Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

Uj tervek, új mecénások Négy év eltelte után ismét tárgyalt a 'megyei tanács végre­hajtó bizottsága a Borsodban folyó művészeti munka hely­zetéről és feladatairól. A téma ilyetén való megfogalmazása általában hiányzik közigazgatási szerveink napirendjéről. A jelentés és a végrehajtó bizottság érdeklődése, a vb-tagok aktivitása azonban azt bizonyítja, hogy megyénkben a leg- illetékesebbek nagyon komolyan foglalkoznak közművelődési gondjainkkal, művészeti életünk fejlesztésével. Örömünkre szolgál, hogy a közönség és az alkotók igényeit egyaránt figyelembe véve határozta meg a végrehajtó bizottság a kö­vetkező időszak feladatait. Váljék színvonallá és fokmérővé Városlödi majolika A TIT Kazinczy klubjában tegnap megnyílt kiállításon az alkotó művészek által hatásosan elrendezett készletek, dísz­tárgyak szinte kínálják magukat. A tervező művészek „el­kísérték” őket; rövid egy-másfél éves munkájuk gyümölcsét A határozatból (úgy érez­zük) ide kívánkozik a követ­kező mondat: „Utasítja a végrehajtó bizottság a váro­si tanács vb-elnökeit, hogy törekedjenek a város sajátos kulturális arculatának kiala­kítására, továbbá arra, hogy városuk a környék művészeti nevelésének is központjává váljék.” Régóta tudjuk, hogy nem­csak a gazdasági eredmények fontosak, mégis jólesik lát­ni, hallani, hogy a művészeti nevelés egyre kevésbé jám­bor óhaj már, hanem tör­vénnyé lett feladatunk. Ha ez a téma eddig na­pirendre került, akkor jobbá­ra az alkotókkal, művészeti kollektívákkal szemben tá­masztott elvárásainkat fogal­maztuk meg. Ma már nyil­vánvaló; eredmények nem születhetnek jó alkotói lég­kör nélkül, s a művészeti ne­velés bizony anyagi áldoza­tokat is követel. A végrehaj­tó bizottság ülésén ezt szin­te minden felszólaló hang­súlyozta. Nemcsak az hang­zott tehát el, hogy a Miskol­ci Nemzeti Színház több táj- etöadóst tartson (az igény egyébként jogos), hanem az is, hogy nívódíj létesítésével kell támogatni a sokat dol­gozó, tehetséges művészeket. Felmerült, hogy képzőművé­szeink több önálló kiállítást rendezzenek a megyében. De ugyanakkor azt is hangoztat­ták a vb tagjai, hogy a rendkívül költséges kiállítá­soknak meg kell teremteni az anyagi fedezetét. S még egy mondat a határozatból: ..szükséges, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekar vidéki szerebiései nek száma és anya­gi támogatása emelkedjék."’ A néhány kiragadott gon­dolat talán bizonyítja, hogy ilyen tervek mellett, az anya­gi erőket nem szabad szét­forgácsolni. Sajnos, e tekin­tetben még korántsem ala­kult ki nézetazonosság kultu­rális életünk irányítói és a gazdasági vezetők között. Ezúttal még teljesítjük a megye kérését, s hozzájáru­lunk a grafikai biennálé anyagi lehetőségeinek megte­remtéséhez. — Ilyen hangvé­telű levelet kapott a közel­múltban a megyei tanács, egyik mammutüzemünktől. A vállalat illetékesei nyilván úgy vélték, hogy szívességet tesznek, ha anyagilag is tá­mogatnak egy országos mé­retű rendezvényt. S ez nem egyedülálló eset. Ideje, hogy az érintettek tudomásul ve­gyék: a szellemi tőkefelhal­mozódás után is jár „nyere­ségrészesedés” ... A dicséretes tervek, törek­vések megvalósításához me­cénásokra is szükség van. Űjfajta mecénásokra. Követ­ni kell a tanácsok példáját... kínálják, hatását figyelik. A városlődi kerámia hí­res volt a múltban, a gyá­rat még az 1830—1840-es években alapították. A II. világháború tönkretette az üzemet, meg is szűnt hama­rosan, hogy néhány hónapja a Herendi Szénbánya volt épületeiben keljen újra élet­re. A világhírű Herendi