Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-16 / 268. szám
Megyénket érte a megtiszteltetés Már a „legapróbb” könyvtárban is kéznél van a lehetőség. A kiadványok — könyvek, folyóiratok stb. — gondozásával és terjesztésével a . Kossuth Könyvkiadó törődik. Szinte hétről hétre meglep bennünket valami új, érdekes, közérdeklődésre számot tartó művel. S a változó világ eseményeivel szinkronban állandóan növekszik a politikai irodalom iránti érdeklődés. Lemérhető ez olyan tényekből, adatokból is, hogy elsősorban kik olvassák a politikai irodalmat, amelynek évről évre visszatérő országos eseménye a politikai könyvnapok. ' Az idén Borsod megyét érte az a megtiszteltetés, hogy reprezentánsa legyen e fontos eseménynek. Ma délután Leninvárosban ünnepélyes külsőségek között lesz a megnyitó, amelynek előadója dr. Móna Gyula, a párt Központi Bizottsága agitációs osztályának helyettes vezetője. A vendégeik sorában üdvözölhetjük Méth Gyulát, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóját, Deme Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, valamint az országos kiadói szervek, s a megyei testületek képviselőit. A miskolci megnyitóra a DIGÉP műszaki klubjában november 20-án délután fél 3 órakor kerül sor, amikor Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára tart ünnepi beszédet. Városunkban a politikai irodalmi művek terjesztésének nagy hagyományai vannak. Az idén ■ — októberig — több mint 800 ezer forint értékű könyvét, folyóiratot és egyéb kiadványt vásároltak a miskolciak. Példamutató az LKM és a DIGÉP eredménye, hiszen mindkét vállalatnál százezer forintokban mérhető a politikai irodalom gazdára talált műveinek értéke. Lelkes terjesztő gárda segítségével jutnak el a kiadványok a közönséghez. A 350—400 terjesztő között is kitűnik Hegybíró Miklós, a Semmelweis kórház, Lakatos Józsefné, a Postaigazgatóság, Kubi Lajos, a MÁV Járműjavító, Gyöngyösi Ti- vadarné, a járási és városi bíróság, Falvai László, a megyei tanács terjesztője vagy Mészáros Gyula, az ÉMÁSZ nyugdíjasa, aki pártmunka- ban látja ei e fontos megbízatást. A DIGÉP-ben tartandó ünnepségen a terjesztésben végzett kiváló munkáért harmincán arany, harmincötén pedig ezüst jelvényt kapnak. Az írott szó ma már „mindennapi kenyerünk”. Életünknek, munkánknak elengedhetetlen tartozéka a politikai irodalom tanulmányozása is, amihez nagy segítséget ad nekünk a politikai könyvnapok. TÓTH FERENC Hangverseny a színházban Ma este a Miskolci Nemzeti Színházban a Miskolci Szimfonikusok Németh Gyula vezényletével adnak koncertet; a műsor első felében Bartók művei: Magyar képek, Brácsaverseny (közreműködik Lukács Pál brácsa- művész), második részben Csajkovszkij népszerű VI. (Pathetikus) szimfóniája hallható. Illusztráció. Barczi Pál rajza Legyen, és értő legyen Művészi „közönségszervezés” Kivinni a színházat az épület falai közül az emberek közé, és ezzel behozni a színházba azokat az embereket, akik különben nem jönnének — a színházi produkció sikerével azonos fontosságú cél és feladat. Tudják ezt a Miskolci Nemzeti Színház vezetői és színészei is. Mert halott dolog a művészet, ha nincs, akihez szóljon. Akkor él igazán a régi korok és a ma gondolatisága, ha minél többen figyelnek rá. A módszerek? Változatosak. Különféle tematikájú, könnyedén szórakoztató és elgondolkodtató összeállításoikkal, zenével, prózával járnak a színészek Miskolcon és a megyében művelődési házakba, munkásszállásokra, üzemekbe, iskolákba, diákotthonokba. Maguktól jelentkeznek vagy hívják őket. Lejönnek a színpadról Beavatnak kulisszatitkokba, rendező, színész, sőt kritikus beszél a munkájukról, megvitatják a produkciót —életközeibe hozzák a színházat. Természetes igény vezeti őket. Értő közönség üljön a nézőtéren. Ismétlem: tele. Mert most még nincs így. Van Miskolcon egy törzsközönség, amely rendszeresen jár színházba. Kevés, és főként nagyon kis százalék ebből a városi lakosságnak túlnyomó többségét jelentő munkásság. Ahogyan a színházban megfogalmazzák: frontáttörésre lenne szükség ahhoz, hogy ezek az emberek is jöjjenek. (Arról nem szólva, hogy ha a legjobb értelemben heterogén lenne a közönség — a lakosság minden rétegéből legalább 10—15 százalék — évi tizenkét premier helyett nyolcat tarthatnának. A produkció színvonalának is csak