácsok elnökeinek tanfolya­ma. Holnap, pénteken Tóth József, az SZMT Borsod me­gyei vezető titkára találko­zik a továbbképzés résztve­vőivel és válaszol a hallga­tók által feltett kül- és bel­politikai, valamint szakszer­vezeti kérdésekre. A tanfo­lyam, amely bentlakásos, két hétig tart. A hallgatók szá­ma 66. Nagyot fejlődött Borsod tanácsi ipara Rendkívül lendületesen fej­lődött Borsod tanácsi ipara az elmúlt öt évben; me­gyénkben 1966-tól évente 55 százalékkal nőtt az ipari jel­legű tanácsi vállalatok ter­melése. Ez a fejlődés több mint kilencszerese az orszá­gos átlagnak. A kiemelkedő eredmény értékét növeli, hogy a terme­lés öt év alatt elért 255 szá­zalékos növekedését az érin­tett vállalatok a dolgozók létszámának 138 százalékos növekedése mellett érték el, s amíg megyeszerte jelentő­sen javult a termelékenység, örvendetesen emelkedett a vidéki nők foglalkoztatottsá­gának aránya is. Az 1966-ban Kazincbarci­kán megalakult megyei Kéz­műipari Vállalat például — többnyire bedolgozó rend­szerben — teljes egészében nőket foglalkoztat. A megye tanácsi iparának termelési értékéből csak ez a vállalat az idén már több mint 15 százalékos részt vállalt. A Mezőkövesdi Vastömegcikk Gyártó Vállalat pedig már az idén eléri'a minisztéíiumi ipar színvonalát. A negyedik ötéves terv időszakában ennél is gyor­sabb ütemben növekszik majd Borsod megye tanácsi iparának termelése. Tanulnak a bányászfiatalok A Borsodi Szénbányák Vál­lalatnál az 1970—71-es okta­tási évben 2200 fiatal je­lentkezett politikai oktatásra, továbbképzésre. ★ Az észak—dél irányú főút­vonal, — a Vörös Hadsereg utca, Csabai kapu, Felszaba­dítók útja, Szemere, Ka­zinczy utca és a Szentpéteri kapu — után az ÉMASZ dol­gozói megkezdték a város ke­let—nyugati tengelye világí­tásának korszerűsítését. Ez év vénéig a Baross utcától az Ady-hidig, mintegy nyolcvan világitótesiet cserélnék ki kétszer akkora fényt árasztó higanygőz armatúrára. 1972 végére már Diósgyőrben is higanygőz lámpák világítják meg a főútvonalat. (Ágotha Tibor felvétele) A vevő kedvére A kereskedelmi szolgáltatások jelene és jövője Egyre többet hirdetik újab­ban a kereskedelmi vállala­tok azokat a szolgáltatásokat, amelyeknek az a célja, hogy vásárlásainkat egyszerűbbé, kellemesebbé tegyék, eliga­zítsanak az áruk rengetegé­ben, szorosabb kapcsolatot te­remtsenek a vevő és az el­adó között. Többről van itt szó mint egyszerű reklámfo­gásról, kereskedelmünk nagy- korúsodását is jelzik a külön­féle akciók. A Centrum példája Városunk egyik büszkesége, a Centrum Áruház jó példával szolgál ezen a téren is. A földszinti csomag- és ruha­tár a városban is egyedülál­ló, bár az elhelyezése nem a legszerencsésebb, sokan ész­re sem veszik. Mellette óra­javító, harisnyaszemfelszedő és miniatűr könyvesbolt. Na­gyobb reklámot érdemelne a divattanácsadás, s a két sza­bómesterrel működő ruha­igazító részleg. Ez utóbbi egyébként így is nagy forgal­mat bonyolít le, naponta 15— 20 öltönyt, ruhát, kabátot hajtanak fel, illetve le, emel­lett szintén díjtalanul kiva­salják a megvásárolt ruhada­rabokat. Ugyancsak az első emeleten büfé és MÁV-jegy- iroda áll a vevők rendelkezé­sére. A műszaki osztályon in­tézik a