Por­celángyár egyengeti a nagyon életképes „újszülött” első lé­péseit, és rövidesen önálló útra bocsátja. A porcelángyér hat tervező iparművésze meg­feszített munkával hónapokig dolgozott a formák kialakí­tásán. A városlődi hagyomá­nyokból kiindulva, és azok felhasználásával a mai kor igényeinek megfelelő haszná­lati és dísztárgyakat készíte­nek. A múlt év óta tart a gyártás. Ma még csak „fél- üzemmel”, de az egyre bő­vülő piac igényeinek megfe­lelően. (Számtalan külföldi és hazai kiállítás nyomán, már­is export- és belföldi meg­rendeléseknek tesznek eleget.) A kiállítást nézve jut az ember eszébe, hogy mintha elszoktunk volna a szépen te­rített asztal látványától. Ki­nek van arra pénze és főként ideje? — mondjuk. Pedig a hangulatos étkezések adta pi­henők a mindennapok közér­zetét biztosítják. A színes, könnyű, hangulatos készletek oldják a modem konyha egy­síkúságát, díszei az asztal­nak. jól kezelhetők és fő­ként olcsók. Mindezt nem a reklám kedvéért mondtuk el. Magá­ért beszél minden tárgy, csak ismerni kell. Ügy tudjuk, (gyarmati) Száz éve közkincs Az Ester hézy-képtár jubHeumi kiáb&ása a Szépművészeti Múzeumban Száz évvel ezelőtt, 1871 decemberében írták alá azt a szer­ződést, amellyel a magyar állam — a közvélemény nyomá­sára — megvásárolta — Esterházy Miklós 637 képből, 3535 rajzból, 51301 metszetből és 305 kötetnyi könyvből álló gyűjteményét. A főúri műgyűjtés és műpártolás így vethette meg az ország legnagyobb közgyűjteményének, a Szépmű­vészeti Múzeumnak alapját. Erről az évfordulóról emlékezik meg a Szépművészeti Múzeum az Esterházy-gyújtemény jelentősebb képeinek bemutatásával, a tárlatban elhelyezett dokumentumok segítségével pedig a gyűjtemény történeté­nek legfontosabb korszakairól. Az Esterházy-képtár szinte teljességében mutatja be az európai festészetnek a XV. századtól a XVIII. szá­zad végéig terjedő fejlődését. Az emlékkiállítás ebből 22 remekművet mutat be a márványcsarnokban. Az olasz festészet korábbi mesterei közül a velencei Quatrocento képviselőjének, Carlo Cri- vellinek egy Madonnáját és Ghirlandajo 1510-ben készí­tett Jézus születése című ké­pét mutatja be a kiállítás. A remekművek között sze­repel Correggiónak a pár­mai reneszánsz nagy meste­rének 1520 körül festett Ma­donnája, a velencei rene­szánsz festészet emlékei kö­zül pedig Tintorettónak nagy méretű, korai kompozíciója és Veronese késői Kálvária képe. A spanyol gyűjte­ményből ezúttal Murillo fest­ményét láthatja a közönség'. A németalföldi festmények közül Rembrandt, Ganthonis Van Dyck alkotásai láthatók a kiállításon. A tárlat szomba'ton nyílt meg. A SZOT felszabadulási irodalmi pályázata Díjkiosztás Tegnap délután a SZOT székházában Virizlay Gyula, a SZOT titkára átadta a SZOT felszabadulási irodal­mi pályázatának díjait. A lí­rai műfajban az 1. díj nem került kiosztásra. 2. dijat kaptak Garai Gábor és Soós Zoltán a pályázatra bekül- * dött verseikért. A prózai műfajban 1. díjat kapott Thiery Árpád Orosz­lánok kora című regényéért és Fekete Gyula Páncélban fakárddal című regényéért. 2. díjjal jutalmazták Gáli Ist­vánt Férfiak című regényé­ért és Gerö Jánost Régi szép idők című regényéért. 