jót tenne ez.) Felnőttekkel 'megértetni a színház varázsát nem köny- nyű! Gyerekkorban kell kezdeni A Miskolci Nemzeti Színháznak körülbelül 3 ezer fiatal bérletese van, lehetne több is. És ami van, az lehetne értőbb. Nem véletlenül szervezik ezekben a hetekben a színházi szakemberek a miskolci művelődési házakban fiataloknak a színházbarátok körét. Szeretnék, ha nemcsak addig járnának színházba, amíg az iskolában minden szeptemberben megkérdezik: ki kér színházbérletet? Az iskola után is emlékezzen az alig felnőtt és majd a felnőtt a színházi este szép élményére. Ma még sok az erről a témáról szóló beszédben és írásban a feltételes mód. Akit illet, azon fárad, hogy kijelentő mód legyen belőle. A felsoroltak azonban nem jelentenek átütő sikerű megoldást. Amíg az országban is nagyon kevés, Miskolcon pedig nincs ifjúsági színház, a műsorpolitika lehetne jobban a fiatalokra figyelő. Gyermek- és ifjúsági előadások tervbe iktatása, a „nagy” produkciókkal azonos —vagy ha jobb, az csak használ — színvonalú megoldása néhány év alatt megteremné a maga aranynál értékesebb gyümölcsét. MAKAI MARTA Legendák nélkül is jó játék Comenius Sárospatakon Háromszáz évvel ezelőtt, 1670. november 15-én halt meg — 78 évesen — Comenius, eredeti nevén Jan Amos Ko- mensky, a kiváló csen pedagógus és író. Ezúttal sárospataki éveire emlékezünk. Az egyetemes köznevelés úttörője 16ö0-ben került Sárospatakra a Rákóczi család többszöri invitálására, utolsónak Lorántffy Zsuzsanna meghívására, aki az Európa- szerte ismert cseh pedagógust a sárospataki kollégium újjászervezésére kérte > fel. Az a négy év, amelyet Comenius 1650-től 1654-ig Sárospatakon töltött, mind a gyakorlati pedagógiai, mind irodalmi tevékenységének fontos állomása. A kollégium újjászervezését megelőzően — miután a magyar iskolaügyet gondosan tanulmányozta — különféle írásaiban (a pataki iskolára vonatkozó tervezetében, a pataki beköszöntő beszédében és „A nemzet boldogulása” című írásában) élesen bírálta a magyar iskolaügy elmaradottságát, és kifejtette az újjászervezésére vonatkozó elképzeléseit. Hibáztatta, hogy a nép széles rétegei műveletlenek, mert kevés az elemi ismereteket alaposan tanító iskola, hogy a középfokú iskolákban hiányoznak a természetre vonatkozó és más hasznos ismeretek és végül, hogy a meglevő főiskolák is csonkák, vagyis nem tanítanak Magyarországon minden tudományt. Comenius terve az volt, hogy a pataki kollégiumot úgynevezett panszofikus iskolává alakítja, azaz olyanná, amelyben minden tudományt tanítanak, és amely származásra és nemre való tekintet nélkül mindenki előtt nyitva áll. Tervét azonban csak részben sikerült megvalósítania; az alsó tagozat megvalósítására már nem kerülhetett sor az újításoktól idegenkedő tanárok ellenállása miatt. Comenius elkedvetlenedve és „mindenkit halálosan megunva” 1651 nyarán el is hagyta Patakot, búcsúbeszédében arra buzdítva a magyar népet, hogy több gondot fordítson az iskolaügy és a magyar nyelv ápolására. A pataki évek irodalmi munkásságának termékei között ott találjuk a világhírűvé vált Orbis sensualium pictust (az érzékelhető világ képekben). Ez a tankönyv az ismeretanyag tekintetében Comenius panszofikus-enci- klopedikus törekvéseit, a közlés tekintetében pedig a szemléltetés elvét valósítja meg. Ügy adja korszerű ismeretek összefoglalását, hogy figyelembe veszi a gyermeki lélek sajátosságait. Az Orbis sensualium pictus száz éven át — nálunk éppúgy, mint külföldön — a legelterjedtebb tankönyv volt. Még a gyermek Goethe is forgatta. Emlékeznek, ugye, a nyáron ment egy operett, amelyikben oly érzelmesen énekelték, hogy Hol van az a nyár, és azután oly játékosan billentették át az egész történetet a valótlanságba, tették idézőjelbe a mai feldolgozók a tegnapi sikert. Tulajdonképpen ezt csinálta már jó pár évtizeddel ezelőtt Molnár Ferenc is, amikor saját helyzeteit, ötleteit, sőt egyéb drámáit is idézőjelbe tette, és egy játék keretében, megmutatta ezek gyártásának kulisszatitkait is. Hiába, no, a Molnár-legenda él még, és még mindig hódít. Sokszor tetszel gett hazai közönségünk abban, hogy divatos színdarab-gyárosa világrangra emelte a magyar művészetet. Valóban, játszották és játsszák is Molnárt széles e világon, játsz- szák, mint itt is Sardout meg Scribe-t. De róluk már