háztartási gépek, rá­diók, televíziók díjtalan ház­Miért nincs elég olajkályha? (Folytatás az 1. oldalról.) — Minek tulajdonítják a váratlanul nagy ke­resletnövekedést? — Az utóbbi években több­ször változott — s tegyük hozzá, kedvezően — az ola.j ára. Az olajtüzelés lényege­sen kényelmesebb, higiéniku- sabb, mint a szénnel vagy a fával való fűtés. Szerepe van ebben a már második éve akadozó tüzelőellátásnak is. A korábbi években a követ­kezőképpen alakult az olaj- kályha-gyártásunk; három évvel ezelőtt 62 ezer, két éve 135 ezer, tavaly 204 ezer, az idén 300 ezer. — Mikorra, várható lé­nyegesebb javulás? Lesz-e elegendő olaj­kályha a közeljövőben a boltokban? — Az időszakos szállítások eddig is függvényei voltak a kooperációban részt vevő partnerek munkájának. No­Gazda módján Nem áll met* íélúton „Nagyüzem a MTESZ-ben Igazi „nagyüzemet” tart ezekben a napokban a MTESZ Borsod megyei Szer­vezete: tegnap — többek kö­zött — elnökségi ülést tar­tottak, melynek résztvevői ellátogattak a Nagymiskolci Állami Gazdaságba. Ezalatt a közlekedési szakemberele a Volán Tröszt vezérigazgató­ját látták vendégül, aki a közlekedési vállalatokat érin­tő új gazdasági ösztönzőkről tartott előadást. Érdekesnek ígérkezik a hidrológusok és a geológusok mai közös programja is: 14 órakor a Bükk peremének vízlelőhelyeiről tartanak elő­adást. Ezalatt az energetiku­sok az LKM fejlődésével is­merkednek. a biokémiai szak­osztály tagjai pedig a Szent­péteri kapui kórház kultúr­termében vitatják meg a „sexeromaktir. vizsgálatok” értékelését. Nyugdíjas. Hatvanöt éves és nyugtalan. Űzi, hajtja a ten- niakarás. fi kerekasztal körül Népes, nagy „családja” van. Egy egész városrész, ahol csak a szavazók száma 13— 14 ezer. A lélekszám ennél is több: kettes szorzóval (tninig ezt használják, ha ilyen adatra van szükségük), elérik a húszezret. Ennyi em­ber gondja-baja nem kis gond. Roskadásig telik néha az íróasztal, amely mögött Benedek Józsi bácsi, a párt­titkár ül. Tervez, spekulál, töri a fejét, mit hogyan old­jon meg. Ha kell, taggyűlés elé viszi a terület ügyeit vagy még feljebb, de nem áll meg félúton. Azt mondja­— Ami fái a kórházváros­nak és környékének, fáj ne­kem is. Bizalommal és nagy vára­kozással fogadták a Szent­péteri kapui városrész lakói azt a kerekasztal-beszélgetést is. ahol 43 meghívott illeté kés közül 42-en voltak jelen. Sokféle problémát kiterítet­tek, de a lényeg, a minden­nap visszatérő gond: az élel­miszerrel, a zöldség- és gyü­mölcsfélévei való ellátás volt. Hol, hogyan, mikor? — ez volt a kérdés. Mert ha kevés a bolt, jön a sorako- zás, aztán a méreg, a bosz- szúság, ha az áru sem ele­gendő — Több bolt kellene — fo­galmazták meg az igényt A kerekasztal-beszélgetés óta nyitottak egy élelmiszer- és egy zöldségboltot. Milyen nagy lesz az öröm, ha egy másik — és indokolt — kí­vánság is valóra válik. Lesz-e piac? A piacról van szó. A ha­tározat már megszületett, a kivitelezésen a sor. A terv szerint a kórház szomszédsá­gában levő orvosi lakások melletti felvonulási épületek helyén nyitnák meg a piacot. Egy kis késés már van, de mint azt a párttitkár mondja: „Ami késik, nem múlik. Mi bízunk.” Gazda módjára törődnek a