3. díjat kapott Molnár Géza A va­dászpilóta szerelme és halála című regényéért és Őrsi Fe­renc Zöld notesz című regé­nyéért. Jutalmazásban része­lült Túli József Majd hábo­rú után című regényéért és Molnár Zoltán Elhagyott asz- szbny című regényéért. Az ARRABONA az egvetemen Győri művészeti együttes látogat a Nehézipari Műszaki Egyetemre. A város egykori latin nevén, az ARRABONA néven szereplő együttes Sza- mártestamentom címmel szer-1 késztette műsorát középkori francia népi komédiák és bo­hózatok felhasználásával. Elő­adásukra a Gólyabál napján, november 28-án 17 órakor kerül sor az E/6-o® klubban. Vittorio Gassmann, Sharon Tate, Orson Welles, Myléne Demongeot és Vittorio de Sica főszereplésével dolgozták fel 12 + 1 címmel llf és Petrov sikeres regényének, a Tizenkét széknek alapötletét. A Nicolas Gessner rendezte színes, for­dulatos francia—olasz filmvígjáték modern környezetben mutat be egy különös hajszát a váratlan örökség után. Ez­úttal Mike, a New Yorkban élő szerény és szegény kis olasz borbély jut egy garnitúraszék valamelyikébe elrejtett nagy pénzhez. Későn tudja meg a szék titkát és azután Pat-nek, a régiségkereskedő titkárnőjének segítségével hiába üldözi New York-on, Londonon, Párizson és Rómán keresztül a kincset. Hogy mi benne a modern? A világvárosok szépsége és forgataga, mint a film háttere, és az, hogy a borbély mégiscsak vagyonos lesz, egy általa véletlenül feltalált haj­növesztő szer után érdeklődnek a világ minden tájáról. A számtalan mulatságos jelenetet produkáló, könnyed szórako­zást ígérő fHmet holnaptól a Kossuth mozi vetíti. hogy ami művészi, az drága. A „gyári"’ olcsó ugyan, de nem szép. A városlődi majo­lika a modern és a népi ele­meket, a porcelán könnyed­ségét és a kerámia öntörvé­nye parancsolta formát, a hozzáillő, melegbarna, zöld, sárga, fekete színeket egye­sítve, művészi szinten gyár­tott használati tárgy. Hasz­nálati és nem vitrinbe való. Vál jék természetes színvonal­lá és fokmérővé! Tárlatvezetés magnóval A Zwingerben A turisták, akik megfordulnak Drezdában, nem mellőz­hetik a Zwinger, az építőművészet e remekének megtekin­tését, amely méltó hajlékot nyújt a benne elhelyezett, fel­becsülhetetlen értékű műkincseknek. Már az udvaron bőven van mit megcsodálni. A képtár­ral szemben a levegős Kro- nentor (korona kapu) áll. A bal oldali félkörben a Glo­ckenspielpavillon (harangjá­ték-pavilon), jobboldalt pe­dig a Wallpavillon (bástya- pavilon) helyezkedik el. Az idegenvezetőtől megtud­juk. hogy a Zwingert, ame­lyet Matthias Pöppelmann tervezett, 1709-ben kezdték építeni. Az udvar negyedik oldalát a — Gottfried Sem­per udvari építész tervei alapján épült — , képtár re­neszánsz épületével zárták le. A második világháborúban az épület súlyosan megsérült. A Nymphenbád (nimfa-für­dő) gyönyörű szökőkutas szobrokkal teli barlangudva­ra a csodával határos módon teljesen sértetlen maradt. Az épület helyreállítását a há­ború után azonnal megkezd­ték. Az egyik teremben a por­celánmúzeum gyűjteménye ejti ámulatba a látogatókat, a képtár épületének keleti szár­nyában szépen összeváloga­tott fegyverkiállítás találha­tó. A leglátogatottabb kétség­kívül a képtár, a Gemäldega­lerie. A régebbi festménye­ket még Erős Ágost választó- fejedelem és a fia idejében vásárolták. A fasizmus leverése után a Zwinger képanyagát az a ve­szély fenyegette, hogy ideig­lenes őrzőhelyein teljesen el­pusztul. Szovjet szakemberek repülőgépen siettek a festmé­nyek megmentésére, s a Szovjetunióban restaurálták, majd 1955 augusztusában át­adták azokat az NDK kor­mányának. A festőművészet eme ünne­pélyes hangulatú templomá­ban mindig nagyon sok a lá­togató. A pénztárnál igényel­hető magnókészülékek révén mindenki saját anyanyelvén juthat szakavatott tárlatveze­téshez. A termekben elsősorban az olasz mesterek műveiből ta­lálhatunk gazdag gyűjte­ményt: Raffaello, Giorgione, Botticelli, Correggio, Mante­gna, Palma Vecchio és Tizia- no képei képviselik az olasz művészetet. A mennvisésileg még gazdagabb holland és flamand képanyag mestereit elsősorban Rembrandt, Ru­bens és Van Dyck képviselik. A legtöbben és leghosszab- ban kétségkívül Raffaello vi­lághírű remekműve, a Sixtu- si Madonna előtt időznek. Le­nyűgöző e hatalmas méretű kép látványa, s a belőle su­gárzó varázsa. Itt Drezdában, az ameri­kaiak által szinte teljesen el­pusztított, s már nagyrészt újjáépített városban, ahol a Theaterplatzon még memen- tőként tanúskodnak a romok, s a Zwingerben lehetetlen nem gondolni arra, hogy a háború nem kíméli az örök­becsű alkotásokat sem, a pusztítás felett azonban vé­gül is győzedelmeskedik a szépet szerető ember. KRISTON BÉLA Északkelet-magyarországi iparvállalat közgazdasági egyetemi, vagy számviteli főiskolai végzettséggel, megfelelő gyakorlattal vezető állású dolgozót keres A beosztásnak megfelelő lakást biztosítunk. A pá­lyázatot a Kiadónál „Fő­könyvelő" jeligére kérjük leadni. éjféltől reggelig FOLYTATJÁK A HAJSZÁT A guatemalai kormány folytatja a hajszát a gerillák ellen. Az ostromállapot meg­hirdetése óta 300 személyt le­tartóztattak, többségüket a kijárási tilalom megsértése vagy fegyverviselés miatt. TRAGÉDIA A CIRKUSZBAN Előadás közben életét vesz­tette Lidia Jiga, a híres ro­mán állatszelídítőnő. A har­kovi cirkusz porondján lé­pett fel oroszlánjaival, tig­riseivel és egyetlen óvatlan pillanat elegendő volt ahhoz, hogy az egyik tigris ráves­se magát. A vadállat olyan súlyos sérüléseket okozott, hogy Lidia Jiga kórházba szállítás közben meghalt. LETARTÓZTATTÁK A kaliforniai Arcaida vá­rosban letartóztatták a 7« éves Clark Wileyt és ötven­éves feleségét, Irénét. A vád: most 13 esztendős Susan ne-- vű lányukat születése óta nem engedték ki a szobából. A gyermek értelmi képessé­ge egy másfél éves kisgyer­mekének felel meg. Megfele­lő kezeléssel utolérheti kor­osztályát, de ehhez két esz­tendő kell. SZÉP LÁNYOK VENDÉGSÉGBEN A világ legszebb lányai ke­resték fel a brit törvényho­zás mindkét házát. A világ­szépségverseny 66 részvevője az egyik konzervatív hon­atya meghívására ismerke­dett meg a parlamenttel. A szépségkirálynőt pénteken választják meg. SZITÁVÁ LŐTTÉK A maffia megbízásából a palermói kórház sebészeti osztályán szitává lőtték Can- dido Ciuni szállodást. Ciurii egy korábi merényletkísélet következményei miatt került a kórházba. A két bandita sebészmaszkban, fehér kö­penyben került a kórházba. A rémtettet Pasquale Bove 55 éves mészáros és 23 éves Raffaele nevű fia követte el. HÁROM ÉVRE ELTILTOTTÁK Három évre mindennemű nemzetközi szerepléstől eltil­tották Lido Vierit, az Inter- nazionale kapusát, mert egy EVK találkozón leütötte a belga játékvezetőt. A kapus azt állította, hogy egy bírói döntést követő tumultusban hátulról meglökték, és így esett a bíróra. Az olasz szö­vetség nem hitt a játékos magyarázatának és az eltiltás mellett, még 1 millió líra pénzbüntetésre is ítélte. SZÖRNYNEK NÉZTÉK Mint már megírtuk, tegnap egy tengeri álatot vetettek ki a hullámok az USA Mas- sachussets államában. Miután tüzetesen megvizsgálták a mesebeli tengeri szörnyet, ki­derült, hogy csupán egy óriáscápa több napja bom- ló tetemét dobta ki a ten­ger a partra. A sós víz és a hullámzás azonban úgy „ki­cifrázta” a csontvázon ma­radt húsdarabokat, hogy a közönséges állat ritka szörny­re emlékeztetett. ELGÁZOLTA Motorkerékpárjával elgá­zolta a gyalogosan közlekedő Gögyi István, 55 éves nyug­díjast Gyöngyös és Hort kö­zött Tóth Gergely 28 éves te­henész A baleset következ­tében Gögyi meghalt, a mo­toros életveszélyesen megsé­rült, utasa könnyebb sérülést szenvedett

Next

/
Thumbnails
Contents