itthon is illik tudni, hogy a polgári vígjáték közönségszórakoztató, közönségigényt kielégítő színdarab gyárosai voltak. Molnár Ferencről ugyanezt sohasem akarjuk elhinni. Pedig hát műnek igencsak gyengécske ez a Játék a kastélyban. De játéknak, színpadi lehetőségnek, színészek briliáns megnyilatkozási, lehetőségének kiválóan alkalmas. És ez is a színház. És ebben Molnár Ferenc valóban mester, mint mester volt Seribe vagy Sardou. Ez az ő rangjuk, ez az ő helyük, és ez az ő érdemük. A magyar irodalmat Molnár Ferenc, nagy drámaíróként képtelen képviselni, de a színházkedvelő közönség számára minden korban eljátszható szórakoztató játékokat kiválóan alkalmas volt összehozni. Ezért a Molnár-bemutatók soha sem a Molnár dicsőségét jelentik, hanem alkalmat kiváló színészek parádés produkcióira. A Vígszínház hagyományába tartozik ez a fajta színjátszás, és Páger Antal vagy Ruttkai Éva majd minden évben jeleskedik is a Molnár-nyújtotta lehetőségek segítségével is. Ezúttal még hadd dicsérjünk meg egy harmadik színészt is, Deák Sándort, aki stílusosan egészítette ki a két színész bravúrját. Idézőjelben vagy anélkül, Molnár Ferenc mindig tud egy-egy kellemes estét szerezni, és ez több mint bármilyen legenda, legenda nélkül is igaz. K. L. ÖSSZEÜTKÖZTEK A SÜRÜ KÖDBEN 16-an meghaltak és 10-en megsebesültek, amikor a közép-törökországi Nevsehir közelében egy Isztambulból Dél-Törökországba tartó autóbusz a sűrű ködben összeütközött egy teherautóval. LEÜTÖTTÉK Pécsett Péter János 61 éves nyugdíjast két fiatalkorú megtámadta. Az idős embert leütötték és elvették pénztárcáját, öngyújtóját, cigarettatárcáját, majd kereket oldottak. Két óra múlva elfogták őket. N. János és S. András 17 éves segédmunkásoknál meg is találták a rablóit holmikat. Letartóztatta őket a rendőrség. MEGVADULTAK A LOVAK A Tolna megyei Regöly községben megvadultak a lovak, Simon Dezső hajtó leesett a kocsiról. A száguldó lovak 300 méteren át vonszolták, sérüléseibe a helyszínen belehalt. A DUNÁBA ESETT A Lánchíd és Erzsébet- híd között a budai partszakaszon egy Trabant gépkocsi a Dunába esett. Az autó vezetője, Heinzelmann Lajos asztalos, 63 éves, a kocsiból kiesett és könnyű sérülést szenvedett. A gépkocsit a Dunából kiemelték. A balesetet a Trabant műszaki hibája okozta. ROBBANÁS A TENGEREN Hatalmas robbanás történt a Humble Oil amerikai társaságnak a mexikói öbölben, a tengeren „úszó” létesítményén, amely a tengerfenék olajkincsének felszínre hozására szolgál. Tizennégy munkás megsebesült. A robbanás oka egyelőre ismeretlen. NYUGTALANSÁG Növekszik a nyugtalanság a madridi egyetemeken. A filozófiai és a jogi kar diákjai heves tüntetésen követelték a halálbüntetés eltörlését és a letartóztatott baszk nemzetiségű hazafiak szabadon bocsátását. A rendőrség több diákot őrizetbe vett. ZENÉS BOHÖZAT NIXONRÓL Zenés bohózatot készít Nixonról, az USA elnökéről Bertrand Castelli. A bohózat a következő címet viseli : „Richard”. KÉT KÜLFÖLDI MEGHALT Eddig ismeretlen okokból tűzharc keletkezett Düsseldorfban rendőrök és vendég- munkások között. Két külföldi meghalt, egy harmadik megsebesült. A halott és sérült' vendégmunkások személyazonosságát nem sikerült megállapítani. LETARTÓZTATTA A minneapolis-i rendőrség letartóztatta a Fekete Párduc nevű néger szervezet egyik tagját, Ronald Reed- et, aki állítólag el akarta rabolni a minnesotai kormányzót és el akart téríteni egy repülőgépet, hogy kierőszakolja néhány fogva tartott néger szabadon bocsátását. MEGÖLTE Tizennégy késszúrással megölte Gaál József 60 éves nyugdíjast Budapesten Kiss Lajos 23 éves büntetet' előéletű, foglalkozás nélküli személy. Kissnek nézeteltérése volt az idős emberrel egy asszony miatt. Politikai kön yvnapok A könyv varázsa mérhetetlen. Ablakot nyit a szellem mélységeibe és magasságaiba; kulcsot ad a tudás, a tájékozottság birodalmába való belépéshez. Haladni a korral nemcsak műszaki, művészeti, tudományos ismereteket, hanem politikai tájékozottságot is igényel; tudni azt, hogy mi miért, történik a ■világban, ismerni azokat a tényezőket és erőket, amelyek a politikai élet porondján a történelem formálásában szerepet játszanak. Mindezek megértéséhez elengedhetetlen segédeszköz, alapvető feltétel a politikai irodalom. De hol lehet hozzáférni, a kincseiből gazdagodni?