Szentpéteri kapui lakótelep­pel a 70 tagú I '5-ös területi pártszervezetben, amelynek élén Benedek elvtárs áll. Tagjainak 97 százaléka nyug­díjas. Az átlagéletkor tehát magas, a munka viszont egy­általán nem öreges. Nem az újságíró, hanem a párttitkár mondja ezt, aki előszed még néhány ügyet a sok közül. Nem vennék rossznéven például, ha egy rövidáru bolt is nyílna eb­ben a városrészben. De ami manapság mindenkit foglal­koztat: az a közlekedés. fi javaslat A Szentpéteri kapui város­részről igen sokan járnak•a vasút túlsó oldalán levő üze­mekbe, gyárakba, hivatalok­ba dolgozni. (Drótgyár, gép­javító stb.) Ide eljutni körül­ményes. Nemcsak azért, mert a 10-es autóbuszjárat eléggé zsúfolt, hanem azért is, mert csak hosszú kocsikázás után — a Búza téren át — lehet célhoz érni. Sokan ezért in­kább gyalog járnak — át a vasúton. Még így is jóval előbb érnek munkahelyükre. Csakhogy ez a közlekedési mód veszélyes. Könnyen tör-’ ténhet a sínek között baleset Ezzel függ össze a javaslat is. — Egy ismerős mérnök számítása szerint — meséli a párttitkár — kevés költség­gel a sínek alatt egy átjárót lehetne építeni. Ha ez nem megy, egy gyalogosok számá­ra épített felüljáró is meg­felelne. S akkor a veszély nem kísértene többé. Társa­dalmi munkát mi nyújta­nánk. Sok minden eszébe jut Be­nedek Józsefnek, hiszen mint a városból a kongresszusra utazó egyik küldött, önkén­telenül is arra gondol: miről is beszélne, ha a mikrofon elé lépne. — Közügyekről, rólunk, magunkról — mondja. TÓTH FERENC vember elején például 14 ezer kályha öntvényalkatrészek hiányában csomagoláskészen várta a szállítás napját. Bár az öntvényele szállítása az Öntödei Vállalat szegedi gyá­rának feladata lenne, a Me­chanikai Müvek gépkocsijai a legkisebb tételekért is út­nak indultak Szegedre, hogy a már csomagban levő kály­hákat mielőbb a vásárlókhoz juttathassuk. Az igények ki­elégítése érdekében mindent megteszünk, és az év első negyedében az eddigi típu­sokon kívül már piacra ke­rülnek az első új vonalú, jobb hatásfokkal fűtő kályhák. Az első darabok már januárban a boltokban lesznek és a hatezer kilokalóriás kályha ugyanannyiba kerül majd, mint a régebbi típus. A kö­vetkező évre ismét 300 ezer olajtüzelésű fűtőalkalmatos­ság gyártását tervezzük. Az­ért nem többet, mert a tü­zetes piackutatás, amit a kereskedelemmel közösen vé­geztünk, azt mutatja, hogy ilyen arányú kereslet mel­lett néhány — legfeljebb három — év alatt minden igényt maradéktalanul kielé­gíthetünk. Tervezzük, hogy külföldi partnerekkel koope­rációban készítjük az olaj­kályhákat és az alkatrészek biztosítása után nálunk egy új gyáregységben szerelnék a kályhákat. A jugoszláv és NSZK-beli kapcsolataink re­mélhetőleg rövid időn belül jó eredményeket hoznak. N. J. hoz szállítását, az OTP hitel­levelek kiállítását, mellette a Vimelux egyik dolgozója a garanciális javításokkal fog­lalkozik. A függönyosztályon kellemes meglepetés várja a vevőt: a megvásárolt anya­got a helyszínen — egy-két nap alatt — meg is varrják. Bútor házhoz szállítva — A szolgáltatások fej­lesztésére, bővítésére a kon­kurencia kényszerít is ben­nünket — halottuk Gönczy Istvántól, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi • Vállalat áruforgalmi főosztályának ve­zetőjétől. És sorolta a példá­kat: az ózdi Centrum meg­nyitása után bevezették a bútorok ingyenes házhoz szál­lítását, az áfész miskolci sze­relvényboltjának elszívó ha­tását azzal igyekeznek csök­kenteni, hogy a Beloiannisz utcai üzletükben ötven szá­zalékos fuvarköltség-térítést adnak a vevőknek. A tévé­szalonban vásárolt Videoton készülékeket a gyár szerelői a vevő lakásán díjtalanul be­kapcsolják, beállítják, taná­csokat adnak, a Széchenyi utcai villamossági boltban elintézik azokat a garanciális javításokat, amelyeknél a ké­szüléket Budapestre kell szál­lítani. Ugyanitt kívánságra felszerelik a megvásárolt csillárt, és magunk is kipró­báltuk — igen szakszerű tá­jékoztatást adnak a külön­féle háztartási, elektromos berendezések működéséről, tulajdonságairól. A konkurrencia kényszerít A Csemege Vállalat Szé­chenyi utcai áruházában egyre többen veszik igénybe az ingyenes házhozszállítást, a boltnak sikerült kialakítani illetve megtartani állandó vevőkörét. Az Élelmiszerkis- kereskedelmi Vállalat már kevésbé reklámozza a ház­hoz szállítást, a magyarázat bizonyára abban rejlik, hogy nekik nem kell tartani a Csemege konkurenciájától. Ugyanez a helyzet a miskolci bútorbolttal is, hiszen a Cent­rum városunkban nem árul bútort, a vevőt nem kell a házhoz szállítással „csalogat­ni”. A kereskedelmi szolgálta­tásoknak nemigen van múlt­juk nálunk, annál inkább jö­vőjük. A vállalatok verse­nyében csak az számíthat „helyezésre”, amelyik a meg­felelő választék, kiszolgálás mellett ezekkel a szolgálta­tásokkal is a vevő kegyeit keresi. PUSZTAI ÉVA Az alkohol ellen A miskolci Postai gazgal ság és a megyei Postahivatal Vöröskereszt alapszervezete a napokban jól sikerült egész­ségügyi előadást szervezett az alkoholfogyasztás káros hatá­sairól. A résztvevők — 90-nél lúbben — nagy érdeklődéssel hallgattál-; a rendkívül érde­kes előadást. Ezután az alap- szervezet megvendégelte a megjelent kollégákat és meg­ajándékozta az idei térítés- mentes véradókat is. Órára bejelentett betörés Ritkaság. A Széchenyi utcán mégis megtörtént. Vasarnap reggelre a Tungsram villamossági bolt középső kirakat üve­gére mintha egy hatalmas tenyér csapott volna rá: felső fele a kirakatrészbe repült s fönnakadt az oldalfalak között. .4 bolt vezetősége tudott az akcióról, s a kirakatot jó előre ki­lakoltatták. A kár „csupán” egy hatalmas üvegtábla, melyei azóta ügyes kezek pótoltak. Érdekes módon, hasonló akcióra készültek fel ugyanekkor a Roráriusz cukrászdában is. Az alkalmazottak lezárták a bejárati ajtót, s a műemlék szekrényrendszerről a terem szőnyegére rámolták a törékeny tárgyakat A méteres falakkal rendelkező épület jól bírta a szomszéd ház fundamentumának robbantását. Meg sem rezzent belé. Csak a szemben levő Tungsram bolt kirakatüvege csöröm­pölt ... F.gyébként a Roráriusz cukrászdában az utolsó je­lentősebb kárt az a valaki okozta, aki 1956 telén „kirámolta” a még ma is látható empire óra belsejét. Elvitte az érté­kes időmérő szerkezetet és a zenélő mechanizmust. Sikerült neki... Ö bizonyára nem jelentette be a betörést! NY. SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents